Esti Budapest, 1953. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-02 / 257. szám
* „2:0 a javunkra" A Bábszínházban, új szatíra próbáján Amióta először járt hazánkban az ú rokonszenves, egyszerű ember, az a nagyszerű szovjet művész, akinek kezében szinte lelket kaptak a bábuk — Szergej Obrazcov ,— a magyar bábszínjátszás új utakra lépett. Ma már nemcsak a legifjabb közönség látogatja a bábszínházat, hanem a felnőttek közül is igen sokan kedvelik. A felnőtt előadások jegyeiért ugyanolyan versengés folyik, mint a nagy színházakba szóló jegyekért Novemberre új darab bemutatására készülnek a Sztálin-úti híres „bábubirodalomban”: az Állami Bábszínházban. Címe: „2:0 a javunkra“ Szerzője Pocjalkov. Ennek a darabnak bizonyára nagy sikere lesz majd nemcsak a bábjáték, hanem a sport barátai közt is. Arról szól ugyanis, hogy az egyoldalúan tudományának élő, ifjú őslénykutató Viktor Odutov,hogyan válik a gyönyörű Vera Petrova, műugróbajnoknő szívének és kezének elnyeréséért maga is sportolóvá, zárkózott tudósból az élet teljességét és szépségét megismerő, egészséges, vidám fiatalemberré. Láthatjuk már a darab meséjéből, hogy mozgalmas, érdekes sportjelenetekben gyönyörködhetünk majd. Egyik kép az uszodába visz el bennünket, ahol Verocska, ahősnő pompás ugrásaitgyakorolja, egymásik képben nyüzsgő jégpályát látunk s a korcsolyázók közt megpillantjuk a prémszegélyes ruhácskájában Verát, aki másfélperces műkorcsolyázó számot mutat be. A tornatermi edzésen Viktor, a főhős nyújtón végez lélegzetelállító lengéseket és óriásköröket, sőt még egy futballmecs televíziós közvetítéséből is ízelítőt kapunk. Látogatásunkkor éppen a tizenegyedik képet próbálták, amelyikben Viktor nagymamája, Xénia Ivanovna és a sportrajongó, öreg csillagász-profeszszor Viletörök moszkva környékinyaralójában a Sebész—Meteor labdarúgómérkőzés , televíziósközvetítését figyelik. A próba ugyanolyan komolyan folyik itt is, mint a nagy színházakban. Arendező — -Szegő Iván, aki egyben a darab fordítója is — és a játékmester a szerepkönyvvel és jegyzetkönyvvel elhelyezkednek a sötét nézőtér első sorában egy asztali lámpa fénykörében. A Operaházi Nincs előadás. — Operaház Erky»Szinház&: SZOT művészegyületes vllegversenye (tél 9). ■— Nemzeti Szmiház: A nők iskolája (Gabányi és Szentpétery-bérlet, 7). — Katona József Színház: Fáklyaláng (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Cyrano de Bergerac (7).—Madách Színház: Romeo és Júlia (7). — Ifjúsági Színház: Páncélvonat (7). — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Az eltüsszentett birodalom (7). — Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás — Vidám Színpad: Nincs előadás. — Fővárosi Víg Színház: Újpesti lány. *7). — Állami Falu Színház: (Madách-tér): Sevillai borbély. (A Magyar Néphadsereg Színháza előadása, 7). — Állami Bábszínház: Nincs előadás. — Artista Varieté: Vidám találkozás (fél 7, fél 9). 1953 november 1—fz. CSUK ÉS GEK: (Kisérőműsor: Kaatanka és Kutyakötelesség): CORVIN (Kisfaludy-köz) háromn. 4, 6, fél 9. ŐFENSÉGE LEVEST FŐZ: PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) fél 10, fél 12, fél 2, fél 4, háromn. 6, 8. FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) fél 4, három. 6, 8. LESZÁMOLÁS: URÁNIA (Rákóczi-út 21.) prol. fél 5, fél 8, DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) 5, 8. A FLOTTA HŐSE: SZIKRA (Leninkrt. 120.) 4. hétre prol. 10, 12, negyed 3, fél 5, háromn. 7, 9. GYÖNGYVIRÁGTÓL LOMBHULLÁSIG. (Kísérőműsor: Szépség és erő ünnepe): VÖRÖS CSILLAG (Leninkrt. 45.) 6. hétre prol. fél 5, háromn. 7, 9, SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) prol. 11, háromn. 2, 4, negyed 7. fél 9, MUNKÁS (Kápolna, u. 3/b.) negyed 6, fél 8, ZUGLÓI (Angol-u. 26.) fél 4, háromn. 6, negyed 9, RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila tér 4.) negyed 6, fél 8, szerda szünnap, FÉNY (Újpest) 6. hétre prof. 6, 8. színpadon megjelenik az őszhajú naigyanyó-bábú s a rádióközvetítés szünetében hívogatni kezdi a baromfikat é s azok besétálnak: elől a délceg kakas, mögötte a tyúkok, majd a mókás kacsa és a követelőző pulyka. Nagyanyó kedveskedve szórja elébük a kukoricát, a baromfik pedig mohón csipegetni kezdenek, közben beszélgetnek és hálálkodnak a maguk baromfinyelvén. Egyszerű ezt így elmondani, sokkal nehezebb azonban életszerűen eljátszani. Szegő elvtárs, a rendező, négyszer is megismételteti a jelenetet, amíg a mozgás és a hang megfelelő lesz vagyis a kackas elég daliás, a kacsa elég esetlen és rekedt, a pulyka elég szemtelen már. — Baromfik! — szól fel a színpadra a rendező. — Próbáljátok csak a hangot mindnyájan egyszerre! — A következő pillanatban olyan kárálás, hápogás, szóval olyan baromfihangzavar támad, akárcsakegy népes baromfiudvarban. De nézzünk be néhány percre a paraván mögé is! Kik mozgatják, beszéltetik a bábukat? Nagyanyó fehérhajú, rokonszenves figuráját Könyves Tóth Erzsi mozgatja és beszélteti. Teleszov csillagász professzort Leviczky Andor „alakítja”. A főhős megelevenítője Lázár Gida — a bábjátszáshoz szükséges emeletestalpú szandáljában — ezúttal a „közönség”, mivel éppen nincs jelenése. Verocska kedves szerepét a Jászai-díjas Szöllősi Irén játssza majd. Ahogyan a szereplők munkáját figyeltük, majd körülnéztünk a különböző műhelyekben, ahol a bábuk születnek — jellegzetes fejet, agyafúrt technikai szerkezetet és változatos kosztümöket kapnak, vagy ahonnan a díszletek kikerülnek — megállapítottuk, hogy nem játék a bábjáték.*, A színész igen komoly fizikai és művészi munkát végez egyszerre, s a híresztelések ellenére a bábszínpadon sem olvashatja szerepét, mert a bábu mozgatásával van elfoglalva. A műhelyekben pedig egy-egy babaszereplőt több változatban is elkészítenek. Mindegyik figurának más és más a technikai szerkezete — aszerint, hogy a darabban milyen mozgást kell végeznie vagymás-más kosztümben van. Elképzelhetjük, hogy a bonyolult sportmozgásokhoz micsoda ötletesszerkezetekre volt szükség. De Jakovics József szobrászművész és Kemény Henrik, a mechanikai műhely vezetője — aki régi magyar bábjátékos „dinasztia” sarja — mindezeket a problémákatleleményesen megoldották. Mielőtt elbúcsúznánk 3. „bábúországtól”, megkérdezzük Szegő Iván főrendezőt, hogyan kamatoztatják az Obrazcovtól tanultakat például az új darabban. Válaszul Szegő elvtárs elmondja, hogy már a darab témája is olyan, amilyenre azelőtt nem mertek volna vállalkozni. Tudták, hogy a romantikus mese és a gyilkoshumorú szatíra bábszínpadra való, de azt csak Obrazcovtól tanulták meg, hogy a mai témájú, a mai emberek apróbb hibáit, gyöngeségeit, kedves humorral kigúnyoló lírai komédia is alkalmas bábjátszására. Itt például 3 főhősben csak a tudományának élő, egyoldalú tudóst, vetélytársában az öntelt fiatalembert, egy orvosfigurában, a túlzott fontoskodást és a tudományos nagyképűséget gúnyolják ki, s mindezzel nevelni akarnak. Kis Erzsébet A szovjet nép szereti az operett életvidám művészetét. A nagy igényű szovjet közönség egyáltalán nem hajlandó feltétel nélkül elfogadni mindazt, amit 35 év ■alatt e műfajiban a szovjet szerzők alkottak. A szovjet köztársaságok zeneszerzőinek tollából körülbelül 200 operett került ki. Ebből Iszaak Dumajevszkij, Jurij Miljutyin, Borisz Alekszandrov, Vaszilj Szolovjev-Szedoj elismert operettszerzők körülbelül 20 operettjét, Borisz Mororovszov, Vlagyimir Scserbacsov, Konsztantyin Lisztov és néhány más zeneszerző egyes operettjeit állandóan játsszák a színházakban. A legjobb szovjet operettek jellemző vonásai: a népiesség, a magas eszmeiség, az élet realisztikus ábrázolása és a világos nemzeti forma. Mindezt befogadja kereteibe e műfaj, amely néha szatirikusan éles, sőt maróan gúnyos, de gyakran megtölti a tisztaemberi érzések friss romantikája. A mai szovjet operettek demokratikus és nemzeti talajban gyökereznek. Előzményeik a XVIII. század vígoperái, valamint a XIX. század szerzőinek klasszikus operettjei: Gulak Artyomov Szkij „A zaporozsjei a Dunán túl”-ja és Liszenko „Natalka Poltavká”-ja. Az operett fejlődésének első korszakából való Azeir Gadzsibekov azerbajdzsáni zeneszerző „Aki-váncsi vőlegény” és Dolidze „Keto és Kote” című népszerű operettje. A szovjet valóság gyors fejlődése a bécsi operett klaszszikus formájátjelentősen megjavította. Az utóbbi évek folyamán az operettszínházakban a szovjet néző kortársai élethős ábrázolását vagy hazája történelmiének szereplőit látja, s ezek az alakok nem torzan, hanem a valóságnak megfelelően, realisztikusan, szép zenei és drámai formában jelennek meg. A szovjet operett szerzői tevékenyen harcoltak a realista zenés vígjáték megteremtéséért. A fejlődés útján számottevő mérföldkövek voltak Dunajevszkij „Kérők” és Borisz Alekszandrov „A malinovkai menyegző” című operettjei. Később néhány értékes történelmi operett jelent meg, köztük Vlagyimir Scserbacsov „Dohányon vett kapitány” című operettje — melynek egyik kiemelkedő alakja I. Péter cár — valamint Jurij Miljutyin „Zűrzavar a lányok közt” című darabja, amely feltárja a XVII. század orosz életmódját, szatirikus formában leleplezi a korlátolt bojárokat, s megmutatja az ifjúságnak a boldogság jogáért és az élettárs szabad megválasztásáért folytatott harcát. A szovjet operett a háború utáni időben virágzott fel, akikor három kiváló alkotás jelent meg a színpadon: Dunajevszkij „Szabad szél”, Miljutyin „Havasi kürt” és Szolovjev-Szedoj „A legdrágább kincsünk” című operettje. Ezeket állandóan játsszák a Szovjetunió legjobb operettiszínházaiban. Dunajevszkijnek vinnyikov, Krahl és Typot szövegéreírt „Szabad szél” című operettjét nagy sikerrel adják mindenütt. A dallamos muzsika, a fordulatos, természetesen fejlődő cselekmény magával ragadja a nézőt. A mű alapeszméje időszerű: a nép ellenállása a háború és a külföldi intervenciósok fenyegetéseivel szemben, harc az árulók ellen. Az operettben hős partizánalakok elevenednek meg, például Marko, a nép ügyéért küzdő bátor harcos és szerelmese, Sztella, egy tengerész leánya. A nép aktív főhőse az operettnek. A zene feltárja a hősök jellemét. Dunajevszkij operettjében sok szép áriás, kettős és együttes, több re mek kórus- és táncjelenet van. Az egész haladó világban népszerű a „Dal a szabad szélről’. A nézők nagy örömmel fogadták Jurij Miljutyin operett* jét, a „Havasi kürt”-öt, amelyben feltárul a népek barátsága, a nép részvétele a haza szocia* lista átalakításában, a munká* val megváltoztatott természet képe.. A havasi kürt Kárpát* alján és Nyugat-Ukrajnában igen népszerű hangszer. Az operett főmotívuma a hucusok kara: „Megvalósult a nép ál* ma”, amelyben kifejeződik a mű alapeszméje. A „Havasi kürt” hősei boldog, alkotó életet élő ukrán parasztok, hucuklók. Jellemző, hogy a legjobb operettszerzők tehetséges dalköltők is. Dunajevszkij, Miljutyin, Szolovjev-Szedoj zenés vígjátékukat világos, könnyen megmaradó dalokkal töltik meg, amelyeknek drámai szerepük van. A ,,Havasi kürt”-ben fel* csendülő sok remek dalt a né* zők szívesen énekelgetik. „A legdrágább kincsünk” című ope* zett az egyik zeneszerző, Vaszilij Szolovjev-Szedoj szerzemé* nye. A lírikus és komikus, ábrándos és lendületes dalok — amelyeknek legnagyobb mestere Vaszilij Szolovjev-Szedoj — át* fogják a színpadi cselekményt, „A legdrágább kincsünk”, a „Havasi kürt”, a „Szabad szél” és más jó zenés vígjátékok műfaj tekintetében operettek. A zene játssza bennük a főszerepet, nem mellékes funkciót tölt be. Azonban ezek új szellemű ope* rettek, nincs bennük helye a burzsoá operettekben megszo* kott szellemeskedéseknek, trá* gárságnak és az olcsó szenti* mentalizmusnak. A most induló évadban új, jó operetteket mutatnak be a szovjet színpadokon. A színházak és a szerzők — Szolovjev-Szedoj, Miljutyin, Dunajevszkij, Amatolij Novikov, Valentyin Krucsinyin, Jevgenyij Zsarkovszkij, Borisz Tyerentyev és még számos fiatal — szorgalmasan dolgoznak nemcsak Moszkvában és Leningrádban, hanem az összes szövetségi köztársaságban, minden városban, ahol naponta a nézők tízezrei töltik meg az operettszínházak nézőterét. A SZOVJET OPERETT Írta: G. Polanovszkij December végén mutatják be a „Kiskrajcár" (Fiatalok városa) című, új magyar színes játékfilmet, mely Sztálnváros építéséről szól. Képünk: Mészáros Ági Kossuth-díjas, a film egyik jelenetében. ■Ml VESZÜNK fóhrban lévő használt petróleumgáz LÁMPÁKAT Vas- és Edénybolt V. 42 sz. fiók Budapest, VII., Rákóczi út 30. Országos szaküzlet SZÖKIK A MENYASSZONY: DÓZSA (Róbert Károly-krt. 59.) fél 5, háromn. 7, 9. KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM: MÁJUS 1 (Mártírok útja 55.) 8. hétre prol. 4. negyed 7, fél 9. SZABADSÁGHEGYI (Evetke-u 2.) 4-én. 6, 8. A FLOTTA HŐSE: GORKIJ (Orosznyelvű mozi, Akácfa u. 4.) prol. háromn. 6, 8. TOLDI, plasztikus mozi: (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) prolongálja nagysikerű műsorát. 5, negyed 7, fél 8. VADÁSZTÖRTÉNET: FÁKLYA (Leninkrt. 88.) prof. negyed 5, negyed 7, negyed 9. 1. Magyar híradó, 2. Szovjet híradó, 3. Matyóföldön, 4. Osztrák—magyar labdarúgómérkőzés, 5. Híres vásár: HÍRADÓ (Lenin-krt. 13.) Reggel 9- től este 11-ig folytatólag. Osztrák—magyar labdarúgómérkőzés: kisérőműsor a Puskin, Dózsa, Felszabadulás, Fáklya mozikban. Országjáró úttörők: kisérőműsor az Óbuda és Partizán mozikban. Cseh—magyar labdarúgómérkőzés: kísérőműsor az Ady, Újlaki mozikban. Anna: SPORT (Thököly út 56.) fél 4, háromn, 6, 8. Róma, 11 óra: JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) fél 4, háromn, 6, 8, BÁSTYA (Lenin krt. 8.) 3. hétre prof. 11. 1, 3, 5, 7, 9. Föltámadott a tenger I.-II.: UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 5, 3. Leleményes asszonyok: ADY (Somogyi Béla-út 3.) fél 4, háromn. 6, 8. A boldogság madara: TANÁCS (Szt. István-krt. 10.) prol. 10. 12 negyed 3, fél 5, háromn. 7, 9, MARX (Landler Jenő-u. 39.) fél 4, háromn. 6. negyed 9. Elveszett melódiák: BETHLEN (Bethlen Gábor-tér 3.) prol. 4, negyed 7, fél 9, CSOKONAI (Népszínház- U. 13.) prol. 10, 12, 2, 4, 6 8. Az óceán jegén: ÓBUDA (Selmeci-K. 14.) 4. negyed 7. fél 9. Első hangverseny: TINÓDI (Nagymező-u. 8.) prol. fél 4, háromn. 6. 8. Erkel: VERSENY (Szt. László-tér 14.) fél 6, háromn. 8. Állami Áruház: PAMUTTEXTIL KULTÚROTTHON (Fehérvári-út 47.) 3-án: fél 4, háromn. 6, 8. Twist Olivér, KULTÚR (Kinizsi u. 28.) fél 4, háromn. 6, 8. Angyallal nyaraltam: BEM (Mártírok útja 5/b.) prof. fél 11, fél 1 fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. RÁKÓCZI (Rákóczi ú 68.) 11, 1, 3, 5, 7, 9. PARTIZÁN (Üllői út 101.) 4, negyed 7, fél 9. IPOLY (Csáky u. 65.) fél 4, háromn. 6. negyed 9. Póruljárt kereszteslovagok: ZRÍNYI (Lenin-krt. 26.) prol. 4, negyed 7, fél 9. Emberrablók: PENTELE (Lenin-krt. 39.) prol. 10, 12, 2, 4, 6, 8. Mafeszimka: (kisérőműsor: Este a fonóban) . ALKOTÁS (Alkotás-u. 11.) 10, 12, 2, 4, negyed 7, fél 9. ÉVA (Erzsébet királyné-út 36/b.) fél 4, háromn. 6, 8. NAP (Népszínház-u. 31.) fél 4, háromn. 6, 8. Díszmagyar: BÁNYÁSZ A-terem (József-krt. 63.) 4, negyed 7, fél 9. Nevess velünk: BÁNYÁSZ B-terem (József-krt. 63.) fél 6, fél 8, OTTHON (Beniczky-u. 35.) fél 4, háromn. 6, 8. Rejtelmes sziget: HONVÉD (Rákócziút 82.) fél 11, fél 1, fél 3 fél 5, fél 7, fél 9. Rigoletto: TÁTRA (Üllői-út 63.) prof. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Táncmester: BÉKE (Szt. László-út 48.) fél 5, fél 8. Két krajcár reménység: ÁRPÁD (Kerepesi-út 146.) negyed 6, fél 8. Az asszony állja a szavát: HAZÁM (Váci út 150.) 4. negyed 7, fél 9. Titkos küldetés: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) fél 4, háromn. 6, 8. Óceán vándora: DIADAL (Krisztinakrt. 155.) 4. negyed7, fél 9. Traktoristalány: VASVÁRI (Kerepesiút 44.) háromn. 4, háromn. 6, 8. ÓRA- ÉS ÉKSZER vétel eladás javítás A BKV ÓRAÉS ÉKSZER BOLTJAIBAN a város minden pontján Javításra szoruló ruháit is készpénzért megveszi . BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ • VÁLLALAT FELVEVŐHELYEK: Rottenbiller-u. 2. (Baross-tér sarok.) Népszínház-u. 13. Mártírok-útja 8—10. Bartók, Béla-út 37. Lenin-krt. 23. (Wesselényi-u. sarok.) Szent István-krt. 5. Kinizsi-u. 11. József-krt. 53. (Baross-utca sarok.) Majakovszkij-utca 101. HÉTFŐ, 1933 NOVEMBER 6. Befejeződött a zenei hét A II. magyar zenei hét a szombaton és vasárnap délelőtt, délután tartó vitával befejeződött. A vitához a Szovjetunió küldöttei, a kínai, román, csehszlovák, német, lengyel, francia, holland küldöttek is hozzászóltak. Beszédeiket, amelyek igen értékes, hasznos tanulságokat nyújtottak zenei életünk számára, külön ismertetjük. A plénum utolsó, de egyben legsikerültebb hangversenyét Sárközi István „Ifjú élet” című nyitánya vezette be. A mai fiatalság érzésvilágait, életkedvét és a mai élettel való összeforrottságát rajzolja a zene eszközeivel. Az est középső száma Mihály András új műve: gordonkaversenye, nemcsak szerzőjének nagy fejlődését mutatja, de olyan ihletett mű, amely zeneirodalmunk értékes gyarapodását, jelenti. A három tétel (Poéma, Ballada, Capriccio) telítve van meleg érzéssel, mély gondolattal. A témák feldolgozása a csellószólam és a zenekar mesteri kezelése a kompozíciót az újmagyar zeneszerzés legjobb művei közé állítják. (Csak az a megjegyzésünk, hogy egyes túlméretezett részek lerövidítése előnyére válnék a műnek.) Kiváló gordonkaművésznőnk, Dénes Vera színes-lélekkel, hajlékeny, tónussal, bravúrosan lát* szórta igényes szólamát. A koncert második részében Sugár Rezső (Romhányi József szövegére komponált) „Hősi ének”-e hangzott el. A hatalmas oratórium ismét — mint már minden előbbi előadásán is — rendkívül felemelő, lelkesítő hatással volt a hallgatóságra. Sugár „Hősi ének”-e kétségkívül az utóbbi idők egyik legsikerültebb, leghatásosabb, ugyanakkor rendkívül népszerűséget elért zenei alkotása. Az est előadói, elsősorban Somogyi László, a kitűnő karnagy és vezénylete alatt az Állami Hangverseny Zenekar, a Rádió Énekkar a Horváth Mihály-téri általános iskola úttörő énekkara, a szólisták: Dénes Vera, Szecsődy Irén, Tiszay Magda, Rosier Endre Jámbor László mindent megtettek, hogy az új, magyar műveket e legodaadóbban, legszebben közvetítsék. Az eredmény és siker nem is maradt el. (P..) ha szemüveget vásárol kérjen ABSORBCIÓS ÜVEGET Napfénynél, villanynál a fáradt és érzékeny szemre nyugtató, jótékony hatású. Minden OFOTGRT- boltban kapható Kálmán Imre meghalt Párizsi jelentés adta hírül, hogy Kálmán Imre, a világhírű magyar zeneszerző, pénteken este hetvenegyéves korában eltávozott az élők sorából. Kálmán Imre 1882. október 24-én született Budapesten. Élete javarészét Bécsben töltötte. 1938-ban Párizsba menekült a nácizmus elől. Művei közül legismertebbek a „Csárdásikirálynő”, a „Montmartre-i ibolya”, „Marka grófnő”, „Cigányprímás”. Ezeken kívül még sok más operettmuzsikát komponált, amelyek az egész világot bejárták. A Fővárosi Operettszínház ebben az évadban hozza színre a „Csárdáskirály* né‘’-t.