Esti Budapest, 1954. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1954-11-01 / 258. szám

ROKONOK Móricz Zsigmond regénye filmen vákt arányos és plasztikus meg­formálására. Így aztán a sze­replők nagyrészt kibontatla­nokká és egysíkúakká váltak. Móricz démonikusan nagy­vonalú polgármesteréből pél­dául joviális, ősz tisztviselő lett, afféle kis panamista, aki csak szerencséjének köszönheti, hogy ép bőrrel kerül ki a kö­rülötte sodró eseményekből. De hasonlóan egysíkú a többi figura is, az egy Kopjáss kivé­telével. Az ő figurája, központi szerepe, lehetőséget nyújt a bővebb kidolgozásra és ezt nem is mulasztották el a film alko­tói. A belső konfliktusok soro­zata, amelyeket Móricz oly megrázó erővel ábrázol, azon­kívül az a nepotikus háló, amely az akkori társadalom minden , életrevaló csíráját megfojtotta, jelentéktelenné vált. Halvány mását kapjuk így a „Rokonok“-nak, igaz, cselekményben hű mását. Kétségtelen, hogy filmen mindazt visszaadni, ami Móricz regényének sajátja, lehetetlen. De éppen azért nyúlhattak volna a film alkotói nagyobb bá­torsággal a műhöz, hogy a leglé­nyegesebb erősebben kidolgozva és jobban általánosítva kerüljön a mozilátogatók elé. Nem egy jelenete a filmnek, azt bizo­nyítja, hogy képesek erre (pél­dául a már említett kezdés vagy a parlamenti jelenet). A film szereplői a forga­­tókönyv előírta szerepek lehe­tőségeit jól felhasználják. Nem a színészek hibája, hogy a nyúlfarknyivá vagy a cselek­mény szempontjából jelenték­telenné vált szerepekben nem valósíthatták meg azt a fi­gurát, amely a mű ismerőinek szerű művész, mint Tolnay Klári, éppen a lehetőségek korlátai miatt, a filmben keve­sebbet nyújthat, mint ugyan­ebben a szerepben a színpadon már nyújtott. Ungváry László, Kopjáss szerepében az egyet­len, aki kielégíti a nézőt. Raj­­nay Gábor polgármestere, Pécsi Sándor Kardics bácsija, Gázon Gyula és Gobbi Hilda a két rokon szerepében. Tí­már József, mint dr. Martiny nem bonthatják ki képességei­ket épp a felsorolt okok miatt. Indokolatlan viszont Temessy Hédi alakítása — szépen jár és mosolygós, semmi több. Máriássy Félix nem egy filmjével bebizonyította már, hogy egyike legjobb rendező­inknek. Ezúttal lenyűgözte a feladata nagysága, s ez talán megbéklyózta fantáziáját. Na­gyobb igényekkel léphetünk fel ma már filmjeinkkel szemben, semhogy megelégednénk bár­mily nagy remekmű „szolid“ fotografálásával. Bátor jellem­zés, a filmszerű eszközök he­lyes használata, a mű lénye­gének plasztikus­­kidomborítá­sa érdekében, „saját stílus“ 'kialakítása — olyan követelmé­nyek, amelyeknek film­művészeink ma már meg tud­nak felelni, s amelyet közön­ségünk joggal elvár. S külö­nösen fontos mindez, a klasz­­szikusok filmrevitelénél. Mert a film megismerteti a művet azokkal is, akikhez az ere­deti még nem jutott el. Máriássy Félix képes erre, ha nagyobb bátorsággal, szárnya­­lóbb fantáziával dolgozik (amely egyébként sajátja) és szembeszáll a lapos forgató­könyvek nyűgével. A „Roko­­nok“ olyan jelenetei, amelyek a forgatókönyvben kevesebb kötöttséget tartalmaztak és többet bíztak a rendezőre, ugyancsak ezt bizonyítják. Lenkei Lajos Amíg a „Rokonok“ című Mm feliratai peregnek, a vilá­gos betűk mögött Zsarátnok vá­ros utcáit látjuk, ahol a járóke­e­lők „tiszteletteljes“ kalapeme­léssel köszöntik egymást. S bár a film élőzenéje szól, szinte hall­juk: „alázatos tiszteletem“, „alázatos szolgája“ és a többi hasonló köszöntést —, és ezzel egycsapásra Móricz Zsigmond művének hangulata ragad meg bennünket. A kezdet tehát jó, sőt­­kitűnő. Ott járunk egy esős reggelen, a két világháború közötti időben, egy magyarországi kisváros locspocsos utcáin. Zsarátnok város urai főügyészválasztásra készülnek. És már benne is va­gyunk a móriczi mű sodró cselekményében. Szemünk előtt vonulnak el a regényt­ől és színpadról jól ismert figurák, ott bontakozik ki a vásznon, a szemünk előtt a „panamák or­szága“, Kopjáss István tragé­diája , s mégis érdeklődésünk ellankad, s egyre növekszik valami hiányérzet. Hiányzik a Hímből a móriczi hősök és a móriczi jellemzőerő. Remekművet filmre vinni, nem könnyű feladat. S a siker — mint más filmnél is — első­sorban a forgatókönyv-író művészi bátorságától függ. Ez­úttal is ezt kell megállapíta­nunk: a klasszikusaik iránti ke­gyelet, a filmr­eültet­ésnél nem zárja fel, hogy a filmszerű ele­meket bátran használjuk, ép­pen a mű hű visszaadása érde­kében. A „Rokonok“ esetében, a forgatókönyv-író Thurzó Gá­bor, de a rendező Máriássy Félix is túl „szolid“ eszközök­kel dolgoztak és több energiát fordítottak a „kisvárosi hangu­lat“ megfestésére, mint a figur i tudatában él. Sőt olyan nagy­ Eltemették Nagy Lajos Kossuth-díjas írót A magyar prózairodalom kimagasló egyéniségét, Nagy Lajos Kossuth-díjas írót mély részvéttel kísérték vasárnap utolsó útjára. A magyar irodalmi élet felejthetetlen munkáját vasárnap délelőtt, az Írószövetség székházának nagytermében ravataloz­ták fel. A ravatalnál a magyar irodalmi élet kiváló képviselői — köztük számos Kossuth-díjas és József Attila-díjas író — gyászőrséget állva, kegyelettel adóztak elhunyt írótársuk emlé­kének. A tiszteletadás után, az elhunyt író koporsóját a Kerepesi­­temetőbe kísérték, ahol díszsírhelyre temették el. Horváth Már­ton elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja. Darvas Jó­zsef népművelési miniszter, Veres Péter, az írószövetség elnöke búcsúbeszédének elhangzása után a munkás gyászinduló _____________ ____ (7) hangjai mellett eresztették a koporsót a sírba, amelyet röviden Katona József Színház­ben elborítottak a koszorúk és virágok, a magyar dolgozók ke­gyeletének, szeretetének jelképei. Az 1923-as h­amburgi események azéfeszültségű, drámai története! ERNST THÄLMANN 2. rész, Színes, magyarul beszélő német film Rendezte : KURT MAETZIG temmnsz HÉTFŐ, 1954 NOVEMBER L KULTUR HÍR­EK MEGJELENIK LYKA KÁ­­ROLYNAK, a nagy magyar művészettörténésznek újabb­­ könyve „Szobrászatunk a szá­­zadfordulón“ címmel. Magyar­­ és német nyelven jelenik meg Csányi Károly: „A magyar ke­rámia és porcelán története és jegyei“ című műve. A KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAP nagymértékű reproduk­ció sorozatában októberben Szinyei Merse Pál: „Szerel­mespár“ és Munkácsy Mi­hály: „Virágcsendélet“, Deá­k- Ébner: „Baromfivásár“, Med­­nyánszki: „Mocsaras táj“ cí­mű művekről jelentek meg 50x 70 centiméteres méretben mű­vészi reprodukciók. Operaház: Nincs előadás. — Az Operaház Erkel Színháza: ün­nep Zeneországban (az okt. 24-i jegyek érvényesek, 8). — Nem­zeti Színház: Bánk bán u. 3/b.) 3. hétre prof. negyed 6, fél 8. KÉT HEKTÁR FÖLD (kísérőműsor: Éltető Tiszavíz). FELSZABADU­LÁS (Flórián-tér 3.) fél 4, há­­rom­n. 6, 8. BÁSTYA (Lenin-krt. 8.) 11. 1. 3, 5, 7, 9. HŰTLEN ASSZONYOK: DÓZSA (Róbert Károly-krt. 59.) fél 3. háromn. 7, 9. KALAND A VÖRÖS-TENGEREN: TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky­ út 36.) fél 5, háromn. 7, 9. ÖRÖKSÉG A KETRECBEN (kísérő­­műsor: Az elektronok nyomá­ban): MŰVÉSZ (Lenin-krt. 88.) 4. negyed 7, fél 9. UGOCSA (Ugocsa­ u. 10.) prol. 4. negyed 7, fél 9. KALÓZOK KINCSE. CORVIN (Kis­­faludy-köz) prol. háromn. 4. 6, fél 9. KOSSUTH (Váci­ út 14.) fél 5, háromn. 7. 9. Budapest Varieté: Nincs elő-­­ SZEPTEMBERI HŐSÖK RÁKOSI adás. — Állami Nincs előadás. Bábszínház, MÁTYAS KULTURHÁZ (József Attila-tér 4.) negyed 6, fél 8, szerda szünnap: 1. Magyar híradó, 2. Az erők for­rása , 3. Atlétáink, 4. Öttusa vi­lágbajnokság, 5. A kiskakas gyémánt félkrajcárja: HÍRADÓ (Lenin­-krt. 13.) Reggel 9-től es­te 11-ig folytatólag. Luxustutajon: TANÁCS (Szt. Ist­­ván-krt. 10.) 10, 12, negyed 3, fél 5, háromn. 7. 9. ÉVA (Er­zsébet kír­né-út 36/b.) fél 4, há­romn. 6, 8. Puccini: ADY (Tanács-krt. 3.) prol. fél 4, háromn 6, 8 BETHLEN (Bethlen Gábor-tér 3.) prol. 4, negyed 7, fél 9. ALKOTÁS (A­l­­kotás-u. 11.) 10, 12, 2, 4, ne­gyed 7, fél 9. PETŐFI (Pongrác­­u.­­9.) fél 6. háromn. 8. Életjel (kísérőműsor: 4. számú Magyar Sporthíradó): SPORT (Thököly­ út 56.) 4. negyed 7. fél 9. Anna a férje nyakán: HAZÁM (Váci-út 150.) 4. negyed 7. fél 9. Egy éj Velencében (kísérőműsor: Sportoló falu): BEM (Mártírok Pygmalion (7). — Madách Szín­ház: Romeo és Julia (7). — Ma­dách Színház Kamaraszínháza: (Madách-tér): Nincs előadás. — A Magyar Néphadsereg Színháza: Teli Vilmos (7). — Déryné Szín­ház, a Magyar Néphadsereg Szín­házának Kamaraszínháza (Váci­­út 63): Csalódások (7). — Petőfi Színház: A kőszívű ember fiai (4). — Jókai Színház: Kérők (4). — Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás. — Blaha Lujza Színház: Nincs előadás. — Zene­­akadémia: Fischer Annie zongo­raestje (F-bérlet. 2. sz., 8). — Bartók-terem: Egyetemi és főisko­lai (,,M"-bérlet 1. esz. 8). — Vidám Színpad: Nincs előadás. — Fővárosi Kis Színpad: Nincs elő­adás. — Kamara Varieté: Lep­sénynél még megvolt (6. fél 9). ROKONOK (kísérőműsor: Vadak az árban): VÖRÖS CSILLAG (Le­nin-krt. 45.) fél 5. háromn. 7, 9. DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) fél 5. háromn. 7, 9. VÖRÖSMAR­TY (Üllői-út 4.) fél 10, fél 12, fél 2. fél 4. háromn. 6. 8. FEL A FEJJEL: SZIKRA (Lenin­­krt. 120.) 4. hétre prol. fél 10. fél 12. háromn. 2. 4, negyed 7. fél 9. URANIA (Rákóczi-tér 21.) 4. hétre prol. 4, negyed 7. fél 9. MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) 4. hétre prol. 4, ne­gyed 7. fél 9. HÁROM TESTŐR: PUSKIN (Kos­suth Lajos­ u. 18.) 3. hétre prol. 9. 11. negyed 2. fél 4, háromn. 6, 8. SZABADSÁG (Bartók Bé­­la­ út 128.) 3. hétre prol. há­romn. 10. 12. negyed 3. fél 5, háromn. 7, 9. ZUGLÓI (Angol­­u. 26.) 3. hétre prol. fél 4, há­romn. 6, 9, MUNKÁS (Kápolna-1954 november 1—3. VBHWWWWM MŰSORA útja 5/b.) fél 11. fél 1, fél 3, fél 5, fél 7. fél 9, GORKIJ (Akác­fá ul. 4.) 4, negyed 7, fél 9, ELŐRE (Delej-u. 41.) fél 6, há­romn. 8. Bűnösök: CSOKONAI (Népszín­háza. 13.) 2, 4, 6. 8. HALA­DÁS (Bartók Béla-út 128.) fél 4, háromn. 6. 8. A mi utcánk csapata: ÓBUDA (Sel­­meci-út 14.) 4, negyed 7, fél 9, MARX (Landler Jenő-u. 39.) háromn. 4, 6, negyed 9. Törvényenkívüli lovag: JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) fél 4, háromn. 6. 8. Alvajáró: VERSENY (Pataki Ist­­ván-tér 14) fél 6, háromn. 8. Halhatatlan melódiák: BÁNYÁSZ (József-krt. 63.) 5. hétre prof. A-terem, 4, negyed 7. fél 9. RÁKÓCZI (Rákóczi­ út 68.) 11. 1. 3, 5, 7. 9. Arlberg express: BÁNYÁSZ (Jó­zsef-krt. 63.) 3. hétre prol. fi­terem: fél 4, háromn. 6, 8. BÉ­KE (Mauthner Sándor-u. 48.) 4, 6. 8. Diszmagyar: HONVÉD (Rákóczi-út 82.) prol. fél 11 fél 1. fél 3. fél 5, fél 7, fél 9. A rágalom tüzében: PENTELE (Lenin-krt. 39.) prol. 10, 12. 2. 4, 6, 8. VASVÁRI (Kerepesi-út 44.) háromn. 4, háromn. 6, 8. Trubadúr: ZRÍNYI (Lenin-krt. 26.) 4. hétre prol. fél 11. fél 1, fél 3, fél 5. fél 7. fél 9 Szerelem engedély nélkül: IPOLY (Csáky-u. 65.) 4. negyed 7, fél 9. A kis Muck története: TÁTRA (Ül­­lői-út 63.) 4. hétre prol. 4. ne­gyed 7, fél 9. Tilos a játék: KULTUR (Kinizsi-U. 28.) prof. fél 4, háromn. 6, 8. Az ezred lánya: OTTHON (Be­­niczky-u. 3­5.) fél 4, három­negyed 6, 8. Apa lett a fiam: DIADAL (Kriszti­­na-krt. 155.) 4. negyed 7, fél 9, TINÓDI (Nagymező-u. 8.) fél 4, háromn. 6, 8. Rigoletto: ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) fél 4, háromn. 6, 8. Kegyetlen tenger: PARTIZÁN (Dr­­­­lői-út 101.) 4, negyed 7, fél 9. A vér titka: NAP­­Népszínház-u. 31.) fél 4, háromn 6, 8. Kávéház a főúton (kísérőműsor: Este a kultúrházban): ÁRPÁD (Kerepesi-út 146.) negyed 6. fél 8. Szigligeti, Huszka, Kisfaludy, Halak a kamaraszínházak idei műsorán Két színigazgató nyilatkozata Az idei színházi évadban több budapesti színházunk ka­pott kamaraszínházat. Felke­restük a Fővárosi Operettszín­ház és a Magyar Néphadsereg Színházának igazgatóját, hogy beszéljenek kamaraszínházaik jelentőségéről és terveikről. A Fővárosi Operettszínház Kamaraszínháza a dohány utcai Blaha Lujza Színház első bemutatója Kál­mán Imre: „Montmartrei ibo­lya“ című operettje volt. Leg­közelebb november 5-én mu­tatják be Szigligeti Ede: „Bajusz“ című komédiájából ké­szült zenés vígjátékot. Verse-­­ játéka volt, nyi Ida rendezésében „Párizsi vendég“ címmel. Írta Tabi László, zenéjét Vincze Ottó szerezte. Ezen kívül még to­vábbi három bemutatóra ké­szül ebben az évadban a Blaha Lujza Színház. Bemu­tatásra kerül Sós György „Pettyes“ című vígjátékának zenés változata, a „A kis vő“ című, mai témájú kínai zenés színdarab és Huszka Jenő „Bob herceg“ című operettje. — Kamaraszínházunk több színésznek nagyobb emberáb­rázolásra ad lehetőséget — mondotta Gáspár Margit elv­társnő, a Fővárosi Operettszín­ház igazgatója. — További mun­kánkhoz az szükséges, hogy erős­­kapcsolatot létesítsünk mai íróinkkal. Célunk az — folytatta — hogy zenés vígjá­tékokat mutassunk be Buda­pest dolgozóinak, s az itt be­vidéki színházaknak is. Mert zenés vígjátékra országos vi­szonylatban nagy szükség van. Reméljük — fejezte be Gáspár Margit elvtársnő — hogy sike­rül országos útra bocsátanunk a Blaha Lujza Színházban be­mutatott operettjeinket. Ladányi Ferenc, Kossuth­­díjas érdemes művész, a Magyar Néphadsereg Színházának igazgatója szintén nyilatkozott új kamaraszínházukról, a váci­úti Déryné Színházról, amely­nek első bemutatója Kisfaludy Károly „Csalódások“ című víg­. Műsortervünket a kör­nyék lakóinak kívánsága sze­rint állítottuk össze — mondotta Ladányi Ferenc elvtárs. — Mu­latságos, zenés színdarabok szerepelnek tervünkben. Ilyen például már első bemutatónk is, a „Csalódások“, amelynek főszereplője Bilicsi Tivadar. Ugyanebben az évadban mu­tatjuk be — folytatta Ladányi elvtárs — Heltai Jenő: „Néma levente“ és Hasek: „Svejk“ című mulatságos könyvéből ké­szült vígjátékot. A célunk — mondotta — hogy kamaraszín­házunk Angyalföld és­­környé­­kének kulturális központja le­gyen, várt darabokat átadhassuk a Bulla Elma és Bilicsi Tivadar a „Csalódások“ egyik jelenetében. Dupla — vagy semmi? A­míg a kéziratból jegy­zet lesz, s az eljut a Közgazdaságtudományi Egye­tem levelező hallgatóihoz, ad­dig sok víz­­ lefolyik az egyetem mellett hömpölygő Dunán. Az egyetemről a­­Jegyzetsokszorosító Vállalat­hoz kerül a kézirat, a többi egyetem jegyzeteivel együtt. Ott — mi mást tennének ve­le? — sokszorosítják, össze­fűzik. Eddig minden simán megy — most kezdődik a bonyodalom. A Jegyzetsok­szorosító Vállalat eladó­ fiók­ja csomagokba rakja, évfo­lyamok és szakok szerint. Nem kevesebb, mint 39 cso­magféleséget kell összeállí­­tania. „Milyen szervezetlen­ség, rendetlenség lehet a Közgazdasági Egyetemen — annyiféle a jelzés, hogy nem vagyunk képesek hiba nél­kül elosztani a jegyzetet“ — zsörtölődnek a csomagolók. S a hiba nem is várat ma­gára sokáig, elég gyakran be­csúszik. A IV. éves ipar­szakos hallgatók közül kö­rülbelül nyolcvanan duplán kaptak meg egy bizonyos jegyzetcsomót, s ezért ugyan­ennyi politikai gazdaságtan­szakos hiába várta a neki is járó ugyanolyan jegy­zetet. Most aztán vagy a maguk jószántából vissza­viszik, akik „dupla porciót“ kaptak vagy náluk marad. Bizonyára törhették a fe­jüket azok is, akik a köz­gazdaságstatisztikai útmu­tatóval egybefűzve néhány­­ oldalnyi bölcsészkari tör­ténelemjegyzetet is kap­tak: „ugyan, mi szükségünk lehet erre?“ S gondoljuk, hogy azok a történészhallga­tók sem foglalták éppen mindennapi imájukba a jegyzetsokszorosító Vállala­tot, akiknek jegyzetéből hiányoztak ezek a lapok. A szerény, vékonyka külsejé­vel egyáltalán nem feltűnő marxizmus-irodalom útmu­tatóról, s a számvitel mérleg­­elemzés útmutatóról hogyan gondolhatták volna, hogy anélkül a diákok nem tudják elkezdeni a tanulást? Ott hevertek a raktár mélyében ezek a fontos útmutatók, nem feledékenységből, hanem egyébként dicsérendő taka­rékossági szándékból nem küldték ki. „Majd, ha össze­gyűlik még néhány jegy­zet, akkor­­kiküldjük“ — mondták. Az egyes hallgatók címé­re a Posta Központi Hírlap­­iroda juttatja el a jegyzete­ket. Itt újabb hibalehetőség adódik: egy-két nevet ki­hagynak a névsorokból, eset­leg nem veszik figyelembe a címváltozást, vagy egy-két hallgatót ők is megajándé­koznak dupla jegyzettel. Summa­ summ­árum: A jegyzetelosztásnak ez a tö­meges módszere nem válik be a Közgazdaságtudományi Egyetem esetében. Nem is szakszerű, nem is takarékos, mert a reklamálásra, az el­kallódott jegyzetek felkuta­tására a hallgatóknak is, s az egyetem levelezési osztá­lya dolgozóinak is sok ide­jük rámegy. Sokkal célsze­rűbb lenne a budapesti leve­lező hallgatók számára a nappali tagozatéhoz ha­sonlóan, az egyetem közelé­ben működő jegyzetelárusí­tóhelyen forgalomba hozni a jegyzeteket. A Jegyzetsok­szorosító Vállalat elosztó­jára és a Posta Központi Hírlapirodára pedig csak a jóval kevesebb vidéki leve­lezőhallgató jegyzetgondja maradna. Mert amíg a jegy­zetelosztás mostani módsze­re van érvényben, nem ok nélkül aggódunk, hogy a sok bába közt elvész a gye­rek! Kis Erzsébet VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT műköszörűs részlege Bp. Vill., Rákóczi­ út 61. Vállal: kés, olló, borotva­­mindenféle vágó- és nyírószerszám köszörülést. M Ihorahelrik a város minden pontján levő Vas- és Edényboltokban.

Next