Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-08-22 / 34. szám
133 A megtiszteltetésnek valódibb nemet Egressy Galormik Báncsynak ’s Dérynének művészete napi rendre segité nálunk is, ’s ezen kívül a’ méltánlást a’ felvonás végéni előhívás ’s megéljenezés által is kifejezhetni, de játék közben legyünk néma szemlélők ! Mit ha tenni fogunk, értelmesebb színészeink ’s színésznőink nekünk minden bizonnyal köszönetet mondanának. — A’ tendai grófnő előadatására visszatérve, megjegyzendő az, hogy most a’ kardalok sokkal jobban sikerültek, mint a’ minap. A’ nőszemélyzeti kardalnokok helyesen tettek volna, ha Szathmárynét példányul véve, játszásukkal is igyekeznének hatni az előadás pontosságára. Aug. Ckán a’ „Tékozló“ adatott elé, 7ikén pedig a’ „Huszárok ’s dámák.“ Kantomné városunkban van ’s egésséges; mi az oka mégis, hogy művészségét olly régóta nincs módunk élvezni, holott ő — mint avatott személytől értjük — közkívánatra szerződött tagja e’ társasadnak?! X. Gyeke (Doboka megyében), jul. 27-én. Az Erdélyi Híradó legközelebbi számában érintett gyekei gyilkolást illetőleg, a’ következő részletes tudósitást kívántam közleni. K.da Lajos, haszonbérlői részvényes, Kővár vidékéről szokott nyári munkára ide rendelt 24 oláhot. Ezek sem tápláltatásukkal, sem pedig a’ velők bánással nem lévén megelégedve, a’ nevezett haszonbérlői részvényesnek panaszkodának, de óhajtott siker nélkül. A’ fennirt napon azonban K.da Lajos kiment reggeli 10 órakor dolgosaihoz, hol felbosszankodva, már verésre is fogta a’ dolgot. Midőn egy Bodor nevű oiához is hozzá akarna ütni, ez őt megelőzte, ’s úgy ütötte pofon, hogy az izmos haszonbérlő megszédült belé. Erre mind a’ 24en körül rohanták, ’s kaszájok fokával addig verték az erős K.da Lajost, mig nem összerogyott, a’ mikor is oda hagyák; kis idő mulva pedig megint visszatértek megnézni, ha valljon meghalt-e? Minthogy pedig életben kapták, újra elkezdek verni kegyetlenül, ’s csak midőn halva lenni képzelék, távoztak tőle. Távoztokkor azonban az irt Bodor visszapillantván, éppen akkor utóló szerencsétlenségére K.da fejét felemelinté, mire Bodor mondván: „Né, még él a’ kutya!“ mindnyájan visszamentek az eldulthoz, ’s így háromszori irgalmatlan verésüknek sikerűlt a’ sokszor nevezettnek éltét kioltani. Erre villáikkal egy omlásos meredeknek élére hengergették, ’s ezen szókkal: „Nyugodj ott az árnyékban ’stb.“ legörditék testét a’ mély árokba. Utóbb kocsisa ’s egy czigány felszepeltek a’ szerencsétlent azon szekérre, mellyen veszedelme helyére ment volt.— A’ hivatalos kinyomozás szerint e’ tett előre el volt intézve. Ugyan is jul. 26-án egész 27dike viradtáig mind egyet dolbozolt a’ 24 oláh, ’s midőn kérdeztetnének, „hogyan lehetnek olly vígak, ’s miért nem nyugosnak éjszaka, munkás emberek lévén?“ felelték: „Hónap húsevő nap lesz, ’s kövér marhát fogunk levágni.“ — Orvosi vizsgálat után úgy jött ki, hogy a’ kivégzettnek egy csontja, ’s egész testén a’ szónak teljes értelmében egy krajczárnyi sem vala ép. Nevezetesen hátgerincze ’s feje apróra volt roncsolva ’stb. (E. H.) Pozsony aug 3kán. A’ mai kerületi ülés vége felé rendkívüli rémülésbe jött az igen számos gyülekezet; ugyan is délutánni egy órakor a’ karzatról mészdarabok kezdenek hulladozni, később ez ropogni kezde, min az alatta állók annyira megijedtek, hogy részint ablakokra ugrálták, részint a’ terem közepe felé nyomultak, úgy szinte a’ karzaton levők részint a’ lépcsőkön lesiettek. Az ez alkalommal bezúzatott ablakok azon gondolatra hozák a’ gyülekezet többségét, hogy földrengés van; képzelhetni a’ szörnyű tolongást, lármát ’s rémülést. Sokan a’ földre ejtettek, de mégis szerencsére senki sem sebesült meg. Magokhoz jővén végre az összegyűltek első ijedelmükből, némellyel, tovább akartak tanácskozni, de az összezúzott bútorok ’s közzavar ezt nem engedvén, a’ gyűlés eloszlatott. A’ karzaton megmaradt kevesek közt örömmel lehete látni két szép magyar nemes hölgyet nyugottan mosolygva, mint a’ magyar hátorság hírének bájos fentartóit. Estvefelé tanácsosnak tartották a’ karzatot megvizsgáltatni ’s midőn, a’ kincstári épületekre ügyelő Villez úr személyesen vizsgálódván néhány deszkát fölszedetett — szerencsétlenségre az alsó deszka letört alatta, ő lezuhant, ’s egyik kezét kitörte. Jul. 29-én délután tarta ülést a’ KK és RRek által választott ’s a’ Főrendek közül Főhg Nádorunk által kinevezett tagokból álló ’s az újabb országos sérelmek összegyűjtése végett alakult ,választottság. Nagy - Várad aug. 3kán : Miután bbiró Hodossy Miklós, ki eddig megyénket az országgyűlésen képviselő, a’ körülmények miatt, — követségérül lemonda, aug.lső napjára tüzeték az új választás. Ekkor tehát főispánhelyettes Lónyay János ur, ki e’ végett körünkbe érkezük, elnökileg reggeli 9 órakor megnyitá a’ gyűlést; ’s beszéde után 2000nél szamosi nemesség, — melly mezei munkáit örömest odahagyá hogy a’ haza választottai koszorújába Biharhoz méltó férfiat küldjön, egyenlőn lelkesülve dörgé: „éljen Beöthy Ödön!“ Ennek következtében az elnök, táblabiró Beöthy Ödön urat, mint Bihar megye küldöttjét, üdvözlő. E’ bizodalmat láng szavakkal köszö-