Hirlap, 1936. augusztus (20. évfolyam, 5404-5427. szám)

1936-08-01 / 5404. szám

XX. év­f, 5404 sz­á­m ^ j­­j #j lszerkesztőség és kiadóhivatal rrSj|§|pl p$jj$mS__________________ _____ ■’’■■.> / ________ Metianu-ucca 1. Telefon 97. |f|?_l|| 'ELŐFIZETÉSI 'ARAKi Sürgönyeim: Hírlap, Arad. |ggm| ragraj |É|ÉÉ j|||||^ |ggj * țjjja "jj W évre ■ • Lei SV) Megjelenik naponta, az tím­e­ flPfipilj ra||i|j| |3§1|| î ?''Eîî:'jLVT |ITr> ' ~ ^ pékét követő napok kivételével WMjM BpjP­K|fl­ellmiSl­i =­z!T­j^*f*&*| 2 Kp. " A F­e­l­e­l­ő­s szerkesztő: WMFfM EHS gE £ JP­M1 / ?* | Jf­L J* I MAJOR BÉLA. |§i| Bg3 jSÉj jjgBPlBfed­jk ? ” J ^'c»tFeatru literatura ML J—^ l^a Popor»|J5L.W POLITIKAI WAPILAP v,LtEId&I,YIHÎRLAP ARAD, 1936 anj^inu. ____ it Kíséri a mult! Fővárosi lapokban olvasunk egy-egy rövid híradást, illetékes helyen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy ismét engedélyezik a hazárd­játékot. Nem hasábos részletes tudósítások, csak rövid kis hírek, de ezek sűrűn bukkannak fel a fehér-fekete újsághasábokon. Természe­tesen nem szabad hitelt adni az ilyen tudósítá­soknak, mert hivatalos helyről nem erősítették meg azokat, viszont nem is cáfolták. Senki sem állíthatja, hogy ez már befejezett tény. Mi sem állítjuk. Csak éppen furcsának találjuk, hogy egyszerre, csak úgy véletlenül, több lapban is olvasható, hogy szeptembertől kezdve megint megindul a rulett, a chemin de fér és braziliana, a három legveszedelmesebb hazárdjáték. A jólértesült lapok szerint csak a fürdőhelyeken és a megyeszékhelyeken engedélyezik a hazárd­­klubok működését, másutt mindenütt tilos a szerencsejáték. Ismételjük, magánforrásból származik a hír, semmi komoly alapja nincsen. Ha kérdést intéznénk a hatóságokhoz, azt a választ kap­nánk, hogy ők nem felelősek azért, amit egyik­­másik újság ír. Az, hogy az Universulban vagy a Curentulban megjelenik egy híradás valami­lyen közelről megvalósítandó tervről, még nem jelenti azt, hogy ez a terv meg is valósul."Nem is szándékozunk kérdést intézni a hatóságokhoz, csak éppen különösnek találjuk, hogy erről a problémáról írnak a fővárosi lapok. Ha valami nem időszerű, arról rendszerint nem szoktak írni. A kártyajáték pedig nem időszerű, hiszen a parlament törvénnyel tiltott el minden sze­rencsejátékot, a törvénynek érvényt is szereztek és ez idő szerint az országban sehol nem folyik hazárdjáték. Akkor mégis miért bukkan fel a hír a fővárosi lapokban? És mivel lehet magya­rázni a belügyminiszter tegnap kelt rende­letét, amivel betiltja a nyilvános helyiségekben űzött szerencsejátékokat? Nem keresünk háttérben meghúzódó oko­kat, nem kutatjuk mi van a kulisszák mögött. Jóhiszeműek vagyunk és elhisszük, hogy az ilyen kósza híreknek nincsen semmi alapjuk. Azonban már eleve tiltakozunk a múlt visszaté­rése ellen. Nem akarunk hazárdjátékot semmi­féle formában. Elég volt a néhány hónapos szo­morú emlékű kísérletezés. Még nagyon is jól emlékezünk azokra a szerencsétlen egziszten­ciákra, akiket börtönbe juttatott átkos szenve­délyük, vagy akik a halálba menekültek, mert a rulett elvitte a rájuk bízott idegen pénzt. Alig néhány hónapja, hogy családapák ott szorong­tak verejtékező arccal, kidülledő szemmel a zöld asztal mellett, hogy otthagyják a feneketlen pinkában egész havi keresetüket. Olyan meg­döbbentően szomorú kép ez, amit nehéz elfe­lejteni. A hazárdklubok egy esztendős rémural­mának emléke fekete mementóként áll előttünk. És ez a drámai figyelmeztetés állandóan bele­­harsogja a közvéleménybe: Soha többet! Elég volt a punkalovagok könnyű szüretéből! Mi kezdettől fogva a legélesebben tiltakoz­tunk a szerencsejáték ellen. Hiába hangoztatták, hogy az állam erősen megadóztatja a játék­klubokat és hogy kórházak, szanatóriumok meg üdülőtelepek épülnek a munkajövedelemből, a mi elvi álláspontunk mindenkor az volt, hogy ilyen áron, letarolt emberi sorsok árán ne épít­senek kórházat, szanatóriumot és üdülőtelepet. Az a haszon, amit az állam kap a kártya­jövede­lemből, nem ér fel azzal a mérhetetlen erkölcsi kárral, amit okoz.­­ És most, amikor ismét kisért a múlt, ami­kor magánértesülés szerint illetékes hatóságok megint foglalkoznak a szerencsejáték engedé­lyezésének gondolatával. _ újból felemeljük tiltó A spanyol forradalmi események új szenzációja s Olaszország* hadianyagot szállít a felkelőknek Benalnas ressietek 18 ■tasrasraagu spanyol tiszt kivégzéséről. Valamennyi kikötő a felkelők kezén van. Két olasz katonai repülőgép spanyolországi útján kényszerleszállást végzett francia Marokkóban PARIS, július 31. Bombaként hatott az a hír francia politikai körökre, hogy olasz hadi­­repülőgépek fegyverrel és lőszerrel megrakva, Oran közelében — tehát francia gyarmati te­rületen — kényszerleszállást hajtottak végre. A gépek pilótái elismerték, hogy Spanyol-Ma­rokkóba akartak utazni. Általában azt hiszik, hogy a francia kormány ennek következtében kénytelen lesz a madridi kormánnyal szemben eddig követett semleges magatartását megvál­toztatni. Az Echo de Paris, a francia nagyvezérkar lapja, nyíltan hangoztatja, hogy Olaszország eme cselekedete ellenkezik a nemzetközi joggal, mert a spanyol felkelők nem tekinthetők had­viselő félnek. A szocialista Popoulaire szerint Olaszország megszegte a nemzetközi jogot, amikor repülőgépeket küldött a spanyol ellenforradalmároknak. Tekintve, hogy felfegyverzett repülőgépek csakis előzetes engedéllyel repülhetnek át francia terület felett, a leszállóit pol­gári ruhás olasz tiszteket a francia hatóságok kénytelenek lesznek internálni. Francia politikai körökben általános az a vélemény, hogy ezek az események ijesztő mértékben növelték a nem­zetközi bonyodalmak veszedelmét. Angliából is repülőgépek menn­ek Spanyolország­ba London, július 31. A Spanyolországba irányuló repülőgépszállít­ások Londonban is nagy feltűnést keltettek, annál is inkább, mert kiderült, hogy az angol repülő­társaságtól vásároltak a spanyol fel­kelők számára 12 régebbi típusú Focker-gépet is. A repülő­társaság vezetőjének közlése szerint nem tudják, hogy Spanyolországnak adták el a gépeket, amelyeket már régen kimustráltak és amelyeket hónapok óta hirdették a lapokban, hogy azok el­adók. Kóma, július 31. A Spanyol-Marokkó felé re­pült állítólagos olasz repülőgépek kérdésiben olasz hivatalos helyen semmiféle nyilatkozatot nem tesz­nek. Az otani kényszerleszállás híre a kora regge­li órákban terjedt el Rómában, de hivatalos helyen az esti órákig sem cáfolatot n­em adtak ki róla, sem pedig megerősítést. Jól értesült körökben hangsú­lyozzák, hogy Olaszország semlegességet tanúsít a spanyol eseményekkel kapcsolatban és az olasz kor­mány sem hadianyagok, sem pedig repülőgépek ki­vitelére nem adott engedélyt. Paris, július 31. A francia sajtó hasábos cik­kekben foglalkozik Delbos külügyminiszter nyilat­kozatával, amelyben leszögezté a francia kormány álásp­ontját a spanyol eseményekkel kapcsolatban. Óriási feltűnést keltett annak az olasz repülőgépnek a kényszerleszállása, amely Spanyol-Marokkóba gépfegyvereket akart szállítani és kénytelen volt leszállni francia területen. Az „Echo de Paris” azt írja, hogy az olasz kormány eljárása a nemzetközi jogba ütközik, mert a spanyol felkelők törvényes alap nélkül, erőszakos eszközökkel akarnak hata­­lomra jutni. Valamennyi francia baloldali lap meg­állapítja, hogy az olasz kormány letért a semleges­ség útjáról. RÉSZLETEK A KÉT OLASZ REPÜLŐGÉP SORSÁRÓL PARIS, július 31. (Radar). A Havas iroda részleteket jelent a Marokkóban lezuhant két olasz repülőgép szerencsétlenségéről. A Petit Marocaine értesülése szerint mindkét repülőgép az olasz bombavetőraj egy­ségei közé tartozott személyzetük pedig polgári ruhába öltözött katonák voltak Mind a két gép fel volt szerelve négy-négy gép fegyverrel és egy-egy bombavető diszpoziívvel A pilóták holttestét az nngidai kórházba szállí­tották, a sértetlenül maradt repülőket pedig átadták az nngidai hatóságoknak. PARIS, július 31. (Radar). A francia lapot terjedelmes tudósításokban számolnak be az olasz repülőgépek szerencsétlenségéről. A gépel hadianyagot szállítottak a marokkói felkelői­ számára. Parisban a meglepetés meglehetősen nagy, különösen azután, hogy Blum és Delbos éppen a tegnapi képviselőházi ülésen jelentet­ték ki, hogy Franciaország semmiképpen nem avatkozik a spanyol polgárháborúba. Blum mi­niszterelnök a tangeri szerződést aláíró hatal­mak értekezletének összehívását tervezi, de legalább is egy angol—olasz—francia értekezlet összehívását, amelynek feladata az lenne, hogy kötelezően megállapítsa a három hatalom be nem avatkozását a spanyolországi esemé­nyekbe. Ebben az ügyben holnap a francia kormány mi­nisztertanácsi ülést tart. London, július 31. A „Daily Express” diplomá­ciai levelezője jelenti, hogy tegnap Burgosban, a felkelők főhadiszállásán, leszállt Campbell, a Lon­don­i melbournei repülőverseny győztese, Rivas de Lindres márki, Alfonz király bizalmasának kísére­tében. Mindketten Londonból repültek Burgosba és négy Focker-tipusú repülőgépet vittek maguk­kal Bordeauxból. A lap úgy értesül, hogy a felkelők londoni és párisi megbízottai francia és angol repülőknek 150 fontot ígértek, ha repülőgépeket szállítanak Spanyol­­országba a zendülők számára. A párisi tárgyalások szavunkat. Nem kell a hazárdjáték semmilyen formában. Nincsen szükség rá. Elég nyomorú­ság sújt bennünket, ne tetézzék ezt még azzal is, hogy­ alkalmat­­ adnak a könnyelműségre. Nagy árat fizettünk a tapasztalatért. Arad­ vá­­rosának nincsen szüksége hazárdklubra. És ne is kísérletezzenek itt szerencselovagok klubala­­pítással, mert elsöpri őket a közvélemény ereje.

Next