Esti Budapest, 1955. június (4. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-01 / 127. szám
FEJLŐDŐ EGÉSZSÉGÜGYÜNK Még ebben az évben megkezdi működését a budakeszi MÁV Tüdőbeteg Gyógyintézet Hegyek koszorúzta széles völgyben, gyönyörű helyen épül a budakeszi MÁV Tüdőbeteg Gyógyintézet. A tervek készítését 1953 őszén kezdte meg az UVATERV Nyír István Ybl-díjas tervező irányításával. A terveket Nevrajev szovjet professzor, szanatóriumszakértő is megtekintette és a kivitelezés már az ő tanácsainak figyelembevételével készült. A tervezők nagy gondot fordítottak arra is, hogy érvényesüljenek a szocialista-realista építőművészet elvei és az épület optimizmust sugárzóan hasson a betegre. Szép és korszerű betegszobák, derűs társalgók, kifogástalan és modern felszerelésű műtők várják majd a betegeket. A budakeszi MÁV Tüdőbeteg Gyógyintézetet még ebben az évben átadják rendeltetésének. ♦ « Húsz újabb körzeti orvosi állást töltenek be , a fővárosban Budapesten 1944-ben 40 tisztiorvos és 43 kerületi orvos* volt. A felszabadulás után év-* ről évre emelkedett a körzet-1 orvosi hálózat. . Körzetorvosi* j hálózatunk keretében 675 ortvos működik s ma már 286 * 1 üzemorvosi rendelőt működte-* j tünk" — mondotta a fővárosi ♦ tanács hétfői ülésén Baranyai ♦ János elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese. Júniustól újabb körzeti or-*vosi állásokat szerveznek a* j fővárosban. Két-két körzeti or-* vast kap a II., a XI., a XIII., a XIV., a XVIII. és a XX. kerü-| let. Egy-egy körzeti orvost kap? a III., a VII., a VIII., a XII.* a XV., a XVI., a XXI. és a* XXII. kerület. Ezzel Budapes-? ten már 695-re emelkedik a* körzeti orvosok száma. * Az épülő MÁV Tüdőbeteg Gyógyintézet. Korszerű rendelőintézetet építenek Óbudán Csak a III. kerületi lakosok tudnák elmondani, milyen égetően szükség van arra a szakorvosi rendelőintézetre, amelynek építését júniusban kezdik meg. Eddig a III. kerületi dolgozók öt különböző intézetbe jártak szakrendelésre. Gyakran el kellett mennünk a 11., a XI. illetve az V. kerületbe is orvosi kezelésre. Most az Újlaki Téglagyár mellett háromemeletes, modern rendelőintézet épül. A tervek szerint naponta mintegy 2000— 2500 beteg gyógykezelését végezhetik az új rendelőintézetben, amelyben lesz majd korszerű gyermekgyógyászat és röntgen is. Az egészségügyi dolgozóknak korszerű öltözőt, fürdőt és kultúrtermet rendeznek be az intézetben. A mintegy 15 millió forint költséggel épülő rendelőintézet tovább javítja Budapest dolgozóinak egészségügyi ellátását. Novemberben elkészül Zuglóban az ország első éjszakai vasutas szanatóriuma A XIV. kerületi Jávor utcában épül az ország első éjszakai vasutas szanatóriuma. A 85 ágyas szanatórium a Vasutas Szakszervezet kezdeményezésére, a Vasúttervező Vállalat tervei alapján készül. Korszerű konyha, kerti terasszal összefüggő ebédlők, öltöző, fürdő, kétágyas hálószobák, pihenők és szórakozótermek biztosítják a vasutas foglalkozással járó betegségeik megelőzését. Az éjszakai szanatóriumban pihenő vasutasok állandó orvosi felügyelet alatt lesznek. A tervek szerint csak az év végére kellett volna megépíteni a szanatóriumot, de az ÉM. 222. Vállalat dolgozói vállalták, hogy november 7-re befejezik a munkálatokat. A Hungária Vegyiművek új üzemrésszel bővült A Hungária Vegyiművek egyik telephelyén mintegy kétmillió forintos költséggel a közelmúltban új, korszerű bőrenyvkészítő üzemrész építését fejezték be. Az új üzemrészben bevezették az enyv vágását, így a szárítási időt csökkentették, s jobb viscositású bőrenyvet gyárthatnak. Az új üzemegységben már véget ért a kísérleti gyártás és megkezdődött a folyamatos termelés. (MTI) A budapesti üzemek együttes vállalásukban megfogadták, hogy terven felül 1812 tonna vasöntvényt adnak népgazdaságunknak. Ebből a mennyiségből 735 csúcsesztergapad vagy 1244 G35-ös traktor vagy 5361 cséplőgép vagy 7110 háromtagú lakásra készülhetne. A jobb élethez többet kell termelni Tízéves voltam, amikor első áldozásra indultam. Mezítláb. Az úton megszólított egy ismerősünk — Ejnye kislányom, de szépen felöltöztél, de miért nem húztál cipőt? —kérdezte. Eleredtek könnyeim, s hangos zokogással fordultam vissza. Anyám szegény azzal vigasztalt, úgyis olyan jó idő van, meleg volna a lábbeli. Én azonban nem tágítottam. Anyám mit tehetett, ideadta bátyám talpatlan cipőjét, amelyben alkar csónakázhattam is volna. Amikor visszafelé jöttem, esett az eső, sáros volt az út. A lyukas cipő beengedte a vizet, a sarat, s minden lépésnélköpülő módjára fecskendezte szerteszét. Soha sem felejtem el ezt a napot. Ilyen nélkülözésekkel teli volt az egész gyermekkorom. Éppen a napokban beszélgettünk bátyámmal a múltról, aki szintén a gyárban dolgozik. Neki három gyermeke van, de semmiben sem szenvednek hiányt. Nekem is megvan mindenem, ami kell. Ki teremtette elő testvérem gyermekeinek, mindannyiunknak a több ruhát, cipőt? Senki más, mint mi, akik dolgozunk. Nem tagadom, még több ruha is elférne a szekrényemben, bizonyára mások is így vannak vele. Otthonosabbá teszi a látást a szép bútor, a függöny, a szőnyeg, nagyobbak az igények, mindenki még jobban akarna élni. Ez rendjén is van. De ez nem megy másként, csak ha többet termelünk. Nem vagyok jártas a közgazdaságtanban, de anynyit tudok, ha három tojás van otthon, nem lehet négyet megsütni. Az országban méginkább így van ez. Nyilvánvaló, ha azt alkarjuk, hogy több holmink és jobb életünk legyen, többet kell termelni. Mintegy számadás ez a múlt és a jelen között. Ezért helyeslem, hogy megszüntetjük a laza normákat, mert azokkal saját magunkat csaptuk be, s mert a laza normák felszámolásával többet fogunk termelni, s jobban élni. Kelemen Istvánné, a Villamosgép és Kábelgyár dolgozója. A múlt évben 18000 fővel gyarapodott a főváros lakossága „Fővárosunk dolgozói évről évre magasabb fokú egészségügyi ellátásban részesülnek ... Az élveszületések száma 1954-ben 36 000 volt, s ha ezt szembeállítjuk a halálozásokkal, úgy megállapíthatjuk, hogy lakosságunk egy év alatt természetes szaporodás útján 18 000 fővel gyarapodott. Ez annál örven- detesebb tény, mert a* felszabadulás előtt aj budapesti halálese-J tek száma mindig na? gyobb volt a születő-J seknél.“ J (Baranyai János? elvtárs. Budapest Fő-* város Tanácsa VB el-* nökhelyettesének hét-? fői költségvetési beszédéből.) . nnepségeken emlékeznek meg a Magyar—Szovjet Társaság fennállásának fedik évfordulójáról A Magyar—Szovjet Társaság fennállásának tizedik évfordulója alkalmából ünnepségeket rendeznek a budapesti kerületi MSZT-szervezetek. A VIII. KERÜLET június 6-án tartja az ünnepséget a kerületi MSZT-székházban. Hantos János, az MSZT budapesti szervezete titkárának ünnepi beszéde után a Gorkij pengetős zenekar és kórus műsora következik. 11-én a Kulich Gyula szabadtéri színpadon ajándékműsort adnak a kerület kiváló, MSZT-s aktivistái részére. A kerület? nagyobb terein bemutató kiál-? Iítások szemléltetik az MSZT 1 tíz évének és a magyar—szov-i jet barátsági hónapoknak ese- ményeit. A IX. KERÜLET június 8-án ünnepel a Dallos Ida Kultúrotthonban. Az ün-J népségén a Magyar Néphadse J reg Vörös Csillag Érdemrend- ? del kitüntetett Művészegyüttes se ad magas színvonalú mű- • sort. tt Helyes intézkedés A szokatlan időjárás nem kedvez a veteményeseknek, s ennek következtében a háziasszonyoknak sem. Türelmetlenül keresik a piacon a még most is primőrnek számító zsenge zöldborsót és az újburgonyát. Tavaly ilyenkor bizony már bőven válogathattak a csarnokokban, s a piacokon ezekből az újdonságokból. S mert az idén a zöldség- és gyümölcsféle a zord időjárás következtében csak nehezen kerül a piacokra, sokkal jobban kell gazdálkodnunk, mint az előző évek folyamán bármikor. Budapest Főváros Tanácsának végrehajtó bizottsága — hogy a háziasszonyok jogos kívánságát kielégítse — olyan új rendelkezéseket foganatosított, amelyek elősegítik, hogy valóban minden nap friss, bőséges zöldség, és gyümölcsfélék legyenek a piacokon. Különösen a háztartások vezetői: a háziasszonyok tudják, milyen vargabetűt írt le a zöldségfélék szállítása az elmúlt időkben. Évek óta folytak az értekezések arról, miként lehetne az áru útját egyszerűbbé tenni, hogy a friss árut rövidebb úton juttassák el a vásárlóhoz. Mert mi is volt eddig a gyakorlat? ... A friss zöldségfélét, a gyenge, harmatos salátát, a spenótot begyömöszölték a teherkocsikba, s beszállították a gyűjtőhelyre. Itt összegyűjtötték, újra kocsira rakták,kikocsiztatták a Nagyvásártelepre, ott ismét összegyűjtötték, kocsikra rakták, elvitték a kerületi központi elosztóba, s onnan hordták szét azután az üzletekbe, a piacokra. Az áru sok esetben visszakerült arra a kerületi piacra, ahonnét azelőtt néhány nappal útnak indították. A friss áru értékesítésében a piaci eladók, a bolti dolgozók nem voltak érdekeltek. A hervadt, fonnyadt árut úgy adták tovább, ahogyan az elosztóból kapták. Nem volt, ami ösztönözte volna őket, hogy több, frissebb árut kínáljanak eladásra. E hibáknak egyik legfőbb okozója az a hatalmas bürokratikus szervezet volt, amelynek felállítása nemhogy elősegítette, hanem hátráltatta az áru gyors leszállítását. A Minisztertanács határozatának megfelelően a tanács végrehajtó bizottsága mostani rendelkezésével véget vetett a nagy hivatali vízfejnek. Megszüntette a Zöldség- és Gyümölcs Trösztöt, valamint a négy Kiskereskedelmi Vállalatot és az ügyintézést a már meglévő Élelmiszerkereskedelmi Iroda gondjaira bízta. De hozott a tanács végrehajtó bizottsága még egy igen jelentős határozatot is. Lehetővé tették, hogy akövületek és az üzemi konyhák közvetlenül a piacokon is vásárolhatnak. Ezzel megszűnik az a helytelen állapot, hogy az üzemi konyhák vezetőinek fel kell használnia a többnapos fonynyadt árut is, miután jobbára ilyen kerül csal a raktárakból a konyhákra. Megrövidült az áru útja, mert a kerületi közért-vállalatok közvetlenül a Nagyvásárcsarnokból vihetik el az árut, s e helyes intézkedés következtében legkésőbb 10 óráig már a piacra kerül a sokféle friss főzelékféle és gyümölcs. Az új intézkedéssel megoldódik az eladók régi panasza is. Ezentúl minden zöldség- és gyümölcsféléből minőségleírást kap az eladó, vagyis magyarul: ha kevesebb a veszteség, a megtakarított összeget teljes egészében az ő javára írják. Eddig a tervek, amelyek bizonyítják, hogy éveken keresztül meg nem oldott problémákon lehet segíteni. A zöldség- és gyümölcsidénynek még csak a kezdetén vagyunk. A város gazdája, a tanács azonban már előre gondoskodott arról, hogy éppen a múlt rossz tapasztalatai alapján okulva — jobbá tegye az ellátást. De hogy a gyakorlatban is maradéktalanul érvényesüljön e fontos rendelkezés, ahhoz szükséges, hogy az illetékesek „rajta tartsák“ a szemüket. Az új rendelkezések bizonyára sokkal egyszerűbbé teszik a zöldség és gyümölcs útját. S hogy ezt minél jobban tudják megoldani, szükség van a Belkereskedelmi Minisztérium segítségére, s ezen keresztül a nagykereskedelmi szervek kézbentartására, mert egyetlen cél kell hogy vezesse mindezeket a szerveket: a háziasszonyok megelégedetten térhessenek haza a megrakott kosarakkal friss és kedvük szerinti választékos áruval. Csepregi György 8 tagú családjából egy személyre: 2585*95 Ft Összesen: 20 687*60 Ft Polgár János 3 tagú családjából egy személyre: 1585*33 Ft Összesen: 4756 Ft -------------------------------------------------------------- Ami nincs a borítékban------------------------------------------------------------Együtt dolgozik a család a Lágymányosi Dohánygyárban. Valójában csak a papa és a mama dolgozik, a három apróság. — Csepregi Györgyék három kisebb gyermeke — a napfényes, tiszta, üzemi napköziben és a bölcsödében „tevékenykedik“. Éppen ebédhez készülnek a kicsik, amikor betoppanunk. Az óvónéni megkérdezi: — Ki tudja megmondani, milyen levest kaptunk ma ebédre? — Csepregi Marika szégyenlősen, de gyorsan válaszol: — Karalábé levest... A tiszta asztalon a fehér tálakban finomízű, húslével felengedett újkaralábé leves párolog. A hosszú tálakon pedig rántotthús, zsíros törtburgonya, cukros saláta követi a levest. Csepregi Gyuri a napos. Szabályszerűen segít a terítésnél, majd feszes vigyázzba állva jó étvágyat kíván a pajtásoknak. Ez a rend az óvodában. Csepregi Ilonka, a legkisebbik Csepregi — kilenc hónapos. Amint benézünk hozzá a bölcsődébe, édesen alszik, parányi ujjacskáját a szájában tartja. A délelőtti napozás után jólesik a pihenés ... s utána még jobban a csokoládés tejbegríz, Csepregi György és felesége az előkészítőben dolgozik. Csepreginé törékeny fiatal asszony. Alig hinné az ember, hogy hat egészséges gyermek anyja. Szaporázza a munkát, hogy a gyerekek semmiben se szenvedjenek hiányt. Nehezen tudjuk megállítani még oly rövid beszélgetésre is. Keze akkor is a munkáján jár, amikor beszél: — Csak három napja dolgozom itt, az előkészítőben. Azelőtt küldönc voltam, s bizony kevés volt a havi fix fizetés, nem nagyon elég ekkora család eltartásához. Itt többet fogok keresni, hiszen harmadik napja dolgozom, s teljesítményem egyre emelkedik. A férfi már többet mond el. Szavából a hála csendül, amikor arról beszél, hogy a kis Gyurit a súlyos betegségéből milyen áldozatkészen segítették meggyógyítani az üzem gondozónői és az üzemi orvos. Gyuri nagybeteg volt, lemondtak róla az orvosok. Az üzem orvosa vasárnap is foglalkozott vele, akkor adott neki vérátömlesztést, s ott tartotta a kicsit a bölcsődében a teljes gyógyulásig. — Mennyit fizetnek Csepregi elvtársék a gyerekek tartásáért az üzem napköziben? — kérdezzük. — Egy forintot egy gyermek után. Ez a legkisebb összeg, amelyet fizetni lehet. Az üzemi bizottság figyelembe vette, hogy hat gyermekünk van, s a legalacsonyabb díjat állapította meg. — Mit fizet az üzem naponta hozzájárulásképpen a gyermekek eltartásához? — kérdezzük most már az üzemi bizottság elnökétől. — Tizenöt forintot egy-egy gyermek után Vagyis Csepregiék esetében napi 45 forintot. Papír, ceruza kerül elő, számolni kezdenek. S ezek a számok mindennél ékesebben beszélnek. Csepregiék három gyermeke után egy év alatt 13 500 forintot fizet az államunk. A három gyermek üdültetése Ábrahámhegyen, a Badacsony mellett, 839,60 forintba kerül. A családi segély a hat gyermek után évi 5400 forint. S ha mindehhez még hozzávesszük a vállalati hozzájárulást a házaspár étkeztetéséhez, — évi 948 forint —, akkor megállapíthatjuk, hogy Csepregiék egy évben nem kevesebb, mint 20 687 forint 60 fillért kapnak • ez borítékban lévő fizetésen kívül. Fizetésük évente 16 500 forint... Meglepő szám. Elgondolkoztak rajta Csepregiék, s még az UB-elnök is kétszerháromszor utánaszámolta az összeget. De akárhogy számolt, az eredmény nem változott. Az olvasó azt mondhatná, hogy miért éppen tatgyermekes család esetét vizsgáltuk meg? Ezért megnéztük Polgár János művezető és felesége körülményeit is. Mindketten a dohánygyár dolgozói. Egy gyermekük van, a négy és féléves Lacika, ugyancsak a napközi otthon kis lakója. Kettőjük keresetének 5 százalékát fizetik az üzemi napközinek, a vállalat tehát naponta 11,20 forinttal járul a kis Laci eltartásához. Ez havi 280 forint, azaz évenként 3360 forint. A házaspár üdüléséhez évenként 448 forinttal járul államunk, étkeztetésükhöz pedig évi 948 forinttal. Hymodon az állam 4756 forintot juttat a fizetésen kívül Polgár Jánosnak és családjának. Mindennél beszédesebb számok ezek: államunk szerető gondoskodásának hiteles tanúbizonyságai. Fercze Erzsébet