Erdővidéki Hírlap, 2019 (7. évfolyam, 1-49. szám)

2019-02-14 / 6. szám

Erdővidéki Hírlap KÖZÉLETI HETILAP Aktuális programok: V. Házasság Hete Erdővidéken ökumenikus rendezvénysorozat - 2019. február 10-17. Moldau Erdővidéki Hírlap Barót-2019. február 14., csütörtök VII. évfolyam, 6. (271.) szám 8 oldal Ára 1,5 lej www.facebook.com/irdovidekiHirlap „Te magad légy a vározás,­­ amit látni szeretnél a viágban." Böjte Ferenc • Hétfőn Nagybaconban, a közbirtokos­ság székhelyén helyi állatorvosok tartottak tájékozta­tót a gazdáknak a sertéspestisről, a betegséggel kap­csolatos tudnivalókról, teendőkről. Bardocz Huba és Bardocz Edit állatorvosok elmond­ták ezúttal is, hogy a betegségnek ellenszere nincs, az egyetlen fontos dolog, amit tehetnek a gazdák, az a betegség megelőzése. Képek segítségével ismertették a tüneteket, melyeket, ha észlelnek a sertéseken, ak­kor azonnal jelenteni kell az állatorvosnak. Ezek a tü­netek: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bi­zonytalan mozgás, magas láz, test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combo­kon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres­habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. • Folytatás az 5. oldalon U­ J— OPTIKA”»« Ingyenes látásvizsgálat és szemészeti szakrendelés. Székelyudvarhely Merkúr áruház Telefon: 0784 354 854 Demográfiai mentőakció indul Magyarországon Varga Manassé • A magyar kor­mány már régóta tisztában van azzal, hogy komoly gondot jelent Magyaror­szág számára az intenzív elvándorlás és az alacsony gyerekvállalási kedv. Nézzük is, hogy mi áll a hétpontos „családvédelmi akciótervben”, amit vasárnap jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Bevezetik a gyermek­­vállalási támogatását a fiatal háza­soknak, ami értelmében 10 millió fo­rint kedvezményes hitelt kap minden 40 év alatti nő, a törlesztés minden gyerek után egyre kedvezőbb lesz. Bő­vítik a CSOK kedvezményes hitelét, például használt lakásra is lehet fordí­tani. A kormány átvállal a második gyermek születésekor­­, harmadik gyerek születésekor pedig 4 millió fo­rintot a szülők jelzálog-hiteléből az­tán minden további gyereknél 1-1 milliót. Életük végéig nem kell szemé­lyi jövedelemadót fizetni azoknak a nőknek, akik legalább négy gyereket szültek. Autóvásárlási programot in­dítanak a nagycsaládosoknak, ez 2,5 millió forint vissza nem térítendő tá­mogatást jelent. Teljes bölcsődei ellá­tás: 21 ezer új férőhelyet hoznak létre 3 év alatt, az ígéret szerint 2022-re minden szülő bölcsődébe viheti gyere­két. És végül bevezetik a nagyszülői gyermekgondozási díjat. A kormány elképzelése az, hogy a mutatókat meg lehet változtatni, van út visszafelé, kimondottan hosszú táv­ra terveznek, el is hangzott korábban többször is a 2030-as dátum, amikor Magyarországnak az EU legjobb öt országa közé kell tartoznia. Ám a szá­mok azt mutatják, hogy a demográfi­ai harc már nem fog lényegesen pozi­tív irányba fordulni. Elmarad a dicső­ség, de sikerülhet megmenteni a menthetőt, lassítani a negatív folya­matokat. Ezt nem lehet csak a közel­múltban hozott intézkedések rovásá­ra írni, ez inkább az elmúlt évtizedek kihagyott lehetőségeinek következmé­nye. A rendszerváltás óta valami oly­annyira félrement, hogy azóta sem tudta összeszedni magát a nemzet de­mográfia ügyben. Viszonyítási alap­nak érdemes Magyarország V4-es társára, Csehországra tekinteni, mely lakosságszámban 2000-re utolérte Magyarországot és napjainkban már 700 ezer fővel népesebb országgá is vált. Soha nem is volt ekkora az or­szág lakossága. Ellenben Magyaror­­-4----------------------------------------­szág népességi csúcspontja a 80-as években volt, amikor egy millió em­berrel élt több az országban (10,7 mil­lió). A 10 milliós határt belátható időn belül nem lehet újra átugrani. Egy ENSZ tanulmány szerint még to­vábbi félmillió főt fog veszíteni az or­szág ha a jelenlegi mutatók nem ja­vulnak 2030-ig. Hogy miért olyan pesszimista a helyzet? Legutóbb 40 éve fordult elő, amit az Orbán-kor­­mány tűzött ki célul, hogy többen szü­lettek Magyarországon, mint ahá­nyan meghaltak. A hetvenes évek népességrobbanását a Rákosi-korszakban hozott kemény intézkedések alapozták meg aggle­gényadó, abortusztilalom, megemelt családi pótlék meghosszabbított szü­lési szabadság. Ezek vagy ehhez ha­sonló intézkedések a keleti blokk szá­mos országában visszaköszöntek ahogy nálunk is. Ezt a radikális prog­ramot az akkori népjóléti miniszter, Ratkó Anna nevéhez kötik. A Ratkó­­gyerekeket később követték a Ratkó­­unokák akik továbbra is javulást hoztak a demográfiai adatokban. • Folytatás a 3. oldalon Gondviselő önkéntesek Napja Háromszéken a Házasság hete Esküvői fotókból nyílt kiállítás Baróton Sport Barót Kupa - Lány kézilabda, valamint a Focisuli eredményei „Fél lába erdővidéki" Benedek Csongor kisbaconi lelkipásztor itt képzeli el pályafutását Lázár Szilárd • A kisbaconi refor­mátus lelkipásztori hivatal lelkészi tisztségének üresen maradása után a gyülekezet pályázatot hir­detett az állás betöltése érdekében, amelyre Benedek Csongor, frissen végzett fiatal lelkipásztor jelentke­zett, majd bemutatkozó istentisz­telete után közgyűlésen elfogadták kérelmét, így hivatalosan 2018. szeptember elsejétől a 381 lelket számláló Kisbacon református lel­kipásztora. Benedek Csongor 1991. február 13-án született Sepsiszentgyör­­gyön. Általános iskolai tanulmá­nyait a városi Mikes Kelemen Fő­gimnáziumban végezte, majd a re­formátus kollégium humán részle­gén folytatta középiskolai éveit. • Folytatás a 3. oldalon Olvasói levél Miért szégyen a régi? Sütő István •­­ „Emlékszel-e, nekünk es volt ilyen, de elégettük eladtuk.. gya­korta hallom ezt kiállításunk helybéli látogatóitól. Hiába vannak egyre töb­ben, akik felújítani hozzák egy déd­anya, ükanya bútorát, továbbra is ele­nyésző kisebbségek maradnak. Sajnos értékeink tönkretétele, elkó­tyavetyélése során nem álltunk meg a hagyományos festett bútoroknál. A hagyományos székely falukép is el­tűnt, már csak szigetekben, nyomok­ban lelhető fel. Eltünedeztek szerte a régi kapuk, ezeket szégyellte legin­kább korunk embere. Aztán követni kellett a legújabb divatokat a házak tekintetében is, sőt, ha lehetett túl kellett szárnyalni a szomszédot. Az egységes utcaképet, a tájba illő, ha­gyományos építészetet mára felvál­totta az „ilyent a falu még nem látott” mentalitása, s innen burjánzott el a mai diszharmonikus építészeti jelle­ge falvainknak. • Folytatás az 5. oldalon

Next