Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-08-22 / 34. szám

139 nő a’ kötet, kinek pályája már ké­t országgyűlé­sen olly dicső volt. Gyűlés végén a’ casino tere­mében vig lakomát ülténk, hol Boka Károly ze­nekara kiséré az áldomásokat; estve pedig ugyan ottan, szabad bemenettel, Beöthy Ödön tisztele­tére tánczvigalom tartalék, ’s férfi, és nőnem egy­aránt magas örömet éldek­­ ókán estvefelé a’ tar­tós szárazság ’s rekkenő meleg miatt elalélt ter­mészetet sűrű villám és mennydörgések közt eső vidi­tá fel, mellyet a’ m­ai tartós eső áldássá vál­toztatott. — Hiteles magányos levelek szerint Konstantinápolyban naponkint zendülés-kiütéstől félnek. A’ belgrádi törökség ismét turbánt kezd viselni, a’ szerbek pedig fegyvereseket gyűjtöget­nek. (Jelenk.) Spanyolország­, Bayonne jul. 25-én. Don Carlos’ szabásá­ról érkezett legújabb tudósítások szerint, a’t­rón­­követelő’ ministereinek elbocsátása nagyon feliz­gatta a’ carlosiakat. D. Carlos most a’ legkéte­­sebb helyzetben van ; Marotonak nem hiszen, de e’ mellett fél is tőle, sőt mint mondják CyrillQ atyához sincs bizodalma. A’ carlosi vezérek közt naponként növekszik a’ viszálkodás, a’ seregcsa­patoknál­­ pedig igen bélyegző tettekben nyilatko­zik a’ békétlenség ’s éppen akkor, midőn min­den pillanatban ütközet váratik. Híre szárnyal egy Alcoránál történt csatának, mellyben Cabrera egész lovasságát­­ elveszte, 04 Donnell pedig ve­szélyes sebet kapott. S Francziaország’* Paris jul. 23-án. Az itt táplált nézeteknek ‘s kívánságoknak éppen nem felel­ meg azon alak, mellyet a’ keleti ügyek olly hirtelen öltenek ma­gokra, mert ez orosz beavatkozással fenyeget. A’ szövedékes viszonyok, egymásba vágó érde­kek mellett, mik a’ nagy kérdés’ megoldását an­nyira nehezítik, méltán állíthatni, hogy a’ status .quo fentartása egy európai hatalomnak sem fek­szik úgy szivén, mint Francziaországnak, m­elly­­nek Mehemed Ali eránti rokon szenvét kielégíti a’ dolgok’ mostani állása, miben csak Anglia’ ja­vára történhetnék változás. Mihelyt a’ környüle­­tek fegyveres erővel hoz­ák kérdésbe a’ dolgok’­­állását, könnyű vala eltalálni, hogy Francziaor­­szág inkább pártolandja Egyiptom hatalm­as bulá­­eát, mint a’ portáét. Anglia, mondják, egészen más dolgokat forralt, mint a’ m­ellyekre szavai mutat­tak , az volt tudniillik terve, hogy Egyiptom Arabiától, ’s e’ kettő Syriától elkülönöztes­­sék, és mindegyik külön ottomán helytartó által kormányoztassék­, Egyiptomot ’s Mehemed Ali családának örökségét az alkirályságban a’ mi ille­ti, erre nézve hihetőleg bármiféle határozatban megegyezett volna. Innen nem csodálhatni, hogy Francziaország, ha­bár a’ többi hatalmakkal e­­gyetértőleg munkálni igérkezekt is, egyszerre ön­­állólag lépett­ fel keleten, ’s a’ vele egyesülést tetszésére hagyó­ a’ többi hatalmaknak. E’ határo­zat következtében Alexandretteből és a’ skanderu­­ni öbölből könnyen egy második Ancona váll­a­­lék. De a’ dolog egészen más fordulatot vön, mi által Anglia és Francziaorsz­ág egy időre egymás­hoz közeledének. Most ugyan is e’ pontokrul van kérdés Minő czim alatt legyen Oroszország jo­gosítva, szükség’ esetében segítségül menni a’ portának ? úgy tekintessék-e ezen jog, mint a’ melly a’ hunkiar-skelessii szerződésből, vagy pe­­dig csak a’ többi hatalmaknak ez egyes esetre a­­dók­ engedelm­éből foly? Az elsőt Francziaország nehezen, Anglia sohase engedi­ meg, mert a’ hun­kiar-skelessii szerződésnek ellenmondtak ; a’ má­sodikat pedig Oroszország nem ism­eri­ el, mert az ellenm­ondást nem létezőnek tekinti. A’ másik fontos pont, melly szinte kérdésben forog, ez: minő rendszabályokhoz kell nyúlni, hogy az em­lített esetben Oroszország’ befolyása Konstanti­­nápolyban az orosz fegyverek’ jelenléte által vál­­tozhatlanul s a’ többi hatalmak’ kizárásával meg ne alapitassék? Három hatalom e’ pontot már tisz­tára hoz­á, ’s Konstantinápolyban alkudozások folynak engedményformán kieszközlésére, misze­rint azon esetben, ha orosz segédsereg kívántat­­nék a’ status quo megmentésére, az egyesült an­gol, franczia és austriai hajósereg bocsátassék­ be a’ dardanellák’ és bosporus’ csatornáiba. Orosz­ország’ megegyezésén nem kétkedhetni, ha ugyan hihetők a’ keleti ügyre nézve többször ismételt biztosításai. De vallyon a’ porta kész leend­ e a’ hosporusra egyszerre három európai hajósereget bocsátani ? a’ jövendő mutatja meg. Jul. 27ke reggelén a’ bénák palotájából ágyú­­dörgések hirdetek a’ júliusi forradalom’ kilenczedik ünnepét. 10 órakor valamennyi egyházban gyász istentisztelet tartalék, a’ törvények’ védelm­ezésé­­ben elesett áldozatok’ emlékezetére. Isten-tisztele­ten megjelentek a’ polgári hatóságok ’s nemzet­őrök’ osztályai. Nagy tolongás volt des Inno­­cens piaczon, a’ Louvre udvarán és Mars-mezőn l­evő sírok körül, hol a’ júliusi napokban elesett polgárok nyugosznak. 10 órakor a’ bőrze-piaczról mintegy 3000 ifjú vonult e’ sírok felé, három szí­nű zászló után, melly fátyollal volt bevonva ’s rajta e’ jelszó állott ’az 1830 júliusában elestek’ árnyékinak.“ A’ Louvrnba nem bocsátattak­ be az ifjak, ’s a’ sírok előtt kalapaikat levéve, leg-

Next