Esti Budapest, 1955. június (4. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-01 / 127. szám

FEJLŐDŐ EGÉSZSÉGÜGYÜNK Még ebben az évben megkezdi működését a budakeszi MÁV Tüdőbeteg Gyógyintézet Hegyek koszorúzta széles völgyben, gyönyörű helyen épül a budakeszi MÁV Tüdő­beteg Gyógyintézet. A tervek készítését 1953 őszén kezdte meg az UVATERV Nyír István Ybl-díjas tervező irányításá­val. A terveket Nevrajev szov­jet professzor, szanatórium­szakértő is megtekintette és a kivitelezés már az ő taná­csainak figyelembevételével készült. A tervezők nagy gondot for­dítottak arra is, hogy érvénye­süljenek a szocialista-realista építőművészet elvei és az épü­let optimizmust sugárzóan has­son a betegre. Szép és korsze­rű betegszobák, derűs társal­gók, kifogástalan és modern felszerelésű műtők várják majd a betegeket. A budakeszi MÁV Tüdőbeteg Gyógyinté­zetet még ebben az évben át­adják rendeltetésének. ♦ «­ ­ Húsz újabb körzeti orvosi­ állást töltenek be , a fővárosban Budapesten 1944-ben 40 tisz­t­­iorvos és 43 kerületi orvos* volt. A felszabadulás után év-* ről évre emelkedett a körzet-1­­ orvosi hálózat. . Körzetorvosi* j hálózatunk keretében 675 or­t­­­vos működik s ma már 286 * 1 üzemorvosi rendelőt működte-* j tünk" — mondotta a fővárosi ♦ tanács hétfői ülésén Baranyai ♦ János elvtárs, a végrehajtó bi­­­zottság elnökhelyettese. Júniustól újabb körzeti or-*­­­vosi állásokat szerveznek a* j fővárosban. Két-két körzeti or-*­­ vast kap a II., a XI., a XIII., a­­­ XIV., a XVIII. és a XX. kerü­-| let. Egy-egy körzeti orvost kap? a III., a VII., a VIII., a XII.* a XV., a XVI., a XXI. és a* XXII. kerület. Ezzel Budapes-? ten már 695-re emelkedik a* körzeti orvosok száma. * Az épülő MÁV Tüdőbeteg Gyógyintézet. Korszerű rendelőintézetet építenek Óbudán Csak a III. kerületi lakosok tudnák elmon­dani, milyen égetően szükség van arra a szak­orvosi rendelőintézetre, amelynek építését jú­niusban kezdik meg. Eddig a III. kerületi dolgozók öt különböző intézetbe jártak szak­­rendelésre. Gyakran el kellett mennünk a 11., a XI. illetve az V. kerületbe is orvosi ke­zelésre. Most az Újlaki Téglagyár mellett három­emeletes, modern rendelőintézet épül. A tervek szerint naponta mintegy 2000— 2500 beteg gyógykezelését végezhetik az új rendelőintézetben, amelyben lesz majd kor­szerű gyermekgyógyászat és röntgen is. Az egészségügyi dolgozóknak korszerű öltözőt, fürdőt és kultúrtermet rendeznek be az inté­zetben. A mintegy 15 millió forint költséggel épülő rendelőintézet tovább javítja Budapest dolgozóinak egészségügyi ellátását. Novemberben elkészül Zuglóban az ország első éjszakai vasutas szanatóriuma A XIV. kerületi Jávor utcá­ban épül az ország első éjsza­kai vasutas szanatóriuma. A 85 ágyas szanatórium a Vas­­utas Szakszervezet kezdemé­nyezésére, a Vasúttervező Vál­lalat tervei alapján készül. Kor­szerű konyha, kerti terasszal összefüggő ebédlők, öltöző, für­dő, kétágyas hálószobák, pi­henők és szórakozótermek biz­tosítják a vasutas foglalkozás­sal járó betegségeik megelő­zését. Az éjszakai szanatórium­ban pihenő vasutasok állandó orvosi felügyelet alatt lesznek. A tervek szerint csak az év végére kellett volna megépíte­ni a szanatóriumot, de az ÉM. 22­2. Vállalat dolgozói vállal­ták, hogy november 7-re befe­jezik a mun­kálatokat. A Hungária Vegyiművek új üzemrésszel bővült A Hungária Vegyiművek egyik telephelyén mintegy két­millió forintos költséggel a közelmúltban új, korszerű bőr­­enyvkészítő üzemrész építését fejezték be. Az új üzemrész­ben bevezették az enyv vágá­sát, így a szárítási időt csök­kentették, s jobb viscositású bőrenyvet gyárthatnak. Az új üzemegységben már véget ért a kísérleti gyártás és­ megkez­dődött a folyamatos termelés. (MTI) A budapesti üzemek együttes vállalásukban megfogadták, hogy terven felül 1812 tonna vasöntvényt adnak népgazdasá­gunknak. Ebből a mennyiségből 735 csúcsesztergapad vagy 1244 G­35-ös traktor vagy 5361 cséplőgép vagy 7110 háromtagú la­kásra készülhetne. A jobb élethez többet kell termelni Tízéves voltam, amikor első áldozásra indultam. Mezítláb. Az úton megszólított egy ism­e­­rősünk — Ejnye kislányom, de szépen felöltöztél, de miért nem húztál cipőt? —­­kérdez­te. Eleredtek könnyeim, s hangos zokogással fordultam vissza. Anyám szegény azzal vigasztalt, úgyis olyan jó idő van, meleg volna a lábbeli. Én azonban nem tágítottam. Anyám mit tehetett, ideadta bátyám talpatlan cipőjét,­ amelyben alkar csónakázhat­tam is volna. Amikor visszafelé jöttem, esett az eső, sáros volt az út. A lyukas cipő beengedte a vizet, a sarat, s minden lé­pésnél­­köpülő módjára fecs­kendezte szerteszét. Soha sem felejtem el ezt a napot. Ilyen nélkülözésekkel teli volt az egész gyermekkorom. Éppen a napokban beszél­gettünk bátyámmal a múlt­ról, aki szintén a gyárban dolgozik. Neki három gyer­meke van, de semmiben sem szenvednek hiányt. Nekem is megvan mindenem, ami kell. Ki teremtette elő testvérem gyermekeinek, mindannyi­­unknak a több ruhát, cipőt? Senki más, mint mi, akik dolgozunk. Nem tagadom, még több ruha is elférne a szekrényemben, bizonyára mások is így vanna­k vele. Otthonosabbá teszi a látást a szép bútor, a függöny, a szőnyeg, nagyobbak az igé­nyek, mindenki még jobban a­karna élni. Ez rendjén is van. De ez nem megy más­ként, csak ha többet terme­lünk. Nem v­agyok jártas a közgazdaságtanban, de any­­nyit tudok, ha három tojás van otthon, nem lehet né­gyet megsütni. Az országban méginkább így van ez. Nyil­vánvaló, ha azt alkarjuk, hogy több holmink és jobb életünk legyen, többet kell termelni. Mintegy számadás ez a múlt és a jelen között. Ezért helyeslem, hogy megszüntet­jük a laza normákat, mert azokkal saját magunkat csap­­tuk be, s mert a laza normák felszámolásával többet fo­gunk termelni, s jobban élni. Kelemen Istvánné, a Villamosgép­ és Kábelgyár dolgozója. A múlt évben 18000 fővel gyarapodott­ a főváros lakossága „Fővárosunk dol­gozói évről évre ma­gasabb fokú egész­ségügyi ellátásban ré­szesülnek ... Az élve­­születések száma 1954-ben 36 000 volt, s ha ezt szembeállít­juk a halálozásokkal, úgy megállapíthatjuk, hogy lakosságunk egy év alatt természetes szaporodás útján 18 000 fővel gyarapo­dott. Ez annál örven-­ detesebb tény, mert a* felszabadulás előtt aj budapesti halálese-J tek száma mindig na­? gyobb volt a születő-J seknél.“ J (Baranyai János? elvtárs. Budapest Fő-* város Tanácsa VB el-* nökhelyettesének hét-? fői költségvetési be­­­szédéből.) . ­­nnepségeken emlékeznek meg a Magyar—Szovjet Társaság fennállásának fedik évfordulójáról A Magyar—Szovjet Társaság fennállásának tizedik évfordu­lója alkalmából ünnepségeket rendeznek a budapesti kerületi MSZT-szervezetek. A VIII. KERÜLET június 6-án tartja az ünnepsé­get a kerületi MSZT-székház­­ban. Hantos János, az MSZT budapesti szervezete titkárá­nak ünnepi beszéde után a Gorkij pengetős zenekar és kó­rus műsora következik. 11-én a Kulich Gyula szabadtéri színpadon ajándékműsort ad­nak a kerület kiváló, MSZT-s aktivistái részére. A kerület? nagyobb terein bemutató kiál-? Iítások szemléltetik az MSZT 1 tíz évének és a magyar—szov-i jet barátsági hónapoknak ese-­­ ményeit. A IX. KERÜLET június 8-án ünnepel a Dallos Ida Kultúrotthonban. Az ün-J népségén a Magyar Néphadse­ J reg Vörös Csillag Érdemrend- ? del kitüntetett Művészegyüttes­­ se ad magas színvonalú mű- • sort. tt Helyes intézkedés A szokatlan időjárás nem kedvez a veteményeseknek, s ennek következtében a háziasszonyoknak sem. Türelmetlenül keresik a piacon a még most is primőrnek számító zsenge zöldborsót és az újburgonyát. Tavaly ilyen­kor bizony már bőven válogathattak a csarnokokban, s a­ piacokon ezekből az újdonságokból. S mert az idén a zöldség- és gyümölcsféle a zord idő­járás következtében csak nehezen kerül a piacokra, so­k­kal jobban kell gazdálkodnunk, mint az előző évek folya­­mán bármikor. Budapest Főváros Tanácsának végrehajtó bizottsága — hogy a háziasszonyok jogos kívánságát kielégítse — olyan új rendelkezéseket foganatosított, amelyek elősegítik, hogy valóban minden nap friss, bőséges zöldség, és gyümölcsfé­lék legyenek a piacokon. Különösen a háztartások vezetői: a háziasszonyok tudják, milyen vargabetűt írt le a zöldség­félék szállítása az elmúlt időkben. Évek óta folytak az ér­tekezések arról, miként lehetne az áru útját egyszerűbbé tenni, hogy a friss árut rövidebb úton juttassák el a vá­sárlóhoz. Mert mi is volt eddig a gyakorlat? ... A friss zöldségfélét, a gyenge, harmatos salátát, a spe­nótot begyömöszölték a teherkocsikba, s beszállították a gyűjtőhelyre. Itt összegyűjtötték, újra kocsira rakták,­­ki­­kocsiztatták a Nagy­vásártelepre, ott ismét összegyűjtötték, kocsikra rakták, elvitték a kerületi központi elosztóba, s onnan hordták szét azután az üzletekbe, a piacokra. Az áru sok esetben visszakerült arra a kerületi piacra, ahonnét azelőtt néhány nappal útnak indították. A friss áru értékesítésében a piaci eladók, a bolti dol­gozók nem voltak érdekeltek. A hervadt, fonnyadt árut úgy adták tovább, ahogyan az elosztóból kapták. Nem volt, ami ösztönözte volna őket, hogy több, frissebb árut kínál­janak eladásra. E hibáknak egyik legfőbb okozója az a hatalmas bü­rokratikus szervezet volt, amelynek felállítása nemhogy elősegítette, hanem hátráltatta az áru gyors leszállítását. A Minisztertanács határozatának megfelelően a tanács végrehajtó bizottsága mostani rendelkezésével véget ve­tett a nagy hivatali vízfejnek. Megszüntette a Zöldség- és Gyümölcs Trösztöt, valamint a négy Kiskereskedelmi Vál­lalatot és az ügyintézést a már meglévő Élelmiszerkereske­­delmi Iroda gondjaira bízta. De hozott a tanács végrehajtó bizottsága még egy igen jelentős határozatot is. Lehetővé tették, hogy a­­kövületek és az üzemi konyhák közvetlenül a piacokon is vásárol­hatnak. Ezzel megszűnik az a helytelen állapot, hogy az üzemi konyhák vezetőinek fel kell használnia a többnapos fony­­nyadt árut is, miután jobbára ilyen kerül csal­ a raktárak­ból a konyhákra. Megrövidült az áru útja, mert a kerületi közért-válla­latok közvetlenül a Nagyvásárcsarnokból vihetik el az árut, s e helyes intézkedés következtében legkésőbb 10 óráig már a piacra kerül a sokféle friss főzelékféle és gyümölcs. Az új intézkedéssel megoldódik az eladók régi panasza is. Ezentúl minden zöldség- és gyümölcsféléből minőség­­leírást kap az eladó, vagyis magyarul: ha kevesebb a vesz­teség, a megtakarított összeget teljes egészében az ő ja­vára írják. Eddig a tervek, amelyek bizonyítják, hogy éve­ken keresztül meg nem oldott problémákon lehet segíteni. A zöldség- és gyümölcsidénynek még csak a kezde­­tén vagyunk. A város gazdája, a tanács azonban már előre gondoskodott arról,­­ hogy éppen a múlt rossz tapasztalatai alapján okulva — jobbá tegye az ellátást. De hogy a gyakorlatban is maradéktalanul érvényesüljön e fontos rendelkezés, ahhoz szükséges, hogy az illetékesek „rajta tartsák“ a szemüket. Az új rendelkezések bizonyára sokkal egyszerűbbé teszik a zöldség és gyümölcs útját. S hogy ezt minél jobban tudják megoldani, szükség van a Belkereskedelmi Minisztérium segítségére, s ezen keresztül a nagykereskedelmi szervek kézbentartására, mert egyet­len cél kell hogy vezesse mindezeket a szerveket: a házi­asszonyok megelégedetten térhessenek haza a megrakott kosarakkal friss és kedvük szerinti választékos áruval. Csepregi György 8 tagú családjából egy személyre: 2585*95 Ft Összesen: 20 687*60 Ft Polgár János 3 tagú családjából egy személyre: 1585*33 Ft Összesen: 4756­­ Ft -------------------------------------------------------------- Ami nincs a borítékban------------------------------------------------------------­Együtt dolgozik a család a Lágymá­nyosi Dohánygyárban. Valójában csak a papa és a mama dolgozik, a három ap­róság. — Csepregi Györgyék három kisebb gyermeke — a napfényes, tiszta, üzemi napköziben és a bölcsödében „te­vékenykedik“. Éppen ebédhez készülnek a kicsik, amikor betoppanunk. Az óvónéni meg­kérdezi: — Ki tudja megmondani, mi­lyen levest kaptunk ma ebédre? — Csep­regi Marika szégyenlősen, de gyorsan válaszol: — Karalábé levest... A tiszta asztalon a fehér tálakban fi­nomízű, húslével felengedett újkaralábé leves párolog. A hosszú tálakon pedig rántotthús, zsíros törtburgonya, cukros saláta követi a levest. Csepregi Gyuri a napos. Szabályszerűen segít a terítésnél, majd feszes vigyázzba állva jó étvágyat kíván a pajtásoknak. Ez a rend az óvodában. Csepregi Ilonka,­­ a legkisebbik Csepregi — kilenc hónapos. Amint be­nézünk hozzá a bölcsődébe, édesen al­szik, parányi ujjacskáját a szájában tart­ja. A délelőtti napozás után jólesik a pi­henés ... s utána még jobban a csokolá­dés tejbegríz, Csepregi György és felesége az elő­készítőben dolgozik. Csepreginé töré­keny fiatal asszony. Alig hinné az ember, hogy hat egészséges gyermek anyja. Szaporázza a munkát, hogy a gyerekek semmiben se szenvedjenek hiányt. Nehe­zen tudjuk megállítani még oly rövid beszélgetésre is. Keze akkor is a munká­ján jár, amikor beszél: — Csak három napja dolgozom itt, az előkészítőben. Azelőtt küldönc voltam, s bizony kevés volt a havi fix fizetés, nem nagyon elég ekkora család eltartá­sához. Itt többet fogok keresni, hiszen harmadik napja dolgozom, s teljesítményem egyre emelkedik. A férfi már többet mond el. Szavából a hála csendül, amikor arról beszél, hogy a kis Gyurit a súlyos betegségéből mi­lyen áldozatkészen segítették meggyó­gyítani az üzem gondozónői és az üzemi orvos. Gyuri nagybeteg volt, lemondtak róla az orvosok. Az üzem orvosa vasár­­nap is foglalkozott vele, akkor adott neki vérátömlesztést, s ott tartotta a ki­csit a bölcsődében a teljes gyógyulásig. — Mennyit fizetnek Csepregi­ elvtár­­sék a gyerekek tartásáért az üzem­ nap­köziben? — kérdezzük. — Egy forintot egy gyermek után. Ez a legkisebb összeg, amelyet fizetni le­het. Az üzemi bizottság figyelembe vet­te, hogy hat gyermekünk van, s a leg­alacsonyabb díjat állapította meg. — Mit fizet az üzem naponta hozzá­járulásképpen a gyermekek eltartásá­hoz? — kérdezzük most már az üzemi bizottság elnökétől. — Tizenöt forintot egy-egy gyermek után Vagyis Csepregi­ék esetében napi 45 fo­rintot. Papír, ceruza kerül elő, számolni kez­denek. S ezek a számok mindennél éke­sebben beszélnek. Csepregiék három gyermeke után egy év alatt 13 500 forin­tot fizet az államunk. A három gyermek üdültetése Ábrahámhegyen, a Bada­csony mellett, 839,60 forintba kerül. A családi segély a hat gyermek után évi 5400 forint. S ha mindehhez még hozzá­vesszük a vállalati hozzájárulást a há­zaspár étkeztetéséhez, — évi 948 forint —, akkor megállapíthatjuk, hogy Csep­regiék egy évben nem kevesebb, mint 20 687 forint 60 fillért kapnak • ez borítékban lévő fizetésen kívül. Fizetésük évente 16 500 forint... Meg­lepő szám. Elgondolkoztak rajta Csepre­giék, s még az UB-elnök is kétszer­­háromszor utánaszámolta az összeget. De akárhogy számolt, az eredmény nem változott. Az olvasó azt mondhatná, hogy miért éppen t­atgyermekes család esetét vizs­gáltuk meg? Ezért megnéztük Polgár János művezető és felesége körülmé­nyeit is. Mindketten a dohánygyár dol­gozói. Egy gyermekük van, a négy és féléves Lacika, ugyancsak a napközi ott­hon kis lakója. Kettőjük keresetének 5 százalékát fizetik az üzemi napközinek, a vállalat tehát naponta 11,20 forinttal járul a kis Laci eltartásához. Ez havi 280 forint, azaz évenként 3360 forint. A házaspár üdüléséhez évenként 448 forinttal járul államunk, étkeztetésükhöz pedig évi 948 forinttal. Hymodon az állam 4756 forintot juttat a fizetésen kívül Polgár Jánosnak és családjának. Mindennél beszédesebb számok ezek: államunk szerető gondoskodásának hi­teles tanúbizonyságai. Fercze Erzsébet

Next