Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-07-11 / 28. szám
115 kozék. Megemlítendő ez alkalommal egy tijmagyar banda, melly Felségeink’ kocsiját szüntelen’ kisérte, benne lenni vélvén őket; azonban ő Felsége a’ szeretett népatya már hű népe közt sétála felséges Párjával fel ’s alá a’ sétatéren. Hosszabb ideig mulatának itt ő Felségök, ’s mindenki szájából csak a’ népszerűség’ legszebb dicsérete ömlött ki felölök. Ámbár annyi nép volt a’ sétatéren ’s körűlé, mennyit Pozsonyban nem is véltünk lakni, még is az ingyen szinházi előadás is fáladásig látogatott volt. Emelé e’ fényes népünnepet a’ kedvező idő, melly szinte sejteni látszék ünnepünket. Kegyes Uralkodónk megújult harsány kiáltások közt félórai mulatás után elhagyá a’ sétatért. A’ zene tizenkét óráig tartott, ’s csak ekkor kezde a’ nép széledni. — Ma reggeli 8 és fél órakor ő Felségök a’ sz.mise’ hallgatása után, szokott kiséretekkel a’ polgári és rendes katonaság’ ’s mindkettő’ hangászkarának tisztelkedése közben ’s a’ százegy ágyulövés’ durrogásai alatt ujjokat Pécsnek vevék, miután ittlétük alatt minden nyilványos intézeteket megszemléltek ’s a’ fejedelmi ’s atyai bőkezűségnek ragyogó bizonyítványait adták. A’ szeretetet mint a’ szivek’ legbensőbb zálogát hagyák hátra. (Hirk) Hagybritaimia. A’ glasgovii chartisták nagy gyűlést hirdettek ki, ’s eziránti felhívásukban többek közt igy szólnak: „Testvéreink a’ politicai rabszolgaságban! Seregeljetek azon zászló alá, mellyet 1838- ban máj. 21-én kitűztetek, midőn a’ nevezetes Glasgow városában a’ népjogok harcz hőseit az elnyomott, ’s megszégyenített Britannia szabaditóit szívesen fogadtátok. Jőjetek hatalmatok felségében, menydörögjetek a’ zsarnokok sziveikben félelmet, ’s vivjátok ki a’ foglyok szabadságát. Xerxes a’ habokat probálá korbácsolni, ’s a’ Hellespontot meglánczolni; most a’ zsarnokok az emberi lelket akarják bilincsekbe verni, de mutassátok meg ti sok ezren itt a’glasgowvi téren, hogy a’ zsarnokok erőtlenek.“ Az igen számos gyűlés egyébiránt csendesen folyt le. Konstántinápolyi harczhirek következtében a’ Globe... Palmerston lord orgánuma igy szóllal meg: „Örömmel látjuk miként a’ franczia hírlapokban olly helyes nézetek uralkodnak a’ keleti kérdés felett a’ legnagyobb tekintetű orgánumok a’ mostani kormányé, valamint a’ volt többségé, ’s Thiers pártjáé is, szóval minden színű lapok vagy egyenessen Anglia hűsége, ’s hitébe vetett bizodalmukat fejezik ki, vagy teljesen megegyeznek Angliának a’ keletet illető politicájával, ’s ezzel legjobb jelenségét adják annak, hogy francziaország Anglia világosult politicájával egyetértőleg cselekedend a’ keleti ügyekben. Francziaország előbb már kétszer volt szövetkezendő azon hatalommal, mellynek becs,- és nagyobbulás vágya korunkban Európára nézve a’ legveszélyesb. India meghódításának chimárai terve, melly Pál czár ábrándos kormánya alatt komolyan készítetett, valamint a’ tilsiti békekötés után Nápoleon, és Sándor czár által barátságos egyezkedésekben szőnyegre hozott tervek világosan kitüntetik, miként egy elvtelen dicsvágy a’ franczia uralkodóknál bizonyos crisisekben a’ nagyobbulás azon kielégithetlen szomjával párosulhat, mellyet mi Oroszországban elvtelennek nem mondunk; mert annak ez egyetlen elve. Francziaország állandó érdekei az egész műveit Europa érdekei, az európai országcsalád tagjainak függetlensége a’ despota ártakozások ellenében, lényegessé lön francziaország saját függetlenségére nézve, ’s jól tudja az újabb korban minő veszélyt hozhatott volna rá az orosz túlsúly, vagy Angliának ellenkezése. Egyesülve Francziaország, ’s Anglia, a’ világnak igazságot, és mérsékletet parancsolhat, Oroszországgal egyesülve, vagy ellene munkálva Francziaország a’ szomszédai zsákmányiból részt remélhetne, miként vele Austria, ’s Poroszország a’ múlt században Lengyelországgal osztozának, mit azóta elég okuk vélt keserűn megbánni. Francziaország politicája azonban, mint minden statusé, melly a’ nemzeti előmenetel, ’s erkölcsi fejlődés bizonyos lépcsőjére hága, megszűnt caractere szerént ösztönileg lényegesen támadó lenni. Egyenlők közti háború olly játék, mellyben mindenkinek veszteni kell. Európa legnagyobb béke biztosítéka egyenlő miveltségben áll, hol minden tartomány más megtámadásában sokat veszt, és keveset nyerhet. Csak egy europai ázsiai hatalom van, melly (mostani szerkezete mellett) sokat nyerhet, ’s keveset veszthet, rendszeres felfogásokkal a’ szomszédok ellen, hatalommal, hol a’ szomszédok gyengék, csellel, hol a’ hatalom nem elégséges. Oroszországot azért mocskolni, hogy természeti törvényét követi valóban gyermekes, de sürgető, ’s elkerülhetlen szükség a’ miveit Európára nézve Oroszország veszélyes szomszédsága ellen mindenkor ébren, ’s készülten állni. Francziaország. A’ pairkamra jun. 13ki ülésében a’ titkos költségek kerülvén szőnyegre, a’legitimista Dreux Brézé marquis szólt elsőben. Ő igen kevés bizodalmat helyhez a’ministerium állandóságába, melly olly különböző pártzászlókból fóldoztatott össze. Egyik, vagy másiknak önmeggyőződését bizon