Erdővidéki Hírlap, 2014 (2. évfolyam, 1-50. szám)
2014-09-11 / 36. szám
2 ORSZÁG-VILÁG Katonai parádéval ünnepelték Sepsiszentgyörgy „felszabadítását". Nehezményezik a román háborús veteránok, hogy hetven évvel Sepsiszentgyörgy „felszabadítása" után, még mindig vannak, akik a „régi idők után nosztalgiáznak", és hogy az RMDSZ vezetői idén sem jelentek meg az ünnepségen. Hétfőn a belügyminisztérium és a hadügyminisztérium csapatai vonultak fel Sepsiszentgyörgy utcáin, arra emlékeztetve, hogy hetven évvel ezelőtt a román hadsereg elfoglalta a várost. A sepsiszentgyörgyiek egy része erőfitogtatásként értékelte a katonai parádét. Sebastian Cucu alprefektus azt mondta, a román katonákat a helyi „szenvedő" román lakosság is segítette.Ioachim Grigorescu a Háborús Veteránok Szövetségének Kovászna megyei elnöke, pedig arról beszélt, hogy sokan még mindig nosztalgiáznak a régi idők után, és hogy az RMDSZ elöljárók soha nem vesznek részt a megemlékezésen. Korábban a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok Fóruma azt javasolta, hogy a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára, hetven évvel ezelőtt a román hadsereg által kitűzött román zászlót nyilvánítsák műemléknek. (Marosvásárhelyi Rádió) Az MPP és az RMDSZ tüntetést szervez a Gyulafehérvári Kiáltvány tiszteletben tartásáért. November végén az MPP és az RMDSZ tüntetést szervez Sepsiszentgyörgyön a Gyulafehérvári Kiáltvány tiszteletben tartásáért, amelyre több tízezer magyart várnak - jelentette be Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke sajtótájékoztatóján. Kulcsár Terza József hangsúlyozta, hogy az MPP és az RMDSZ helyi vezetői konszenzusra jutottak e „nem politikai jellegű” tüntetés megszervezését illetően. „Nem politikai jellegű rendezvényt akarunk, az a fontos, hogy együtt közvetítsük üzenetünket a bukaresti hatalomnak: tartsa tiszteletben az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltvány minden pontját. A mi érdekünk az, hogy ez az üzenet ne csupán Bukarestbe, hanem Brüsszelbe és Strasbourgba is jusson el” - mondta Kulcsár Terza. A megyei szervezet elnöke megemlítette, hogy a tüntetést, amelyre több tízezer magyart várnak Erdély minden részéből, november utolsó hétvégéjén szervezik meg. (erdély.ma) Johannis bűnvádi feljelentést tett Liviu Dragnea ellen. Bűnvádi feljelentést tett Liviu Dragnea kormányfő-helyettes ellen Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. A liberálisok elnökjelöltje azért fordult az Országos Korrupcióellenes Igazgatósághoz (DNA), mert szerinte Dragnea hivatali visszaélést követett el a helyi választottak migrációját lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet beterjesztésével. Johannis szerint ezzel sérült az elnökjelöltek esélyegyenlőségének elve. A Liviu Dragnea által kidolgozott kormányrendelet szerint a helyi választottak - polgármesterek, helyi- és megyei tanácsosok - 45 napig mandátumuk elvesztése nélkül, büntetlenül válthatnak pártot. A rendeletről nyilakozott Kelemen Hunor is a Mediafaxnak. A szövetségi elnök a politikai migrációt Románia krónikus betegségének nevezte. Közölte, a pártváltás kérdésében az RMDSZ hű marad az elveihez, és ez szerinte nem okoz majd feszültséget a koalícióban. "Évek óta mondjuk, hogy a pártváltás a román politika krónikus betegsége. A miniszterelnök ismeri a véleményem, de magára vállalta a felelősséget" - mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: az RMDSZ-t közvetlenül nem érinti a pártváltás, de érdekelt a megfékezésében, mert a jelenség aláássa a politikai stabilitást. (Új Magyar Szó) Erdővidéki Hírlap VÉLEMÉNY 2014. szeptember 11. - csütörtök Becsengetnek Gondolom már sokan számolják a napokat az iskolai évnyitóig. Emlékszem, annak idején mi is kettős érzéssel viszonyultunk ehhez a naphoz. Egyrészt vártuk, mert végre találkozhattunk azokkal a barátainkkal, akikkel nyáron nem tudtunk. Aztán ott van az első heti divat. Igen, nagyon fontos, mit és hogyan viseltek az első napokon. Mintha csak egy divatbemutató lenne ilyenkor az iskola. Mindenki új ruhákban, cipőben és táskával nyomul. A hoszszú és kalandos nyár után ismét ott álltok majd tömött sorokban és hallgatjátok a már jól megszokott dalt: „Peti áll a ház előtt...” Jönnek a szokásos beszédek az igazgatótól meg a polgármestertől. Felvonulnak az aranyos elsőosztályosok. Ugyanaz a forgatókönyv minden évben. Csak ti változtok, diákok. Évről évre máshova kell állni, jelezve az előrehaladást és helyt adva a kisebbeknek. Változtak külsőleg és belsőleg egyaránt Szinte észrevétlenül váltok felnőttekké az évek során. Aztán, egy szeptember 15-én azt veszitek észre, hogy nem álltok már az osztályotokkal egy sorban, hanem a szülők mellől figyelitek az eseményeket és arra gondoltok, mikor telt el így az idő. Új tanév, új kihívás. Sokan kerültetek új osztályba, mások pedig az érettségire készülnek. Igen, már az első naptól fogva ezt fogjátok hallani. Mi röhögtünk, amikor kilencedikes korunkban, az igazgató úr benézett az osztályba és az érettségivel fenyegetett: „Nyakatokon az érettségi” hangzottak a most már ismerős szavak. Amikor tizenkettedikben megismételte, igazat adtunk neki. Szempillantás alatt eltelnek a líceumi évek. Mondják, hogy az egyetemi évek a legjobbak, de szerintem az iskolapadban töltött tizenkét évnek is megvan a maga szépsége. Általános iskolában megismerkedünk a világgal, ami körülvesz minket. Líceumban folytatjuk az ismerkedést, de már több területre kiterjesztve. Közben megpróbálunk barátok szerezni magunknak. Elkerülhetetlenül csalódunk, mégis belátjuk, ez az élet rendje. Év elején megfogadtuk, ez az év más lesz, sokkal többet és jobban fogunk tanulni. Aztán, ahogy hullnak a levelek a fákról és lehűl a levegő, úgy távolodunk el mi is az elhatározásunktól. Véget ér a megnyitó ünnepség és rendezett sorokban foglaljátok el osztálytermeiteket. Új, meghódításra váró tankönyvek, tananyag vár ott rátok. Rövid eligazítást tart az osztályfőnök, órarendet diktál, aztán szabadjára enged. Nem is volt olyan rossz, ugye? Máris vége az első napnak. És még dél sincs. Üljünk be valahova - javasolja valaki. Közös kávézással ünneplitek az évnyitót. Második nap túl korán van a reggel 8. Mégis van bennetek egy kis izgatottság. Változást vártok. Várjátok a csengőt Sokat jelent az a tíz perc, amikor lementek az udvarra, hiszen még jó idő van, és a nyári élményeitekről beszélgettek egymással. A végzősöknél persze az érettségi lesz a téma, egész évben. Másoknak kissé unalmasnak tűnhet, de őket most ez tartja lázban, meg kell értenetek. Majd rajtatok is lesz a sor. És így mennek a napok, egyik a másik után, mire feleszméltek, máris péntek van. A péntek az jó. Péntek a kedvenc napotok innentől kezdve. Jön a hétvége, amikor nem kell korán kelni, lehet pihenni Aztán vasárnap este eszetekbe jut, hogy házit kellett volna írni, tanulni kellett volna. Könnyed legyintéssel intézitek, hiszen még csak első hét, ilyenkor a tanárok is elnézőbbek. Hétfő reggel ismét megtelnek az osztálytermek. Utáljátok a hétfőt. Lassan indul a hét A félév viszont gyorsan telik s hamarosan felgyűl a tananyag, amit meg kell tanulni a félévi dolgozatokra. Mintha máris várnátok a karácsonyt. De az még arrébb van, ne szaladjunk annyira előre. Bardócz Andrea Magyar állampolgársági ügyintézés Bardocon, Bodosban, Bölönben és Középajtán Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének munkatársai a héten a következő településekre látogatnak: • szeptember 11-én, csütörtökön 16 és 17.45 között Bardocon a polgármesteri hivatalban, 18 és 20 óra között a bodosi kultúrotthonban, szeptember 12-én, pénteken 16 és 17.45 óra között Bölönben a régi polgármesteri hivatalban, 18 és 20 óra között pedig Középajtán a református imaházban fogadják az érdeklődőket, ahol az igénylőknek összeállítják a magyar állampolgársági kérelmüket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség baráti irodájában (a bányairoda földszintjén) folyamatos az ügyintézés hétköznapokon 9 és 16 óra között. További információkért érdeklődni lehet a 0746 134 950-es telefonszámon Nemes Elődnél, vagy a 0745 072 830-as telefonszámon Váncza Tibornál. Közlemény A falusi hírszolgálat Mindennapi életünk része a pletyka. Elkerülhetetlen, mint a halál. Olyan időket éltünk, amikor mindenki inkább más dolgaival foglalkozik, mert az érdekesebb. Szájról-szájra járnak az alaptalan és eltúlzott információk, mígnem a hangyából elefánt lesz, mire a falu egyik végéből elinduló áradat eléri a falu másik végét. Tévedés ne essék, kis városunkat is egy kalap alá vettem a falvakkal, mert attól, hogy iskolája, kórháza van, még nem különb ebben a tekintetben. Szívesen állítanám, hogy ez a huszonegyedik század betegsége, de a leskelődés, kiváncsiskodás génjeinkben van az idő kezdete óta. Múlt vasárnap, amikor rendszeres heti látogatásomnak tettem eleget nagymamámnál Rákoson, elképedve vettem tudomásul, hogy amikor egyik nénike átmegy a másikhoz azzal, hogy tudatja a falu híreit, akkor az éppen aktuális pletykákat osztják meg egymással. Sajnálatos, hogy megbízhatatlan információkat terjesztünk egymásról, minthogy szembeálljunk a másikkal és megkérdezzük kereken, mi történt valójában. Az egyetemen tanáraim nem tudták elégszer elismételni az információ ellenőrzésének fontosságát, három forrásból is meg kell erősíteni, mielőtt papírra kerül. Bár az életben is így működne! Ha nem hallgatnánk többet a szedett-vett, elcsípett félmondatokból eredő szóbeszédre. Szomorú, ha nem tudunk egyébről beszélni, mint mások vélt tetteiről. Miért nem nézünk magunkba? Mit éreznénk mi, ha rólunk szólna a falu hírfolyama? Én már voltam olyan helyzetben, amikor az emberek láttak valamit, ami felől persze nem voltak biztosak, aztán kerekítettek melléje egy történetet s azt terjesztették. Amikor visszaért a fülembe - mert tudniuk kell kedves pletykálkodók, hogy ez minden esetben megtörténik - nem hittem a fülemnek. Olyanokat állítottak rólam, amit nem is tettem meg. Szerencsére volt egy személy, aki a mendemonda hallatán kérdőre vont. Ekkor tisztázhattam volna magam, de már annyira elegem lett az alaptalan beszédekből, hogy bármi magyarázkodás nélkül, egyszerűen tagadtam a dolgot. Bizonyára nem tűntem hihetőnek, mivel azóta se lett tisztázva az ügy. De én arra a következtetésre jutottam, hogy az, aki hisz a pletykáknak, önmagát jellemzi. Tömegbetegség a pletykálás. Amikor az egyik helyi üzletben dolgoztam is naponta megtörtént, hogy a betérő vásárlók vagy az ott dolgozók osztották meg az úton felszedett információkat velünk. Sokkal jobb lenne, ha ötletekről beszélnénk, hogyan lehetne jobbá tenni életünket, környezetünket, hogyan tarthatnánk itthon fiataljainkat! Annyi megoldásra váró probléma van. Foglalkozzunk inkább azokkal. Tudom, hogy a világot nem vagyok képes megváltoztatni, az évezredek óta ereinkben csörgedező pletykaéhséget ki kell elégíteni. Mégis próbáljunk meg tanulni a nyugatiaktól. Mert náluk, ha valamit látnak, vagy hallanak, nem szégyen odamenni a szóban forgó illetőhöz s rákérdezni, mi is történt valójában. Meglepődtem, amikor ez velem megtörtént, de örültem, hogy el tudom mondani, mi is történt valójában. Addig semmi nem fog változni körülöttünk, amíg mi nem teszünk érte. Amint nem hallgatunk a pletykákra, érvényüket vesztik. Bardocz Andrea Erdővidéki Hírlap A Tortoma Kiadó, a Sámán Kiadó és a Ferenczy Géza Egyesület közös kiadása Szerkesztőség: RO-525100 Barót • Szabadság tér 19. • ISSN 2344-3928 E-mail: erdovidekihirlap@gmail.com • Honlap: www.facebook.com/ErdovidekiHirlap • Tel.: 0267 377 731 Főszerkesztő: Lázár Zoltán • Főmunkatársak: Benkő Levente • Szabó Gyula-Jenő • Szerkesztő: Dobai Mária • Munkatársak: Bardócz Andrea • Böjte Ferenc • Lőrincz Sándor Demeter Zoltán • Tudósítók: Barabás Mihály (Nagyajta) • Berszán István (Középajta) • Csíki Matild-Mónika (Miklósvár) • Dávid Anna-Gyöngyi (Bodos) • Dénes Jácint (Bardoc) Fancsal Zsolt (Magyarhermány) • Gál Rozália (Bölön) • Jobb Boróka (Budapest) • Kolumbán Sándor (Székelyszáldobos) • Mihály Réka (Nagybacon) • Szabó Előd (Ürmös) • Tordai Iluska (Bibarcfalva) • Műszaki szerkesztő: Józsa István • Keresztrejtvény: Forrai Tibor A lapban megjelent írások jogi felelőssége kizárólag a szerzőé. A szerkesztőség véleménye nem mindig azonos az írás szerzőjével.