Erdővidéki Hirlap, 1926 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1926-01-03 / 1. szám
2. oldal. — 1. szám, fiim, séhifiklusi Nem akarunk elnyomottak lenni, hanem egyenlő kötelezettségekkel, de egyenlő jogokkal is felruházott polgárai az államnak. Azt a nyelvet, melyet édesanyánk ajkairól lestünk el, elfelejteni, magyarságunkat megtagadni nem fogjuk soha. Azt a vallást, melyben születtünk, neveltettünk s ezt a földet, a mi édes drága — hegyekkel, erdőkkel koszoruzott szülőföldünket, lakóhelyünket szeretni T-r----n---------_------1 -----.............. fogjuk s szeressük is Székely-magyar testvéreim mindhalálig. Becsületes őszinteséggel nyújtjuk kibékülésre s egyben az állami életben oly fontos productiv munkára kész testvéri kezünket i. abban a reményben, hogy kérő szavunk megtalálja a ma még elzárt szivekhez vezető utat, boldog újévet kívánunk a jóakarati embereknek. Dr. Polonkay Tivadar: Bárót fejlődése örvendetesen megindult az utóbbi időben s remény van rá, hogy az évek óta holtpontra jutott fejlődés a mostani községi vezetők kormányzása alatt kimozdul a visszafejlődés állapotából s ha lassan is, de megkezdi a kötelességszerű előrehaladás munkáját. Bárót Háromszék megye harmadik községe. Előtte csak Szentgyörgy és K.-Vásárhely állanak nagyobb terjedelemmel és nagyobb számú lakossággal, de ha a népesség és kiterjedés arányában veszszük figyelembe a kereskedelmi és ipari forgalmat s a közteherviselést, akkor egy-kettőre megállapíthatjuk, hogy Bárót Háromszékmegyének aránylag legforgalmasabb adót fizető községe. Mi az oka mégis, hogy ez a nagy ipari és kereskedelmi forgalommal bíró nagyközség évszázadok óta megmaradt a maga elmaradott kisfalusi mivoltjában, arról sokat lehetne írni s kellene is írni, de erre majd máskor kerül alkalom. Most egyelőre örömmel állapítjuk meg, hogy a község vezetése jó kezekben van. Biró és jegyző a helyzet magaslatán állanak s a községi képviselő testület összetétele is olyan, hogy működésétől sok eredményt lehet várni. Az új esztendőre már eredményeket is fognak látni. A képviselőtestület legutóbbi ülésén dr. Fábián László, lapunk szerkesztője tett indítványt a községi utak és járdák rendezéséről, melyet teljes egészében az alábbiakban közlünk. T. K. Elöljáróság! Barót község fejlődése és egy szép vidéken való központi fekvése már évek óta követeli, hogy a község piaca és utcái a modern kor igényeinek legalább részben megfelelőleg rendeztessenek. Ezen a téren úgy elődeink, mint mi, a mostani nemzedék, annyit mulasztottunk, hogy csak megfeszített munkával és fokozott áldozatokkal tudjuk a hiányokat pótolni. Évek óta szomorúan látjuk, hogy amint kissé erős idő jár, még az Isten házába sem mehetünk el anélkül, hogy nyakig sárosan az oltár és az Úr asztala környékét is az ucca sarával be ne szennyezzük. Nagyon elérkezett az ideje, hogy előbb gyalogjárókat, azután száraz piacot s végül rendezett utcákban járható kocsiutakat teremtsünk Bárót községben. Sajnos, erre a munkára ismé pénz kell s ezt a pénzt ismét csak a község polgáraitól kell kérni, de hát végül is ez a pénz olyat célra fordittatik, aminek mindet községi polgár hasznát veszi. Szükségesnek és sürgősnel látom, hogy elsősorban a főuccánk és piacunk legyen járdával ellátva hogy a piacon lévő templomot községházát és üzleteket erős időben is meg lehessen közelíteni Ennek megtörténte után fokozatosan volna ellátandó a község minden utcája járdákkal és jó közlekedő utakkal. Ezen célokra a fedezet ugy volna előteremtendő, hogy a község rendes bevételeiből bizonyos összeg ily címen a költségvetésbe felveendő s ennek pótlásául ; telektulajdonos polgárok terhén gyalogjáró utak létesítése és fenntartása céljaira bizonyos taxái volnának megállapítandók. Ezen célból készítettem egy szabályrendelet tervezetet, melyet tisztelettel csatolok és kérem a községi elöljáróságot, hogy méltóztassék ezt a tervezet tárgyalását az alábbi indítványommal együtt a községi képviselőtestület legközelebb tartandó ülésének napirendjére kitűzni. Indítványom a következő: Mondja ki a képviselőtestület hogy elérkezettnek látja az időjárót község uccáinak rendezésén s e célból elhatározza, hogy elsősorban az uccákon gyalogján utakat létesít, azután a piac közforgalomra szolgáló tereit rendez s azután az összes utcáknak modern közlekedési utakkal val ellátását létesíti. Mindezen célok megvalósítása céljából elsősorban a Gyaloglán utak (járdák) létesítése és fentartásának szabályozására szabály rendeletet alkot s azt jogerős emelkedése után azonnal életté lépteti és a szükséges munkálatokat a szabályrendelet értelmében azonnal megkezdi. Indítványomat annyira indokoljaa közszükség, hogy azt nekem magamnak alig kell megindokolnom. Legfeljebb az ügy anyag oldalára vonatkozólag jegyzen meg, hogy a község költségvetése elbír ezen a cimen 30—40 eze leit évenkint, a községben az uccák frontja körülbelül 8000 méter lehet az mely hosszúság utál folyóméterenkint átlag 10 lei front adót tervezvén a bevétel 80.000 Leit tenne ki, így a községnél 120.000 Lej állana e célra rendelkezésre évenként, 4—5 év alatt az összes munkálatokat befejezheti esetleg egy felveendő amuitásos kölcsönnel hamarább is. Kérem így ezen indítványom, mint az indítványom alapján készült szabályrendeletemet tárgyalás alapjául elfogadni. Bárót, 1925. december 25-én. Teljes tisztelettel: Dr. Fábián László ügyről községi képviselő testületi tag. Mozgóképszínház Baróton. Végre évekre visszamenő kísérletezés és bosszankodás után Bárót is hozzájut egy modernül felszerelt mozgóképszínházhoz — rövides mozihoz. Sokáig kísérletezett néhai Bach Ede, akinek volt jó gépi és jó villanyárama, de nem voltak jó filmjei s ami volt, az sem érkezett meg soha rendes időre. Aztán jött Deák István, aki ügyes szervező és jó üzletember s nagyszerűen be is indította a „mozi‘‘-t, de neki meg villanyárama nem volt jó s igy a legjobbnak ígérkező előadást is tönkretette a Goldberg-féle villanyáram szolgáltatás. Így aztán lassan kint mind ráuntak a moziüzletre s Bárót elvesztette az egyetlen szórakozó helyet is, a mely legalább kismértékben felül emelte az apró kis községek nívóján. Most aztán Bárót fejlődése ismét lendületet vett. A község vezetőségének és Incze Béni nehéz munkájának és áldozatainak ellenértékéül beléptünk a modern községek soraiba s most már rendszeres és jó villanyvilágításunk van. Ennek nyomába jöhet mostmár a mozgószinház is, mert egyik legfontosabb kelléke, a jó villanyáram meg van. És jön is a mozi. Egy egészen új társaság alakult a mozi létesítésére, amely társaság szakemberekből és olyan egyénekből alakult, akiknek személye elegendő garancia arra, hogy Baróton egy a viszonyoknak teljesen megfelelő modern mozgószmház fog létesülni. Az új társaság már megkezdte az építkezéseket. Egyelőre a Központi szálloda nagytermét alakítja át emelkedő széksorokkal és páholyokkal, de az idők múltával gondoskodni fog még modernebb helyiségekről is.* Az építkezés és átalakítás mintegy két hetet vesznek igénybe s igy a mozgószinház ünnepélyes megnyitása január 15-re van tervbe véve. Az uj társaság vezetőitől úgy értesülünk, hogy addig is amig az építkezések folynak, hetenkint kétszer előadást tartanak, hogy a közönségnek alkalma legyen a hosszú, téli estéken szórakozáshoz jutni. Mindenesetre örvendünk ezeknek a híreknek. Most már semmi sem áll útjába annak, hogy egy minden tekintetben városi nívón álló „Mozi“-hoz jussunk. Villanyunk jó van, a mozi társasághoz értő és megfelelő tőkével bíró emberekből áll, akik jó filmekről és pontos előadásokról tudnak gondoskodni s igy a jó mozihoz csak a jó közönség kell még, a mi — reméljük — nem fog elmaradni, mihelyt látni fogja, hogy áldozatkészségéért jó és pontos előadásokban részesül. 1926. január 3. „Magyarok tízparancsolata“ címen gyönyörű gondolat tömeget szorított 10 pontba Halász Gyula hírlapíró a „Brassói Lapok“ karácsonyi számában. A tízparancsolatban benne van minden ami az egyetemes ember kötelessége, de benne van a magyarságnak teljes faji, vallási, sociológiai és általános politikai programmja. Bár a B. L.-at vidékünkön sokan olvassák, mégis átvesszük a tízparancsolatot, mert azt szeretnék, hogy minden székely-magyar ember házában rámába foglalva legyen a szoba falára felakasztva. Olvassuk és hiven kövessük a magyarok tízparancsolatát, mely igy hangzik: 1. Maradj becsületes és törvénytisztelő minden körülmények közt és teljesítsd lelkiismeretesen polgári kötelmeidet. A nyugodt öntudat és tiszta lelkiismeret ma is többet ér mindennél. 2. Ragaszkodjál a földhöz, melyen születtél, amely táplál, s amelyet a történelem ezernyi emléke avatott szentté és drágává számodra. 3. Szeresd véreidet mint tenmagadat és légy támogatásukra, ha bajba jutottak; de soha ne szeresd annyira fajodat, hogy másokat gyűlölj vagy ártalmukra törekedjél. 4. Ha nőtlen vagy, alapíts családot, ha gyermektelen vagy, légy jó az elhagyott árvák iránt, ha családod van, munkával, szeretettel, hűséggel iparkodj boldoggá tenni. 5. Add meg az Istennek, ami Istené, egyházadnak, ami egyházadé, lelkednek, ami lelkedé, s légy tisztelő és türelmes a mások hite, meggyőződése, lelke iránt. 6. Szeresd a napfényt, a levegőt, a tisztaságot és kerüld a kuruzslást, a korcsmázást, a kicsapongást. 7. Ne hajszold a vagyont, de törekedj jólétre. Ne légy fösvény, de légy takarékos; légy takarékos, de ne sajnáld az áldozatot iskoláinkra, s más közhasznú intézményre. Fajod sorsa, jövője ettől az áldozatkéziségtől függ. 8. Tiszteld vezéreidet és kövesd őket. Kerüld a pártosságot és az ármánykodást. Ne felejtsd egy pillanatra sem, hogy legnagyobb erőnk az összetartás. 9. Szeresd a jó könyvet és tedd hajlékod legszebb, legkedvesebb díszévé. Minden becsületes magyar betű, ami lelkedbe hat, egy-egy téglája a szebb jövő épületének. 10. Ne csüggedj a balsors csapásai alatt, de emeld fel lelked Istenhez és szánd el magad még buzgóbb tettre, nagyobb áldozatra. A halhatatlanság hite lobogjon benned és maradj hű fajodhoz mindhalálig.