Erdélyi Irodalmi Szemle, 1925 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1925-01-01 / 1-2. szám
Munkája nyomán országos gazdasági egyesület alakult. Majd 1830-ban Hitel címen részletesen megvizsgálta mindazon körülményeket, mezektől a közhaza boldogsága függ. Ez a könyv, mely két év alatt 4 kiadást ért, Széchenyinek legfontosabb agitátori műve. Tartalmi szempontból három főrészre oszlik. Az első részben azt mutatja ki, hogy miért szegény a magyar birtokos, noha „Magyarországban a termékeny föld kiterjedése s mennyisége oly bő, hogy annak haszon nélkül fekvő része is gazdaggá tenne más nemzetet“. A második rész azon okokat fejtegeti, melyek miatt az országnak nincs kereskedelme. A harmadik rész pedig arról szól, hogy mit kell tenni és min kell kezdeni ? A megoldás, mire jut, az, hogy „a hitel vagyis a váltó-kereskedési törvény azon talpkő, melyen földművelési s kereskedési gyarapodásunk, egyszóval felemelkedésünk és boldogulásunk alapulhat“. A Hitel természetszerűleg kihívta a bírálatot. A kritikákra, de közöttük is elsősorban gróf Dessewffy József munkájára Széchenyi új könyvével, a Világgal, felelt, mely összes művei között a legterjedelmesebb. E könyv tartalmát maga a szerző a következőkben foglalta össze : „A közönséggel meg akarom ismertetni s vallatni, hogy Magyarország mindenben hátra van, mert míg ezen önvallomáson túl nem esünk, mindaddig helyből nem mozdulhatunk. Megmutatni iparkodom, hogy a magyar egy erőtől pezsgő fiatal nép, mely csudálatos magasságra emelheti magát s minden lehet, ha közértelmességét s nemzetiségét tökéletesen kifejti. Arról kívánom meggyőzni olvasóimat, hogy közértelmességünk s nemzetiségünk nem fejlődhet ki tökéletesen s így a hon sem emelkedhetik hozzá illő magasságra, míg annak részei Buda - Pesten nem egyesülnek, azaz fővárost, politikai, társadalmi, irodalmi és kereskedelmi központot kell teremteni. Ha a Hitelt a hajnal pírjához hasonlítjuk, mely felébreszti az alvókat, a Világ olyan volt, mint a fénylő nap, mely már munkára serkent. Egyes ember részére munkát kijelölni nem nehéz. Ismerni kell hozzá hajlamait, tehetségének határait s körülményeit. De egy nemzet társadalmának munkaprogrammot adni nagyon nehéz. „Ehhez — így olvastuk már a Hitelben — szükséges helyzetünk s körülményeink tökéletes ismerete, tudomány mind hazánkról, mind külföldrül s végre józan összehasonlításbul szerkesztett szisztémák életbehozása.“ Széchenyi elvégezte ez előtanulmányokat s azoknak eredményét Stádium c. főművében bocsátotta közre.