Erdélyi Hirlap, 1930. július (14. évfolyam, 3595-3630. szám)
1930-07-13 / 3606. szám
1980. Julius XI vasárnap. th í klaj Közgazdaság Tizennyolc milliárd lej az idei mezőgazdasági év vesztesége. Egy kilo tengeri, négy kocka cukor vagy hasa gyufaszál. — Egy holdra átlag 780 fajt fisat rá a mezőgazda. — Borzalmas számok egy agrárország tragédiájáról. Arad, julius 11. Hónapokon át tartó szorongás után az ország gazdaközönsége közepesen felüli jó, sőt talán túl jó terméshez jutott. Az új gabona árai már nagyjában kialakultak. Lehetővé válik egy kalkulációt felállítani arról, hogy minő ellenértéket kap Románia gazdaközönsége egy esztendős munkájáért és hogyan viszonyult ez az érték a forgalomban levő áruk értékéhez. Ilyen kimutatást állít fel cikkében egy bucurestii lap, amely számadatokkal igazolja, hogy Románia nemzeti vagyonából 18 milliárd lejt fog elragadni az idei mezőgazdasági év, hacsak hirtelen valami csodálatos és egyáltalában nem várható változás be nem következik. Mindennek oka az olcsó mezőgazdasági hitel hiánya, a túlságosan drága termelés és az exportlehetőségeknek a minimumra való csökkenése. A statisztikai felállítás szerint ma a termelőhelyen a jó minőségű búza métermázsája 440 lej, a közepesé 870 lej, a zabé és árpáé 160 lej, a tengerié 180 lej. Ezzel szemben egy Tioídon 7 és fél métermázsa búza, vagy körülbelül ugyanannyi zab, árpa avagy 10 mázsa tengeri termett Egy búzával bevetett hold föld tehát 2750 lejt, zab és árpával bevetett föld 1200 lejt, a tengerivel 1800 lejt hoz. A termelési költségek a búzánál a következők: szántás 800 lej, ugarolás 60 lej, vetés 50 lej, vetőmag 885 lej, aratás 850 lej, cséplés 270 lej, szállítás 50 lej. Tehát egy hold búza termelésére 1905 lejt kell fordítani. Ehhez hozzáadjuk a termelőnek egészen szerényen számított 6—8 százalékos hasznát, ami 150—200 lejt tesz továbbá holdanként 500 lej átlagos bért, egy hold búza termelési költsége 2600 lejre megy fel. A mezőgazda számlája azonban még nem teljes. A pénzintézetek mérlegein előállott statisztika szerint Romániában minden hold földet 2500 lej átlagos jelzálogkölcsön terhel, amely után még ma is körülbelül 20 százalékos évi kamatot fizetnek. Tehát ha a bért, kamatot, termelési költségét számítjuk, akkor 8100 lejbe kerül a mezőgazdának egy búzával megművelt hold föld. Közepes minősget véve alapul és az átlagos 7 és fél mázsás termést, a mezőgazda ha sok fáradtság után eladja termését, úgy azért 2775 lejt kap, vagyis 825 lejt holdanként ráfizetett. Így áll a helyzet, ha a földet a legrentábilisabb gabonával, búzával vetette be. Nem akarjuk ismertetni azt a katasztrofális helyzetet, amely akkor áll elő, ha zabot, vagy árpát termel, vagy akár tengerit. Egy hold árpának a termelési költsége 2900 lej, míg hozadéka 1600 lej. A tengeri termelési költsége 2600 lej, hozadéka csak 1800 lej. A deficit tehát holdanként 400—1600 lej között váltakozik. Átlagban 750 lejre tehetjük azt az összeget, amelyet az ország mezőgazdái egy holdra ráfizetnek és ha tekintetbe vesszük, hogy az országban az idén 12 millió hektárt, tehát 24 millió holdat vetettek be, a mezőgazdaságra az ország 18 milliárd lejt fizet rá, vagyis ennyi vész el a nemzeti vagyonból. Az ijesztő számok után meg kell gondolni azt, hogy az ország költségvetésének egy része a mezőgazdasági termelésen nyugszik, hogy a mezőgazda deficitje súlyosan fog visszahatni a kereskedelmi és ipari életre. Mindennek fő oka az hogy a mezőgazdasági hitelintézet létesítése Irán még most is csak készülődések történnek, a komoly lépések azonban késlekednek. A gabona elértéktelenedésére jellemző példa az, hogy 42 gyufaszál ára 8 lej, tehát húsz szágyufa egy kiló tengeribe kerül. Egy kilogram (10 deka) cukor 40 lej, tehát egy kilogram tengeri kocka cukrot ér. Ha a földműves bejön a városba 4 kilogram tengerit kell fizetni, hogy az álló mástól a piacra menjen autóbuszon. Ha meg akar a városon egy sültet enni, akkor néhány zsák tengerijébe kerül és ha a legszükségesebb ruhadarabokat akarja a városban megvásárolni, úgy kénytelen magával hozni egy vagon tengerit, hogy azt eladhassa. Így néz ki a mezőgazda tragédiája amely csak pillanatnyilag egyedül az övé, mert maga után vonja az egész ország tragédiáját. Aradi ingatlanok forgalma. Abraham Simor és neje eladtak a Libás düllőben egy 217 négyzet öles telket 13.000 Leiért Ileszki Julisnak. — Nyáry Béla és neje eladták a Str. Corbuc (Veselényi ucca) 21/a sz. házat 120.000 Leiért Szilágyi Pál és nejének. — Szurdy Demeter eladta a Libás düllöbeli 278 négyzetöles telkét 2000 Leiért Mitoska Jánosnak. — Buzay Mihály eladta a Libás düllöbeli 28 négyzetöles telkét 2000 Leiért Szurdu Deneternek. — Kristóf Antal és neje eladták íi Str. Calarasilor 13. sz. 180 négyzetöles telket 20.000 Leiért Dunai Lajos és nejének. — Kopis Mária eladta a Str. Ghiba Birta (Tarjassy József) 42/a sz. házát 250.000 Leiért Hajdara Lajosnénak. — Budiu Simon eladta a Str. G. Vanatori (Kürtösi ut) 88. sz. házát 60.000 Leiért Zerna Pál és nejének. — Ardelean Jusztin eladta a Str. üela (Görbe u.) 9. sz. házát 170.000 Leiért Tinedar Sándor és nejének. — Roxin Károly és neje eladták a Str. M. Cogalniceanu (Mikes Kelemen u.) 80. számú házat 800.000 Leiért Fried Sámuelnek. — Spitzer Dénes eladta a Str. M. Cogalniceanu (Mikes Kelemen u.) és Str. Dr. R. Veliciu (Lipot u.) 28. számú házat 500.000 Leiért özv. Stern Fiókot alapit Ujaradon a Temesvári Takarékpénztár r. t. Mint értesülünk, Molnár Oszká dr., a Temesvári Takarékpénztár r. t. jogtanácsos ma jegyeztette be az aradi törvnyszéken az előkelő temesvári bank új aradi fiókját, amelynek Zimmermann Ferenc a Temesvári Bank gyárvám si fiókjának eddigi vezetője lesz az élén és az igazgatóságot helyi notabilitásokkal töltik b A temesvári bank újaradi fiókja olcsó kölcsönök kihelyezésével fog foglalkozni és különösen a gazdasági hiteligény kielégítését tűzte ki céljává . A Pesti Tőzsde új számában a svájci bankok vezetői nyilatkoznak a gazdasági válságról. Szenzáziós berlini, párisi, londoni, brüsszeli tudósításokat közöl a lap, amelyben információkat találunk az ingatlanpiac, a nyomdaipar, a mezőgazdasági export stb. készülő tranzakcióról. Nyilatkoznak a lapban dr. Gond« Illés, Fái Géza, W. Károly, Petrofz Csomkov, Bulgária követe, dr. Noszeda Kálmán és sokan mások, —Elhárított be .yokozok. A rendőrségen ma feljelent r;tett Szőnyi Lajos Calea Vadno szám alatti vendéglős Cseni János és Raxboieui (Apaffy-utca) 58 szám alatti lakosok ellen, akik a késő éjjeli órákban súlyosan illumnált állapotban tértek be vendéglőjébe és miután nem akart nekik italt adni, botrányt provokz előhívott rendőr segítségével tudták megkésni Csenit, akit a rendőr bekísért. Az idjért megindult. Helyreigazítás: Fürst Armin, főpincér, akit lá"tanul feljelentettek mert egy hatosdg’W körözött egyént elrejtett, annak közlését kéri, hogy ő csak pár szót váltott a szoba:. .v barrel, _____ Dr. Duschnitz szemorvos rendelőjét Str. M. Nicoara 16 alá (Petőfi ucca) helyezte ét Adakozás A szerencsétlen sorsú özv. Beretzné javára K. P. ma 100 lejt küldött hozzánk. Felelős szerkezte: Major Béla. Pénz nélkül .CREDIT” könyvecskére kaphat mért 1 szerint, első- rendű anygból, gondos munkával a legutolsó divat szerint készített cipőt a Bőrmunkásoknál v. Széchényi u. 3 MAURIC, Utotelino II iSisfcifiss LESz/ 1W--- a i VlUmiRotTÄRTiUiirt fej rimzittM>yáUMTÍtt 6táB tcá m