Ergonómia, 1985 (18. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 1. szám
A munkatevékenység hatékony optimalizációját több tekintetben a termelési környezet ergonómiai paraméterei, a gépek és berendezések jellemződnek kölcsönösen összefüggő vizsgálatai határozzák meg. Ebben a vonatkozásban fontos szerepe van az egészségügyi követelmények kidolgozásánál kapott eredményeknek. Az antropometriai adatok meghatározásával és az ergonómiai antropológia módszertana kidolgozásával kapcsolatos munkáknak az az elméleti jelentősége,, hogy elősegíti az antropológiai kutatások új irányainak kialakítását. Az ergonómiai antropológia kutatásának objektumai azok a speciális antropológiai ismérvek, amelyeket nevezzünk ergonómiai ismérveknek, és amelyek mérése a munka közbeni testtartást és mozgást imitáló helyzetekben és testtartásokban történik. Az a céljuk, hogy megfelelő adatokat nyújtsanak a berendezések tervezéséhez. Ezeket az adatokat az ismert antropológiai kézikönyvek nem tartalmazzák. Az ipari termékek és a munkahelyi berendezések tervezői számára Bulgáriában, Lengyelországban szovjetunióban és Csehszlovákiában elkészültek a lakossági antropometriai atlaszok. A mérési eljárásokat és programokat egységesítették, és ezek alapján gyűjtötték össze az anyagot. Az ember munkatevékenységével kapcsolatos a fiziológiai folyamatok lefolyásának és a folyamatszabályozás sajátosságainak tanulmányozása után dolgozták ki az ember-gép-környezet rendszer optimalizációjához szükséges fiziológiai és pszichofiziológiai kritériumokat. Elkészült a munkafeltételek faktorainak osztályozása is. A korszerű tudomány és a társadalom fejlődésének tendenciái azt bizonyítják, hogy már a közeljövőben jelentősen növekszik a pszichológia, valamint a munka és az irányítás területén alkalmazott pszichológiai ismeretek szerepe. Az emberi tevékenység fejlesztésének szükségessége határozta meg a Pszichológiai követelmények kidolgozása c. kutatási programot. A kutatások során kidolgozták az egyéni és a kollektív tevékenység megbízhatóságának értékelését; a személyiség fejlődését elősegítő tényezők ismérveit; a tevékenység hatékonyságának mutatóit és a környezeti tényezők (rezgés, zaj, magas hőmérséklet) emberi tevékenységre gyakorolt hatásának kritériumait. A munkatevékenység hatékonyságát és minőségét közvetlenül befolyásoló szociálpszichológiai tényezők vizsgálata alkotta az ember-gép-környezet rendszer optimalizációját célzó szociálpszichológiai és szociológiai kritériumok kidolgozása című kutatási téma tartalmát. A szociálpszichológiai ismérvek két csoportját határozták meg, amelyek alapja a motiváció és a megelégedettség vizsgálata. A termelésben az ember-gépkörnyezet rendszer-optimalizáció szempontjából megvizsgálták a munkahelyi csoportok beállítódásait és a hatékonyan együttműködő munkahelyi csoportok kialakításának törvényszerűségeit. A vizsgálatok során összefüggést kerestek az individuális beállítódások és a csoportos tevékenység hatékonysága, a csoportattitűdök és a csoportmunka hatékonysága, valamint a különböző szintű csoportok meghatározó ismérvei között. Figyelembe véve az ergonómiai kritériumok integrációjának bonyolultságát, a kutatás kezdeti szakaszainak fő feladata a probléma korrekt meghatározása volt. Az integrált kritériumok kidolgozásának alapvető feltétele a már meglevő higiéniai, antropológiai, fiziológiai, pszichológiai és szociálpszichológiai ismérvek egységes rendszerbe foglalása. A szellemi és a könnyű fizikai munka arányának növekedésével egyre nagyobb problémát okoz a mozgás korlátozottsága. Ezért volt a tudományos-műszaki együttműködés egyik témája az operátor mozgásának vizsgálata hipokinéziás viszonyok között. Az ergonómiai szabványosításra irányuló kutatások bővítésének nem csupán a kritériumrendszer, hanem a laboratóriumi és termelési körülmények között végzett ergonómiai vizsgálatokhoz szükséges tipikus módszerek, kritériumok és berendezések egységesítése is elengedhetetlen feltétele. A tudományos-műszaki együttműködési program megvalósításának menetében létrehoztak helyhez kötött vizsgálati komplexumokat, amelyek számítógép alkalmazásával lehetővé teszik laboratóriumi körülmények között az irányítási rendszerekben az operátor végrehajtó és kognitív tevékenysége különböző aspektusainak modellezését, amely lehetőséget teremt a tevékenység funkcionális struktúrájának kutatására, illetve a különböző vezérlőszervek és az információtükrözés módjainak összehasonlítására. Kidolgoztak olyan módszertani komplexumokat is, amelyekkel vizsgálhatók az ember információvételi és -feldolgozási folyamatai. Kidolgozták többek között a munka és a munkaképesség integrált értékelése ergonómiai elemzésének módszereit, továbbá a termelési viszonyok között is végezhető mozgási aktivitás vizsgálati módszereit. Az antropometriai vizsgálatokhoz szükséges berendezések fejlesztésére irányuló munka a gonipméretek és vizsgálati állványok tervezésére vonatkozó alapelvek kialakításával fejeződött be. A felsorolt és más munkák eredményei bekerülnek az Ergonómiai módszerek című kézikönyvbe. Tervezik továbbá a kidolgozott módszerek és műszerek katalógusának kiadását is. * Az ergonómia normák és követelmények szabványosításával kapcsolatos munkák fejlődésében minőségileg új szakaszt nyit az ergonómiai adatbank. A KGST-tagországok szakemberei megkezdték az adatbank létrehozása és működése általános elveinek kidolgozását. A tudományos-műszaki együttműködési program második szintjén végzett munkák egyik fontos eredménye a módszertani előírások vagy pontosabban a módszertani rendszer előkészítése, amely rögzíti az ergonómiai szakemberek tudományos, kutató- és tervezőtevékenységét. Ezek közül csak néhányat sorolunk fel: a fizikai (statikus és dinamikus) terhelés értékelésének módszerei; módszertani adatok az emberi tevékenység megbízhatóságának meghatározására és értékelésére; az ergonómiai követelmények realizálása; a tudományos munka szervezése; a munkavédelem ergonómiai ellenőrzésére vonatkozó módszertani útmutatások; módszertani javaslatok az ipari termékek