Erdélyi Hirlap, 1930. július (14. évfolyam, 3595-3630. szám)

1930-07-13 / 3606. szám

1980. Julius XI vasárnap. t­h í k­l­a­j Közgazdaság Tizennyolc milliárd lej az idei mező­­gazdasági év vesztesége. Egy kilo tengeri, négy kocka cukor vagy hasa gyufaszál. —­ Egy holdra átlag 780 fajt fisat rá a me­zőgazda. — Borzalmas számok egy agrárország tragédiájáról. Arad, julius 11. Hónapokon át tartó szoron­gás után az ország gazdaközönsége közepesen felüli jó, sőt talán túl jó terméshez jutott. Az új gabona árai már nagyjában kialakultak. Lehetővé válik egy kalkulációt felállítani arról, hogy minő ellenértéket kap Románia gazdaközönsége egy esztendős munkájáért és hogyan viszonyult ez az érték a forgalomban levő áruk értékéhez. Ilyen kimutatást állít fel cikkében egy bucurestii lap, amely számadatokkal igazolja, hogy Románia nemzeti vagyonából 18 milliárd lejt fog elragad­ni az idei mezőgazdasági év, hacsak hirtelen va­lami csodálatos és egyáltalában nem várható vál­tozás be nem következik. Mindennek oka az olcsó mezőgazdasági hitel hiánya, a túlságosan drága termelés és az exportlehetőségeknek a minimumra való csökkenése. A statisztikai felállítás szerint ma a termelő­helyen a jó minőségű búza métermázsája 440 lej, a közepesé 870 lej, a zabé és árpáé 160 lej, a ten­gerié 180 lej. Ezzel szemben egy Tioídon 7 és fél métermázsa búza, vagy körülbelül ugyanannyi zab, árpa avagy 10 mázsa tengeri termett Egy búzával bevetett hold föld tehát 2750 lejt, zab és árpával bevetett föld 1200 lejt, a tengerivel 1800 lejt hoz. A termelési költségek a búzánál a követ­kezők: szántás 800 lej, ugarolás 60 lej, vetés 50 lej, vetőmag 885 lej, aratás 850 lej, cséplés 270 lej, szállítás 50 lej. Tehát egy hold búza termelé­sére 1905 lejt kell fordítani. Ehhez hozzáadjuk a termelőnek egészen szerényen számított 6—8 szá­zalékos hasznát, ami 150—200 lejt tesz továb­bá holdanként 500 lej átlagos bért, egy hold búza termelési költsége 2600 lejre megy fel. A mező­gazda számlája azonban még nem teljes. A pénz­intézetek mérlegein előállott statisztika szerint Romániában minden hold földet 2500 lej átlagos jelzálogkölcsön terhel, amely után még ma is kö­rülbelül 20 százalékos évi kamatot­ fizetnek. Te­hát ha a bért, kamatot, termelési költségét szá­mítjuk, akkor 8100 lejbe kerül a mezőgazdának egy búzával megművelt hold föld. Közepes minő­­sget véve alapul és az átlagos 7 és fél mázsás ter­mést, a mezőgazda ha sok fáradtság után eladja termését, úgy azért 2775 lejt kap, vagyis 825 lejt holdanként ráfizetett. Így áll a helyzet, ha a földet a legrentábili­­sabb gabonával, búzával vetette be. Nem akarjuk ismertetni azt a katasztrofális helyzetet, amely ak­kor áll elő, ha zabot, vagy árpát termel, vagy akár tengerit. Egy hold árpának a termelési költsége 2900 lej, míg hozadéka 1600 lej. A tengeri terme­lési költsége 2600 lej, hozadéka csak 1800 lej. A deficit tehát holdanként 400—1600 lej között vál­takozik. Átlagban 750 lejre tehetjük azt az össze­get, amelyet az ország mezőgazdái egy holdra rá­fizetnek és ha tekintetbe vesszük, hogy az ország­ban az idén 12 millió hektárt, tehát 24 millió hol­dat vetettek be, a mezőgazdaságra az ország 18 milliárd lejt fizet rá, vagyis ennyi vész el a nemze­ti vagyonból. Az ijesztő számok után meg kell gon­dolni azt, hogy az ország költségvetésének egy része a mezőgazdasági termelésen nyugszik, hogy a mezőgazda deficitje súlyosan fog visszahatni a kereskedelmi és ipari életre. Mindennek fő oka az hogy a mezőgazdasági hitelintézet létesítése Irán­ még most is csak készülődések történnek, a komoly lépések azonban késlekednek. A gabona elértéktelenedésére jellemző példa az, hogy 42 gyufaszál ára 8 lej, tehát húsz szá­gyufa egy kiló tengeribe kerül. Egy kilogram (10­ deka) cukor 40 lej, tehát egy kilogram tenger­i kocka cukrot ér. Ha a földműves bejön a város­ba 4 kilogram tengerit kell fizetni, hogy az álló mástól a piacra menjen autóbuszon. Ha meg akar a városon egy sültet enni, akkor néhány zsák ten­gerijébe kerül és ha a legszükségesebb ruhadara­bokat akarja a városban megvásárolni, úgy kény­telen magával hozni egy vagon tengerit, hogy azt eladhassa. Így néz ki a mezőgazda tragédiája amely csak pillanatnyilag egyedül az övé, mert maga után vonja az egész ország tragédiáját. Aradi ingatlanok forgalma. Abraham Simor és neje eladtak a Libás düllőben egy 217 négyzet öles telket 13.000 Leiért Ileszki Julisnak. — Nyáry Béla és neje eladták a Str. Corbuc (Vese­­lényi ucca) 21/a sz. házat 120.000 Leiért Szilágyi Pál és nejének. — Szurdy Demeter eladta a Libás düllöbeli 278 négyzetöles telkét 2000 Leiért Mi­­toska Jánosnak. — Buzay Mihály eladta a Libás düllöbeli 28 négyzetöles telkét 2000 Leiért Szurdu Deneternek. — Kristóf Antal és neje eladták íi Str. Calarasilor 13. sz. 180 négyzetöles telket 20.000 Leiért Dunai Lajos és nejének. — Kopis Mária eladta a Str. Ghiba Birta (Tarjassy József) 42/a sz. házát 250.000 Leiért Hajdara Lajosnénak. —­ Budiu Simon eladta a Str. G. Vanatori (Kürtösi ut) 88. sz. házát 60.000 Leiért Zerna Pál és ne­jének. — Ardelean Jusztin eladta a Str. üela (Görbe u.) 9. sz. házát 170.000 Leiért Tinedar Sándor és nejének. — Roxin Károly és neje elad­ták a Str. M. Cogalniceanu (Mikes Kelemen u.) 80. számú házat 800.000 Leiért Fried Sámuelnek. — Spitzer Dénes eladta a Str. M. Cogalniceanu (Mikes Kelemen u.) és Str. Dr. R. Veliciu (Lipot u.) 28. számú házat 500.000 Leiért özv. Stern Fiókot alapit Ujaradon a Temesvári Taka­rékpénztár r. t. Mint értesülünk, Molnár Oszká dr., a Temesvári Takarékpénztár r. t. jogtanácsos ma jegyeztette be az aradi törvnyszéken az elő­kelő temesvári bank új aradi fiókját, amelynek Zimmermann Ferenc a Temesvári Bank gyárvám si fiókjának eddigi vezetője lesz az élén és az igazgatóságot helyi notabilitásokkal töltik b A temesvári bank újaradi fiókja olcsó kölcsönök ki­helyezésével fog foglalkozni és különösen a gaz­dasági hiteligény kielégítését tűzte ki céljává . A Pesti Tőzsde új számában a svájci ban­kok vezetői nyilatkoznak a gazdasági válságról. Szenzáziós berlini, párisi, londoni, brüsszeli tudó­sításokat közöl a lap, amelyben információkat ta­lálunk az ingatlanpiac, a nyomdaipar, a mezőgaz­dasági export stb. készülő tranzakcióról. Nyilat­koznak a lapban dr. Gond« Illés, Fái Géza, W. Károly, Petrofz Csomkov, Bulgária követe, dr. No­­szeda Kálmán és sokan mások, —Elhárított be .­yokozok. A rendőrségen ma feljelent­ r;­tett Szőnyi Lajos Calea Vadno s­zám alatti vendéglős Cseni­ János és Raxboieui (Apaffy-utca) 58 szám alatti lakosok ellen, akik a késő éjjeli órákban súlyosan illum­­nált állapotban tértek be vendéglőjébe és miután nem akart nekik italt adni, botrányt provok­­z előhívott rendőr segítségével tudták meg­késni Csenit, akit a rendőr bekísért. Az idjért megindult. Helyreigazítás: Fürst Armin, főpincér, akit­­ lá"ta­nul feljelentettek mert egy hatosdg’W körözött egyént elrejtett, annak közlését kéri, hogy ő csak pár szót váltott a szoba:. .v barrel, _____ Dr. Duschnitz szemorvos rendelőjét Str. M. Nicoara 16 alá (Petőfi ucca) helyezte ét Adakozás A szerencsétlen sorsú özv. Be­­retzné javára K. P. ma 100 lejt küldött hozzánk. Felelős szerkezte: Major Béla. Pénz nélkül .CREDIT” könyvecskére kaphat mért­ 1 szerint, első- rendű anygból, gondos munkával a leg­utolsó divat szerint készített cipőt a Bőrmunkásoknál v. Széchényi u. 3 MAURIC, Utoteli­no II iSisfcifiss LESz/ 1­W--- a i VlUmiRotTÄRTiUiirt fej rimzittM>yáUMTÍtt­ 6táB tcá m

Next