Erdővidéki Hirlap, 1937 (13. évfolyam, 1-49. szám)
1937-01-03 / 1. szám
tipp”"" __________1937. jan. 3. Interimárok alkonya. Mint a fővárosi lapok írják, a kormány maga is megelégelte már az ideiglenes bizottságokkal való kormányzást s elhatározta, hogy ez év április elsejéig minden interimár bizottságot rendes választott tanáccsal cserélt fel. Csakugyan ideje, hogy a nép akarata is megnyilatkozzék már az önkormnyzat terén, bár a választások megelése még mindg nem jelenti azt, hogy a választott tanácsok meg is maradnak, mert azokat imjáig fel lehet oszlatni. Annyit azonban mégis jelent, hogy a választáson ítéletet tud mondani a községek lakossága az eddigi interimár birák és kisbirák felett. Ez az ítélet pedig sokakra szomorú lesz még felsőbb protekció mellett is. Püspöki beiktató. Mint értesülünk, a reformátusok népszerű új püspökét, Vásárhelyi Jánost, a január 30. és következő napjaira egybehívandó egyházkerületi közgyűlésen fogják hivatalosan beiktatni a püspöki székbe. Ez alkalommal választják meg a püspök utódját is a püspökhelyettesi főjegyzői székbe. Erre a díszes állásra két jelöltje van az egyMegígértük volt olvasóinknak, hogy Nagy Elek tartalmas esperesi székfoglalóját és évi jelentését kivonatosan közöljük. Ígéretünknek teszünk eleget, amikor az egyházmegye és egyházi élet igazi képét mutató programmot és jelentést folytatásokban közöljük. Nagy Elek székfoglalóját Kálvin János mindennapi fohászával kezdte: „Engedje meg az Úr, hogy égi bölcsessége titkainak ismeretét az igaz kegyességben való előhaladással kössük egybe, az ő dicsőségére s a mi épülésünkre,“ — mert ennek a fohászházkerületnek. Az egyházkerület hivatalosan Tavaszi Sándor theologiai igazgatót, a közgyűlés igen sok tagja pedig Kádár Géza volt zalaui (zilahi) esperest, jelenleg cluji (kolozsvári) lelkészt szeretné a püspökhelyettesi székbe látni. Ha közben valami copromissum nem jön létre, a választáson kemény küzdelemre van kilátásának áldására van szüksége, hogy kötelességeit híven elvégezhesse. Elmondotta, hogy Isten egy olyan egyszerű polgári házban hívta életre, amelynek levegőjét szülői szíve melegítette át, akik kemény munkában verejtékeztek, azét a kenyérért, melyet 12 testvére között kellett széttörni és elosztani. Az öt kenyér és két hal isteni csodája ismétlődött meg — úgymond, — mert a mi hajlékunkba felülről jövő kenyeret is adott az Isten, amelyből az én drága édes anyám szíve és boldogult édes atyám keze által nekem is juttatott. Legyen áldott mind a kettő, az egyik az égi ígéretek hajlékában, a másik még itt, készülve boldog találkozásra az odafenn valókkal. Ezzel a darab lelkikenyérrel indul el hazulról, melyet értékelni mmikor tudott igazán, midőn boldogult Kenessey püspök megtanította, hogy az egyházkerület szekerébe nem faszegekre van szükség, hanem erős, az egész alkotmányt öszszefogó vasszegekre, nem béresekre, hanem olyan munkásokra, akik ez igében . Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szentlélek vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, a melyet tulajdon vérével szerzett — életprogrammot látnak. — Ezután már tudta, látta, hogy az édesanyja tarisznyába lelkikenyérrel lehet csak igazán élni, dolgozni és hasznossá lenni, mert csak ebből lehet sokat adni, hogy sok maradjon s ebből akar adni, ennek a gyönyörű, smaragdkávába szorított egyházmegyének annyit, amennyivel Isten őt megajándékozza. Programmját a Jézus Krisztus által Isten megadta,— ez lesz esperesi működésének alapja. Református népünket ezerfelé tépik, szaggatják, vannak gyöngék, akik elesnek és elvesznek, mert még nem tanítottuk meg minden felekezeti elfogultság fölé emelkedve, — hogy hitüket egyedül idvözitőnk tartsák s nem az a jó kálvinista, aki véletlenségből annak született, hanem aki át van hatva az egyház igazaitól. Elég volt a hangoskodó „vastagnyaku“ kálvinistaságból, mely igen sokszor csak torzsalkodásokban nyilatkozott meg. Megújulást kell diktálni. A presbiterek vegyenek részt a lelkipásztori munkában, aki erre nem képes , álljon félre Ma olyan nehéz időket élünk, hogy számba kell vegyük erőinket és mindenkit a maga helyére kell állítani. Ha ez megtörténik, a pădureni (erdővidéki) 18 000 református olyan erőt fog jelenteni, hogy lelkibirtok állományát nem meri bántani senki. A feladat az, hogy a meglévő kereteket meg kell tölteni lelki tartalommal. Nőszövetségeink legyenek igazi szeretetmunkát végző közösséggé, akiket a Krisztus megváltó szerelme fogja össze, férfiszövetségeink legyenek az egyház feladatait a szolgálat felelősségével szívén hordozó élő szerveivé egyházközségeinknek. Az igaz hitben megegyező és örök életre elválasztott hivek öszszessége Isten igéjének világossága mellett lássa meg, hogy Isten ügyének szolgálata az anyagiakkal való sáfárkodás is s amije van, sáfárságra kapta. Az örök által gyűjtött tőkék kamataira már nem lehet számítani, a régebb gazdaggá tevő földbirtokok kiestek kezünkből. — egyházközségeink* Esperesi székfoglaló.