Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-08-22 / 34. szám
139 nő a’ kötet, kinek pályája már két országgyűlésen olly dicső volt. Gyűlés végén a’ casino teremében vig lakomát ülténk, hol Boka Károly zenekara kiséré az áldomásokat; estve pedig ugyan ottan, szabad bemenettel, Beöthy Ödön tiszteletére tánczvigalom tartalék, ’s férfi, és nőnem egyaránt magas örömet éldek ókán estvefelé a’ tartós szárazság ’s rekkenő meleg miatt elalélt természetet sűrű villám és mennydörgések közt eső viditá fel, mellyet a’ mai tartós eső áldássá változtatott. — Hiteles magányos levelek szerint Konstantinápolyban naponkint zendülés-kiütéstől félnek. A’ belgrádi törökség ismét turbánt kezd viselni, a’ szerbek pedig fegyvereseket gyűjtögetnek. (Jelenk.) Spanyolország, Bayonne jul. 25-én. Don Carlos’ szabásáról érkezett legújabb tudósítások szerint, a’trónkövetelő’ ministereinek elbocsátása nagyon felizgatta a’ carlosiakat. D. Carlos most a’ legkétesebb helyzetben van ; Marotonak nem hiszen, de e’ mellett fél is tőle, sőt mint mondják CyrillQ atyához sincs bizodalma. A’ carlosi vezérek közt naponként növekszik a’ viszálkodás, a’ seregcsapatoknál pedig igen bélyegző tettekben nyilatkozik a’ békétlenség ’s éppen akkor, midőn minden pillanatban ütközet váratik. Híre szárnyal egy Alcoránál történt csatának, mellyben Cabrera egész lovasságát elveszte, 04 Donnell pedig veszélyes sebet kapott. S Francziaország’* Paris jul. 23-án. Az itt táplált nézeteknek ‘s kívánságoknak éppen nem felel meg azon alak, mellyet a’ keleti ügyek olly hirtelen öltenek magokra, mert ez orosz beavatkozással fenyeget. A’ szövedékes viszonyok, egymásba vágó érdekek mellett, mik a’ nagy kérdés’ megoldását annyira nehezítik, méltán állíthatni, hogy a’ status .quo fentartása egy európai hatalomnak sem fekszik úgy szivén, mint Francziaországnak, mellynek Mehemed Ali eránti rokon szenvét kielégíti a’ dolgok’ mostani állása, miben csak Anglia’ javára történhetnék változás. Mihelyt a’ környületek fegyveres erővel hozák kérdésbe a’ dolgok’állását, könnyű vala eltalálni, hogy Francziaország inkább pártolandja Egyiptom hatalmas buláeát, mint a’ portáét. Anglia, mondják, egészen más dolgokat forralt, mint a’ mellyekre szavai mutattak , az volt tudniillik terve, hogy Egyiptom Arabiától, ’s e’ kettő Syriától elkülönöztessék, és mindegyik külön ottomán helytartó által kormányoztassék, Egyiptomot ’s Mehemed Ali családának örökségét az alkirályságban a’ mi illeti, erre nézve hihetőleg bármiféle határozatban megegyezett volna. Innen nem csodálhatni, hogy Francziaország, habár a’ többi hatalmakkal egyetértőleg munkálni igérkezekt is, egyszerre önállólag lépett fel keleten, ’s a’ vele egyesülést tetszésére hagyó a’ többi hatalmaknak. E’ határozat következtében Alexandretteből és a’ skanderuni öbölből könnyen egy második Ancona vállalék. De a’ dolog egészen más fordulatot vön, mi által Anglia és Francziaország egy időre egymáshoz közeledének. Most ugyan is e’ pontokrul van kérdés Minő czim alatt legyen Oroszország jogosítva, szükség’ esetében segítségül menni a’ portának ? úgy tekintessék-e ezen jog, mint a’ melly a’ hunkiar-skelessii szerződésből, vagy pedig csak a’ többi hatalmaknak ez egyes esetre adók engedelméből foly? Az elsőt Francziaország nehezen, Anglia sohase engedi meg, mert a’ hunkiar-skelessii szerződésnek ellenmondtak ; a’ másodikat pedig Oroszország nem ismeri el, mert az ellenmondást nem létezőnek tekinti. A’ másik fontos pont, melly szinte kérdésben forog, ez: minő rendszabályokhoz kell nyúlni, hogy az említett esetben Oroszország’ befolyása Konstantinápolyban az orosz fegyverek’ jelenléte által változhatlanul s a’ többi hatalmak’ kizárásával meg ne alapitassék? Három hatalom e’ pontot már tisztára hozá, ’s Konstantinápolyban alkudozások folynak engedményformán kieszközlésére, miszerint azon esetben, ha orosz segédsereg kívántatnék a’ status quo megmentésére, az egyesült angol, franczia és austriai hajósereg bocsátassék be a’ dardanellák’ és bosporus’ csatornáiba. Oroszország’ megegyezésén nem kétkedhetni, ha ugyan hihetők a’ keleti ügyre nézve többször ismételt biztosításai. De vallyon a’ porta kész leend e a’ hosporusra egyszerre három európai hajósereget bocsátani ? a’ jövendő mutatja meg. Jul. 27ke reggelén a’ bénák palotájából ágyúdörgések hirdetek a’ júliusi forradalom’ kilenczedik ünnepét. 10 órakor valamennyi egyházban gyász istentisztelet tartalék, a’ törvények’ védelmezésében elesett áldozatok’ emlékezetére. Isten-tiszteleten megjelentek a’ polgári hatóságok ’s nemzetőrök’ osztályai. Nagy tolongás volt des Innocens piaczon, a’ Louvre udvarán és Mars-mezőn levő sírok körül, hol a’ júliusi napokban elesett polgárok nyugosznak. 10 órakor a’ bőrze-piaczról mintegy 3000 ifjú vonult e’ sírok felé, három színű zászló után, melly fátyollal volt bevonva ’s rajta e’ jelszó állott ’az 1830 júliusában elestek’ árnyékinak.“ A’ Louvrnba nem bocsátattak be az ifjak, ’s a’ sírok előtt kalapaikat levéve, leg-