Esti Budapest, 1952. augusztus (1. évfolyam, 102-126. szám)
1952-08-01 / 102. szám
A borítékon ez áll Nehezen születik meg egy levél olyan lánynál, mint Gellért Erzsébet. Forró érzések s nagy elhatározások szükségesek hozzá. Először csak tervezi, naponta százszor is gondol rá: jó lenne megírni. S azután este, amikor már minden szunynyad, csendes körülötte, előkerül a szépen kisimított fehér papír. Kezében — amelynek olyan pontosan engedelmeskedik a svédfogó, hegesztőpisztoly — a toll bizony makacskodik... S különösen lassan indulnak, gömbölyűdnek a betűk, alakulnak a szavak, sorakoznak a mondatok, ha a borítékra az kerül. Rákosi Mátyás elvtársnak. Budapesten született a fényes Andrássy út egyik házának örökké homályos segédházfelügyelői lakásában. Amikor először tekintett ki az ablakon, szürke, kormos tűzfal zárta el előtte a kilátást... Magános, társtalan gyermekkora volt. Szülei elváltak, anyjával lakott, aki nemcsak az épületben dolgozott, de az egyik hivatalban is takarított. A házban lévő hasonlókorú kislányok, „úrigyerekek” nem igen játszottak vele. Csak ha kis színpadot rögtönöztek és balettoztak, akkor hívták őt is oda a közönségnek. Ez az élet már korán arra nevelte, hogy megtanuljon a maga lábán állni. Erősebb volt, mint a többiek, mert nem volt aki védje, csak saját erejében bízhatott. Alig járta ki az ötödik elemit, már dolgoznia kellett. Háztartási alkalmazottnak ment — az asszonyok végignéztek rajta: izmos lány, jól bírja majd a munkát. S ő dolgozott is éjjelnappal, hosszú ideig nem kellett neki a vasárnapi kimenő sem, mert édesanyja férjhezment és félt a mostohától. Azután az egyik balatoni üdülőbe került szobalánynak, —.'éli-' löl nyaraltak, először ott (kit, gőzöl. Egyik este nagy, vidám ünnepélyt rendeztek. rendbehozta a termet s utána igyekezett hazafelé lefeküdni, aludni. Egy géplakatos azonban utána szólt: „Miért megy el, Zsóka?” Először, nem akart válaszolni sem, de az elvtárs addig kérte, amíg megoldódott a nyelve. Körülöttük színes, zajos forgataggá vált a terem, de ők csak ültek s nagyon sokáig beszélgettek ... Akkor kezdte csak megérteni, hogy megváltozott a világ körülötte. Ott, akkor rombolódott le a füsttől feketére festett tűzfal, amelyet gyerekkora óta mindig szeme előtt érzett. A tanulóotthon .. A nyári ,terv őszre szépen Új Világa megérett mint a kései --------------------a szőlő. Szeptemberben ott állt az Üllői úton az akkori munkaközvetítő hivatalnál. Nagybajuszú, kevésszavú mesteremberek jártak az eszében, akiket gyerekkorában annyit bámult, számára rejtélyes és izgalmas munkájuk közben. Amikor a várakozók megkérdezték tőle, hogy milyen szakmát választ, először azt mondta: rádiószerelő. A többiek azonban nevettek: ilyen nagy, erős kezekkel nem lehet apró munkát végezni. Elvörösödött. Azután, amikor rákerült a sor, rápillantott az előtte álló jelentkezési ívre és gyorsan kimondta: „Víz-, gáz-, gőz-, fűtésszerelő!” Akkor még nem tudta, milyen pályát is választ, de azóta, számára, nincsen ennél szebb szakma. Az Épületszerelő Vállalathoz került. Sok munkahelyen tanult. Voltak olyan mesterei, akik egy szót sem szóltak hozzá, voltak, akik hosszasan, szívesen magyaráztak. Azután tanulóotthonba került. Ez a világ teljesen új volt számára. Amikor megjött a munkából, megkérdezte tőle az otthon nevelője, milyen eredménnyel dolgozott, nem fáradt-e, nincs-e kérdeznivalója. Megismerkedett a színház, az opera, a könyvolvasás szépségeivel. Gellért Erzsébet ott, a belgrádrakparti otthonban kivirágzott, a magányos lányból egy kollektíva boldog tagja lett. Szerették, becsültél. Ahuszonnégy terem közötti dekorációs versenyben is az a szoba lett első, amelyben ő lakott — nemhiába dolgoztak hajnalig. Nem volt fegyelmezetlen, pontatlan. Először érkezett az esti orosz nyelvórákra- s menetelésnél ő lépkedett a legkeményebb léptekkel, legegyenesebb derékkal. Másfajta ... ,Sz/.Pen .[fi- lodott a vallaemberek lábnai is. Megismerték és -------------------- már nem mondták a munkahelyen legyintve a szaktársak, amikor meglátták, hogy „megint lányt küldtek...” Nem volt nehéz számára kéthárom összeforrasztott cső sem, könnyedén vitte fel a létrán, ő volt a vállalatnál az első nőtanuló, de az elsőséget megtartotta máig a munkában is. Társai büszkén néztek rá, amikor azzal tüntették ki, hogy megkapta a szerszámokat a szép faládával együtt. Októberben szabadult fel , kiváló eredménnyel. A tanulás nem megy könnyen neki, de szívós, s addig nem hagy abba valamit, amíg meg nem érti. Később a Ganz Hajóba — a mai Gheorghiu-Dej-gyárba — került. Itt a hajók termeiben szerelt központi fűtést. Foglalkozott az ipari tanulókkal, igyekezett segíteni nekik. Csakhogy itt találkozott olyanokkal is, akikhez hasonló a belgrád rakparti otthonban nem volt. Ezek örökké elégedetlenek voltak: keveselték a vasárnapi kimenőidőt, unták az esti foglalkozásokat. Panaszkodtak a szakikra, hogy nem bíznak rájuk komoly munkát... Gellért Erzsébet próbált beszélni velük. Kérte őket, legyenek komolyabbak, akkor meg lesz a becsületük, rájuk bíznak nagyobb munkát is. Egyesek csak nevetgéltek erre, de többen vitáztak. Azt mondták, hogy olyan nagy fiúk, mint ők, vasárnap igazán kimaradhatnának kilenc óra után is, meg hogy ők nem fognak „kunyerálni” az öreg szakinak... Erzsébetnek fájtak ezek a szavak, mintha mindegyik egy-egy tüske volna. Válaszul belefogott saját életének elmesélésébe. „Én nagyon boldog voltam, amikor tanulóotthonba kerültem ...” Avita szavai elkísérték haza is. Otthon sem hagyták nyugodni. Ekkor már ismét édesanyjánál lakott. Eddig ha lefeküdt, rögtön elaludt mélyen, nyugodtan. Ezen az estén nem sikerült. Milyen volt az én gyermekkorom? — tűnődött. — Dobáltak ide-oda, szidtak, amikor meg sem érdemeltem. Nem volt támaszom, gondviselőm, aki megvédett volna. S most mindez máskép van. Valóban a kis szegény gyerekből, aki azelőtt csak „közönség" volt, főszereplő lett. Többször kitüntették jó munkájáért, ő a vállalat legjobb nődolgozója... De mindennél többet ér számára a tudat: nincs már egyedül! Népünk vezetője ismeri, segíti az ő életét is, mint a többi százezernyi magyar ifjúét. Május 1-én, amikor felvonultak és elhaladt előtte, Rákosi elvtárs rámosolygott. Igen, őrá mosolygott és intett is neki... — Megírom a levelet — határozta el, s megnyugodott. Reggel még ugyan megkérdezte brigádvezetőjét, hogy nem nevezik-e ki majd a levélért, s néhány nap múlva megírta: „Köszönöm, Rákosi elvtárs, mindazt a sok szépet és jót, amit tanulásom ideje alatt megkaptam. A boldog, vidám otthont. Az új, szép iskolát. A jó tanárokat, oktatóinkat, lelkiismeretes nevelőinket. Még sorolhatnám tovább, de végül is az egyenruhánál állok meg, mert tanulószív büszkén dobog ebben a ruhában.” Levele végén megfogadta, még jobban küzd szabad hazánkért. Nehezen születik a levél azoktól a kezektől, amelyekben a szerszám otthonosabb, mint a toll. De azért az ország, a főváros minden részéből, a nap minden időszakában leveleket küldenek az Akadémia utcába. Fiatalok, idősek, tudósok és háziaszszonyok írják bele legféltettebb gondolataikat, számot adnak örömeikről, bánatukról. Megköszönik boldog életüket annak a férfinak, aki legtöbbet harcolt értük, a hazáért. S megfogadják, méltóak lesznek hozzá, Rákosi elvtárshoz munkában, tanulásban, harcban. Bodnár Ottó RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRSNAK (EGY LEVÉL TÖRTÉNETE) Köszönöm, Rákosi elvtárs Augusztus 1-én megkezdődtek a felvételek a dolgozók általános iskoláiba Az egyre fokozódó érdeklődés miatt az 1952—53. iskolai évben kiszélesítik a dolgozók általános iskoláinak hálózatát. Városokban és iparvidékeken: 1952 augusztus 1-től szeptember 15-ig mezőgazdasági vidékeken. 1952 szeptember 1-től október 15-ig lehet jelentkezni, a lakáshoz vagy munkahelyhez legközelebb eső általános iskola igazgatójánál. Jelentkezhetnek mindazok a dolgozók, akik 16. életévüket már betöltötték, vagy a jelentkezés évében betöltik. Felső korhatár nincs. Felvehetők azok a háztartásban dolgozó nők is, akiknek nincsen kereső foglalkozásuk. A tanulás díjtalan, a hallgatók mindössze a tankönyveket, tanszereket szerzik be saját költségükön. A dolgozók általános iskolájának tanfolyama A, B, C tagozatból áll. A hallgatók az általános iskola V—VIli. osztályát 15 hónap alatt végzik el. Az V—VI. osztályt (A tagozat), a VII. osztályt (B tagozat) és a VIII. osztályt (C tagozat) 5— 5 hónapos időközökben végzik a hallgatók. Az A tagozatra azok vehetők fel, akik az elemi-, nép-, vagy általános iskola IV. vagy V. osztályát, illetve a régi polgári iskola, vagy gimnázium első osztályát elvégezték. .4 B tagozathoz hat osztálynak megfelelő előképzettség szükséges, tehát az elemi-, nép-, vagy általános iskola VI., a régi polgári iskola, vagy gimnázium II. osztályát végzettek vehetők fel. A C tagozathoz szükséges előképzettség: hét osztály. Felvehetők ide az elemi-, nép- vagy általános iskola VII., illetve a régi polgári iskola, vagy gimnázium III. osztályát végzett dolgozók. (MTI) A KVASSAI-ZSILIPNÉL Bizonyára kevesen emerik a Kvassai-zsilipet, ahol a hajókat átgyiipelik a Dunából a kikötőbe és viszont. Képünkön egy vontatóhajó és uszálya a zsilipben. «MM)« . . t -Vd-ui dU A testvéri barátság jegyében, Bulgária részére két gázgenerátort készítettek terven felül a Vasöntöde- és Gépgyárban A Vasöntöde- és Gépgyár dolgozói alkotmányunk ünnepe tiszteletére többek között felajánlották, hogy a tervezett hat gázgenerátor helyett nyolcat készítenek július hónapban a Bolgár Népköztársaság részére. A vállalás teljesítését a népnevelők készítették elő. Minden üzemrészben röpgyűléseket tartottak és egyéni beszélgetések során is megtárgyalták, hogy az exportmunka minőségének továbbjavítása növeli a béketábor erejét. Felvilágosító munkájukat a népnevelők példamutatással, dolgozótársaik segítésével tették még eredményesebbé Siber János sztahanovista szerelő, brigádjának népnevelője a vízhűtéses köpenyszerelésnél 160 százalékra növelte teljesítményét. Hasonló munkadarabokat 1946 óta készít a Siber-csoport, újítások sorozatos bevezetésével most csúcseredményt értek el. 1952 júliusában kilenc generátor került ki készen a kezük alól. A vasszerkezeti műhely dolgozói július 31-én örömmel jelentették, hogy vállalásuknak eleget téve, szállításra készen állnak a generátorok. Elkészült az idei zenei megbízási terv Az első magyar zenei hét tapasztalatai megmutatták, menynyire szükséges zeneművészetünk területén is az állami megbízási terv kidolgozása, amely a hét vitái során felmerült problémák figyelembevételével készült el. Zeneművészetünk eddig erősen elhanyagolta az úgynevezett színpadi zeneműveket, nem született kellőszámú új magyar opera. Ezt a hiányosságot is igyekszik kiküszöbölni az idei megbízási terv. Operák, zenekari művek, dalok szerepelnek a tervben, például: Polgár Tibor Kisfaludy Károly vígjátéka alapján „Kérők" című operáján dolgozik, Ránky György pedig a „Pornádé király új ruhája" című rádió-gyermekoperát alkalmazza színpadra. Farkas Ferenc Kossuth-díjas és Kenessey Jenő egész estét betöltő balettművet készít. Weiner Leó Kossuthdíjas programm-szimfóniát, Visky János zongoraversenyt, Kákai Rezső rapszódiát, Mihály András csellóversenyt és Járdányi Pál szimfonikus művet ír. Szervánszky Endre, Kossuth-díjas, oratóriumot komponál. Hangszerkíséret nélküli kórusművet ír a többi között: Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas, Ádám Jenő, Gárdonyi Zoltán, Huzella Elek. Kamarazenén dolgozik Kurtág György, Jemnitz Sándor, Kelen Hugó, Kása György és mások, több zeneszerzőnk dolgozik indulókon, dalokon. BBBBPSI A MDP BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A FOVÁROSI TRAIICS IHPJE. A jó forint születésnapjára Ma hat éve, 1946 augusztus 1-én egycsapásra megváltozott az élet hazánkban. Hosszú hónapok nélkülözése, az infláció okozta nyomorúság után megjelent a jó forint. A főváros utcáin tele kosárral hazasiető asszonyok ezrei örömkönnyek alól mosolyogtak egymásra. Minden pillantás, minden mosoly azt fejezte ki: itt a jó pénz, a forint, ahogy azt Rákosi elvtárs május 9-én megígérte. Nehéz hónapok súlyos harcainak eredménye volt ez a nagy siker. A magyar dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály hősiesen küzdött a termelés frontján, vállalta az áldozatokat, hogy megteremtse a párt, Rákosi elvtárs útmutatásai nyomán a jobb jövő alapjait. Éhesen és fázva álltak a munkások amunkapadok mellett, ugyanakkor a régi rend visszakívánói külföldi ügynökökkel tárgyaltak: meg akarták törni a munkásosztályt, el akarták távolítani pártjától, hogy aztán kényre-kedvre kiszolgáltatottan ismét a nyakára ülhessenek. Minden erejükkel növelték a hazaárulók a gazdasági zűrzavart, a spekuláció, az infláció szennyes áradatát. A munkások nagy része azonban ekkor már tudta: szoros egységben kell követni a kommunista pártot, Rákosi elvtársat. Tudták, hogy a párt szavai és tettei azonosak és vállalták az infláció minden nehézségét, a nemzet jövője érdekében a legnagyobb áldozatokat is. Hiába próbálták az amerikai-angol imperialisták hazai ügynökei és a munkásárulók a munkásosztály egységét megbontani, hiába hangoztatták, hogy amerikai kölcsön nélkül nem lábolhatunk ki az infláció nyomorúságából. A párt, Rákosi elvtárs utat mutatott: saját erőnkből, saját áldozatkészségünkből megteremthetjük a stabilizáció „csodáját” ha összetartunk és szívósan, kitartóan dolgozunk. Csak ez lehet az útja a népnek, ha a szabadságát, függetlenségét meg akarja védeni. A párt ereje, a nép bizalma és áldozatkészsége megteremtette a csodát, a jó forintot. A dolgozó nép életszínvonala ugrásszerűen növekedett és hozzáláthattunk hároméves tervünk, országépítő nagy munkánk kezdetéhez. ..A stabilizáció megállította a dolgozó rétegek elnyomorodását — mondotta Rákosi elvtárs az MKP III. kongresszusán —, véget vetett a spekuláció tobzódásának, megerősítette a demokrácia gazdasági alapjait és hitelét.” Az egész nép megtanulta, hogy a demokrácia nem „átmeneti állapot” és hogy a jövő biztos útját a kommunisták, Rákosi elvtárs mutatja. Azóta hat év telt el. Hat kemény, munkában és harcban eltöltött, sikerekben gazdag esztendő Dolgozó népünk ötéves tervünk hatalmas alkotásain dolgozik és szinte rossz álomnak tűnik előttünk az a korszak, amikor a millpengők és trillpengők szemétként hevertek az utcán. Országunk erőben, gazdagságban egyre gyarapszik, a jövő perspektívája mindnyájunk előtt fényesen tündököl. Nagy barátunk, a Szovjetunió, Sztálin elvtárs mindennapos segítségével olyan hazát építünk, amilyen eddig legmerészebb álmainkban jelenhetett csupán meg. Ennek a jövőnek alapja azonban éppen úgy, mint hat éve a jó forinté: az áldozatkész munka. Szerte az országban ma, augusztus 1-én az 1946. évi augusztus elseje emlékével indulunk harcba és küzdünk tovább az alkotmányunk tiszteletére indított munkaversenyben. Harc és áldozat árán született a jó forint, azóta is mind az eredményeink, harc és áldozat árán születnek a további nagy győzelmek is, amelyek biztosítják életszínvonalunk további, szakadatlan emelkedését, a szocializmus felépítését, alkotmányunkban foglalt vívmányaink és békénk védelmét. Ezen a napon hálával és szeretettel Rákosi elvtárs iránt úgy tekintünk a jövőbe, hogy tudjuk: ha a pártot követjük, ha Rákosi elvtárs útmutatásai szerint dolgozunk és harcolunk, akkor sikereink biztosítottak és a stabilizációhoz hasonló csodák ezreit hajtjuk végre. 55 mázsa vas egy délután A DISZ Köziparoti Vezetőségének felhívására szerdán az V. kerületi DISZ-bizottság nagyszabású fémgyűjtő délutánt rendezett a kerületben lévő vállalatok, üzemek fiataljainak bevonásával. A fiatalok felkeresték az V. kerület házát, a padlásokból, pincékből és háztartásokból a brigádok összegyűjtötték a még fellelhető anyagokat. A gyűjtés este féltízig tartott. Az V. kerület fiataljainak öszszesített eredménye" szerdán délután 55 mázsa vas, 150 kilogramm színesfém és különféle papír-, rongy-, stb. hulladék volt. Az V. kerület fiataljai a siker láttán elhatározták: szocialista szerződést kötnek a MÉH-Vállalattal. A harmadik negyedév során tovább gazdagodik a VIII. kerület A VIII. kerület több új létesítménnyel gazdagodik a harmadik negyedév során. A Delej utca 34. szám alatt mintegy 300 ezer forintos költséggel gyönyörű bölcsöde építését kezdték meg. A Kulich Gyula Szabadtéri Színpad környékét tovább parkosítják és az olvasóközönség számára ugyanitt két könyvtár-pavilont állítanak fel. A Kálvin tér és a Baross utca sarkán lévő üres telken ugyancsak parkot létesítenek. A kerületi tanács végrehajtó bizottsága a két parkosítási munkára 60 ezer forintot fordít. A lakásfejlesztési terv teljesítése során a VIII. kerületben csaknem kétmillió forintos költséggel 30 romlakás helyreállításának és több nagy lakás megosztásának munkálatai folynak. A Baross-utcában új Röltex-üzletet, a Kálvária tér és az Illés utca sarkán pedig fűszer KÖZÉRT-et nyitnak, s ugyancsak a Kálvária téren nyílik meg egy új TÜKÉR-fiók. (MTI) Együttműködik a textilipar és a Patyolat a hibák kiküszöbölésére A Patyolat munkájának megjavítása, illetve a tisztítás közben felmerült hibák kiküszöbölése érdekében csütörtök délutánra ankétot hívott össze a helyiipari minisztérium. A Patyolat műszaki igazgatója ismertette azokat a hibákat, amelyek kiküszöbölése érdekében a textilipar minden ágával szorosabbra kell fűzni az együttműködést. Az előadást vita követte. A pamutipar képviselője bejelentette, hogy most már minden anyagot avatnak, mielőtt feldolgozzák — így tisztítás és mosás közben az anyagoknak legfeljebb két százaléka megy öszsze. A könnyűipari minisztérium képviselője bejelentette, hogy szabványok tökéletesítésével fokozottan biztosítják a kémiai tisztítás állóságát. A vita alapján az ankét részvevői határozatot hoztak, amely szerint a textilipar és a Patyolat megerősíti az együttműködését, időnként megtárgyalják az egymást érintő problémákat. 4 textilipar gyártás előtt mintadarabot ad a Patyolatnak hogy megállapítsák, milyen változáson megy át az anyag tisztítás és mosás közben. Ugyanezt teszi a konfekcióipar is. A konfekciókellékeket szabványosítják. A Textilipari Tudományos Kutató Intézet rövidesen bizottságot szervez a Patyola problémáinak megoldására (MTI).