Erdővidéki Hírlap, 2017 (5. évfolyam, 1-50. szám)
2017-02-23 / 7. szám
Erdövidéki Hírlap KÖZÉLETI www.facebook.com/ErdovidekiHirlap Erdövidéki Hírlap Barót-2017. február 23., csütörtök V. évfolyam, 7 (172.) szám 8 oldal Ára 1lej Kész vannak a tervek Vargyason megújul az óvoda Lázár Szilárd • Tavaly év végére sikerült elkészíteni a vargyasi óvoda épületének felújítását megcélzó tervezetet, mely szerint idén nyáron külső és belső felújításokat egyaránt eszközölnek a rossz állapotban lévő épületen - tudtuk meg Sütő Levente Leheltől, Vargyas polgármesterétől. Jelenleg a megfelelő kivitelező keresésén dolgoznak, ugyanis a munka gyors és szakszerű beavatkozást igényel, mivel csak a nyári vakációban lesz majd lehetséges ennek a megvalósítása. Legjobb remények szerint őszre már a felújított óvodában fognak tanulni és játszani a gyerekek. Az erre szánt pénzösszeg a község költségvetésének elfogadása után lesz elkülönítve. Az épület felújítása mellett egy fából készült játszóteret is szeretnének kialakítani az udvaron, amely megfelel az EU-s előírásoknak, a jelenlegi, vasból hegesztett, régi és veszélyes hinták és mászókák helyett. • Folytatás a 3. oldalon A rossz állapotban lévő épület kívül-belül megújul OPTIKAI Ingyenes látásvizsgálat és szemészeti szakrendelés. Székelyudvarhely Merkúr áruház Telefon: 0784 354 854 Az anyanyelv mint szabadság, öröm és felelősség Varga Manassé • 1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította, amelyet 2000-ben ünnepeltek először. A nemzetközi szervezet ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára. Banglades javaslatára a világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben - az akkor még Pakisztánhoz tartozó - Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv elnyomása ellen. A rendőrség összetűzött a tüntetőkkel, és öt diákot megölt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot. Napjainkban megközelítőleg hatezer nyelv van használatban a Földön, de több mint felét kihalás fenyegeti. A veszélyeztetett nyelvek közül havonta két, őshonos lakosok által beszélt nyelv hal ki. Egy nyelv utolsó beszélőjének elhalálozása után a nyelv felelevenítése már nagyon ne■héz, ezért egy nyelvet már akkor veszélyeztetettnek minősítenek a nyelvészek, amikor a beszélők száma százezer alá csökken. A nyelvek kihalásának folyamata mára felgyorsult és megállíthatatlannak tűnik, részben a pénzügyi piacok nemzetközivé válásának és az elektronikus, kommunikáció növekedésének következtében. Miközben feltartóztathatatlanul hódít az angol nyelv, anyanyelv tekintetében messze el van maradva a főként Kínában használatos mandarintól, melyet 3-szor annyian használnak a világban anyanyelvűkként, mint az angolt. A toplista további említésre méltó nyelvei: a spanyol, a hindi, az arab, portugál, bengáli, orosz és japán. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv írásbelisége all. századtól folyamatos, bár 1844- ig a latin volt a hivatalos nyelv Magyarországon. Anyanyelvünkben megközelítőleg egymillióra tehető a szavak száma, ám ebből még a Magyar Értelmező Kéziszótár is csupán 70 ezret tartalmaz. A nyelvek szókészletét nem véletlenül nevezik szókincsnek, az egyén és társadalom fejlettségének mutatója az, hogy mennyit birtokol ebből a kincsből. Johann Gottfried Herder 18. század végi jóslata szerint „A magyarok, mint az ország lakosainak legcsekélyebb része, most szlávok, németek, románok és más népek közé vannak beékelve, s századok múltán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni." ez a jelenlegi számítások nem fog beigazolódni. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínűség biztosítéka. Azonban a Magyarországtól elcsatolt országrészekben élő magyar kisebbség számára ezek a jogok nem annyira egyértelműek, és hosszútávon el fognak tűnni, ha a nyelvi jogaik nem bővülhetnek. Jelenleg a magyar anyanyelvűek létszáma a világon optimista becslések alapján is 14 millió körüli lehet. (A magyar nyelvet második nyelvként beszélők száma alapján ez a szám némiképp kiegészülhet.) A legutóbbi népszámlálás alkalmával a Kárpát-medencében összesen 10,4 millióan vallották magukat magyarnak a KSH adatai szerint. • Folytatás a 3. oldalon LélekHang klubért________ äS A +><**** £ *:« At £.*t ff IlfpllliWpwS PHfWimiÉ * ftlHINHVy SíHf Sí.?«**.? ® •** üfpftfw »wfi Fm&mm Esemény a bárét) Oyutoi LM«** Várod KdrtyvtártMHi Magyarörmények élete Erdélyben „Örménynek lenni identitás kérdése" Lázár Szilárd • Élő Örökség - magyarörmények Erdélyben címmel dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke tartott vetítettképes előadást kedden este Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár termében, aki rögtön az elején leszögezte: az, hogy valaki örmény-e, identitás kérdése. „Miután kiderült, hogy bennem van örmény vér, sváb vér, van székely és magyar vér, én azóta becsületes erdélyi embernek érzem magam” - fogalmazott. Előadása egy történelmi bevezető részből, valamint egy jelenkori ismertetőből állott, amelyekben szólt Örményország első említéséről, létezésének i.e. 1000-től máig fennmaradt, kőlapokba vésett bizonyítékairól is. • Folytatás a 2. oldalon Házasság hete Családban a Böjte Ferenc • „Egy napon muszáj lesz megházasodnom... Nem élhetek boldogan egész életemben” - posztolta valaki ezt a megmosolyogtató mottót a múlt héten a világhálón. Ám vajon mennyi benne az igazság? Hol a boldogság? Hogyan válasszunk párt magunknak, hogyan éljük családi életünket, hogy végül elégedetten elmond boldogság hassuk, szép volt az élet - megannyi kérdés, melyekre immár második alkalommal keresték a válaszokat az erdővidéki Házasság hete szervezői, a rendezvénysorozaton előadók. Nekik ugyanis meggyőződésük, hogy igenis, a család a boldogság hordozója, ám a feltétele, hogy azt néha ápolni, gondozni kell. • Folytatás az 5. oldalon