Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-10-17 / 42. szám
170 bá a’ budai főpostaigazgatóságnál Schubert Fridrik postatiszt’ előléptetése által megürült utólsó postatisztségre Benkovics Károly ottani járulnokot kinevezni kegyelmesen méltóztatott (priv. tud.) H.K. Pozsony, October’ I. a’ ment. Tő-Rendek sept. 2-án. bevégzék tanácskozásukat a’ magyar nyelv’ tárgyában,(* ’s az illető üzenetet, felírást és törvényjavaslatot némi módosításokkal elfogadták, melyekből e’ kettőt emeljük ki : I) A’ 3dik pont’ g) szakaszára nézve úgy vélekednek, hogy mivel azon helyeken, hol szent beszédek nem magyar nyelven mondatnak, ebben a’ lelki pásztorok is többnyire járatlanok, következésképen a’ hozandó törvénynek eleget nem tehetnének, a’ végre, hogy a’ különben nagy fontosságú anyakönyveket magyarul szerkeszteni képesek legyenek, három esztendei időt engedni ; — 2) a’ 6dik pontra pedig a’ megkivántató oktatást a’ Magyarországhoz kapcsolt részekben előrebocsátani ’s e’ végből O Felségét megkérni szükséges volna, hogy azoknak a’ magyar nyelv’ megtanulására elegendő tanítószék’ felállítása által módot és alkalmat nyújtani méltóztassék. E’ tárgyban, ugyszinte a’ szólás’ törvényes szabadsága iránti üzenetre is a’ válaszok átküldettek a’ t. KK, és RRnek ugyane’ napi országos ülésébe. Ez utóbbiban a’ méit. Fő-RRek következőleg fejtik ki nézeteiket a’ t. KK. és RRnek a’ végrehajtó ’s birói hatalmat érdeklő észrevételeire : Az üzenetben felhozott büntetőperek’ megindításának elrendeltetésére nézve, a’ végrehajtó hatalomnak nem csak szabadságában, hanem a’ közbátorságnak és a’ jó rendnek öt illető fentartására ügyeléséből folyó kötelességében állani vélik, hogy az általa vétkesnek tartott polgárt törvényes bírája elébe állíthassa, ’s a’ hibásnak gondolt cselekedet miatt a’ törvényes úton és módon felelőssé tehesse. Igazolja ezt, mondják, a’ polgári társaság’, a’ végrehajtó ’s bírói hatalom’ természetes rendeltetése is, és amaz igazság, hogy a’ társas élet minden korlátlan természeti szabadságot egyébiránt is fékezvén, a’ szabad szólással öszszekötött felelet’ terhe is meg van már a’ művelt nemzeteknél némileg határozva, ’s e’ tekintetben honi törvénykönyvünk nem szűkölködik elegendő szabályok nélkül. Ezeknél fogva a’ szóbeli vétségre nézve el nem ismerhetik a’ mélt. Fő.RR, hogy „mivel a’ köz öszszeülések’ helyén elkövetett méltatlanságokat a’ törvények hevenyében rendelik megfenyítetni, akár a’ gyűlés’ elmúltával a’ közfenyítéknek, akár a’ vétkes eset’ más törvényszék’ elébe vonásának többé helye ne lehessen 45; mert joga van ugyan a’ sértett széknek tulajdon megbántását azonnal megboszulni, de ha az elkövetett sértés más valakit is, vagy épen a’ statust érdekli, e’ szerény’ maga törvényes helyén ’s útján leendő megboszulásának annál inkább fen kell maradni, minél tagadhatatlanabb, hogy különben bizonyos körülményekben a’ legundokabb bűnők is fenyíték nélkül maradhatnának ’s a’ megboszuló igazságnak minden vétkest egyhránt sújtani kellő hatalma hanyagság ’s pártszellem által kijátszathatnék. Ezekhez képest tehát a’ mélt. FőlíR. mind már a’ múlt országgyűlésen szóban volt eseteket, mind azt, melyről a’ t. KK. és RR. olyformán emlékeznek, mintha a’ megyék’ gyűléseiben nyilvánosan tárgyalt dolgokróli közlemények’ szerkesztője a’ törvény’ ’s törvényes szokás’ ellenére idéztetett volna perbe, egyedül ama rendíthetetlen valósága alkotmányos szempotból tekinthetik, miszerint a’ végrehajtó hatalom az egyes polgárok’ cselekedeteit, mihelyest azok törvénybe ütközni alaposan látszanak, és így annál inkább akkor, midőn a’ jobbágyi engedelmesség’ megtagadásával ingerlő irányt nyilványítanak és a’ köz csendet háborító veszedelmes szint öltenek magokra, a’ vétkesnek megfenyítését nem kevesbbé mint az ártatlannak fölmentését kimondandó törvényes biró’ elébe terjeszteni nem annyira jogosíttalb, mint inkább a’ közjó’ tekintetéből tartozik. Ezen elvből indulván, kétségkívül a’ törvényes víjtól eltérteket arra viszszavezetni ’s a’ nagyobb veszélyek’ akarását elháríttatni kívánó főhatalom, midőn az általa bűnösöknek tartott némely személyeket természetes birájok elébe idéztette, az ennek folytában történt befogadásokat sem lehet törvénybe ütközőknek tekinteni, ha figyelembe vétetik, hogy a’ kérdéses eseteket némely részben maga az 1687: 14. törvényczikkely is, mely csupán az egyes törvényhatóságok’ keblében elkövetett ’s ezeknek megboszulása alá tartozó vétségekről szólván, a’ status elleni vétkekről nem is rendelkezik, nem csak nem gyengíti, sőt annyival, hogy az oly nemes személyeket, kiknek lakhelyeiken kívül más tulajdonuk szinte nincs, kisebb bűnök’ eseteiben is befogadni engedi, inkább támogatja, más részben pedig az 1715: 7. törvényezikely’ lső §-a tökéletesen igazolja. — Továbbá a’ törvényszékeknek a’ fenemlített perekben hozott ítéleteire kinyilatkoztatják a’ iéit. Fő RR., hogy ezen ítéleteknek, mint az 1730: 12. alaptörvény által biztosított fügetlenséggel felruházott alkotmányos furáktól eredőknek, törvénytelenekké nyilványításában ’s erdeményeik’ megszüntetésének ekképeni szorgalmaztatásában annál kevesbbé egyezhet .) A KK. és RB. ezen tárgyban üzenetüket a’ mulattató jövő számában közlendjük.