Erdővidék, 1915 (13. évfolyam, 57-92. szám)
1915-08-11 / 57. szám
I • XIII. évfolyam Barót, 1991g. Augusztua 11. 57. szám. ERDŐVIDÉK TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI, ISMERETTERJESZTŐ, TANÜGYI, IPARI, KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP. AZ »ERDŐVIDÉKI TANÍTÓ-EGYESÜLET« HIVATALOS KÖZLÖNYE. --- Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton este. - ......— ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 Kor., félévre 4 K, negyedévre 2 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési és nyílttéri díjak előre fizetendők. Felelős szerkesztő: Dr. Fábián László. Főmunkatársak: Molnár Imre, Kratofil Dezső. KIADÓHIVATAL: Rozsondai János könyvnyomdája, Baróton. Hirdetmények dija soronként 25 fillér, többszöri megjelenésnél engedmény. — Nyilt tér sora 60 fillér. u \\ \ ■ A béke útja. Amikor mi egy évvel ezelőtt a háborút Szerbiának megüzentük, — Európa békéje érdekében cselekedtünk. Akkor még nem ismertük a királygyilkosok és szövetségeseik sötét bandájának annyi aljas bűnét, mint amennyit azóta — megdönthetetlen súlyú bizonyítékokkal — a fejükre olvasni sikerült Akkor még csak anyyit tudtunk, hogy a szarajevói gaz merénylet szálait bonyolították le londoni diplomáciai kezekből kiindulólag. Azóta sok mindent ismert meg a világ, aminek mind a művelt, szabad angol fővárosba vezettek a kiinduló útjai. De megüzentük a háborút, mert végét akartuk szakítani az örök rettegésben, állig fegyverben őrzött békének. Európa érdekében akartuk megfenyegetni azt az ugrándozó kis hatalmasságot, mely azt a békét állandóan veszélyeztette. És Európa békéje érdekében cselekedtünk akkor is, amikor hű szövetségesünkkel egyesülten, fölvettük a harcot az európai államok egy részét már rabigában tartó, más részét pedig letiporni készülő orosz kolosszussal és annak intrikus, az egész világ fölött uralkodó érdektársával, az angollal. Európa történelme az örök bizzonysága annak, hogy mi ezeréves fennállásunk alatt mindig a békéért munkálkodtunk. Ha háborút viseltünk létünkért, békés fejlődésünkért, vagy századokon át törökkel, tatárral, úgy azt Európa békés fejlődése érdekében tettük. Utainkban mindig velünk volt az igazság s ennek tudata adott erőt ahhoz, hogy diadalmaskodni tudjunk ellenségeink fölött. Ez szerezte meg számunkra a mostani világháborúban is a diadalt, m mert hirdessenek bármit ellenségeink, rázzák fejüket tagadólag a kételkedők, mi szilárd hittel állítjuk, hogy ennek a világháborúnak a sorsa el van már dőlve — a mi javunkra. Mérlegeljük csak röviden a mi helyzetet. A mi és szövetségesünk csapatai mindenütt mélyen bent állanak az ellenséges területeken. Ám a mi földjeinkről végképp kiűzve, kipusztítva az ellenség. Vitéz csapataink előtt nem bir megállani az északi szörnyeteg s a hős lengyelek híres várairól egymásután repül le a cári lobogó s új útra indul a mindjobban erősödő hír Lengyelország feltámadásáról. Amit az entente-hatalmak képviselői tesznek, az már — igen tisztán látszik — a legyűrt ember végső, kétségbeesett erőfeszítése. Amikor Szaszanov új hadseregről, új csoportosításról beszél, s amikor Joffre az új téli hadjáratra buzdít, már rég ott van a bék'* Titáni énekedés Talán egyedül Anglia reménykedik még. Reménye a haldokló szalmaszála, hátha akad még drága áron szövetséges, mely az orosz vereséget, a rettenetes olasz kudarcokat s az angol tehetetlenséget ki tudná köszörülni. Ezért kecsegteti fényesebbnél fényesebb ígéretekkel Romániát, Bulgáriát, Japánt. De úgy látszik, ez a csábítás is hiábavaló. A végzetet különben ez sem bírná megváltoztatni. Az az út, melyet hős fiaink most Varsón és Ivangorodon túl az orosz földön még tesznek, — ez már a béke útja. A pápa, Vilma királynő és munkatársai ennek a békének az útjait egyengetik, amely — úgy hisszük — már jóval közelebb van, mint ezt sokan gondolnák. Mink megszereztük a háború diadalait és most azt akarjuk, amit a háború előtt: a békét. * Állampolgárok kicserélése. A magyar és az osztrák kormány megállapodást létesített az összes hadviselő állampolgárok kölcsönös hazatérése dolgában. A férfiak kicserélése két korhatár között mozog. Hazabocsátják a 18 éven aluli és az 50 éven felüli férfiakat. A nők természetesen akadálytalanul hazatérhetnek. A Hadsegélyt a Hivatal feladatairól. A háborús jótékonysági intézmények homlokterében kétségkívül a magyar királyi honvédelmi minisztérium által felállított Hadsegélyző Hivatal áll, amely mindjárt a háború kitörése után a király parancsára létesült, hogy központi szerve legyen Magyarország területén az önkéntes segélynyújtásnak és irányítója a jótékonysági cselekvéseknek. Miután a háború ez alkalmi alakulásra rendkívüli kötelességeket hárít, az elengedhetetlen együttműködés érdekében szükséges, hogy a társadalom figyelmét ismételten rátereljük a Hadsegélyző Hivatalra. A Hivatal tevékenységi és működési köre főbb vonásaiban az, hogy alapot gyűjt a katonák özvegyei és árvái, valamint a rokkantak részére, segíti a harctéren küzdő katonákat és eljuttatja hozzájuk az áldozatsz közönség szeretetadományait, ruhaneműeket oszt ki a rokkantaknak, a katonai özvegyeknek és árváknak és minden téren segítője, gyámolítója a háború szerencsétleneinek. A Hivatal által kezelt jótékonysági alapok összege már meghaladta a két millió, természetbeni gyűjtésének eredménye pedig a három millió koronát. A direkt gyűjtéseken kívül a Hivatal céljainak szolgálatában állanak: 1. A Magyar Nők Korona Alapja, amelynek tagja lehet minden magyar asszony és leány, aki legalább egy koronát fizet az alap pénztárába. A teljes bevétel, mint a többi gyűjtésektől elkülönülő alap, a katonai özvegyeké és árváké. Az adományok hivatalos emlékszelvények ellenében történnek, amelyek a Hadsegélyező Hivatalnál és vidéken a Hadsegélyező Hölgybizottságoknál szerezhetők be. 2. A Nemzeti áldozatkészség szobrának alapzatára és a lovasalak páncélzatára illesztendő bronzlemezek jövedelme felerészben az özvegyeké és árváké, felerészben a rokkant katonáké. Ezt az akciót a Gyorssegély Auguszta Alappal együttesen viszi keresztül a Hadsegélyező Hivatal. E bronzlemezek az adományozó nevével ellátva, két korona minimális áron foglalhatók le. 3. Az alakulóban lévő Hadsegélyező Szövetségbe beléphet mindenki, aki öt éven keresztül évi egy korona tagsági díj fizetésére vállal kötelezettséget. Enneka szövetségnek teljes jövedelme felerészben az özvegyeké és árváké, felerészben a rokkantaké. Vidéken a szövetség akcióit tagsági ívvel a tanítóság hazafias áldozatkészséggel intézi. 4. Családi és egyéb gyűjtőperselyeket hozott forgalomba a Hivatal; a családi perselyek 40 fillér árban Budapesten, IV., Kos