Esti Budapest, 1953. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

Új tervekkel, új vállalásokkal kezdték meg ma reggel a negyedik negyedévet a budapesti üzemek dolgozói . _ AZ IKARUS-GYÁR — az üzemek között folyó verseny segítségével — szeptember hónapban 103 százalékra teljesítette havi tervét. A két gyárrészleg — az autóbuszfőosztály és a felépítményi gyáregység közül szeptemberben is a felépítményi részleg munkája volt eredményesebb. A dolgozók a hónap folyamán felszerelték az új zománcégető kemencét. A kemence jó kihasználásával szeptemberi tervükön felül tíz üzemanyagszállító gépkocsit készítettek. Az üzemrészek versenyében szép eredménnyel büszkélkedhet a hűtőüzem is, amelynek dolgozói szeptemberben terven felül 200 Csepel-autóhűtőt és 20 kombájnhűtőt gyártottak. Il .A BUDAFOKI ZOMÁNCABAGYÁR dolgozói a harmadik negyedévben terven felül mintegy tízezer darab különböző zománcozott edényt készítettek. Jelentősen megjavult az edények minősége is: a másodosztályú áruk arányát a második negyedévi 52,6 százalékról 19 százalékra szorították le. A gyár dolgozói nemcsak a terv teljesítéséért, hanem a vásárlók igényeinek kielégítéséért is eredményesen harcoltak. A kormányprogramm megjelenése előtt csak barnazománcú edényeket gyártottak. Ma már ötféle színű — korálpiros, fehér, vörösesbarna, türkizkék és zöld — edények között válogathatnak a háziasszonyok. Most kísérleteket végeznek az üzemben az egyszeri zománcozás szélesebb körűi alkalmazására. A kísérletek biztató eredményt mutatnak, s előreláthatólag még ebben a negyedévben elkészülnek az új eljárás gyártási technológiájával. tt a marha vágóhíd is HÚSFELDOLGOZÓ ÜZEM dolgozói merész tervekkel kezdik a negyedük negyedévet. Mis két sztahanovista üzemrészük van , most küzdelmet indítanak a sztahanovista üzem cím elnyeréséért. Ennek érdekében a közkedvelt és olcsó disznósajtból hurkafélékből, kenőmájásokból emelik a termelést és megjavítják mindegyik felvágott minőségét. A disznósajtba, hurkafélékbe, kenőmájasokba több szalonnát, fehérhúst tesznek és jobban fűszerezik ezeket az árukat. Megjavítják a töltelékáruik - kolbász-, szalámifélék — főzési és füstölési módját is. A húsfélék minőségének megjavítása mellett egy új fejtő, gép beállításával megjavítják a Marhavágóhidrót kikerülő bőrök minőségét is. Ha a Marhavágóhidrót selejtmentes bőr kerül ki, a bőr- és cipőipar jobb aktíval tudja ellátni a fogyasztókat. A KERÁMIA TÉGLAGYÁR dolgozói a harmadik negyedévben a szeptember 30-ig vállalt 200 ezer égetett tégla helyett 447.153 téglát termeltek. Jól felkészültek a negyedik negyedévre is. A karbantartók már kijavították a présgépeket. A mintegy 27 ezer négyzetméter szárítóterületen a Kartavcev-módszer szerint szárított és tárolt nyerstéglák biztosítják a téli folyamatos égetést. s Nagy a sürgés-forgás a Gyapjúmosó és Finomposztógyár szakszervezeti bizottságában: első tapasztalataikról számolnak be a jegyeztetőpárok. Kovács Árpádné elvtársnő büszkén beszél megbízatásáról: — Eddig még minden évben jegyeztettem kölcsönt. A hozzám beosztott dolgozókkal már a megelőző napokban is beszélgettek a népnevelők javuló életünkről, s még délelőtt mindannyian le is jegyeztek. A kommunisták egymást megelőzve igyekeztek jegyezni. Nagy Lajosné és Papp Jánosné elvtársnő is az elsők között volt és először nagyon meglepte őket, hogy csak kétheti keresetet fogadunk el. — „Biztos, hogy nem téved az elvtársnő?” — kérdezték, s csak a magabiztos válasz nyugtatta meg őket. — „Nagyon örülök” — mondotta Nagy Lajosné — „mert ez annak is a jele, hogy munkánk nyomán gazdagabb lett országunk és további jó munkánkkal még nagyobb jólétet teremtünk". Majd elmondta, hogy már befejezte a szeptember havi tervet s félnapi előnnyel kezdett az októberi terv teljesítéséhez. A családja felől érdeklődtünk s ő elmondta, hogy fia most lett tanár, egy gazdasági szakiskolán. Kiszámították, hogy csak egy év alatt többezer forintot kaptak az államtól azáltal, hogy tanulhatott. Kroboth elvtárs, a Gyapjúmosó gépműhelyének népnevelője így beszélt dolgozótársaival: — 1949 óta eddig összesen 2900 forintot jegyeztem, de most egyszerre visszakaptam az egészet: fiam ugyanis most lett ipari tanuló és 3000 forint értékben kapott ingyen ruhaneműt államunktól. „Ráadásul” még két ízben nyertem is a húzásoknál. Berínyerné elvtársnő az Országos Tervhivatal dolgozója. Az elsők között jegyzett békekölcsönt. — Miközben jegyeztetőmmel, Foltin elvtárssal beszélgettünk — mondja — sok minden eszembe jutott. Az, hogy tegnap hazafelé menet milyen jóleső érzéssel láttam, amint az áruházak előtt vevők és eladók együtt vizsgálgatják a világoson a ruhaanyag színét. Nap nap után valami új fogadja az embert: itt egy új autóbuszjárat, amott egy bölcsőde. A Barossykéban nemsokára, trolibusz fog járni, s ez megkönnyíti majd az én utamat is. Örülök, hogy mindahhoz, ami szebbé teszi fővárosunkat és életünket, mi is, hozzájárulunk forintjainkkal. Beringerné elvtársnő — bár nem is népnevelő — elmondja munkatársainak is, hogy miért jegyzett az elsők között. Jól tudja, hogy a kommunista példamutatáshoz a felvilágosító munka is hozzátartozik. Tizenöt esztendeje jelent meg a Párttörténet JrTa 15 éve, 1938 október elsején jelent meg „A Szovjetunió Kommunista (bolselvik) Pártjának Története". * Az SZKP története a világforradalom első rohambrigádjának története. A párt története megmutatta, hogy e párt az orosz proletáriáitás élén világtörténelmi feladatot oldott meg. A Párttörténet általánosította mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunió munkásosztálya, a Szovjetunió Kommunista Pártja a forradalom megvívása, a szocialista illam megteremtése és megszilárdítása, a szocialista társadalom felépítése során szerzett. A párt története arra tanít, hogy a párt egész fejlődése a külső és belső ellenség elleni szakadatlan harcban alakult, a nép felemelkedése ügyének biztosítása volt. Szoros, eltéphetetlen kapcsolat a tömegekkel — ez a párt küzdelmeinek egyik legfontosabb tanulsága. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja számára, az SZKP tapasztalatainak alkalmazása óriási segítséget jelent. Elsősorban e segítség birtokában tudta kivívni pártunk a tömegek bizalmát, az egész nép többségének támogatását. Munkánkban e tapasztalatokat nagyrészben a Párttörténet közvetítette. A Párttörténet arra figyelmeztet bennünket, hogy a marxizmus-leninizmus elméletét, az első szocialista állam felépítésének tapasztalatait önállóan alkalmazzuk, figyelembe véve a magyar nép sajátságos helyzetét, történelmi múltját s azokat a körülményeket, melyek között mi ma a szocializmust építjük. Szerte a világon tanuljaik s a gyakorlatban alkalmazzák a Párttörténet tanulságait. A mű hatalmas segítséget jelent a marxizmus-leninizmus elméletének elsajátításában és abban a harcban, amely az emberiség felszabadulásáért, boldogabb életéért folyik. ^ kiiogozotal A Párttörténet különböző nyelvű kiadásai, nagyjelentőségű pártvezetési elvek alkalmazása erőssé, megingathatatlanná tette a pártot. A Párttörténet egésze azt bizonyítja, hogy az SZKP-t a társadalomfejlődés törvényeinek ismerete, a tömegek igényeinek állandó figyelembevétele tette lebírhatatlanná. A párt azért vívhatta ki a tömegek állandó bizalmát, mert mindig a legszentebb elve. Azok a dolgozók, szerdán kora reggel az első műszakra igyekeztek a MÁVAGba, egy pillanatra megálltak a főkapu előtt. Mintha valamit nem találtak volna rendben, kissé méltatlankodva léptek be az üzembe. Az elégedetlenség oka a reggeli röpgyűléseken derült ki. A felszólalók egy része az ünnepi hangulatot követelte. — Miért nem fogadták a dolgozókat zenekarral? Elvégre ... — Kevés a dekoráció, elvégre... — Több kultúrműsor kellett volna. Elvégre... — Elvégre tudják az elvtársak, hogy mit jelent ez a szép mondat: A haza javára, a magad hasznára! — Ezt Hajdú Valéria mondta az egyik röpgyűlésen. Valahogy úgy vagyunk a jelmondatokkal, hogy néha elengedjük magunk mellett vagy hagyjuk, hogy átfusson az agyunkon; sokszor megállunk előtte, mert érezzük a súlyát, a jelentőségét annak a harcnak, ami a jelmondat néhány szavába tömörült. Vannak jelmondatok, amelyek megmozgatják a szív tájékát, tetteket szülnek — de ahhoz, hogy egy jelmondatot tartalmára bontsunk és ne csak értsük, hanem érezzük is, ahhoz szív kell és politikai öntudat, turul beszélt szívvel és ésszel Hajdú Valéria, a MAVAG röpgyűlésén. A MAVAG-isták tudják, hogy szűkebb hazájukban, üzemükben a haza java, a maguk haszna eddig is hogyan mutatkozott, de most már azt is tudják, hogy a közeljövőben, 1954-ben így fog jelentkezni: egy és félmillió forint költséggel bölcsőde épül, hárommillió forintért munkásszállást építenek. Az üdülésre, munkavédelmi eszközökre az eddiginél nagyobb összeget fordítanak. Ezenkívül újabb üzemi beruházások — ki tud erről egy pillanatfelvétel robbanó fényénél pontos számadást adni? A népnevelők nem minden részlegben dolgoztak kifogástalanul. Nem érveltek kellőképpen, nem tárták fel a kölcsön jelentőségét, nem magyarázták meg az egyes emberek és az egész nép hasznát, így történt meg, hogy a szállítási osztályon általánosságban 300 forintot akartak jegyezni. A jegyzésben élenjáró kommunisták példamutatása a többieket is megihlette s így itt is keresetük, képességeik arányában jegyeztek. Az ünnepélyes külsősé get, amit a MÁVAG-ban hiányoltak, megtaláltuk a II.számúi belgyógyászati klinikán. A könyvtár vörös térítővel borított asztalán virágok sorakoztak és a foliánsok tömegéből előrehajló vörös, és nemzetiszínű zászlók színezik a termet. Bizagách Jenő pártbizalmi és Dr. Sommer Zsuzsa tanársegéd, SZB-elnök a népnevelőkkel és jegyzőpárokkal jó munkát végzett. Természetesen itt is szóba került az árleszállítás, az üdülés, az oktatási és akadémiai prémium. Az egészségügyi középkáderek negyedévenkénti jutalmazása fokozta az aláírók kedvét. Rémhír is felütötte a fejét. Elterjedt, hogy az alkalmazottaknak öt nőnap alatt kell kifizetniök a jegyzett összeget. Lehet, hogy a beteglátogatók hozták az álhírt. Pontosan nem lehetett megállapítani. Tény az, hogy a népnevelők gyors orvosi beavatkozással az ellenséges hírveréssel megfertőzött gócokat a legrövidebb idő alatt fertőtlenítették. A jegyzőteremmé alakított könyvtár újra könyvtárrá változott és 9 óra 5 perckor az egyik klinikai orvos már a vastag kötetek között matatott, hogy a diabeteses gangrenára (cukorbajos üszkösödés) valamilyen gyógymódot találjon. Az egyik orvosnő gyors számítást végzett, hogy az idei jegyzés után mennyivel lesz kinyebb az élete? Ez kilenc órakor történt. Egynegyed tízkor már megvette a kétkötetes kórbonctant 220 forintért. A Papírneműgyárban a kommunista aktíva elhatározta, hogy a röpgyűléseken a kölcsönjegyzés tiszteletére 3 napos békeműszakot javasol. A népnevelők, a jegyzőpárok szívesen keresték fel a dolgozókat. Most könnyű dolguk van. Van miről beszélniök. Igaz, hogy az emberek könnyen felejtik a jót, de rábólintannak, ha eszükbe idézik azokat. Árleszállítás, üdülés, prémium ... Sulyok Jánosnénak, a spirálosztály dolgozójának ezt mondta a jegyzőpár: — Nézze elvtársnő, magának hét gyermeke van, jegyezzen csak 150 forintot. — Nem tehetem — tiltakozott Sulyokné — én kétszázat akarok jegyezni. — Elég százötven — vélte a jegyzőpár. Sulyokné a pártirodába ment. — Panaszom van, elvtársak. Meg akarnak szégyeníteni. Mit mond majd a férjem? Végül is 200 forintot jegyzett. Az ország is, Sulyokné férje is elégedett lehet Sulyokné jegyzésével. Az egyik Rózsa Ferenc utcai ház kapuján színes csoport fordul be. Lehetnek vagy húszan. Népi viseletbe öltözött fiatal nők és férfiak. Gitárral, harmonikával és mindenekfelett harsogó jókedvvel. Az Irodagépgyár Vállalat fénymásoló, sokszorosító, nikkelező telepének dolgozóit köszöntik dallal, tánccal, színes szóval. Kilenc órára már mindannyian jegyezték, ezért látogatta meg őket a vállalat kultúrgárdája. Az utcáról legalább annyian tódulnak az udvarra, mint ahány dolgozója van a telepnek. A szemben lévő kefegyárból kíváncsian és kis irigységgel leselkednek. Egy teherautó gépkocsivezetője megáll a kapu előtt, ő is részt akar venni az ünnepségen. Egy ötesztendős kislány a mamájával a kapu alatt kíváncsiskodik. Bevásárlásról jöhettek, a mama kezében cekker. A kislányt elkapja a hangulat. Először illeteti magát, aztán a táncosok közé rohan. Gyengéden visszatessékelik a mamáiéhoz. Egy magas, kékruhás férfi — egyike a hívatlan vendégeknek — bíztatja a kislányt: — Csak menj, táncolj te is. — Felmutat egy plakátra: „Gyermekedért jegyezz békekölcsönt!” Hiszen rólad van szó. A kislány nem tud olvasni, de érzi, hogy itt neki valami rendkívül fontos szerepe van és ehhez méltóan kell viselkednie. Hüvelykujját szájába veszi és olyan méltóságteljesen viselkedik, mintha ő lenne az ünnepély legfontosabb és legtiszteletreméltóbb szereplője. Enczi Endre cA léheté éles ön jegtszés eh ) napján,."Budapesteti Kovács Mária autogénhegesztő, a MÁVAG Szivattyúgyár részleggyártó üzemének dolgozója 600 forint békekölcsönt jegyzett. B MDP BUDflPtSr PflRTBIZOTTSftGB ES fl FOvBRQSI TOtiftCS IftPffl Az új negyedév első napján érdekes számításokat végeztek az utóbbi napokban * ' A legtöbb budapesti üzem statisztikai osztályán. Szinte óránként érkeztek a jelentések az üzemrészekből, műhelyekből elkészült vagy készülő termékek állapotáról adtak hírt a statisztikusoknak, akik számoszlopok fölé hajolva, számológépük mellett ülve kísérték figyelemmel, miként közelednek az adatok a 100 százalékhoz, ami az üzem negyedévi tervének teljesítését jelenti. A „nagy pillanatot" — a negyedévi tervben szereplő utolsó termék előállításának pillanatát — a legkülönfélébb módokon köszöntötték. A Magyar Acélárugyárban például az ebédlőteremben gyűltek össze a dolgozók, pattogó indulót sugárzott a hangszóró, majd megszakadt egy percre a zene és a bemondó közölte: ekkor teljesítették a harmadik negyedévi tervet. Másutt a műhelyben tartottak röpgyűlést, harmadik helyről táviratot intéztek a minisztériumhoz, s úgy közölték a győzelmet. Ma reggel, amikor megindultak üzemeinkben a gépek, új feladatok megoldása kezdődött. Fontos állomáshoz értünk: az utolsó évnegyed tervének teljesítését kezdtük el. Leírva néhány szürke szó csupán. Az utolsó évnegyed tervének teljesítése... Mennyi minden van e mondatban! Benne vanó, hogy a következő három hónapban feltegyük az év elmúlt időszakában végzett munkánkra a koronát. Benne van, hogy új termékekkel gazdagítsuk országunkat, termeljünk elég téglát és cserepet az építkezésekhez, még több élelmiszert a lakosság ellátásához, benne van, hogy könnyűipari dolgozóink munkájának eredményeként telve legyenek az üzletek ruhával, cipővel. Az, hogy ma új negyedévet kezdünk, azt is jelenti: lezártunk egy másik évnegyedet. Olyan évnegyedet, amely tapasztalatokban gazdag, amelynek tanulságai messzemenően segíthetik munkánkat az év utolsó hónapjaiban. A harmadik negyedévnek úgyszólván minden tapasztalata arra tanít, hogy elsősorban azokban az üzemekben született siker, csak ott teljesítették túl a tervet, ahol széles mértékben kibontakozhatott a munkaverseny. A Kőbányai Zománcárugyárban a verseny helyén néhány adminisztratív intézkedést találhatunk. Az ilyen módszer eredménytelen. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy például augusztusban a Kőbányai Zománcárugyár versenytársai mögött az utolsó helyen végzett. A sikeres versenynek természetesen vannak alapvető feltételei. S ha azt állítjuk, hogy a munkaverseny a terv teljesítésének legfontosabb tényezői közé tartozik, úgy igaz az is, hogy a munkaverseny feltételei megegyeznek a terv teljesítésének feltételeivel. E feltételek között is a legfontosabb az egyenletes ütemű termelés. A sajtóból, a szakmai értekezleteken elhangzott hozzászólásokból közismert ténnyé vált, milyen jelentős sikerek forrása a Kall bér gyárban a grafikon szerinti termelés. Ugyanígy közismert az is, hogy milyen élő, eleven ugyanabban az üzemben a munkaverseny. De vájjon hogyan versenyezzenek a Kőbányai Zománcárugyár dolgozói, amikor az üzem napi termelési grafikonja olyan hullámzó, akár a lázgörbe? Az egyenetlenség, a hullámzó ütem, a hóeleji pangás s az azt követő hajrázás a legtöbb esetben súlyos lemaradás kútforrása. Ha tehát okulni akarunk a harmadik negyedév tapasztalataiból, elsősorban azt a következtetést kell levonni: tegyük egyenletessé a munka ütemét — és cserébe elnyerjük a terv teljesítésének legfontosabb feltételét. Sok függ a fizikai és műszaki dolgozók együttes, fegyelmezett, jó munkájától is. S hogy kialakul-e ez az együttműködés, az elsősorban a pártszervezetek, a szakszervezeti bizottságok jó vagy rossz munkájától függ. Amilyen mértékben megértetik a negyedik negyedéves terv teljesítésének jelentőségét, amilyen mértékben megszervezik a versenyt, segítik a problémák megoldását — olyan mértékben bontakozik ki ez az alkotó együttműködés. A harmadik negyedévben üzemeinkben számos új kezdeményezés született. A Kelenföldi Textilkombinátban például egész műszakok léptek egymással párosversenyre s a Farkas-, valamint a Farkas-műszakok versenyét szinte az egész üzem dolgozói élénk érdeklődéssel kísérték, figyelték a napról napra változó eredményeit. A harmadik negyedévben kezdett terebélyesedni a havi munkaverseny mozgalma is, ebben az időszakban ismerkedtek meg számos iparág dolgozói tömegesen új eljárásokkal, például a Koleszov-féle forgácsolással Gyümölcsöztessük mindezeket most a negyedik negyedévben. S ha a dolgozók és vezetők egymást segítve, egymást bírálva, az értékes javaslatokat megvalósítva ezért küzdenek, a siker nem marad el — negyedik negyedévünk a teljesített terv negyedéve lesz!