Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-10-17 / 42. szám
172 Ítéleteik által divatba jött félszázados gyakorlat is harczol. — Mindezekhez képest végre oda nyilatkoznak a’ mért. Fő BR., hogy a’ felírási javaslathoz nem járulhatnak ugyan, hanem mivel elüttök semmi kívánatosabb nem volna,, mint polgártársaik' bárhonnan eredő aggodalmának megszüntetését a‘ jövendő időkre való gondos figyelemmel tehetségek szerint eszközölni, a’ múltakat pedig a’ közjónak előmozdítására, az ország’ alkotmányának erősítésére 's különösen azon alkotmányos jogoknak is, melyek veszedelmeztetve lenni tartatnak, biztosítására használva, a’ nemzetet ezeken alapított czélszerű é s jótékony törvényes rendeletekkel gazdagítni, — a’., t KKat és RRet a’ jelen alkalomnak, melyben Ő Felségének ritka igazságszeretetével párosult határtalan fejedelmi kegyelme is üdvös sikert reményhtet, az érintett czélra használása végett felszólítják. — Lgyanekkor a’ k. kir. előadások’ 2dik pontja’ tárgyában készült második üzenet átküldeték a’ mélt. Fő-RRhez, kik azt sept. 30kai ülésében, csekély változtatás’ ajánlása mellett elfogadtak. Ezenkívül a’ mélt. Fő-HRek’ sept. 30kai ülésében még következő üzenetei kerültek szőnyegre a’ t. Kir. és RRnek : I. A’ Pesten építeni szándéklott országhoz’ tervének ’s az ehhez tartozó adatoknak előterjesztése’tárgyában. vő alkalommal közlendjük. A’válasz’ tartalmát jö2. Felséges Királynénk’ megkoronáztatása’ tárgyában. Többszörös eljenkiáltások közt, az illető felírási javaslattal együtt, elfogadtatik. 3. A’ jelen országgyűlési költségeknek szabad ajánlásképen a’ nemesi Rend általi viselése’ tárgyában. Általában elfogadtatik ugyan, de a’ kivetés ’s a’ tartozások’ megvétele iránt némi javaslatok tétetnek, melyekről szinte jövő alkalommal bővebben szólandunk. Törökországi. Paris sept. lökén. Nagybritaniának kelet eránti nézeteiről minden kétséget eloszlatnak közelebb ide érkezett nyilatkozásai. E’ hatalom ugyanis, Oroszország’ gyönge állását a’ déli részeken hasznára fordítva, szét akarja tépni a’ hunkiar-skelessii szerződést; a’ basporusba akar nyomulni, ’s Francziaországot felszólító, vele egy kézre dolgozni azon ürügy alatt, hogy Konstantinápolyban népmozgás készül, mely a’ török kormányt megbukkással fenyegeti. A’ ministerelnök azonban csak azt választa neki, mit nem rég Medemárnak , hogy a’franczia hajósereg csak akkor indúl Konstantinápoly felé, ha a’ bosporuson orosz hajósereg jelenne meg. — Egy más párisi levél szerint Stopford admiral csakugyan utasítást kapott aziránt, hogy hajóserege egy részével a’ marmori tengerre evezzen, ’s Konstantinápoly előtt vessen horgonyt. Zimonbul sept. 216-án következőket írják: Mehemed Ali követe által megüzend az öt nagy hatalom’ tanácsának, hogy a’ török hajósereget, ha annak visszavételére az egyesült angol és franczia hajósereg Alexandria előtt megjelenend, azonnal felgurítatja, Ibrahimnak pedig ez esetre már parancsot küldött Konstantinápoly felé nyomulás iránt. A’ porta, mint beszélik, visszautasítá a’ nagy hatalmak’ közbejárását, ’s egyedül maga akarja elintézni perét Mehemed Alival. Úgy látszik az öt hatalom közt nem a‘ legjobb egyetértés uralkodik Konstantinápolyban. Rövid idő óta egészen más hangon beszél a’ porta. — Hodges angol consulnak Belgrádból minden holmija az itteni veszteglőbe hozatott. E’ hónap’ végén a’ consul családostul elutazni szándékozik. .Szerbiában az éles levegő árt neki, ’s főleg nejének, a’ mehadiai fürdők’ használata után is. — JSept. Skán Zrinyi gőzössel érkeztek ide Hesz vezér és Zichy gr. alezredes, legfensőbb megbízásból a’ trónra lépett zuhant üdvözlendő, ’s rövid mulatás után folytatták iftjokat Konstantinápoly felé. Tegnap ferencz gőzös hozó idé a’ belgrádi új franczia consult, Rodriga urat. Vastienko új orosz főconsul tegnap nagy ünnepéllyel tüzé ki erkélyén az orosz zászlót, ’s ugyanekkor a’ belgrádi basa ajándékul drága szerszámú arab lovat küldött neki ’s egy választványt üdvözlésére. Ljubicza hgné attól tartván, hogy a’ makacs Milos Mihály lget el nem bocsátja, sept 2án maga útazott el érte Oláországba. Tegnap October 16án estéli 8 órakor kisértettek Brassai Tanácsnok’ és Tárnok’ Trauschenfels’ Friedrich György’ idegtárban meghidegült tetemei a’ temetőbe az anyaföldnek 50 éves korában viszsa adandók — temérdek vala e’ gyásztiszteletre egybesereglett nép tömeg ’s méltán, mert közkedvességet nyert vala jeles és fedhetetlen életéve! — ’s nyájos leereszkedő magaviseletével, miért is köz részvét osztozék kesergő rokoninak ’s epedő Barátinak fájdalmában — béke az ő hamvainak !