Esti Budapest, 1953. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-02 / 257. szám

* „2:0 a javunkra" A Bábszínházban, új szatíra próbáján Amióta először járt hazánk­ban az ú­ rokonszenves, egy­szerű ember, az a nagyszerű szovjet művész, akinek kezében szinte lelket kaptak a bábuk — Szergej Obrazcov ,— a magyar bábszínjátszás új utakra lépett. Ma már nemcsak a legifjabb közönség látogatja a bábszínhá­zat, hanem a felnőttek közül is igen sokan kedvelik. A felnőtt előadások jegyeiért ugyanolyan versengés folyik, mint a nagy színházakba szóló jegyekért Novemberre új darab bemu­tatására készülnek a Sztálin-úti híres „bábubirodalomban”: az Állami Bábszínházban. Címe: „2:0 a javunkra“ Szerzője Pocj­alkov. Ennek a darabnak bizonyára nagy sikere lesz majd nemcsak a bábjáték, hanem a sport ba­rátai közt is. Arról szól ugyan­is, hogy az egyoldalúan tudo­mányának élő, ifjú őslénykutató Viktor Odutov,­­hogyan válik a gyönyörű Vera Petrova, műug­róba­jnoknő szívének és kezének elnyeréséért maga is sportolóvá, zárkózott tudósból az élet tel­jességét és szépségét megis­merő, egészséges, vidám fiatal­emberré. Láthatjuk már a darab meséjéből, hogy mozgalmas, ér­dekes sportjelenetekben gyönyör­ködhetünk majd. Egyik kép az uszodába visz el bennünket, ahol Verocska, a­­hősnő pompás ugrásait­­gyakorolja, egy­­másik képben nyüzsgő jégpályát látunk s a korcsolyázók közt megpil­lantjuk a prém­szegélyes ruhács­kájában Verát, aki másfélperces műkorcsolyázó számot mutat be. A tornatermi edzésen Viktor, a főhős nyújtón végez lélegzetel­állító lengéseket és óriásköröket, sőt még egy futballmecs­ televí­ziós közvetítéséből is ízelítőt kapunk. Látogatásunkkor éppen a ti­zenegyedik képet próbálták, amelyikben Viktor nagymamája, Xénia Ivanovna és a sportra­jongó, öreg csillagász-prof­esz­­szor Viletörök moszkva kör­nyéki­­nyaralójában a Sebész—Meteor labdarúgómérkőzés , televíziós­­közvetítését figyelik. A próba ugyanolyan ko­molyan folyik itt is, mint­ a nagy színházakban. A­­rendező —­ -Szegő Iván, aki egyben a darab fordítója is — és a já­tékmester a szerepkönyvvel és jegyzet­könyvvel el­helyezkednek a sötét nézőtér első sorában egy asztali lámpa fénykörében. A Operaházi Nincs előadás. — Opera­­ház Erky»Szinház&: SZOT művész­­együletes vllegversenye (tél 9). ■— Nemzeti Szmiház: A nők iskolája (Gabányi­ és Szentpétery-bérlet, 7). — Katona József Színház: Fáklyaláng (7). — A Magyar Néphadsereg­ Szín­háza: Cyrano de Bergerac (7).—Ma­dách Színház: Romeo és Júlia (7). — Ifjúsági Színház: Páncélvonat (7). — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Az eltüsszentett birodalom (7). — Fő­városi Operettszínház: Nincs előadás — Vidám Színpad: Nincs előadás. — Fővárosi Víg Színház: Újpesti lány. *7). — Állami Falu Színház: (Ma­­dách-tér): Sevillai borbély. (A Ma­gyar Néphadsereg Színháza előadása, 7). — Állami Bábszínház: Nincs elő­adás. — Artista Varieté: Vidám ta­lálkozás (fél 7, fél 9). 1953 november 1—fz. CSUK ÉS GEK: (Kisérőműsor: Kaa­tanka és Kutyakötelesség): COR­VIN (Kisfa­ludy-köz) háromn. 4, 6, fél 9. ŐFENSÉGE LEVEST FŐZ: PUSKIN (Kossuth Lajos­ u. 18.) fél 10, fél 12, fél 2, fél 4, háromn. 6, 8. FEL­­SZABADULÁS (Flórián-tér 3.) fél 4, háro­m­. 6, 8. LESZÁMOLÁS: URÁNIA (Rákóczi-út 21.) prol. fél 5, fél 8, DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) 5, 8. A FLOTTA HŐSE: SZIKRA (Lenin­krt. 120.) 4. hétre prol. 10, 12, ne­gyed 3, fél 5, háromn. 7, 9. GYÖNGYVIRÁGTÓL LOMBHULLÁ­SIG. (Kísérőműsor: Szépség és erő ünnepe): VÖRÖS CSILLAG (Lenin­­krt. 45.) 6. hétre prol. fél 5, há­romn. 7, 9, SZABADSÁG (Bartók Béla­ út 64.) prol. 11, háromn. 2, 4, negyed 7. fél 9, MUNKÁS (Kápolna, u. 3/b.) negyed 6, fél 8, ZUGLÓI (Angol-u. 26.) fél 4, háromn. 6, ne­gyed 9, RÁKOSI MÁTYÁS KUL­­TÚRHÁZ (József Attila­ tér 4.) ne­gyed 6, fél 8, szerda szünnap, FÉNY (Újpest) 6. hétre prof. 6, 8. színpadon megjelenik az ősz­hajú naigyanyó-bá­bú s a rádió­­közvetítés szünetében hívogatni kezdi a ba­romfika­t é s azok besétálnak: elől a délceg kakas, mögötte a tyúkok, majd a mó­kás kacsa és a követelőző puly­ka. Nagyanyó kedveskedve szór­ja elébük a kukoricát, a barom­­fik pedig mohón csipegetni kez­denek, közben beszélgetnek és hálálkodnak a maguk baromfi­­nyelvén. Egyszerű ezt így el­mondani, sokkal nehezebb azon­ban életszerűen eljátszani. Sze­gő elvtárs, a rendező, négyszer is megismételteti a jelenetet, amíg a mozgás és a hang megfelelő lesz vagyis a kac­­kas elég daliás, a kacsa elég esetlen és rekedt, a pulyka elég szemtelen már. — Ba­romfik! — szól fel a színpadra a rendező. — Próbál­játok csak a hangot mindnyá­jan egyszerre! — A következő pillanatban olyan kárálá­s, há­pogás, szóval olyan baromfi­­hangzavar támad, akárcsak­­egy népes baromfiudvarban. De nézzünk be néhány percre a paraván mögé is! Kik mozgatják, beszéltetik a bábukat? Nagyanyó fehérhajú, rokon­szenves figuráját Könyves Tóth Erzsi mozgatja és beszélteti. Teleszov csillagász professzort Leviczky Andor „alakítja”. A főhős megelevenítője Lázár Gida — a bábjátszáshoz szükséges emeletesta­lpú szandáljában — ezúttal a „közönség”, mivel ép­pen nincs jelenése. Verocska kedves szerepét a Jászai-díjas Szöllősi Irén játssza majd. Ahogyan a szereplők munká­ját figyeltük, majd körülnéztünk a különböző műhelyekben, ahol a bábuk születnek — jellegzetes fejet, agyafúrt technikai szer­kezetet és változatos kosztümö­ket kapnak, vagy ahonnan a díszletek kikerülnek — megál­la­pítottuk, hogy nem játék a báb­játék.*, A színész igen komoly fizikai és művészi munkát végez egyszerre, s a híresztelések el­lenére a bábszínpadon sem ol­vashatja szerepét, mert a bábu mozgatásával van elfoglalva. A műhelyekben pedig egy-egy ba­­baszereplő­t több változatban is elkészítenek. Mindegyik figurá­nak más és más a technikai szerkezete — aszerint, hogy a darabban milyen mozgást kell végeznie vagy­­más-más kosz­tümben van. Elképzelhetjük, hogy a bonyolult sportmozgá­sokhoz micsoda ötletes­­szerke­zetekre volt szükség. De Jako­­vics József szobrászművész és Kemény Henrik, a mechanikai műhely vezetője — aki régi magyar bábjátékos „dinasz­tia” sarja — mindezeket a pro­blémákat­­leleményesen megol­dották. Mielőtt elbúcsúznánk 3. „bábú­­országtól”, megkérdezzük Szegő Iván főrendezőt, hogyan kama­toztatják az Obrazcovtól tanultakat például az új darabban. Vála­szul Szegő elvtárs elmondja, hogy már a darab témája is olyan, amilyenre azelőtt nem mertek volna vállalkozni. Tud­ták, hogy a romantikus mese és a gyilkoshumorú szatíra báb­színpadra való, de azt csak Ob­­razcovtól tanulták meg, hogy a mai témájú, a mai emberek apróbb hibáit, gyöngeségeit, kedves humorral kigúnyoló lírai komédia is alkalmas bábjátszásá­ra­. Itt például 3 főhősben csak a tudományának élő, egyoldalú tudóst, vetélytársában az öntelt fiatalembert, egy orvosfigurában, a túlzott fontoskodást és a tu­dományos nagyképűséget gú­nyolják ki, s mindezzel nevelni akarnak. Kis Erzsébet A szovjet nép szereti az operett életvidám művészetét. A nagy igényű szovjet kö­zönség egy­általán nem haj­landó feltétel nélkül el­fogadni mindazt, amit 35 év ■alatt e műfajiban a szovjet szer­zők alkottak. A szovjet köztár­saságok zeneszerzőinek tollából körülbelül 200 operett került ki. Ebből Iszaak Dumajevszkij, Ju­­rij Miljutyin, Borisz Alekszand­­rov, Vaszi­lj Szolovjev-Szedoj elismert operettszerzők körülbe­lül 20 operettjét, Borisz Moro­­rovszov, Vlagyimir Scserbacsov, Konsztantyin Lisztov és néhány más zeneszerző egyes operett­jeit állandóan játsszák a szín­házakban. A legjobb szovjet operettek jellemző vonásai: a népiesség, a magas eszmeiség, az élet rea­lisztikus ábrázolása és a vilá­gos nemzeti forma. Mindezt be­fogadja kereteibe e műfaj, amely néha szatirikusan éles, sőt maróan gúnyos, de gyakran megtölti a tiszta­­emberi érzé­sek­ friss romantikája. A mai szovjet operettek de­mokratikus és nemzeti talajban gyökereznek. Előzményeik a XVIII. század vígoperái, vala­mint a XIX. század szerzőinek klasszikus operettjei: Gulak Artyomov­ Szkij „A zaporozsjei a Dunán túl”-j­a és Liszenko „Natalka Poltavká”-ja. Az ope­rett fejlődésének első korszaká­ból való Azeir Gadzsibekov azerbajdzsáni zeneszerző „A­­ki-­­­váncsi vőlegény” és Dolidze „Keto és Kote” című népszerű operettje. A szovjet valóság gyors fejlődése a bécsi operett klasz­­sziku­s formáját­­jelentősen meg­javította. Az utóbbi évek folya­mán az operettszínházakban a szovjet néző kortársai élethős ábrázolását vagy hazája törté­nelmiének szereplőit látja, s­ ezek az alakok nem torzan, ha­nem a­ valóságnak megfelelően, realisztikusan, szép zenei és drámai formában jelennek meg. A szovjet operett szerzői te­vékenyen harcoltak a realista zenés vígjáték megteremtés­éért.­ A fejlődés útján számottevő mérföldkövek voltak Dun­a­­jevszkij „Kérők” és Borisz Aleksz­an­drov­­ „A malinovkai menyegző” című operettjei. Később néhány értékes törté­nelmi operett jelent meg, köz­tük Vlagyimir Scserbacsov „Dohányon vett kapitány” című operettje — melynek egyik ki­emelkedő alakja I. Péter cár — valamint Jurij Miljutyin „Zűr­zavar a lányok közt” című da­rabja, amely feltárja a XVII. század orosz életmódját, szatiri­­kus formában leleplezi a korlá­tolt bojárokat, s megmutatja a­z ifjúságnak a boldogság jogáért és az élettárs szabad megvá­lasztásáért folytatott harcát. A szovjet operett a háború utáni időben virágzott fel, aki­kor három kiváló alkotás jelent meg a színpadon: Du­najevszkij „Szabad szél”, Miljutyin „Ha­vasi kürt” és Szolovjev-Sze­doj „A legdrágább kincsünk” című operettje. Ezeket állan­dóan játsszák a Szovjetunió leg­­jobb operettiszí­n­házaiban. Dunajevszkijnek vinnyi­kov, Krahl és Typot szövegére­­írt „Szabad szél” című operett­jét nagy sikerrel adják min­denütt. A dallamos muzsika­, a fordulatos, természetesen fejlő­dő cselekmény magával ragadja a nézőt. A mű alapeszméje idő­szerű: a nép ellenállása a­ há­ború és a külföldi intervenció­sok fenyegetéseivel szemben, harc az árulók ellen. Az ope­rettben hős partizánalakok ele­venednek meg, például Marko, a nép ügyéért küzdő bátor har­cos és szerelmese, Sztella, egy tengerész leánya. A nép aktív főhőse az operettnek. A zene feltárja a­ hősök jellemét. Duna­­jevsz­kij operettjében sok szép áriás, kettős és együttes, több re­ mek kórus- és táncjelenet van. Az egész haladó világban nép­szerű a „Dal a szabad szélről­’. A nézők nagy örömmel fo­gadták Jurij Miljutyin operett* jét, a „Havasi kürt”-öt, amely­­ben feltárul a népek barátsága, a nép részvétele a haza szocia* lista átalakításában, a munká* val megváltoztatott természet képe.. A havasi kürt Kárpát* alján és Nyugat-Ukrajnában igen népszerű hangszer. Az operett főm­otívuma a hucusok kara: „Megvalósult a nép ál* ma”, amelyben kifejeződik a mű alapeszméje. A „Havasi kürt” hősei boldog, alkotó éle­tet élő ukrán parasztok, hucuk­lók. Jellemző, hogy a legjobb operettszerzők tehetséges dal­­költők is. Dunajevszkij, Milju­tyin, Szolovjev-Szedoj zenés vígjátékukat világos, könnyen megmaradó dalokkal töltik meg, amelyeknek drámai szerepük van. A ,,Havasi kürt”-ben fel* csendülő sok remek dalt a né* zők szívesen énekelgetik. „A legdrágább kincsünk” című ope* zett az egyik zeneszerző, Vaszi­lij Szolovjev-Szedoj szerzemé* nye. A lírikus és komikus, áb­rándos és lendületes dalok —­ amelyeknek legnagyobb mestere Vaszilij Szolovjev-Szedoj — át* fogják a színpadi cselekményt, „A legdrágább kincsünk”, a „Havasi kürt”, a „Szabad szél” és más jó zenés vígjátékok mű­­faj tekintetében operettek. A ze­­ne játssza bennük a főszerepet, nem mellékes funkciót tölt be. Azonban ezek új szellemű ope* rettek, nincs bennük helye a burzsoá operettekben megszo* kott szellemeskedéseknek, trá* gársá­gnak és az olcsó szenti* men­tal­izmusnak. A most induló évadban új, jó operetteket mutatnak be a szov­jet színpadokon. A színházak és a szerzők — Szolovjev-Szedoj, Miljutyin, Dunajevszkij, Ama­­to­l­ij Novikov, Valentyin Krucsi­­nyin, Jevgenyij Zsarkovszkij, Borisz Tyerentyev és még szá­­mos fiatal — szorgalmasan dol­goznak nemcsak Moszkvában és Lenin­gr­ád­ban, hanem az összes szövetségi köztársaságban, min­­den városban, ahol naponta a nézők tízezrei töltik meg az operettszínházak nézőterét. A SZOVJET OPERETT Írta: G. Pol­anovszkij December végén mutatják be a „Kiskrajcár" (Fiatalok városa) című, új magyar színes játékfilmet, mely Sztálnváros építéséről szól. Képünk: Mészáros Ági Kossuth-díjas, a film egyik jelene­tében. ■Ml V­ESZÜNK fóhrban lévő használt petróleumgáz LÁMPÁKAT Vas- és Edénybolt V. 42 sz. fiók Budapest, VII., Rákóczi­ út 30. Országos szaküzlet SZÖKIK A MENYASSZONY: DÓZSA (Róbert Károly-krt. 59.) fél 5, há­romn. 7, 9. KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM: MÁ­JUS 1 (Mártírok útja 55.) 8. hétre prol. 4. negyed 7, fél 9. SZABAD­SÁGHEGYI (Evetke-u 2.) 4-én. 6, 8. A FLOTTA HŐSE: GORKIJ (Orosz­nyelvű mozi, Akácfa­ u. 4.) prol. há­romn. 6, 8. TOLDI, plasztikus mozi: (Bajcsy-Zsi­­linszky­ út 36.) prolongálja nagysi­kerű műsorát. 5, negyed 7, fél 8. VADÁSZTÖRTÉNET: FÁKLYA (Lenin­­krt. 88.) prof. negyed 5, negyed 7, negyed 9. 1. Magyar híradó, 2. Szovjet híradó, 3. Matyóföldön, 4. Osztrák—magyar labdarúgómérkőzés, 5. Híres vásár: HÍRADÓ (Lenin-krt. 13.) Reggel 9- től este 11-ig folytatólag. Osztrák—magyar labdarúgómérkőzés: kisérőműsor a Puskin, Dózsa, Fel­szabadulás, Fáklya mozikban. Országjáró úttörők: kisérőműsor az Óbuda és Partizán mozikban. Cseh—magyar labdarúgómérkőzés: kí­­sérőműsor az Ady, Újlaki mozik­ban. Anna: SPORT (Thököly­ út 56.) fél 4, háromn, 6, 8. Róma, 11 óra: JÓZSEF ATTILA (Kál­vária-tér 7.) fél 4, háromn, 6, 8, BÁSTYA (Lenin­ krt. 8.) 3. hétre prof. 11. 1, 3, 5, 7, 9. Föltámadott a tenger I.-II.: UGOCSA (Ugocsa­ u. 10.) 5, 3. Leleményes asszonyok: ADY (Somogyi Béla-út 3.) fél 4, háromn. 6, 8. A boldogság madara: TANÁCS (Szt. István-krt. 10.) prol. 10. 12 ne­gyed 3, fél 5, háromn. 7, 9, MARX (Landler Jenő-u. 39.) fél 4, háromn. 6. negyed 9. Elveszett melódiák: BETHLEN (Beth­len Gábor-tér 3.) prol. 4, negyed 7, fél 9, CSOKONAI (Népszínház- U. 13.) prol. 10, 12, 2, 4, 6 8. Az óceán jegén: ÓBUDA (Selmeci-K­. 14.) 4. negyed 7. fél 9. Első hangverseny: TINÓDI (Nagyme­­ző-u. 8.) prol. fél 4, háromn. 6. 8. Erkel: VERSENY (Szt. László-tér 14.) fél 6, háromn. 8. Állami Áruház: PAMUTTEXTIL KUL­TÚROTTHON (Fehérvári-út 47.) 3-án: fél 4, háromn. 6, 8. Twist Olivér, KULTÚR (Kinizsi­ u. 28.) fél 4, háromn. 6, 8. Angyallal nyaraltam: BEM (Mártírok útja 5/b.) prof. fél 11, fél 1 fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. RÁKÓCZI (Rá­kóczi ú­ 68.) 11, 1, 3, 5, 7, 9. PAR­TIZÁN (Üllői­ út 101.) 4, negyed 7, fél 9. IPOLY (Csáky­ u. 65.) fél 4, háromn. 6. negyed 9. Póruljárt kereszteslovagok: ZRÍNYI (Lenin-krt. 26.) prol. 4, negyed 7, fél 9.­­ Emberrablók: PENTELE (Lenin-krt. 39.) prol. 10, 12, 2, 4, 6, 8. Mafeszimka: (kisérőműsor: Este a fo­nóban) . ALKOTÁS (Alkotás-u. 11.) 10, 12, 2, 4, negyed 7, fél 9. ÉVA (Erzsébet királyné-út 36/b.) fél 4, háromn. 6, 8. NAP (Népszínház-u. 31.) fél 4, háromn. 6, 8. Díszmagyar: BÁNYÁSZ A-terem (Jó­­zsef-krt. 63.) 4, negyed 7, fél 9. Nevess velünk: BÁNYÁSZ B-terem (József-krt. 63.) fél 6, fél 8, OTT­HON (Beniczky-u. 3­5.) fél 4, há­romn. 6, 8. Rejtelmes sziget: HONVÉD (Rákóczi­­út 82.) fél 11, fél 1, fél 3 fél 5, fél 7, fél 9. Rigoletto: TÁTRA (Üllői-út 63.) prof. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Táncmester: BÉKE (Szt. László-út 48.) fél 5, fél 8. Két krajcár reménység: ÁRPÁD (Ke­­repesi-út 146.) negyed 6, fél 8. Az asszony állja a szavát: HAZÁM (Váci­ út 150.) 4. negyed 7, fél 9. Titkos küldetés: ÚJLAKI (Bécsi­ út 69.) fél 4, háromn. 6, 8. Óceán vándora: DIADAL (Krisztina­­krt. 155.) 4. negyed­­7, fél 9. Traktoristalány: VASVÁRI (Kerepesi­­út 44.) háromn. 4, háromn. 6, 8. ÓRA- ÉS ÉKSZER vétel eladás javítás A BKV ÓRA­­ÉS ÉKSZER BOLTJAIBAN a város minden pontján Javításra szoruló ruháit is készpénzért megveszi . BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ • VÁLLALAT FELVEVŐHELYEK: Rottenbiller-u. 2. (Baross-tér sarok.) Népszínház-u. 13. Mártírok-útja 8—10. Bartók, Béla-út 37. Lenin-krt. 23. (Wesselényi-u. sarok.) Szent István-krt. 5. Kinizsi-u. 11. József-krt. 53. (Baross-utca sarok.) Majakovszkij-utca 101. HÉTFŐ, 1933 NOVEMBER 6. Befejeződött a zenei hét A II. magyar zenei hét a szombaton és vasárnap dél­előtt, délután tartó vitával befe­jeződött. A vitához a Szovjet­unió küldöttei, a kínai, román, csehszlovák, német, lengyel, fran­cia, holland küldöttek is hozzá­szóltak. Beszédeiket, amelyek igen értékes, hasznos tanulságo­kat nyújtottak zenei életünk szá­mára, külön ismertetjük. A plénum utolsó, de egyben legsikerültebb hangversenyét Sárközi István „Ifjú élet” című nyitánya vezette be. A mai fiatalság érzésvilágait, életked­vét és a mai élettel való össze­forro­ttságát rajzolja a zene esz­közeivel. Az est középső száma Mihály András új műve: gordonkaverse­nye, nemcsak szerzőjének nagy fejlődését mutatja, de olyan ihletett mű, amely zeneirodal­munk értékes gyarapodását, je­lenti. A három tétel (Poéma, Ballada, Capriccio) telítve van meleg érzéssel, mély gondolat­tal. A témák feldolgozása a csellószólam és a zenekar mes­teri kezelése a kompozíciót az új­­magyar zeneszerzés legjobb művei közé állít­ják. (Csak az a megjegyzésünk, hogy egyes túl­méretezett részek lerövidítése előnyére válnék a műnek.) Ki­váló gordonkaművésznőnk, Dé­nes Vera színes-lélekkel, hajlé­­keny, tónussal, bravúrosan lát* szórta igényes szólamát. A koncert második részében Sugár Rezső (Romhányi József szövegére komponált) „Hősi ének”-e hangzott el. A hatal­mas oratórium ismét — mint már minden előbbi előadásán is — rendkívül felemelő, lelke­sítő hatással volt a hallgató­­ságra. Sugár „Hősi ének”-e két­­ségkívül az utóbbi idők egyik legsikerü­ltebb, legha­t­ásosabb, ugyanakkor rendkívül népszerű­séget elért zenei alkotása. Az est előadói, elsősorban Somogyi László, a kitűnő kar­nagy és vezénylete alatt az Állami Hangverseny Zenekar, a Rádió Énekkar a Horváth Mi­­hály-téri általános iskola úttörő énekkara, a szólisták: Dénes Vera, Szecsődy Irén, Tiszay Magda, Rosier Endre Jámbor László mindent megtettek, hogy az új, magyar műveket e leg­­odaadóbban, legszebben közve­títsék. Az eredmény és siker nem is maradt el.­ ­ (P.­­.) h­a szemüveget vásárol kérjen ABSORBCIÓS ÜVEGET Napfénynél, villanynál a fáradt és érzékeny szemre nyugtató, jótékony hatású. Minden OFOTGRT- boltban kapható Kálmán Imre meghalt Párizsi jelentés adta hírül, hogy Kálmán Imre, a világhírű magyar zeneszerző, pénteken este hetvenegyéves korában eltávozott az élők sorából. Kálmán Imre 1882. október 24-én született Budapesten. Élete javarészét Bécsben töl­­tötte. 1938-ban Párizsba mene­kült a nácizmus elől. Művei közül legismertebbek a „Csár­­dásikirálynő”, a „Montmartre-i ibolya”, „Marka grófnő”, „Ci­gányprímás”. Ezeken kívül még sok más operettmuzsikát kom­ponált, amelyek az egész vilá­got bejárták. A Fővárosi Ope­rettszínház ebben az évadban hozza színre a „Csárdáskirály* né‘’-t.

Next