Esti Budapest, 1952. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1952-04-02 / 1. szám
4 így szórakoznak, művelődnek subád hazánk dolgozói I ! IM11M11011H I GYŐZTESEK )NEMZEDÉKE A moziban... A fényes Körút esti forgatagában az úttesten dalolva menetelő csoport tűnik fel. Közel százan lehetnek. A Majakovszkij-utcán túl felkanyarodnak a járdára és bevonulnak a Vörös Csillag-mozi íves kapuja alatt. — Úgy látszik, megint pártiskolások jönnek — bólint megelégedetten Szenti Péter, a mozi öreg portása. Már csak nézni is jólesik neki az újonnan érkezett vendégeket. A mostani közönség olyan,mint én — mondja az öreg Szenti — dolgozók. A felszabadulás óta egyre több munkás ■jár ide. Két évtizede ismerkedik már Szenti Péter a budapesti moziközönséggel. Huszonnégy évvel ezelőtt állt be jegyszedőnek ugyanebbe a moziba, csakhogy akkor még Royal Apolló-nak hívták. — Akkoriban, kisember nemigen járt ide, hanem, az „elit” közönség. Főurak, gyárosok, gazdag kereskedők, jómódú iparosok. Frakkban, cilinderben érkeztek egy-egy bemutatóra az előkelő uruk, füldigéző estélyiben a dámák, — emlékezik vissza az öreg. Milyen más az új közönség? Dolgozó emberek és nagyon lelkesek. Csak úgy zeng a nézőtér a tapstól amikor megjelenik a vásznon Sztálin elvtárs, vagy Rákosi elvtárs alakja. Szenti bácsi az előcsarnokban is hallja a teremből kiszüremlő tapsot. Ilyenkor mindig tudja, melyik jelenetnek szól a kitörő lelkesedés. A Vörös Csillag-mozi ma is egyik legnagyobb és legnépszerűbb bemutató filmszínháza Budapestnek, sokszázan látogatják esténként: munkások, hiva■ tálnokok, diákok. Hosszú hetekig játszotta ez a mozi telt házak előtt az „Ifjú gárda’-t, a „Vidám vásár” népszerűsége pedig szinte nem ismert határt. Az idei szovjet film ünnepe idején pedig az „Aranycsillag lovagja" aratott óriási sikert, , így lett a Royal Apollóból Vörös Csillag-mozi, elit” moziból, a budapesti dolgozók kedvence. Színházban... Az előtérben kattannak az öngyújtók, a vízzel lett hamutartókban sisteregve , fuldokolnak az eldobott gyufaszálak. A dohányosok ide tömörülnek az ajtó mellé, amelyen most frissen ömlik a nehezen várt, langyos tavaszi levegő. Az emberek arcát pirosra festette az élmény, amelyben az előbb a nézőtéren részük volt. Nehezen lehet átvágni a beszélgető csoportok között: teltház van. Erre vallanak a két ruhatár tömött fogas- sorai is. Nem ritkaság ez most a színházakban. Itt, a Madáchban is megszokták már, hogy estéről-estére kint van a tábla. Most az ,,Út a tanyákról” van műsoron. Az emeleti dohányzó korlátja mellől be lehet látni az egész előcsarnokot. A tarka, kavargó sokaságról az embernek önkénytelenül régi színdarabok szerzői utasításai jutnak eszébe: „Munkások, munkásnők, parasztok, polgárok, katonákDe ahogy jön, olyan gyorsan el is fut ez a gondolat. Akik ott lenn beszélgetnek, nem statiszták, nem kuriózumok , hanem mi vagyunk, az új társadalom, az új közönség, megfiatalodott világunk holnapot építő dolgozói. Az a közönség, akinek a számára valaha megszületett a színjátszás, a színház, akik most visszafoglalták a nézőtereket és a színpadot. Itt van Mészáros Zoltán, a lajosmizsei cipész fia, itt van Csáki Kálmán is, akinek Túrkevén dolgozik az apja a tsz-ben és még sokan mások, akiknek a családjában ez az első generáció, amelyik színházba jár. Az új nézőtérről Mészáros elvtársnak ez a véleménye: — Régen a színház luxus volt, ma szükséglet. Azelőtt a sztárnak és a pénzembernek írták a darabot, ma nekünk. Mészáros elvtárs a Dunakeszi Gépjárműjavító MTH-sainak a nevelője. »Itt vannak a „fiai” is, egyenruhás ipari tanulók. Fiatalok, akiknek már szükséglet a színház. Munkások, parasztok gyerekei, az új közönség. Kultúrházban... Angyalföld dolgozói jól emlékeznek azokra az időkre, amikor spiclik és provokátorok húzódtak meg a kocsmák mélyén és az elkeseredett, kihasznált munkások között bicskás verekedéseket rendeztek. A hírhedt Horthy-rendőrség riadóautója naponta verte fel az éjszaka csendjét s a düledező, nedves viskókban a nehéz álmukból felriadt gyermekeket csendes suttogással nyugtatgatta a korai halálra ítélt proletáranya. Éhség és nyomor, ez volt az osztályrésze a régi Angyalföldnek. Mesterségesen züllesztették e munkáslakta kerületet. A „jó urak" tudták, hogy miért. A felszabadulás megváltoztatta Angyalföld képét. A hajdan sivár, homokos területeken felépültek a békeúti házak s a Kilián György utcában Európa egyik legszebb legmodernebb iskolája várja a dolgozók gyermekeit. Az utcákon fiatal fák hajladoznak a tavaszi szélben. Nemsokára lombosodnak. A Rákosi Mátyás Kultúrház kivilágított épülete, mint szimbólum, emelkedik a magasba. A szabadság, a felszabadult kultúra jelképe ez. Esténként meglelnek a kultúrház termei A dolgozók a napi munka után itt pihennek, szórakoznak, tanulnak. Öregek és fiatalok egyformán jól érzik itt magukat. .A fiatalok úgy járnak ide,mint második otthonukba. Erről beszél Fehér Kató, a lánccsoport egyik tagja. — Nagyon szeretek itt lenni — mondja mert nagyon sokat lehet tanulni. Nem is tudom, hogyan háláljam meg Rákosi elvtársnak ezt a boldog életet. Bene László kezében vadonatúj tangóharmonika csillog. Kié a harmonika? — A miénk, a kultúrházé. Most kezdtem nemrég tanulni, de olyan jó szaktanárunk van, hogy rövid idő alatt is nagyon sok dalt kívülről tudok játszani. Minden este itt vagyok, csak ,.va-• csórázni megyek haza. A termekben folynak a próbák, edzések. Készülődnek április 4 megünneplésére. kxXXDOOOOOOOOnorxvirxvsrir*VVYVVVvYVVVVv^r*^r*~M'vv^nrv-*'vv-*^rvv'v-w-vnr^'vv-*'v-v-v^rw-v-v-v--^^ GYŐZTESEK NEMZEDÉKE (magyarul beszélő szovjet, film): DÓZSA (Róbert Károly körút 61) fél 5 háromn. 7, 9. MÁJUS 1 (Mártírok útja 55) 4, negyed 7, fél 9. ALKOTMÁNY (Korzó, Újpest) 4, n7. 1él 9. CSILLAG (Cs.-hegy) háromn. 6. 8 (csüt. szünnap). Fények A FALUBAN (magyarul ■beszélő színes szovjet film): CORVIN (Kisfaludy-közi pro). 4. negyed 7. fél 9. SZABADSÁG (Bartók Béla út 64) fél 4. háromn. 6. 8. TÁNCSICS (Csepel) fél 6. háromn. 8. TÁTRA (P.-erzsébeti ' 6. negyed 8.TŰZKERESZTSÉG (új magyar film): FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3) háromn. 6. negyed 9. RÁKÓCZI (Csepel) háromn. 4, háromn 6. 8. ARANYCSILLAG LOVAGJA (magyarulbeszélő színes szovjet film): BRIGÁD (P.-lőrinci fél 6. három. 8. CSOKONAI (Pátria Népszínivjz-utca 13) háromn. 4. 6, negyed 9. BETHLEN (Bethlen Gábor-tér 3) 4. negyed 7, fél 9. NAGY KONCERT (színes szovjet film): MUNKÁS (Kápolna-utca 3/b) negyed 6. fél 8. VÖRÖSMARTY (Savov, Üllői út 4) 4. negyed 7. fél 9. UGOCSA (Ugocsa-utca 10) fél 4. háromn. 6.. 8. UTAZÁS A MESÉK BIRODALMÁBAN (színes szovjet rajzfilmek): SZIKRA (Lenin-körút 120) fél 5. háromn. 7. 9. URÁNIA (Rákócziút 21) 4. negyed 7. fél 9. HUNYADI (Royal, Kispest) 6. negyed 9. SZEMPILLÁD ZIZZENÉSÉRE és ALADDIN ÉS A CSODALÁMPA (színes, magyarul beszélő film): PUSKIN (Fórum, Kossuth Lajosutca 18) prof. fél 4. háromn. 6 8. KOSSUTH (Váci út, 14) fél 5. háromn 7. 9. SZABADSÁG (Újpest) háromn. 6. 8. v. fél 4. JÓZSEF ATTILA (R.-Imlota) háromn. 6. 8. TARKA KOCKÁS (német film): DUNA (Fürst Sándor utca 7) fél 5. háromn. 7. 9. DÖNTŐ FORDULAT: GORKIJ (oroszhyelyis mozi) (Akácfa-utca 4) háromn. 6. 8. A „SZTÁLINI SÓLYMOK” ÜNNEPe. (színes szovjet film): ÁRPÁD (Kerepesi út 146) negyed 6, fél 8 (csüt. szünnap). VIRÁGZÓ UKRAJNA (színes szovjet film)- ÉVA (Erzsébet királyné-út 36/b) fél 4. háromn. 6, 8 ÁRPÁD (Soroksár) háromn. 6, 8. MOSZKVA A BÉKEEGYEZMÉNYRE SZAVAZ. Kísérőfilm a CORVIN SZABADSÁG. TÁNCSICS (Csepel) és TÁTRA (P.-erzsébeti mozikban. SZOVJET KAZAHSZTÁN (szíes szovjet dokumentumfilm)- Kísérőfilm a TANÁCS,MARX KOSSUTH (R.mihály) mozikban s a RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZBAN. SZOVJET AZERBAJDZSÁN (színes szovjet dokumentumfilm): Kísérőnlm az ÁRPÁD moziban MOSZKVA ÉPÍTKEZÉSEI: Kísérőfilm az ÉVA és ÁRPÁD (Soroksár) mozikban. HARCOLÓ KOREA: Kísérőfilm a TINÓDI moziban. MOTORSPORT: Kísérőfilm a PUSKIN, KOSSUTH, SZABADSÁG (Újpest) és JÓZSEF ATTILA (R.-palota) mozikban. A SELEJT BOSSZÚJA (vidám magyar kisfilm)- Kísérőfilm a PENTELE PARTIZÁN és BÉKE mozikban. Civil a pályán (színes magyar sportvígjáték): JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7) prol. 4. negyed 7. fél 9. SPORT (Glória, Thökölyút 56) prol. fél 4. háromn. 6. 8. FÓRUM (P.lőrinc) fél 6. háromn. 8. VILÁG (R. mihály) háromn. 6. 8. MIKSZÁTH (Fórum, Sashalom) 5. negyed 8. Csapajev (magyarul beszélő szovjet film): TINÓDI (Nagymezőutca 8) fél 4, háromn. 6. 8. Cirkusz porondján (színes szovjet film): TANÁCS (Elit, Szent István körút 10) prof. 4, fél 7. 9. MARX (Landler Jenő utca 39) fél 4, háromn. 6. 8. RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila tér 4) háromn. 6. 8 szerda szünnap): KOSSUTH (R.mihály) fél 6, háromn. 8 (csüt szünnap). Lenin 1918-ban (magyarul beszélő szovjet, film): ZUGLÓI (Angolutca 26) fél 4, háromn. 6, 8. Megvédjük Coricint (magyarul beszélő szovjet film): RÁKÓCZI (Phönix, Rákóczi-út 68) 11, 1, 3, 5, 7, 9. Teljes gőzzel (magyar film): PENTELE (Vesta, Lenin-körút 39) prof. 10, 12 2. 4. 6. 8. PARTIZÁN (Üllői út 101) 4. negyed 7. fél. 9. BÉKE (Szent László út 48) fél 5. fél 7 fél 9. HÍRADÓ (Lenin-körút 13): 1. Magyar híradó. 2. A Szovjetunió ma .3. DÉL-KÍNA. 4. Szovjet mezőgazdasági híradó. 5. Hét szirom. Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. FÁKLYA (Lenin körút 88) 1. Magyar híradó. 2. A Szovjetunió ma. 3. AZ ÉPÍTÉSZETI TECHNIKA ÚJDONSÁGAI. 4. Mese a hős katonáról. Fél 5-től 11-ig folytatólag. FÉNY (Újpest): 1. Magyar híradó. 2. A Szovjetunió ma. 3 .Az ÉPÍTÉSZETI TECHNIKA ÚJDONSÁGAI. 4. Kényeske. 5-től fél 10-ig folytatólag. Mummst Holnap kezdődnek a magyar filmhetek Holnap, április 3-án, felszabadulásunk hetedik évfordulójának előestéjén kezdődnek a magyar filmhetek. Ez alkalommal a legújabban elkészült magyar filmalkotások kerülnek a közönség elé. Kedden a Mozgóképüzemi Vállalat sajtófogadáson számolt be a magyar filmhetek jelentőségéről. Szántó Miklós elvtárs, a népművelési minisztérium filmfőosztályának vezetője a sajtófogadáson elmondotta: azzal, hogy a magyar filmhetek a szovjet film ünnepe után kezdődnek, azt akarjuk kifejezni, hogy a szovjet filmeknek döntő szerepük volt a magyar filmgyártás fejlődésében. Részletesen foglalkozott azzal a hatalmas segítséggel és tanítással, amelyet Rákosi Mátyás elvtárs adott a filmgyártás dolgozóinak a velük folytatott beszélgetés alkalmával. A magyar filmhetek során mutatják be a néphadsereg életéről készült első játékfilmet, amelynek címe: „Ütközet békében". A közönség elé kerül a Kossuth-díjas Homoki-Nagy István „Vadvízország” című színes filmje, a „Képzett beteg" című rövidfilm és a „Kiskakas gyémántfélkrajcárja” című rajzfilm. Az „Ütközet békében” egyik kedves jelenetében Szirtes Ádám és Szentirmai Éva. Fischer Annie Romániába. Székely Mihály Bulgáriába utazott vendégszereplésre Fischer Annie Kossuth-díjas zongoraművésznő a magyar-román kultúregyezmény keretében tíznapos vendégszereplésre a Román Népköztársaságba utazott. Vendégszereplése idején fellép a Magyarország felszabadítása tiszteletére rendezett díszelőadáson. Székely Mihály Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze kéthetes vendégszereplésre a Bolgár Népköztársaságba utazott. Vidéki kultúrcsoportok nagy szemléje április 4-én a Madách Színházban Felszabadulásunk nagy nemzeti ünnepére vidéki kultúrcsoportok érkeznek Budapestre, hogy a főváros dolgozói előtt mutassák be művészi munkájuk eredményét. Egyes csoportok már április 3-án este fellépnek a nagyobb üzemekben, április 4-én pedig valamennyien szerepelnek a Madách Színház színpadán. A műsort a pestmegyeitanács rendezi. Színes népviseletben jelennek meg a közönség előtt Túra, Abony, Püspökhatvan, Kisterenye, Galgahévíz, Pomáz, Homokmégy, Kalocsa és Vác kultúrcsoportjai. A fővárosi kultúregyüttesek közül a SZOT-együttes, a Fővárosi Népi Zenekar és a Ganz Vagongyár kultúrmunkásai szerepelnek. „MIT KÖSZÖNHETÜNK A SZOVJETUNIÓNAK” címmel a magyar-szovjet barátság hónapja és felszabadulásunk 7. évfordulója tiszteletére április 3- tól kéthetes fényképkiállítást rendeznek az Elektromos Művek dolgozói. A kiállított fényképekkel mutatják be, hogyan kezdték munkájukat 1945-bers a szovjet katonák segítségével és hogyan lett életük szebb és derűsebb. „RÉGI SZÉP IDŐK” ,,Hja. 3 régi szép idők — mondotta az idős „hölgy” —, nagyot sóhajtva az autóbuszban. Úgy kaptam fel a fejemet, mint akit megcsíptek. Nem tehetek róla, mindig érzékenyen érint mindenféle „régi szép idők’ emlegetése. Jobban szemügyre véve a hölgyet, megértettem milyen időkről emlékezik... Robog az autóbusz Nem a „régi szép időkben”, hanem ma, itt a tavaszi napfény fürdette Körúton. Ez a jelen. A Néphadsereg Színháza előtt robogunk.. Az idős hölgy változatlanul cseveg, olyanokról, amikről csak bárgyú operettekben hallottam. Wampetics.... Stefánia .. snájdig huszártisztek, ferencjóskás urak, krinolínos hölgyek és mindenek fölött, a császár „szép fehérszakállas feje”. Két hét óta a zsebemben hordozok egy könyvecskét, szeretném hirtelen a kezébe nyomni, hogy olvassa el ő is. Sok mindent megtudhat „a régi szép időkről”, amiről oly hevesen és buzgón magyaráz szomszédjának. A könyv címe: „Hogyan juthatunk álláshoz", írta: Ernst József, 1912-ben jelent meg a „Közhasznú Könyvtár’‘-sorozatban. És 24 fillérért hozzájuthatott bárki, kivéve azt, akinek sem állása, sem 24 fillérje nem volt. 1912. „régi szép idők... békebeli béke”. „A megélhetési viszonyok mindinkább nehezebbre válásával egyre súlyosabb feladat lesz... az álláskeresés" — írja a szerző könyve bevezetőjében. — „A pályázók folytonos szaporodása éiz okozója annak, hogy különben igen használható munkaerők hónapokig sem tudnak megfelelő álláshoz jutni. Ez a sajnálatos körülmény készlet arra, hogy megvilágítsam azokat az utakat... Határozottan számítok az elismerésre azok részéről is, akik az itt elmondottakat megszívlelve, a próbálgatásoktól nem csüggedve elérik nyugodalmas életük egyik alapfeltételét: a jó állást... s beállnak könyvecskénk lelkes terjesztőivé, szaporítván immár ezzel olvasóink többszázezer főből álló, s folyton növekvő gárdáját . Igazi, hamisítatlan „béke”. A „pályázók” folytonosan szaporodnak. A „lelkes” többszázezer főből álló „kitartó” munkanélküli gárda egyre növekszik. A könyvecske nem is beszél az üzemek, gyárak, a földbevájt odúk lakóiról A szerző ,nem vesz róluk tudomást. Ők, úgy látszik, már egyáltalán nem juthatnak álláshoz, kenyérhez, pedig milyen hasznos tanácsokat is ad. „Ne türelmetlenkedjünk tehát, ha egy-egy hirdetésre nem kapunk mindjárt másnap választ... Ne szégyellik végigjárni az összes cégeket és ott ajánlatunkat személyesen megtenni . Csak türelem és kitartás kell hozzá. Ha valamely nagyobb vállalat igazgatójánál kell tisztelegnünk, talán a legmegfelelőbb ilyenkor a zsakett, esetleg ferencjóska-kabát." A stefániás, díszmagyaros hölgy arcába nézek. Aztán tovább lapozgatok a könyvben. A Weiss Manfréd egykori munkását látom magam előtt amint frissen vasalt zsakettjében sorra járja az összes „cégeket” — valamennyit. Ha közben elkopik a lakkcipőjének talpa, eldobja, újat vesz. Szabadidejében négylovas hinten hajtat végig a Stefánián. Telik erre. De az is lehet, hogy rongyos ruhájától, éhségtől elgyötört arcától megrettennek a „cégek urai” és szolgáikkal zavarják el. Az is lehet, hogy a négylovas hintó helyett valahol a sivár Angyalföldön vánszorgott csüggedten, korgó gyomorral. Nemcsak lehet, bizonyos. Mert akármilyen naivan cinikus is a Közhasznú Könyvtár könyvecskéje, csak figyelemmel kell olvasni, s „megértjük” a régi szép idők után vágyakozó hölgyet. A Alargit-híd következik. Le kellene szállnom az autóbuszról, de maradok most már, gyorsan végiglapozom a kis füzetet. Még néhány kérvényminta van hátra. „Ha olyan szerencsés lehetnék, hogya Tekintetes Igazgatóság elfogadja ajánlkozásomat, egyedüli törekvésem az lesz, hogy megelégedését és bizalmát teljes mértékben kiérdemeljem. Engedje meg tehát a Tekintetes Igazgatóság, hogy munkakész tehetségemet felajánljam és fogadja legmélyebb tiszteletem kifejezését, mellyel vagyok a Tekintetes Igazgatóság — Budapest, 1910. július 4. — alázatos szolgája Vadász Dezső." „Szép” idők? Olyan szép, ha megmutatnám ezt a kis könyvet annak a szőkehajú, egyenruhás ipari tanulónak, aki előttem állva fogódzkodik az ülés támlájába — el sem hinné, hogy igaz volt. Ő ugyanis ma egészen másokat olvas. A napilapokban arról értesült, hogy munkásokat keresnek. Szakmunkásokat, mérnököket, segédmunkásokat. Az iskolában a fizika könyvet, a kémiát lapozgatja, vagy Bikov könyvét a gyorsvágásról, és tanul, tanul, mert várja őt a munkapad. Ő tágas, egészséges levegőjű üzemben dolgozik és tanul. Nem tud semmit a békebeli békéről, a kérvényekről, az alázatos szolgájáról, a robotról néhány garasért. A vidámszemű, szőke fiú már az állásközvetítőkre, a „köpködőkre” sem emlékszik. A hólapátolók hosszú sorára sem, a mérnökökre, akik villamoskalauznak mentek el és az orvosokra, akik az ÁDOB-nál (Állástalan Diplomások Országos Bizottsága) csináltak „karriert”, ő talán mérnök akar lenni, de olyan, aki hatalmas dinamókat, kohókat, épületeket tervez, vagy kiváló szakmunkás, sztahanovista — rajta múlik, lehet, ami akar. Moszkva tér. Végállomás. Az idős hölgy eltipeg barátnőjével. Az ipari tanuló a Ganz Villamossági Gyár felé siet. Utána eredek. Megszólítom. — Szoktál-e olvasni? — Hogyne... De miért kérdi? — Csak úgy érdeklődöm, hogy mit olvasol? — Most?... Borisz Polevojtól az „Egy igaz ember"-t. — Én is adok valami olvasnivalót — mondom, s kezébe nyomom a „Hogyan juthatunk álláshoz” című kis füzetet. Kérdően néz rám, csodálkozik — Minek ez? — 1912-ben adták ki — mondom — akkor kellett. Arcán átvillan a megértés, mosolyog, aztán már , hahotázik. A gyárakban, üzemekben, lakóházakban a dolgok badulásunk ünnepére készülnek. A kohók mellett bányák mélyén több szénnel, az iskolákban ünnepelnek. Az ipari tanulófiú szívből kacag. Nevető- badultan. Olyan jókedvünk kerekedett ott Lobognak a vörös- és a nemzetiszív, 4-én véget értek „a régi szép idők”. Soha SZERDA, ÁPRILIS 2. Horán sietző békeoratóriuma ma este a rádióban Hilda Jerea román szerző ,A béke napja alatt” című oratóriumát mutatja be a rádió ma este 1925-kor a Petőfi-adón. Közreműködik a román filharmóniai társaság zenekara és a román rádió énekkara Constantin Silvestri vezényletével. 23 színházak WiliS(D18) Operaház: Párizslángjai (Schodelné-Ney Dávid—Goldmank-bérlet, 7). — Városi: Pillangókisaszszony (V Sz .II. sor, 5. előadás, 7). — Nemzeti: Tűzkeresztség (Major—Ligeti-bérlet, 7). — Katona József Színház: Warrenné mestersége (7) — Madách Színház: Liliomfi (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Győztesek (szelvény-bérlet, 7). — Ifjúsági: Egri -csillagok (7). — Úttörő: Pányuska iskolája (4). — Fővárosi Operett: Orfeusz (C-bérlet, 7). — Zeneakadémia: MÁV Zenekar Strauss-estje (8). — Bartók-terem: Deutsch Lajos és Mészáros György hangversenye (8). — Vidám Színpad: Tessék hozzászólni (7). — Fővárosi Víg Színház: Címe: ismeretlen (fél 8). — Állami Bábszínház: Babos vitéz (3, 5). Sztárparádé (fél 8). — Artista Varieté: Mese nincs (6. fél 3, 9).