Esti Budapest, 1954. december (3. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-01 / 284. szám
4 Zrínyi Miklósról drámát írni nem kis feladat tapasztalt, rutinos író számára sem — még nagyobb elismerést és tiszteletet érdemel akkor olyan fiatal író, mint Kárpáthy Gyula, akinek akadt bátorsága, kezdeményező kedve ahhoz, hogy ilyen nagy fába vágja a fejszéjét — s tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy eredményesen. Kárpáthy Gyula Zrínyije értékes munka, amely fogyatékosságai ellenére is felszabadulás utáni drámairodalmunk egyik jelentős műve. Mi okozza a darab megragadó sikerét, miért érzi a közönség magáénak? Elsősorban, mert az író történelmünk egyik legkiválóbb alakjának, Zrínyi Miklósnak drámai feltámasztásával nemcsak a XVII. század magyar világával ismertet meg minket, hanem napjaink legfontosabb kérdéseire is — az életről, hazáról — hiteles választ ad. S kitől lehetne meggyőzőbben elfogadni olyan igazságokat, hogy: szeresd a hazádat, minden erőddel védd az ellenségtől, hogy a szó és a tett között különbség nem lehet, hogy a magyar csak akkor győzhet, ha széthúzás nélkül egyet akar, kitől lehetne meggyőzőbben elfogadni ezeket az igazságokat, mint Zrínyi Miklóstól, aki pennájával, szablyájával, egész szép életével ezen munkálkodott? De a helyes téma és hős választás, közérdekű és időszerű történelmi mondanivaló még nem magyarázza meg a darab sikerét. Hozzájárulnak ehhez Kárpáthy olyan írói erényei, hogy jól ért a drámai feszültség megteremtéséhez, írása korhű, hiteles, érdekesen, színesen szövi a cselekmény fonalát, darabjának egyes részletei, mint például Zrínyi—Cselebi vitái bravúros példái a dialógus építésnek, írói nyelve gazdag, erős, tüze, pátosza és lendülete van, (legszebb példa erre Zrínyi monológja a II. felvonásban). A drámai cselekvésnek megadja az országos, döntő jelentőségét, mikor az Új-Zerinvárért folyó harcot úgy ábrázolja, mint a magyarság, az egész nép megmaradásának élet-halál kérdését, amelyik itt, most dől el. Az író dicséretéhez tartozik az is, hogy jól építette fel, művészien formálta meg a címszereplő alakját. Elhisszük Zrínyi aggódását hazájáért, emberi vívódását a sors csapásai között, kétségét, keserűségét. Együttérzünk győzelmében örömével és fájdalmával, ha vereség éri — egyszóval megszeretjük. A darab többi szereplői közül különösen jól sikerült a török diplomata, Cselebi figurája. Kárpáthy sokatmondó párhuzamot von a két író, Zrínyi és Cselebi között. Az egyik, Cselebi, látszatra humanista, fennkölt eszméket hirdet a szellem azonosságáról, fensőbbségéről, valójában a népeket elnyomó, kegyetlen ozmán hatalomnak az aljas szolgája. A másik író, Zrínyi, aki a töröktől senyvesztett népe és hazája nyomorát, szenvedését állítja szembe Cselebi csalóka ábrándjaival, és így bizonyítja, hogy a művésznek népe, hazája ügyét kell szolgálnia. Ugyancsak Zrínyi íróilag jólábrázolt ellenfelei közé tartozik a XVII. század másik híres hadvezére, Montecuccoli. Drámai vitájukban Kárpáthy művészien ábrázolja Zrínyi történelmileg bebizonyult igazát, aki Montecuccoli pénzen szerzett zsoldoshadánál többre tartotta a saját hazáját védő, nép erejére támaszkodó nemzeti hadsereget. A darabnak számos jól sikerült figuráját lehetne még felsorolni Porcsa főminisztertől kezdve Zrínyi Ilonáig... Az írói erények mellett hadd említsük meg a darab fogyatékosságait is. Elsősorban azt, hogy a drámai harc nem fejlődik kellőképpen a szembenálló ellenfelek között. Az író nem tömörítette eléggé az anyagát. Többet akart markolni a kelleténél. Megmutatkozik ez Zrínyi és felesége viszonyában, amelynek bizony kevés köze van a drámához. Családi fő problémájuk, hogy gyerekük meghalt, de ennek bármilyen szomorú is, bármilyen szépen is mondják el, a darab konfliktusához semmi köze nincs, a cselekményt nem viszi előre, inkább fölöslegesen hátráltatja. Elsősorban ez az oka annak, hogy Zrínyi feleségének alakítója, Komlós Juci, ez a tehetséges színésznő nem sokat tud kezdeni a szerepével. A drámának ez a néha akadozó, néha túlzottan elnyújtott és részletező, néha fölös kitérőket csináló laza szövése okozza azt a benyomást is, mintha a második felvonásnál, a vár pusztulásánál befejeződnék a darab és a harmadik felvonásban azonos szereplőkkel Zrínyi életének, harcának egy másik fejezete kezdődnék. A rendező, seregi László, ha nem is hibátlanul, de jól oldotta meg nehéz feladatát. A rendezés híven kifejezi a dráma eszmei mondanivalóját, levegőjét, hangulatát. Bővelkedik a jó értelemben vett drámai hatásokban, ugyanakkor nem hiányzik a költészete sem. Az idill és a komor csatazaj művészi bemutatásához egyaránt ért. A rendezés különösen kiemelkedő pontjai, az első kép befejezése, később a parasztok köszönete Zrínyinek, a második felvonás záróképe... A rendezés hibái közé tartozik a bécsi haditanács méltatlan ábrázolása. Ezek a miniszterek nem megfelelő ellenfelei Zrínyinek, inkább lakájokhoz, mint miniszterekhez hasonlítanak. Ugyancsak elfogadhatatlan a harmadik felvonásban Porcsa főminiszter haldoklási jelenete, felesleges elnyújtott és patologikus. Semmiféle takarékossági meggondolás nem indokolhatja azt a színházhoz és előadáshoz nem méltó ízetlen hibát, hogy az egyik némaszereplőt, aki a II. felvonásban osztrák tisztet játszik a harmadik felvonásban beöltöztetik Zrínyi katonájának. A színészek közül elsőőnek Zrínyi Miklós alakítóját, Szabó Sándort kell megemlíteni. Játéka különösen az előadás második részében érzésekben, indulatokban gazdag, megragadó. Értékes alakítása feleslegessé teszi egyes külsőséges modorosságát, mint táncoló járása, kezét sűrűn ökölbe szorítja, hangja erejével való visszaélés ... Ruttkay Éva Zrínyi Ilona szerepében kiváló alakítást nyújt, ezt a történelmi figurát kedves, közvetlen játékával közel hozza a nézőkhöz és megszeretteti velük. Mádi Szabó Gábor, mint Batthyány tehetséges, erős játékával feledtetni tudja szerepe fogyatékosságait. Szarkáts Miklós, mint Lippay bíboros az előadás legjobb figurái közé tartozik. Zách János Montecuccoli alakítása hiteles, elfogadható, kár, hogy a szerep színeivel eléggé adósunk marad. Ráti József Porciáját szereposztásbeli tévedésnek tartom. Ez az egyébként tehetséges színész sem erejében, sem művészi koncepcióban nem alkalmas arra, hogy méltó és reális ellenfele legyen a darabban játszó Zrínyinek. Egri István sikeres alakítást nyújt Cselebi szerepében, csak a figurának finomabb kidolgozásával, színeivel, árnyalataival marad adósunk. Bánhidy László, mint öreg Biró emlékezetes alakítást ad. Jó volt Pándy Lajos a várnagy szerepében. Benkő Gyula nehéz feladatát sikeresen oldja meg, szép pillanatai vannak, csak szerepének a felépítését, drámai vonalát hiányolom. Deák Sándor jól ábrázolja Moró figuráját. Upor Tibor díszletei szépen sikerültek. A Néphadsereg Színháza Zrínyi előadása jelentős esemény a felszabadulás utáni magyar dráma történetében. Kemény György ZRÍNYI A Magyar Néphadsereg Színháza bemutatója Operaház: Traviata (B. 4. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Faust (7). — Nemzeti Színház: Buborékok (7). — Katona József Színház: Pygmalion (7). — Madách Színház: Tévedések vígjátéka (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Egy pohár víz (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Holnapra kiderül (7). — Déryné Színház: Csalódások (7). — Petőfi Színház: A Pál utcai fiúk (7). — Jókai Színház: A kérők (7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Montmartre ibolya (7). — Vidám Színpad: Hol szorít a cipő? (7). — Fővárosi Kis Színpad: Hogy' volt? A Vidám Színpad vendégjátéka (fél 8). — Zeneakadémia: Állami Hangversenyzenekar, Mozart-est ,,D”bérlet, 3. sz. (8). — Bartók-terem: Bach és Händel művészete hanglemezbemutatásokkal. Egyetemi és főiskolai „N"-bérlet, 4. sz. (7). — Kamara Varieté: Lepsénynél még megvolt (6, fél 9). — Budapest Varieté: Pestbudától — Budapestig (8). — Állami Bábszínház: Művész Maci (fél 3, fél 5). Szigorúan bizalmas (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Aeros német cirkusz vendégjátéka (3, 7). 1954 december 1. KAMÉLIÁS HÖLGY: VÖRÖS CSILLAG (Lenin krt. 45.) f 5. h 7. 9. MÁJUS 1. (Mártírok útja 55), 4. n 7. r 9. ZUGLÓI (Angol-u. 26.) f 4. h 6. 8. RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila-tér 4.) e 6. f 8. szerda szünnap. REJTETT FOLYOSÓ (kísérőműsor: Ásványráró): CORVIN (Kisfaludy-köz) h 4, 6. f 9. ÉSZAKI KIKÖTŐ: KOSSUTH (Váci út 14.) f 5. h 7. 9. ÉN ÉS A NAGYAPÁM: (kísérőműsor: Ami megérthetetlen): PUSKIN (Kossuth Lajos-u. 18.) prol. 9. 11. n 2. f 4. h 6. 8. SZABADSÁG (Bartók Béla-út 64.) prol. h 10. 12. n 3. f 5. h 7. 9. MŰVÉSZ (Lenin-krt. 88.) prol. 4. n 7. f 9. DÓZSA (Róbert Károly-krt. 59.) f 5. h 7. 9. HÁROM TESTŐR: SZIKRA (Leninkút 120.) prol. f 10. f 12. h 2. 4, n 7. f 9. VIDÁM CSILLAGOK: URÁNIA (Rákóczi út 21.) prol. f 5, h 7. 9. PIQUE DAME (kísérőműsor: Herendi, VÖRÖSMARTY (Üllőiút 2.) prol. f 10. f 12. f 2. f 4, h 6. 8. UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 4, n 7. f 9. TITOKZATOS HAJÓRONCS: TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) prol. 4. n 7. f 9. JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) f 4. h 6. 8. ROKONOK (kísérőműsor: Vadak az árban): MUNKÁS (Kápolnau. 3/b.) n 6. f 8. FEL A FEJJEL: FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) prol. f 4. h 6. 8. BÁSTYA (Lenin krt. 8.) 11. 1. 3. 5. 7. 9. SENKI NEM TUD SEMMIT: DUNA (Fürst Sándor u. 7.) prof. f 5. Ernst Thälmann: MOM KULTÚROTTHON (Csörsz-u. 18.) 1-én 3. n 6. f 8. 1. Magyar híradó, 2. Ásványráró, 3. Magyar—osztrák labdarúgómérkőzés, 4. Pingvin Auguszt kalandjai: HÍRADÓ (Lenin-krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Kaland a Vörös-tengeren: BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) 4. n 7. f 9. ELŐRE (Delej u. 41.) f 6. h 8. Két úr szolgája: ÓBUDA (Selmeci út 14.) prol. 4. n 7, f 9. Hűtlen asszonyok: ADY (Tanácskrt. 3.) 4. hétre prol. f 4, h 6, 8. BEM (Mártírok útja 5/b.) f 11, f 1, f 3, f 5. f 7, f 9. HAZAM (Váci út 150.) f 4. h 6, 8. Anna a férje nyakán: MARX (Landler Jenő-u. 39.) h 4. 6. n 9. ÚJLAKI (Bécsi-u. 69.) f 4. h n. 6. 8. Trubadúr: TANÁCS (Szt. Istvánkrt. 10.) 10. 12. n 3. t 5. h 7. 9. Kalózok kincse: GORKIJ (Akácfau. 4.) 4.1 7.1 9. Örökség a ketrecben: SPORT (Thököly út 56.) 4. n 7. 1 9. Fiúk, lányok, kutyák: VERSENY (Pataki István-tér 14.) f 6. h 8. Rigoletto: CSOKONAI (Népszínház u. 13.) 2. 4. 6. 8. Egy éj Velencében (kísérőműsor: Sportoló falu): BÁNYÁSZ (József-krt. 63.) A-terem: 4. n 7. f 9. Törvényenkívüli lovag: BÁNYÁSZ (József-krt. 63.) B-terem: f 4. h 6. 8. RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) 11. 1. 3. 5, 7. 9. Puccini: TÁTRA (Üllői-út 63.) prol. 4. n 7. f 9. IPOLY (Csáky-út 65.) f 4, 6. f 9. ÉVA (Erzsébetkirné-út 36/b.) f 4. h 6. 8. Szicíliai vérbosszú: MÁTRA (Leninkrt 39.) 10, 12, 2. 4, 6. 8. Tavasz a jégen: ZRÍNYI (Leninkrt. 26.) prol. f 11. f 1. f 3. f 5. f 7. f 9. PETŐFI (Pongrácu. 9.) f 6. h 8. Szkander bég: TINÓDI (Nagymező-u. 8.) f 4. h 6, 8. Az ezred lánya: HONVÉD (Rákóczi-út 82.) f 11. f 1. f 3. f 5. f 7. f 9. Déryné: ALKOTÁS (Alkotás-u. 11.) 10. 12. 2 4. n 7. f 9. Apa lett a fiam: KULTUR (Kinizsi-u. 28.) f 4. h 6, 8. Kis karmester: HALADÁS (Bartók Béla-út 128.) f 4. h 6, 8. Bajazzók: OTTHON (Beniczky-u. 35.) f 4. h 6. 8. Béke és barátság: BÉKE (Mauthner Sándor-u. 48.) 4. 6. 8. Halhatatlan melódiák: DIADAL (Krisztina-krt. 155.) 4. n 7. f 9. A kis Muck története: NAP (Népszínház-u. 31.) f 4. h 6. 8. ÁRPÁD (Kerepesi-út 146.) n 6. f 8. Luxustutajon: VASVÁRI (Kerepesi út 44.) h 4. b 6. 8. Kiskrajcár (kísérőműsor: Péntek 13.) PARTIZÁN (Üllői út 101.) 4. n 7. f 9. DECEMBERI BÉRLETI ELŐADÁSOK a NEMZETI SZÍNHÁZBAN (3. előadás) 3. péntek: Somlay és Bajor (Bánk bán), 6. hétfő: Gabányi és Szentpéteri (Csongor és Tünde), 8. szerda: Hevesi és Ujházy (Vihar), 14. kedd: Abonyi és Szacsvay (Ármány és szerelem), 15. szerda: Sugár (Uborkafa), 16. csütörtök: Jászai és Pethes (Ármány és szerelem). (4. előadás) 18. szombat: Bajza és Megyeri (Feledhetetlen 1919), 19. vasárnap: Paulay és Lendvay (Úri muri). a KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN (3. előadás) 3. péntek: Csortos (Tartuffe), 6. hétfő: Csokonai (Pygmalion), 7. kedd: Katona (Volpone), 13. hétfő:Kisfaludy (Pygmalion), 16. csütörtök: Odry (Fáklyaláng), 21. kedd: Vörösmarty (Ványa bácsi), 23. csütörtök: Márkus (Sok hűhó semmiért). (4. előadás) 29. szerda: Hevesi (Volpone). &mumsT SZERDA, 1954 DECEMBERE Történelmi tanulmánykötet készül hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára Magyarország felszabadulásának tizedik évfordulójára a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete tanulmánykötetet jelentet meg. A kötetben hazánk felszabadulásának történetét és az azt követő tíz éves országépítő munka eredményeit írják meg a szerzők. A szerkesztésben neves történészeken kívül a magyar kulturális élet egyéb területeinek kiváló képviselői is részt vesznek. A tanulmánykötethez Révai József Kossuth-díjas, a Magyar Történelmi Társulat díszelnöke ír előszót. A felszabadulás történetét Nemes Dezső Kossuth-díjas írja meg, Gerőné Fazekas Erzsébet egyetemi tanár hazánk felszabadulásának egyes kérdéseivel foglalkozik. Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus „Az ideiglenes nemzetgyűlés", Révész Imre akadémikus „Az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány megalakulása“ címmel ír tanulmányt. Darvas József népművelési miniszter a kulturális forradalom kérdéseivel foglalkozik, Mód Aladár, a TTIT főtitkára „Magyarország a szocialista nemzetté válás útján“ címmel ír tanulmányt. A kötet tartalmazza Szekfű Gyula akadémikus, Szabó Imre levelező tag, Illyés Gyula Kossuth-díjas író, Elekes Lajos, Pach Zsigmond Pál Kossuthdíjas történészek, Hanák Péter, Spira György és mások írásait is. (MTI) Gyermekszerető, jól főző mindenest azonnalra felveszek. Központi fűtéses lakás. Jelentkezés este 6 után. Bass. I., Attila krt. 6., VI. 6. Lift van. 1 pár nylonharisnya 98.- Ft 2 pár férfi parlonzokni 80.- st „Nagyon szeressék őket.. VALAMI NAGYON SZÉPET láttam tegnap este. Azóta is folyton eszembe jut, megmelegíti a szívemet, s újra erőt vesz rajtam az a könnyes meghatottság, amely mindannyiunkat elfogott, akik ott voltunk. A téli hónapokra családtagul fogadott szigetközi gyermekek érkezését várták a IX. kerületi Tóth Kálmán utcai leányiskolában és a Knézits utcai fiúiskolában izgatott gyermekek, gondos édesanyák, s egy-két gyermektelen asszony. A Tóth Kálmán utcai iskola tanári szobájában uzsonnával rakva áll a megterített asztal. A mamák csoportokba verődve beszélgettek, a kislányok helyüket nem leive, türelmetlenül ismételgették: „Csak már jönnének az új testvérkék!...“ Az elsőosztályos Jenei Pannika így tervezget: „Odaadom a testvérkének az alvóbabát, a kockát, a dominót... S megkérdezem, hol szeretne aludni: a kiságyon-e vagy a divánon?“ „Mi már megbeszéltük anyukámmal — mondja Finster Ibolyka — hogy az asztalnál egyik oldalról én ülök az új testvérke mellett, a másik oldalról anyuka.“ Szurmai Istvánna két gyermekéhez harmadikul vár egy kislányt. Délután csirkepaprikást főzött, linzert sütött, s besütött a fürdőszobába, hogy ünnepi vacsorával, s jó meleg fürdővel fogadja akedves kis vendéget. „MEGJÖTTEK“ — kiáltja be az „őrszem“ a kapuból. Hová lett a sorfal, amelyet terveztek a gyerekek? Csak úgy rohannak a várva várt testvérkék elé, s átölelve vezetik őket felfelé a lépcsőn. Hamarosan új mamára talál a szőkefürtös Vadász Ilonka, a hatodikos Szeredi Margitka, a szemüveges Köpcsényi Zsuzsika, a kicsi Páli Vilma, s mind a tizenhét dunaszegi gyermek. A Knézits utcai fiúiskolából pedig tizennyolc kisfiút vezetnek haza kézenfogva az új mamák. Mihályovszky elvtársnő, az igazgatónő beszél a szülőkhöz: „Nagyon szeressék őket, hiszen tudják: édesanyát kell pótolni .“Venez Erzsike szeméből kibuggyan akönny. Topita mama, Telek Mihályné is szemét törölgeti, s aki nem könynyezik, annak is gyanúsan csillog a szeme. Jenei Panni magához öleli, úgy vigasztalja új testvérét, Venez Erzsit. ÉS MÁTÓL KEZDVE 35 ferencvárosi családban eggyel több karéj kenyeret szelnek, eggyel több tányért mennek tele, eggyel több puha ágyat vetnek meg a gondos asszonykezek. Szívük szeretetét egygyel több gyermek közt osztják meg az édesanyák, édesapák. S a környék felszáradnak az otthonukat sirató gyermekek arcán, mert otthon helyett új otthont kapnak. Milyen jó is, hogy a mi népünk ilyen nagy család! K. E. Kiss Ferenc autóbuszvezető és Feri fia, a Knézits utcai általános fiúiskola tanulója üdvözlik Dubi István elsőosztályost, aki náluk talál otthonra. Pénteken megnyílik az ország első színes gyermekfénykép műterme A Fővárosi Fotó Vállalat laboratóriumában féléve folynak a kísérletezések, hogy szép kivitelű, színes gyermekfényképeket készíthessenek. A kísérletek eredményesek voltak. Pénteken a Szent István körút 20. szám alatt már meg is nyílik Magyarország első olyan fotóműterme, ahol csak színes gyermekfényképeket készítenek. A képek nem kézzel színezett fotográfiák, amilyenek a fővárosban már több helyen kaphatók, hanem eredeti színes felvételek. A felvételek háromszor olyan erős fénnyel készülnek, mint a fehér-fekete fényképek, a képek kidolgozásapedig igen kényes, speciális munkát igényel. A színes fényképen a gyermek arca, haja, szeme színe pontosan olyan, mint a valóságban, a kép tehát valóban a megszólalásig hű lehet. A jövő évben a Fővárosi Fotó Vállalat igyekszik több színes fényképet készítő műtermet létesíteni. Jelenleg tíz fényképész-szakmunkás továbbképzése van folyamatban. BERÁRKÁLMÁN-est a HUNGÁRIA KÁVÉHÁZBAN december 2-án este 9 órakor Fellépnek: Miklós Kata, Rózsa Nándor, Harmónia-zenekar Kontra Antal vezetésével Vasárnap uzsonnahangverseny, este 10 órától leveskülönlegességek SZALONBAN ÚJ MŰSOR LUKÁCSI MARGIT, CSONKA TINORE, DÉRI TIBOR és zenekara Tánc, nyitva reggel 5 óráig. Vasárnap 5 órai tea