Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-08-15 / 33. szám

# 135 ország boldogságát legfőképen a’ törvények és jogok teljes épségben alapulni több izben váltot­tuk , igen távol van, hogy a’ vármegyéket a’ tör­vényekkel ’s helybenhagyott szokásokkal meg­egyező hatóságok’ gyakorlatában korlátozni akar­juk , úgy viszont nem kételkedhetünk , hogy ke­gyességed és hivségtek azon gondoskodást és óva­tosságot, mellyel elődeik’ kora, a’ nemzet’ nemes characteréhez képest, az országgyűlés’ becsületé­nek, ’s díszének, mindazok ellen, kik illynemű perek alatt volnának, fentartásában önkinn kö­vetett, elmulasztani nem akarják. — ’S ugyana­zért, felhívott kegyelmes leiratunkból valóban nem lévén semmi ok méltó aggodalomra, kedvessége­det, ’s hivségteket ezennel szorosan intjük, hogy kötelességükhöz képest, az országgyűlési ta­nácskozásokat, a’ fenálló törvények’ vezérleténél fogva, siettessék, ’s illő gazdálkodás’ eszközlésére minden kellő serénységgel és szorgalommal töre­kedvén, tisztüknek ’s azon várakozásnak, miszerint az országgyűlés kelletinél tovább ne húzódjék, megfelelni iparkodjanak. Kikhez egyébiránt cs. ki­ kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Költ Bécs birodalmi fővárosunkban Ausztriában, július hónap’ 2Sdik napján, ls39dik évben, — Ferdinand s. k. Gróf lY­ajláth Antal s. k. Bartal György s. k. Magyar tudós társaság. Az academia idei, vagyis Xd. nagy­gyűlését, valamint igazgatósági üléseit is, novemberben fogja tartani; ’s a’ meg­jelenés’, valamint a’ megkezdés’ napjairól is, a’ maga idejében, külön jelentés fog szólani. A’­­ szünnapok augustus’ 20 dikától october húszadikáig tartanak, Az Elnök’ rendeléséből. Pesten julius 20. 1839. (II. K. T.) D. Schedel Ferenc­, titoknak. Budapesti naplóból. Örömmel sietünk jelenteni, mikép Fáy András buzgó ’s az egész nemzet hálájára méltó törekvése következtében a’ pestmegyei takarékpénztárra nézve olly kedvező folyamatnak már az előkészületek, hogy e’ rend­kívüli hasznú intézet valósulását minél előbb re­­ménylhetni. Az intézet tervét jelen számú mulat­­tatónk bőven közli, ’s itt most csak az egésznek minél előbbi létesítését eszközlendő aláírási ívek leendnek említve. Pestmegye ugyan­is két aláírá­si ívvel látott el minden járásbeli megyetisztet ’s más jóért buzgó honfiakat. Ez ivek egyike illy czimet visel: „A* pestmegyei takarékpénztár gyá­­molóinak meghitelesitett aláírási íve“; mellynél fogva az aláírók ezen, az emberiség boldogilására czélzó, intézetet egyszer’s mindenkorra saját nagy­lelkűségüktől függő mennyiséggel mozdítják elő, kötelezvén magukat ’s örökösiket minden vagyo­nukkal a’ neveik után saját kezükkel írott aján­lásoknak vagy azonnali, vagy legfölebb f. e. no­vemberben az 1832­­ 20 t. cz. erejével is mulhat­­lanul történendő lefizetésire. A’ másik ív czime: ,,A’ pestmegyei takarékpénztár alapítóinak meg­­hitelesített aláírási íve.“ Ez ív erejénél fogva a* kidolgozott ’s pestmegyei közgyűlés által elfoga­dott terv­edik szakasza értelmében ’s föltétel mel­lett, az aláírók arra kötelezik magukat ’s örökö­seiket, hogy azon ivre saját kezűkkel nevök után jegyzett részvényeiket (egy egy részvényt a’ me­gyei végzés következtében száz pgő forinttal szá­mítva), mint a’ fölállítandó takarékpénztár bátor­ságául szolgálandókat, ’s általuk számára minden vagyonukkal biztositandókat, kezeik közt megtart­ván, azoknak száztól­ hatos kamatit, tiz évig, é­­venkint mindenkor előre az 1832­., 20. t. cz. ereje szerint is pontosan fizetni fogják ; a’ kötelezett fiz év elmúltával, mind részvényeik jótállása, mind azok kamatinak évenkinti fizetése megszűnvén. Az első évi kamatfizetés i. e. novemberben kezde­tik meg, midőn az alapitók, kik az intézet kezelé­siben, tisztválasztásiban, ’s kormányzatában mind­nyájan székkel és szavazattal bírnak, tartandó köz ülésükből az intézet tisztviselőit, ’s ezek közt pénztárnokát megválasztandják, ’s a’ megnyitás előleges intézkedéseiről tanácskozni fognak. E’ közhasznú és soha eléggé nem magasztalható in­tézet mindjárt első megpendittetésekor olly buzgó részvétre talált, hogy azonnal előre is mintegy már létesültnek lehete azt tekinteni, mi bizonnyára legédesb jutalmul szolgálatid a’ nemeslelkü indít­ványtevőnek, ki már annyi díszes érdemvirágot szerze magának a’ hazai jóllét körül. A’ most számunkban említett elveszett ó-bu­­dai zsidó drágakőárusnak még mindeddig nem a­­kadhatott a’ rendőrség nyomába. Tétény közelé­ben találtak ugyan egy holttestet, de az egészen ism­eretlen. Az elveszett zsidó neve, mint említők, Hirsch Gázár, ó-budáról, ki 38 éves, közép nyú­lánk termetű­, hosszú sápadt arczu, sasorru, álla pedig hegyes volt ’s tetemes hosszúságú, barkója fülei mellett lenyúló ’s haja világosbarna. Öltöze­te , bársonygalléra világos zöld kabát, fekete se­lyem nyakkendő, fekete kalap. Ki letartóztatása helyét felfüdözi, vagy holttestét előkeríti, 200 pgő for. jutalmat kap az ó-budai zsidó községtül, az pedig ezer pgőt az eltűntnek nejezül, ki a’ gyilkos nyomába igazitandja a’ rendőrséget. Készpénzben 9,300 pgő forint volt az eltűntnél, a’ drágaságok böcse pedig mintegy 8534 pgő forintra rúg. (J­ kr.) Spanyolország. Barcellonai, jul. 14-ei levél szerint Espanya gróf sergéből 300 ember a’ Barcellona ’s Valdes )(

Next