Ergonómia, 1993 (26. évfolyam, 1. szám)

1993 / 1. szám

2 Ergonómia 93/1. Igen fontos lépések történtek még az ellenőrzési tevé­kenység megkezdése, a kirendeltségi munka átszervezése és a belső képzés beindítása terén,­­ a Kecskeméti Képzési Központ létrehozását is beleértve. Ezek a területek szoro­san összekapcsolódtak egymással a következők miatt. A járadékrendszer tömeges igénybevétele felerősítette az ellenőrzés iránti igényt és a hatósági jellegű tevékeny­ség erősítését. Megalakult az ellenőri hálózat, és a kezdeti szakmai bizonytalanságok után kezd beintegrálódni a szervezet tevékenységébe. A takarékossági igény, a hatósági tevékenység erősödése azonban világossá tette, hogy hosszabb távon igazából a munkaközvetítés szolgálja ezeket a célokat, ez pedig a munkáltatókkal való kapcso­lattartásra épülhet. Ezért a szolgáltatásfejlesztés központi kérdése és egyben a továbblépés feltétele a munkáltatói kapcsolatok javítása. A munkaügyi szervezet elsőszámú partnere a munkáltató. E kiemelt partneri kapcsolat nélkül a munkaerőpiaci szolgáltatások csak csonkán és nagyon rossz hatásfokkal működnek. A munkáltatók különösen fontos szerepét indokolja, hogy a finanszírozásban nagyon jelentős szerepet játsza­nak, a járadékfizetés százalékától függően a költségvetés­sel szemben is döntő súlyuk lehet. Hozzáállásuktól, együtt­működési készségüktől függ:­­ lehet-e közvetíteni ,bejelentik-e az üres állás­helyeiknek legalább egy részét); - tudunk-e rövid távú prognózist készíteni és így jobban felkészülni a munkaerőpiaci változásokra; - hogyan bonyolódnak le a tömeges leépítések; - mennyire segítenek (kölcsönös érdekeltségen alapulva) az aktív eszközök hatékony működte­tésében. A közvetítési lehetőségektől függ: - szűrhetők-e a járadékosok (megtalálhatók-e a dol­gozni nem akarók, illetve a segély mellett rendsze­resen dolgozók); - van-e mód a hosszútávú munkanélküliség töme­gessé válásának megelőzésére; - a munkakereső munkanélküli státusz elfogad­tatása, a szolgáltatások és a munkanélküli jogai­nak és kötelezettségeinek ennek megfelelő értel­mezése, az együttműködési kötelezettség megfo­galmazása. Ezért legfontosabb feladatunk a munkáltatókkal való partneri kapcsolat javítása, amit a munkáltatói igények maximális, gyors, korrekt kielégítése alapozhat meg. Közvetve ezt a célt szolgálná annak a közvetítési alapelvnek az elfogadása, mely szerint a munkahelyhez keressük a munkanélkülit és nem fordítva. Ebből követ­kezne az is, hogy a munkanélkülit álláskeresésre kell ösztönözni, s ebben kell segítséget nyújtani számára. Ezen a téren még nem tudtunk lényegesen előrelépni (bár a kezdeti eredményeket mutatja, hogy a bejelentett álláshelyek számát a 10 ezres mélypontról sikerült 20-25 ezerre emelni). A felismerésnek, s egyben azon kényszer­nek a hatására, hogy a szervezet nem nőhet lineárisan a tömeges igénybevétel növekedésével, kezdett érlelődni és több lépcsőben kialakulni az a szervezetfejlesztési irány, ami a kirendeltségi munkaszervezet korszerűsítését tűzte ki célul. A kezdeti 1-2-3 fős munkamegosztás nélküli, döntően a segélyezésre koncentráló munkaszervezet az immár 10-30 fős irodákban nehezen működtethető, ezért a többszintű, funkcionálisan szerveződő kirendeltség képe rajzolódott ki (amiben jelentős külföldi szakmai segítség is szerepet játszott). A munkaügyi szervezet kirendeltségeinek szolgáltatás­centrikus működését elősegítő fejlesztő munka elsősorban a munkaerőközvetítési tevékenység magasabb színvonalú ellátását célozta meg, melynek legfontosabb stratégiai lépése a többszintű kirendeltségi modell kialakítása volt. A hagyományos kirendeltségi szervezeti formát - elsősorban külföldi tapasztalatok alapján - olyan módon látszott célszerűnek módosítani, hogy a járadék (segély, stb.,) fizetéssel kapcsolatos, jellemzően hatósági ügyin­tézői tevékenységek váljanak külön a közvetítéssel kapcso­latos szolgáltatási feladatoktól. INFORMÁCIÓS SZINT Az információs szint legfontosabb feladata a kirendelt­ségre érkező ügyfelek tájékoztatása, informálása, szűrése és irányítása. A szűrésen az értendő, hogy azokat az ügyfe­leket, akiknek problémájuk megoldásában annak jellegénél fogva a kirendeltség nem segíthet, más megfelelő szervhez küldi. Irányításon pedig azt, hogy ha az ügyfélnek bármi­ben segíthetünk, akkor őt a kirendeltségen belül a megfele­lő szintre irányítja. SZOLGÁLTATÁSI SZINT Az első interjús csoport feladata az ügyfél regisztrálása, személyi és egyéb adatai, illetve a lefolytatott beszélgetés során megadott információk alapján igényeinek meghatá­rozása. A közvetítésben azok a munkatársak dolgoznak, akik a munkaadói oldal igényeinek felderítése vagy megkeresés esetén az állásajánlatok érkeztetését követően különböző módszerekkel és eszközökkel megkeresik az igényeknek leginkább megfelelő munkát kereső(ke)t, s elvégzik a közvetítést. Az itt dolgozók egy része munkaidejének meghatározott idejében vállalati kapcsolattartással, állás­helyfeltárással, azok karbantartásával, a munkaadóknak történő visszajelzéssel is foglalkozik. HATÓSÁGI SZINT Ezen a szinten található minden olyan ügy kezelése, intézése, ami a járadékos, segélyezési időszak alatt az ügyfél részéről felmerülhet, visszajelentkeztetés, számfej­tési tételek feladása; a megszüntető, szüneteltető határoza­tok elkészítése és kiadása.

Next