Esti Budapest, 1952. október (1. évfolyam, 153-179. szám)
1952-10-01 / 153. szám
4 Könnyekig kacagtató, szívet megindító és igaz. Tán ebben a három jelzőben tömöríthető az „Állami áruház" című zenés vígjáték nagy sikere. Az Operettszínház zsúfolt nézőterén ülünk, mellettünk a Magyar Divatcsarnok két dolgozója, Ujj Béláné elvtársnő áruházi felügyelő és Várszegi elvtárs, a rövidáru osztály helyettes vezetője. Mindketten alaposan ismerik az áruházak életét, a régi és az új kereskedelmet. Mielőtt a függöny felgördül, arról beszélnek, milyen volt a sorsa a kereskedelmi dolgozónak azelőtt. Naponta találkozunk velük... — Emlékszem —• kezdi Ujjné elvtársnő —, hogy a Divatcsarnok hajdani teljhatalmú ura, Ruttkay Antal kidobta azokat az alkalmazottakat, akik nem tették magukévá „elvét”: „A vevő azért vevő, hogy mindent megvegyen!". — így volt — fűzi hozzá Várszegi elvtárs — és éppen ezért semmi becsületünk nem volt. Sem a vevők, sem a tulajdonos előtt. Nagyon kevés volt a fizetésünk. Havi 55 pengőért dolgoztunk... Felcsendül a fülbemászó zene, a függöny felgördül. Ujjné elvtársnő elismerően bólint. A díszletek valódi áruház benyomását keltik. — Nagyon kiváncsi vagyok a darabra — súgja — hiszen Barabás Tibor elvtárs, a darab egyik szerzője a mi áruházunk életét tanulmányozta. Peregnek az események a színpadon. A nézőtéren fel-felzúg a taps, a nevetés hulláma magasra csap. A szereplők ismerős figurák. Naponta találkozik velük a közönség. A típusok megelevenítése a humor tükrében tanít, nevel. Dániel, a különben becsületes kereskedő a színpadon mulatságos, de mennyi bosszúságot okoz az életben. „Látja ott azt a kis vidéki lányt, azzal a Vekkerrel? Ő még nem tudja, hogy piros kulikabátot fog venni, de én már tudom!” — mondja magabiztos önérzettel Dániel. S nem így történt. Mert igaz, hogy a vevő azért vevő, hogy vegyen, de nem azt, amit az elárusító rátukmál, hanem azt, amire szüksége van. Erre azonban Dániel csak akkor jön rá, amikor megismerkedik a szocialista kereskedelem igaz értelmével. Most önmagukon is mulatnak A közönségből viharos kacagást vált ki a darab csúcspontja, a rémhírterjesztők okozta, pánikszerű felvásárlási jelenet. Ujjné elvtársnő halkan megjegyzi: — A százforintosok lebélyegzésének rémhíre idején talán a legnagyobb ostromot élték át az áruházak. De még mindig nem tanultak az emberek. Lám, mostanában ismét sokan felültek „Amerika Hangjának”. Most önmagukon is mulatnak azok, akik úgy siettek a pénzüket áruba fektetni. A darab befejeződik. A közönség elégedetten, jó hangulatban távozik a színházból. Megkérdezzük Ujjné elvtársnőt, Várszegi elvtársat, mint áruházi szakembereket, mondják el véleményüket a darabról. — Az „Állami áruház” maga az élet. Az írók nem íróasztal mellett agyalták ki a történetet, hanem a valóságból merítették minden mozzanatát és ezért tetszett. Vannak dánielek a mi áruházunkban is — mondja Ujjné elvtársnő — vannak még dancsok, az úgynevezett „régi jó szakemberek” kereskedelmünkben. Ezekre azonban vigyázunk. Mert nemcsak a vevők változtak, de megváltoztak a kereskedelmi dolgozók is. Mi magunk. Az „Állami áruház” a Magyar Divatcsarnokban is mindenkinek tetszett, aki látta. Azoknak pedig, akiknek még nem volt alkalmuk megnézni, megmondjuk: feltétlenül nézzék meg, mert a darab nemcsak pompás szórakozást nyújt, hanem megmutatja azt is, milyennek kell lennie a szocialista kereskedelem dolgozóinak B. A. Ismerőseink a színpadon EGY ÁLLAMI ÁRUHÁZ DOLGOZÓI AZ „ÁLLAMI ÁRUHÁZRÓL“ Ráthonyi Róbert, Rajnai Elli és Latabár Kálmán az „Állami áruház”-ban. g BUDAPESTET (Irodalmi pályázatunk első közleménye) Budapest forrásvizei Az elmúlt hónapokban ásták ki Óbudán a hajdan való Aquincumban, a hévizek városában a kilencedik nyilvános, nagyszabású római fürdőt, a Kiscelli-út és a Knurr Pálné utca sarkánál. Ez a gyönyörű szép, pompás freskóval díszített, több medencével, gőz- és egyéb fürdőhelyiséggel rendelkező fürdő alig négyszáz lépésnyire van attól a másik, most már konzervált állapotban lévő, a külföldi régészeti irodalomban is közismert, hatalmas méretű, római fürdőtől, amely a mai Flórián-téren van s attól a másik fürdőromtól, amely a Sztálin-híd építésekor a Szentlélek-téren került felszínre. De a hajógyári szigeten, Óbuda belső részén, a ma Aquincumnak nevezett hatalmas rommezőn a nyilvános és magánfürdők nagy száma, a rómli korból fennmaradt feliratos kövek, fogadalmi táblák sokasága igazolja, hogy kevés városnak van olyan fürdőmúltja, mint Budapest ősének, a víz latin szaváról elnevezett Aquincumnak. Itt, ebből a földből még ma is tizenhárom forrásból naponta 16 millió liter 23 fokos rádióaktív víz bugyog fel, amelynek kalóriaértéke hat vagon magyar szénnel ér fel és mégis kilenc hónapon át haszontalanul ömlik a Dunába. Pedig erről a vízről sokszáz évvel ezelőtt az a babonás hit járta, — a török hódoltság idején pedig egész legendává fejlődött —, hogy amelyik lány holdtöltekor negyvenszer megfürdik benne, egészen biztosan és jól férjhez megy; míg az asszonynak, ha ugyanígy itt lubickol a pompás, langyos vízben, a házasélete a legbékésebb, legboldogabb lesz. Régente ez babona volt — ma tudományosan igazolják, hogy a sok fürdés ilyen gyógyvízben élénkké, testileg, szellemileg frissé tesz. Fővárosunk kincsei: a budai forrásvizek. Kőbe vésett emlékek tanúsítják, hogy két évezred előtt az akkori fejlett viszonyok között nagyszerűen kihasználták ezeket a gyógyvizeket, amelyekrévén Aquincum hegyvidéke nemcsak Pannóniának, hanem az egész hatalmas Római Birodalomnak pompás üdülőhelye volt. A római császárok, vezérek és családjaik, Kelet-Európa sok gazdag embere, az aquincumi melegforrásokhoz jártak beteg testüket gyógyítani, szellemüket felfrissíteni, gyönyörködni, fürödni. Innen, a Duna melletti vizek városából, terjedt tovább a síremlék-állítás, a falfestészet, a balzsamozás. Innen hordták szét és terjesztették el bizonyos edényfajtákat, a csiszolt üvegeket, az ezüst-, kő-, elefántcsont-, borostyánkőszobrokat, a bronzművesség termékeit, koporsószögeket, dísztárgyakat, ékszereket, takarékperselyeket, parafabetétes szandálokat, púderes pamacsokat, parfömösüvegeket, arcfestékdobozokat. Mindezek Óbuda ősi helyén készültek, üveghutákban, fazekasgyárakban, mesterek finom műhelyeiben, amelyeknek romjait épen megmaradt készítményeikkel együtt — ma is láthatjuk Aquincum értékes múzeumában. Mindaz a sok szépség és főleg a természet gyönyörűsége nagy idegenforgalmat teremtett Pannónia fővárosában A Csúcshegytől a Táborhegyig nyaralók, villák hosszú sora állt már a második században, ahogy azt a nemrég feltárt romok bizonyítják. A források hatalmas fürdőkultúrát teremtettek. Ezt bizonyítják a Flórián-téri, a Kiscelli utcai és az Aquincum romvárosban látható három nyilvános és sok magánfürdő berendezései, amelyek sok hasonlatosságot mutatnak a mai gyógyfürdőkkel. Langyos, hideg vízzel telt medencék, az izzasztókamrák, amelyeket alulról, a padozaton át fűtöttek. Ez volt a központi fűtés őse. A helyiségek alatti kemencékből még külön téglacsöveken át vezetett meleg levegővel is melegítették a fürdőt. Itt van az egyik ősfürdő pórim szobája?S ahol': cs jegyeket szedtek s a múzeum egyik vitrinjében ma is látható három csontból készült fürdőbe szóló belépőjegy. A víz, a természetnek ez a nagyszerű ajándéka teszi megbecsültté Budapest ősét. Ahol felbugyog, pezsdül az élet. Az ember vágya, harca az egészségért, a megőrzött ifjúságért, a hosszú életért örök. Most már nemcsak Aquincumban, hanem Budapest egész területén, százhuszonhárom helyen, hetven millió liter gyógyvíz tör fel naponta, hogy a magyar dolgozók gyógyulását, üdülését, felfrissülését szolgálja. Budapest gyógyerejű forrásvizei évezredek után végre azoké lettek, akiknek egészsége a legdrágább kincs , a dolgozóké. Rév Sándor, a Hernád utcai fiúiskola tanára. &BUDAPEST SZERDA, 1952 OKTÓBER 1 Operaház: Anyégin (0., 7). — Városi Színház: Pillangókisasszony (V Sz. 7. béket, 1. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Hamlet (6). — Katona József Színház: Warrenné mestersége (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: A harag napja (7). — Ifjúsági Színház: Légy jó mindhalálig (7). — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: (volt Úttörő Színház: Mesterek városa (4). — Madách Színház: (a Falu Színház Madáchiért helyiségében): Pirossapkás lány (7). — Fővárosi Operett Színház: Állami áruház (7). — Vidám Színpad: Hideg zuhany (7). — Fővárosi Víg Színház: Most jelent meg (fél 8). — Állami Bábszínház: Misi mókus kalandjai (3, 5), Sztárparádé (fél 8). —Artista Varieté: Jól kezdődik (6, 8). — Rádió: A három Liu fivér, ifjúsági rádiójáték (Kossuth, 16.20). PUSKÁS EMBER: CORVIN (Kisfaludy-köz) háromn. 4, 6, fél 9., DÓZSA (Róbert Károly-krt. 59— 61.) fél 5. háromn. 7, 9., FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) 4. negyed 7. fél 9. FEHÉRHAJÚ LÁNY: Kínai film, DUNA 4. fél 7, 9. KARÁCSONYÉJ: DUNA (Fürst Sándor-u 7.) fél 5 háromn. 7, 9. FELSZABADULÁS fél 4. háromn 6, 8. ÁRNYAK A SZIGETEN: MUNKÁS (Kápolna-u. 3/b.) negyed 6. fél 8. ,,B"-ÜGY VÖRÖS CSILLAG (Leninkrt. 45.) prof. fél 5, háromn. 7, 9., MÁJUS 1.. (Mártírok útja 55.) 4, negyed 7, fél 9., ALKOTMÁNY (Újpest) 4, negyed 7, fél 9. CHOPIN IFJÚSÁGA: SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) 4, háromnegyed 7, negyed 10., URANIA (Rákóczi út 21.) 4. fél 7, 9., SZIKRA (Leninkrt. 20.) negyed 5. fél 7. 9. VESZÉLYES ŐRJÁRAT: UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) fél 4, háromn. 6. 8 RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila-tér 4.) háromnegyed 6, 8. szerda szünnap. LAMMERMOORI LUCIA: SZIKRA (Lenin-krt. 120.) negyed 5. fel 7. 9., PUSKIN (Kossuth Lajos-u. 18.) fél 4, háromn. 6, 8. 1. 1952. MÁJUS 1 , 2 ARTISTAVIZSGA, 3 ÁLLATKERTI SÉTA: TOLDI, plasztikus mozi, (Bajcsy, Zsilinszky út 36.) 10. hétre pról. fél 4, 5, fél 7, 8, fél 10. KIS SZÍNHÁZ NAGY MESTEREI: GORKIJ (orosznyelvű mozi) (Akácfa u. 4.) háromn. 6, 8. SZOVJET BÁLNAVADÁSZOK: DIADAL (Krisztina krt. 155.) 4. negyed 7, fél 9 VADVÍZORSZÁG: BÉKE (Szent László-út 48.) fél 5, fél 7, fél 9..ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) fél 4, háromn. 6, 8 HALLO, ITT HELSINKI (Olimpiai sportműsor. Így készültünk az Olimpiára. 1. sz Magyar sporthíradó, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, sz. Olimpiai sporthíradó FÁKLYA (Leninkrt. 88.) 9 hétre prof. fél 5, fél 7. fél 9 1. Magyar híradó, 2 Szovjet híradó, 3. Kramszkoj festő, 4 Síverseny a Kaukázusban, 5. DALOL A PRÉRI HÍRADÓ (Leninkrt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. műsora] Sötétség: KOSSUTH (Váci út 14.) fél 5, háromn. 7, 9. Reménység útja: BÁSTYA (Leninkrt. 8.) pro. 11, fél 2, 4, fél 7, 9. KULTUR (Kinizsi u. 28.) fél 4, háromn. 6, 8. Teli Vilmos ADY (Somogyi Bélaút 3.) fél 4, háromn. 6, 8., BEM (Mártírok útja 5/b.) fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Rigoletto: VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) prol., fél 4, háromn. 6, 8. BETHLEN (Bethlen Gábor-tér 3. ) 4, negyed 7, fél 9. Szerelmem: CSOKONAI (Népszínháza. 13.) 10, 12, 2, 4. 6, 8. Viharos alkonyat: JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) 4, negyed 7, fél 9., TINÓDI (Nagymező u. 8.) fél 4, háromn. 6, 8.. VERSENY (Szt. László-tér 14.) fél 6, háromn. 8. Legenda egy kínai leányról, akinek élete boldogságát, a felszabadító néphadsereg hozta meg. A FEHÉRHAJÚ LÁNY kínai film Írta: Ho Csing Csi és Ting Ji. Rendezte: Wang Pin és Lui Hua. Fiatalok: TANÁCS (Szt. István-krt. 10.) negyed 5, fél 7, 9., MARX (Landler Jenő-u. 39.) fél 4. háromn. 6. negyed 9. Trubadúr: ZUGLÓI (Angel-u. 26.) háromn. 4, 6. fél 9. Bajazzók: SPORT (Thököly-út 56.) 4. negyed 7, fél 9. . Előre, tengerészek: BÁNYÁSZ (József-kr. 63.) 4. negyed 7, fél 9 Sportbecsület: RÁKÓCZI (Rákócziút 68.) 11, 1, 3, 5, 7, 9., Meseország: HONVÉD (Rákóczi-út 82.) fél 11. fél 1. fél 3. fél 5. fél 7. fél 9. HALADÁS (Bartók Béla-út 128.) negyed 4. fél 6, 8 Veszélyes vizeken: PENTELE (Lenin-krt. 39.) 10, 12, 2, 4, 6, 8. Augusztusi vasárnap: ZRÍNYI (Lenin-krt. 26.) 4. negyed 7. fél 9.. VASVÁRI (Kerepesi-út 44.) háromn. 4. háromn. 6, 8. Utolsó éjszaka: ÓBUDA (Selmeciút 14—16.) 4, negyed 7, fél 9. Mi leszünk az elsők: ELŐRE (Delej u. 41.) fél 6, háromn. 8, csütörtök szünnap. Boldog aratás: OTTHON (Beniczky, u. 8—5.) fél 4, háromn. 6. 8. Rettegett Iván: PARTIZÁN (Obölút 101.) 4, negyed 7, fél 9. Egy ifjú házaspár története: ÉVA (Erzsébet-kirné út 36/b.) fél 4. háromn. 6, 8. Vidám vásár: ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) negyed 6. fél 8. Pilótaszerelem: IPOLY (Csáky ú d 65.) fél 4. háromn. 6, 8 Fiúk a gáton: HAZÁM (Vácid 150.) 4. negyed 7. fél 9. Csodaparipa: NAP (Népszínház 31.) háromn 4, 6. negyed 9. , Győztesek nemzedéke: TÁTRA (T)( fői út 63.) 4, negyed 7, fél 9. Kínai fénykép- és művészeti kiskiállítás az Állami Népi Együttes székházában Az Állami Népi Együttes székházában ma délután nyílik a „Kínai fénykép- és művészeti kiskiállítás”. A kiállításon bemutatják azokat az ajándéktárgyakat, amelyeket az Állami Népi Együttes kínai útjáról hozott magával A kiállítás anyagát számos férfelkép egészíti ki, amelyek a felszabadult kínai nép békés alkotó munkáját ábrázolják. A kiállítás október 15-ig naponta 10—20 óra között tekinthető meg az Állami Népi Együttes Corvin-tér 8. szám alatti székházában (a volt budai Vigadó épületében). Akik nem látják plasztikusnak a térhatású filmet Beszélgetés Weinstein Pál szemész főorvossal Július 26-án nyílt meg a Toldi filmszínház, Magyarország egyetlen plasztikus filmeket játszó mozija. Naponta öt előadásban vetítik az 1952 Május 1., az Artistavizsga és az Állatkerti séta című plasztikus filmeket, mindig zsúfolt széksorok előtt. Rengeteg levél érkezik, íróik beszámolnak arról az élményről, amelyet a plasztikus film, ez a filmtechnikai újítás szerzett nekik. A sok lelkes és elismerő levél mellett akadnak más természetű hozzá,szólások és észrevételek is, így egyesek nem értik, hogy miért nevezik ezeket a filmeket plasztikusnak, hiszen ők nem látják térhálósának a képeket. Mások fejfájásról panaszkodnak. A mozi népszerűsége egyre nő, a külföldi vendégek is sorra megnézik az előadásokat, ám a különös panaszok és észrevételek erősen foglalkoztatták a mozik egyesülését, a FÖME-t. Az Optikai és Kinotechnikai Tudományos Egyesület plasztikus film munkabizottsága, néhány nap előtt ülést tartott és azon Weinstein Pál egyetemi magántanár, a Szabolcs utcai Állami Kórház szemészeti osztályának főorvosa érdekes előadásban világította meg azt, hogy kik nem látják plasztikusnak a filmet és kik azok, akik fejfájással távoznak a moziból. Beszélgettünk Weinstein Pál magántanárral erről a'kérdésről. — Nem mindenki élvezi a plasztikus filmet. — mondotta Weinstein magántanár. — Ehhez ugyanis az kell, hogy a nézőnek mindkét szemén megközelítően egyforma legyen a látása. Ha nagy a különbség a két szem látása között, akkor a plasztikus filmet nem láthatja az illető térszerűen. Ebben az esetben a néző a plasztikus filmet úgy látja, mint látná a normálfilmet. Ez az egyik része a dolognak. A másik: panaszok érkeztek egyes nézőktől, hogy fejfájást kaptak a plasztikus film nézése után. Ezek plasztikusan látják a filmet, mindkét szemükkel egyformán jól látnak, viszont bizonyos hosszabb, rövidebb idő után fejfájás jelentkezik. Ez a panasz olyanoknál fordul elő, akik gyermekkorukban kancsalságban szenvedtek. Ez a kancsalság műtéttel vagy szemüvegkorrekcióval meggyógyult, ám a későbbi életkorban visszamaradt hosszabb ideig,egy helyre való nézéskor a kancsalsági hajlam. Előfordulhat az is, hogy mindkét szem egyformán jó látásélességet, láthatóan soha nem volt kancsal, mégis az illető fejfájást kap a plasztikus film nézése után. Ezek azok az egyének, akiknek rejtett kancsalságuk van, amiről ők nem is tudnak, amit csak szemorvosi vizsgálat deríthet ki. Ezeken a panaszokon részben segíteni lehet az egyes filmek között tartandó nagyobb szünetekkel. Az említett szemészeti hibák,, amelyek panaszokat okozhatnak a plasztikus filmek nézésekor, a nézőknek csak egészen kis számánál fordul elő. Ma este érkezik Budapestre a berlini „Komische Oper“ 320 tagú együttese Október 6 és 14-e között, rendezik meg Budapesten a Német Demokratikus Köztársaság kultúrhetét. A kultúrhét során Budapesten vendégszerepel a berlini „Komische Oper” 320 tagú együttese. Az együttes 1947-ben alakult, műsorán vígoperák és operettek szerepelnek. Ötéves fennállása alatt eddig 180 operát és operettet mutattak be, közöttük a Denevért, a Carment, a Cigánybárót, a Figaró házasságát, a Sevillai borbélyt, a Falstaffot és az operairodalom több más kimagasló alkotását. Budapesti tartózkodása során az együttes Verdi Falstaff című vígoperáját adja elő október 10-én, 12-én és 14-én az Operaházban, 11-én pedig hangversenyt adnak az együttes tagjai a Zeneakadémián. Új műveken dolgoznak a századosúti művésztelep képzőművészei A századosúti művésztelepen serény munka folyik. Szobrászművészeink újabb alkotásaikkal állítanak emléket nemzeti nagyjainknak, s értékes művekben örökítik meg mai életünket. Mikus Sándor kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész a Sztálin-szobor talapzatának domborműveit készíti. A dombormű 10 év eseményeit örökíti meg. Az egész mű, amely öt részre tagolódik, 40 méter hosszú és 65 alakot ábrázol Ebből három rész már elkészült. Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrász, művész Rippl-Rónai József festőművész síremlékét készíti. Az életnagyságú szobor a nagy festőművészt ülve árbázolja, amint egyik kezében ceruzát, a másikban papírt tart s modelljét figyelve rajzol. Csorba Géza Kossuth-díjas Ady Endre születésének 75. évfordulójára portrét készít a nagy magyar költőről. A földalatti gyorsvasút Népstadion-állomását még szebbé teszik azok az alkotások, amelyeken most dolgoz, mak a telep művészei. Soproni Stöcker Károly és Ambrózi Sándor szobrászművészek domborművet készítenek „Honvédelem'' címmel. Kocsis András és Ungvári Lajos szobrászművészek a Kossuth-szobor mellékalakjainakalkotói, most sportszobrok alkotásához kezdtek