Erdővidék, 1915 (13. évfolyam, 57-92. szám)

1915-08-11 / 57. szám

I • XIII. évfolyam Barót, 1991g. Augusztua 11. 57. szám. ERDŐVIDÉK TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI, ISMERETTERJESZTŐ, TANÜGYI, IPARI, KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP. AZ »ERDŐVIDÉKI TANÍTÓ-EGYESÜLET« HIVATALOS KÖZLÖNYE. --- Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton este. - ......— ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 Kor., félévre 4 K, negyedévre 2 K. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési és nyílttéri díjak előre fizetendők. Felelős szerkesztő: Dr. Fábián László. Főmunkatársak: Molnár Imre, Kratofil Dezső. KIADÓHIVATAL: Rozsondai János könyvnyomdája, Baróton. Hirdetmények dija soronként 25 fillér, többszöri megjelenésnél engedmény. — Nyilt tér sora 60 fillér. u \\ \ ■ A béke útja. Amikor mi egy évvel ezelőtt a háborút Szerbiának megüzentük, — Európa békéje érdekében cse­lekedtünk. Akkor még nem ismertük a ki­­rálygyilkosok és szövetségeseik sötét bandájának annyi aljas bűnét, mint amennyit azóta — megdönthetetlen súlyú bizonyítékokkal — a fejükre olvasni sikerült Akkor még csak any­­­yit tudtunk, hogy a szarajevói gaz merénylet szálait bonyolították le londoni diplomáciai kezekből kiindu­­lólag. Azóta sok mindent ismert meg a világ, aminek mind a művelt, sza­bad angol fővárosba vezettek a ki­­induló útjai. De megüzentük a háborút, mert végét akartuk szakítani az örök ret­tegésben, állig fegyverben őrzött bé­kének. Európa érdekében akartuk megfenyegetni azt az ugrándozó kis hatalmasságot, mely azt a békét ál­landóan veszélyeztette. És Európa békéje érdeké­ben cselekedtünk akkor is, amikor hű szövetségesünkkel egyesülten, föl­vettük a harcot az európai államok egy részét már rabigában tartó, más részét pedig letiporni készülő orosz kolosszussal és annak intrikus, az egész világ fölött uralkodó érdek­társával, az angollal. Európa történelme az örök biz­­­zonysága annak, hogy mi ezeréves fennállásunk alatt mindig a békéért munkálkodtunk. Ha háborút visel­tünk létünkért, békés fejlődésünkért, vagy századokon át törökkel, tatár­ral, úgy azt Európa békés fejlődése érdekében tettük. Utainkban mindig velünk volt az igazság s ennek tudata adott erőt ahhoz, hogy diadalmaskodni tudjunk ellenségeink fölött. Ez szerezte meg számunkra a mostani világháborúban is a diadalt, m mert hirdessenek bármit ellenségeink, rázzák fejüket tagadólag a kételke­dők, mi szilárd hittel állítjuk, hogy ennek a világháborúnak a sorsa el van már dőlve — a mi javunkra. Mérlegeljük csak röviden a mi helyzetet. A mi és szövetségesünk csapatai mindenütt mélyen bent állanak az ellenséges területeken. Ám a mi föld­jeinkről végképp kiűzve, kipusztítva az ellenség. Vitéz csapataink előtt nem bir megállani az északi ször­nyeteg s a hős lengyelek híres várai­ról egymásután repül le a cári lobogó s új útra indul a mindjobban erősödő hír Lengyelország feltámadásáról. Amit az entente-hatalmak kép­viselői tesznek, az már — igen tisz­tán látszik — a legyűrt ember végső, kétségbeesett erőfeszítése. Amikor Szaszanov új hadseregről, új csopor­tosításról beszél, s amikor Joffre az új téli hadjáratra buzdít, már rég ott van a bék'* Titáni énekedés Talán egyedül Anglia reményke­dik még. Reménye a haldokló szalma­­szála, hátha akad még drága áron szövetséges, mely az orosz veresé­get, a rettenetes olasz kudarcokat s az angol tehetetlenséget ki tudná köszörülni. Ezért kecsegteti fénye­sebbnél fényesebb ígéretekkel Romá­niát, Bulgáriát, Japánt. De úgy lát­szik, ez a csábítás is hiábavaló. A végzetet különben ez sem bírná meg­változtatni. Az az út, melyet hős fiaink most Varsón és Ivangorodon túl az orosz földön még tesznek, — ez már a béke útja. A pápa, Vilma királynő és mun­katársai ennek a békének az útjait egyengetik, amely — úgy hisszük — már jóval közelebb van, mint ezt sokan gondolnák. Mink megszereztük a háború diadalait és most azt akarjuk, amit a háború előtt: a békét. * Állampolgárok kicserélése. A ma­gyar és az osztrák kormány megállapodást létesített az összes hadviselő állampolgárok kölcsönös hazatérése dolgában. A férfiak ki­cserélése két korhatár között mozog. Haza­­bocsátják a 18 éven aluli és az 50 éven felüli férfiakat. A nők természetesen akadály­talanul hazatérhetnek. A Hadsegélyt a Hivatal feladatairól. A háborús jótékonysági intézmények homlokterében kétségkívül a magyar királyi honvédelmi minisztérium által felállított Had­­segélyző Hivatal áll, amely mindjárt a há­ború kitörése után a király parancsára léte­sült, hogy központi szerve legyen Magyar­­ország területén az önkéntes segélynyújtás­nak és irányítója a jótékonysági cselekvé­seknek. Miután a háború ez alkalmi alakulásra rendkívüli kötelességeket hárít, az elenged­­­­hetetlen együttműködés érdekében szüksé­ges, hogy a társadalom figyelmét ismételten rátereljük a Hadsegélyző Hivatalra. A Hivatal tevékenységi és működési köre főbb vonásaiban az, hogy alapot gyűjt a katonák özvegyei és árvái, valamint a rok­kantak részére, segíti a harctéren küzdő ka­tonákat és eljuttatja hozzájuk az áldozatsz közönség szeretetadományait, ruhaneműeket oszt ki a rokkantaknak, a katonai özvegyek­nek és árváknak és minden téren segítője, gyámolítója a háború szerencsétleneinek. A Hivatal által kezelt jótékonysági ala­pok összege már meghaladta a két millió,­­ természetbeni gyűjtésének eredménye pe­dig a három millió koronát. A direkt gyűjtéseken kívül a Hivatal céljainak szolgálatában állanak: 1. A Magyar Nők Korona Alapja, a­melynek tagja lehet minden magyar asszony és leány, aki legalább egy koronát fizet az alap pénztárába. A teljes bevétel, mint a többi gyűjtésektől elkülönülő alap, a katonai özvegyeké és árváké. Az adományok hivata­los emlékszelvények ellenében történnek, a­melyek a Hadsegélyező Hivatalnál és vidé­ken a Hadsegélyező Hölgybizottságoknál szerezhetők be. 2. A Nemzeti áldozatkészség szobrának alapzatára és a lovas­alak páncélzatára il­lesztendő bronzlemezek jövedelme felerész­ben az özvegyeké és árváké, felerészben a rokkant katonáké. Ezt az akciót a Gyorsse­gély Auguszta­ Alappal együttesen viszi ke­resztül a Hadsegélyező Hivatal. E bronzle­mezek az adományozó nevével ellátva, két korona minimális áron foglalhatók le. 3. Az alakulóban lévő Hadsegélyező Szövetségbe beléphet mindenki, aki öt éven keresztül évi egy korona tagsági díj fizeté­sére vállal kötelezettséget. Ennek­­a szövet­ségnek teljes jövedelme felerészben az öz­vegyeké és árváké, felerészben a rokkan­také. Vidéken a szövetség akcióit tagsági ívvel a tanítóság hazafias áldozatkészség­gel intézi. 4. Családi és egyéb gyűjtőperselyeket hozott forgalomba a Hivatal; a családi per­selyek 40 fillér árban Budapesten, IV., Kos­

Next