Erdővidéki Hírlap, 2019 (7. évfolyam, 1-49. szám)
2019-11-21 / 45. szám
Erdővidéki Hírlap XXVII. Erdővidéki Közművelődési Napok 2019. november 19-24. • tervezett program a 3. oldalon Erdővidéki Hírlap Bárót 2019. november 21., csütörtök VII. évfolyam, 45. (310.) szám 8 oldal Ára 1,5 lej www.facebook.com/ErdovidekiHirlap Idegenek, vagy testvérek? Szabó Előd ürmösi lelkész második beszámolója Történetekben A gazdag, szép vidék Új életet kezd a baróti óvoda Ahol van magyar óvoda, ott van magyar jövő is! Böjte Ferenc • Magyarország kormányának jelentős anyagi támogatásával, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének, valamint Barót város Önkormányzatának közreműködésével az elmúlt hónapokban kívül-belül megújult a baróti Cimbora Óvoda épülete, így mondhatni, hogy a gyermekeket most egy minden tekintetben korszerű épület fogadja, ahol jó lenni, ahol a szárnyaikat, tehetségüket bontogató legkisebbek az óvónők gondoskodó odaadása segítségével megalapozhatják jövőjüket, azt a jövőt, mely - mint az épület szerdai átadásán elhangzott - a Magyar Kormány legalábbis, itthon, szülőföldükön képzel el számukra. • Folytatás az 5. oldalon Átadták a baróti Cimbora Óvoda felújított épületét. A felújítás a Magyar Kormány támogatásával, helyi közreműködéssel valósult meg. OPTIKA : Ingyenes látásvizsgálat és szemészeti szakrendelés. Székelyudvarhely Merkúr áruház Telefon: 0784 354 854 Miért megy át a medve az úton? Varga Manassé • Valószínűleg mindenki ismeri ezt a kérdést a csirkével, ami 1847-ben jelent meg egy havi rendszerességgel megjelenő New York-i magazinban, a The Knickerbockerben. Ezt a fajta humort anti-humornak hívjuk. Az a vicc tulajdonképpen, hogy nincs vicc, csak a közönség számít valami humorosra. Az eredeti verzió szerint a válasz csupán annyi rá, hogy mert át akar jutni a túloldalra. De mi van akkor, ha nem tud átjutni? És mit keres ott egyáltalán? Minden tragikus kimenetelű esetkor az egész ország nagy sajnálkozások közepette azt gondolja, hogy ha egyébnek nem is, de elrettentő példának jó az, ami történt. De nem. Néhány nap után még a tömegek halálával végződő események is lecsengenek, és minden megy tovább a régi kerékvágásban. A valóság azt mutatja, hogy a legtöbben nem érzik a késztetést, hogy bizony itt valami(ke)t nagyon másképpen kéne csinálni. Vagy nem eléggé elrettentő a példa? Mi kell még történnie? Fel kell robbannia az Azomarosnak, hogy észbe kapjanak? Netán, még az sem lenne elég? Vagy az a gond, hogy mindenkinek büdös ezen a beteg rendszeren változtatni? Azt gondoljuk, hogy egyedül vagyunk? De emberek milliói ugyanezt gondolják. Sehol a megoldás, de még apró óvintézkedések sem, mindenki a szerencsére hagyatkozik, vagy az isteni gondviselésre. „Velem úgysem történne meg” - ezt mondogatjuk, mégis valakivel megtörténnek azok a dolgok, amiket nagyészt meg lehetett volna előzni. Mintha minden nap próbálnánk megúszni a felelősséget és kibúvót keresünk a problémák tartós megoldása alól. Csak a mai nap járjon le, aztán holnap lesz valahogy. Ilyen ez a medveügy is. Már minden napra jut egy elgázolt maci, és semmi, de semmi garancia nincs rá, hogy holnap s azután nem fordul elő hasonló eset. Az emberi életek veszélyeztetése, az anyagi kár és a többi, hosszú még a bűnlajstrom, amit nem a medvék számlájára kell írni, hanem az ostoba törvényhozókéra és a felelőtlen polgárokéra. A lakott övezetekben egyre nagyobb gond van a medvékkel, amit meg kell oldani, ezzel nagyjából mindenki egyetért. Vannak ugyan hozzáértő emberek is az országban, mégsem történik semmi sem. Az ember az életterének bővítésével drasztikusan szétszabdalta és lezsugorította a vadak élőhelyét, így a fennmaradt vad területek vadállományának létszámát ajánlott folyamatosan megfigyelés alatt tartani, és rendszeresen be kell avatkozni, hogy a terület méreteivel és az azon fellelhető táplálékkal arányosan egy stabilan fenntartható populáció alakuljon ki. Ennek a pozitív a környezeti hatása vitathatatlan, így elkerülhető, hogy felboruljon a viszonylagos rend, és hogy kis létszámú fajok a kihalás szélére jussanak, de hosszútávon a helyi lakosság érdekeit is szolgálja. • Folytatás a 3. oldalon Meghívást kaptak Békéscsabára Exhumálták a német katonákat 75 évig pihentek az erdővidéki földben Baróti polgármesterjelöltek Ketten éltek eddig a felajánlott lehetőséggel November 7-i lapszámunkban közzétett írásunkban felhívtuk azon személyek figyelmét akik a 2020-as helyhatósági választásokon Barót polgármestereként szeretnék megmérettetni magukat, hogy rövid szövegben mutatkozzanak be az Erdővidéki Hírlap hasábjain. Ezzel a lehetőséggel egyelőre Bán István és Váncza Tibor István élt, akiknek írásai az ötödik oldalon olvashatóak. A továbbiakban is várjuk mindazok írását az erdovidekihirlap@gmail.com e-mail címre, akik szívesen bemutatkoznak az erdővidékieknek, és szándékukban áll Barát város polgármesteri székéért megmérettetni magukat. • Folytatás az 5. oldalon A számok nem hazudnak Bárót a középmezőnyben Böjte Ferenc • Az év elején indított, magyar nyelvű erdélyi statisztikai honlapot, az erdelystat.ro-t böngészve bukkantunk rá néhány statisztikai érdekességre az erdővidéki településeket illetően. Baróton a magyarok részaránya 94%, a hozzátartozó falvak közül a „legmagyarabb” települések Bibarcfalva, Miklósvár és Bodos, mindegyikben 99%-os a magyarok részaránya. Barát összlakossága a 2011-es népszámlálás alapján 8672 fő, majdnem 2000 fővel kevesebb, mint amennyi volt például 1992-ben. Közülük 8129-en magyarok, akik közül 4045- en reformátusok, 2472-en római katolikusok, 1396-an unitáriusok. • Folytatás a 7. oldalon