Erdélyi Hirlap, 1929. december (13. évfolyam, 3427-3449. szám)
1929-12-01 / 3427. szám
Erdélyi V» Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő napok VctSáma«. 1929. december 1 .««tőség, kiadóhivatal és nyomda : Arad, kivételével naponta reggel. ♦ Az Erdélyi Hírlap .rada Metiana (volt f'orray ucca) 1. Telefonkiadó Társaság tulajdona, kiadása és rotációi id . * - 6 . . 97. Sürgönyeim: Hírlap Arad. Előfizetési árak nyomása. ♦ Felelős szerkesztő: Major Béla. ♦ 1 Évente 1080, félévre 540, negyedévre 270, haHirdetések felvétele megállapított tarifa szerint vili pjo7 „__ vonta 90 lej. ♦ Külföldre havonta 50 lejjel több Az apróhirdetések árai a rovat élén olvashatók. AIM. © VTOlyam, 1. SZ3m Egyes számára 5 lej. Vasárnaponként 6 lej. Arad szíves Ingyen tej és ingyen kenyér tél küszöbén, tél derekán, de ősszel és tavasszal is egyaránt kell annak a rengeteg szegény embernek, aki a mai szomorú világ kárvallottja. Hány százezer hosszú tejespoharat kellene csordultig megtölteni és hány millió gömbölyű kenyeret kellene kiosztani, hogy gyalázatos lelkiismeretünk csak egy kissé megnyugodjon Pedig minden Isten teremtett fiának igénye van a tejre, a kenyérre, sőt mi több, igénye van a húsra, a zöldségre, a tojásra, egészséges lakásra és ruhára is, de szörnyű ügyefogyottságunkban még csak nem is gondolhatunk e sok elemi szükséglet kielégítésére. Arad város pietisztikus mozgalmai között a legrokonszenvesebb, a legjobban vezetett és a legeredményesebb az ingyen ,es és ingyen kenyér akciója, amelyet az aradi Anya- és Gyermekvédő Szövetség adminisztrál. Anyagi eszközeinek teljes mozgósításával az elmúlt években is tiszteletreméltó mennyiségben osztotta tejét és kenyerét. Feladatát, önként vállalt nemes, derék feladatát természetesen szakadatlanul teljesíti és kívánja teljesíteni a jövőben is. De az igény mind nagyobb és a lehetőség mindig kisebb. A mai idők végzetes, dekadenciájának, sajnos ez természetes folyománya. De azért vagyunk emberek, azért élünk szervezett társadalomban, hogy feleszméljünk az igény nagyobbodása és a lehetőség kisebbedése között tátongó aránytalanságra és igyekezzünk azt eltávolítani. A társadalom kötelessége, hogy a szívére is hallgasson és a temérdek könnyelműen elfecsérelt pénz legalább akkora töredékét juttassa az ingyentej és ingyen kenyér akciójának javára, amellyel a lázadó lelkiismeretet lecsillapítja. Az emberbaráti kötelesség ma mind jobban előtérbe lép, amikor a nagy tömegek teljesen tönkremenőben vannak. Nem csak állami adó van, amelyet nem szívesen izzad ki senki, de van társadalmi adó is, mindaddig, amíg a javak helyesebb szétosztása be nem következik és azt mindenkinek becsületes önmérlegelés alapján szívesen kell a megfelelő helyre juttatni . Az ingyen tej ,és ingyen kenyér akciója tulajdonkép önmagában elegendő ékesszólással beszél. A lelkek egyensúlyának idején nem is kellene kisérő biztatást csatolni szavaihoz. De ma deformált világban élünk. Ma sokszor kell kopogtatni, hogy megnyíljanak az ajtók, gyakran rá kell szólni a szívekre, hogy élénkebben dobbanjanak. Ezért a kisebbségi sajtó elsőrendű kötelességének véljük, hogy felhívja a közönség figyelmét erre a nemes tevékenységre. Szeretnénk dicsőn lázító, szeretnénk forrón korbácsoló szavakat mondani, hogy kivétel nélkül mindenki befelé fordítsa tekintetét és komolyan megszavaztassa a lelkében élő kisbírót, vajjon eleget tett-e társadalmi kötelezettségének ? És még akkor is, ha a kisbíró igennel válaszol, cselekedni kell, mert a közjótékonyság adója hivatalos pressziótól mentesen mindig csekélyebb volt, mint azt az adózó alany teherbírása lehetővé tette. Éppen azért, mert a helyzet oly cudarul nehéz, teljesítse mindenki irattan kötelességét. Minden jó és nemes lélekhez fordulunk buzdító szavunkkal: juttasson mentős többet és mentőt gyakrabban, az ingyen tej és ingyen kenyér akciójára, Itta éjfélkor kiürítették a Rajnavidék második zónáját. Éjféli istentisztelet és harangzúgás az összes német templomokban — Két millió német nyerte vissza szabadságát. — A francia és belga csapatok rendben vonultak ki. Berlin, november 30. A második Rajnazóna vidékén mindenütt nagy ünnepségek voltak a kiürítési öröméra. Aachenben ma volt az utolsó őrségváltás és délután a belga csapatok megkezdték a város kiürítését. Bár a kiürítésnek csak éjfélre kell befejeződnie, a katonaság mindenhonnan már a délutáni óráikban kivonult és estére már Koblenztől Aachenig nem tartózkodott idegen katona a felszabadult területen. Az aacheni belga parancsnok a kivonulás előtt bucsulátogatásokat tett. Aachen polgármestere kiáltványt bocsátott ki, amelyben óva int a boszútól mindenkit és a megbékélést hirdeti azokkal szemben is, akik a megszállás alatt az idiklia... .csapatokkal - nakA kivonulási ünnepségen csak kevés kiváncsi vett részt, ellenben a pályaudvaron számos újságíró és fényképész jelent meg, hogy megörökítse a nevezetes pillanatot Ma éjjel felszabadult a megszállott Rajna terület második zónája. Abban a pillanatban, mikor a francia csapatok kivonultak a sokat szenvedett területről, Németország valamennyi templomában megkondultak a harangok és minden nagyobb városában ünnepi istentiszteletet tartottak. A Rajnai allomány főnöke a kiürítés alkalmával kiáltványt tett közzé, amelyben bejelenti, hogy a kivonulás pillanatában kétmillió német állampolgár nyeri vissza szabadságát. Egyben annak a reményének adott kifejezést, hogy nemsokára valamennyi német számára üt a szabadulás órája. Február 3-án választ Arad új városi tanácsot* Aradot végleg a temesvári kerületi igazgatósághoz csatolták. — Becu Sever inkább megy községi bírónak, mint hatáskör nélküli tartományi főnöknek. Bucuresti, nov. 30. (Az Erdélyi Hírlap munkatársától.) A kormány tagjai a képviselőházban Maniu Gyula elnöklete alatt minisztertanácsot tartottak, amelyen véglegesen határoztak a közigazgatási törvény alkalmazásáról. Mirto belügyi államtitkár ismertette, hogy a közigazgatási törvény végrehajtása által lesz:busz szabad királyi város (municipiu), százötvenegy város, száz mezőváros, 4846 község, ebből 995 olyan, amely több község egyesüléséből alakult és 3851 olyan, amely egyenként alkot külön községet. Egyesített község van az ókirályságban 649, Bukovinában 90, Besszarábiában 185, Erdélyben és a Bánságban 117. Az egyenkénti községek száma az ókirályságban 87, Bukovinában 26, Besszarábiában 2, Erdélyben és a Bánságban 3736. A megyék beosztása az alábbi módon történik Az első számú, bucuresti kerületi igazgatósághoz az alábbi megyék fognak tartozni: Argeș, Muscei, Dambovica, Prahova, Buzau, Ramnicul Sarat, Futna, Teleomnan, Vlasca, Ilfov, Ialomita, Constanta, Tulcea, Durostor, Caliacra. A második számú, kisenevi kerületi igazgatósághoz: iiolin, Bals, Lapusna, Sorom, Orhei, \ighina, Ceatea-Alba, Ismait, Gatiul. A harmadik számú, kolozsvári kerületi igazgatósághoz: Alsótehér, Brassó, Csili, Kotázs, Bogaras, Hunyad, Máramaros, Marostorda, Naszód, Udvarhely, Szilágy, Szatmár, Nagyszeben, Szamos, Nagy- és Kisküküllő, Bihar. _ _ A negyedik, csernovici kerületi igesgsttósághoz: Balticeni, Campulong, Csernovic, Doronci, Radoc, Storojinetz, Suceava. Az ötödik, craiovai kerületi igazgatósághoz: Delj, Gori, Mehedinti, Romanati, Valcea, Olt. A hatodik számú, Iasii kerületi igazgatósághoz: Bacau, Botosani, Balciu, Itasi, Neamt, Roman, Tecuci, Tulova, Vaslui, Căvurlui. A hetedik számú, temesvári kerületi igazgatósághoz: Arad, Caras, Szörény, Temestorontál. Véglegesen megállapították ezután a községi választások idejét is. Január 18-tól január 25-ig az egyenkénti községi, január 27-től február 2-ig a több faluból alkotott községi választásokat, február 3-án pedig a szabad királyi városok és mezővárosok választásait tartják meg így tehát az aradi községi választás február 3-án fog lezajlani. A Kamara miniszteri szobájában alkalmunk volt beszélgetést folytatni Bocu Sever bánsági miniszterrel, akit a kormány a temesvári directorátus élére akar állítani. Arról a kérdésről, hogy i hajlandó-e elfoglalni ez*