Esti Budapest, 1956. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-01 / 128. szám
Budapest naponta annyi vizet pocsékol, ami fedezné Pécs vízszükségletét Az ingatlankezelő vállalatok 1955-ben hétmillió forinttal több közüzemi díjat fizettek ki, mint az előző évben. Ennek a nagy összegnek jelentős részét meg lehetett volna takarítani. Induljunk el ennek a hétmillió forintnak a nyomában Simon Ferenc elvtárssal, a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium Közmű és Szolgáltatási Igazgatóságának dolgozójával. Mia csöpög a csap ... A XIV. Ilka utca 23. számú házban 94 vízcsap közül nyolc olyat találtunk, amelyikből csöpögött a víz. Egyik-másik csapnál havonta körülbelül húsz köbméter, vagyis húszezer liter víz csöpögött el. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a WC-k harminc százaléka, a vízcsapok tíz százaléka rossz a budapesti házakban, s emiatt nagyon sok víz folyik el feleslegesen. Egy olyan alig rossz vízcsap, amelyből másodpercenként csak egy csepp víz szivárog el, évenként 7200 liter vízveszteséget okoz. Ha a vízcsövön egy milliméter átmérőjű kör alakú nyílás van, 24 óra alatt ezer liter víz folyik el rajta. Ez három fürdőkád megtöltésére elegendő. Van olyan lakás Budapesten, amelynek a vízdíja (amit az IKV fizet), több, mint amennyit a lakó lakbérként megfizet. A budapesti lakóházakban naponta 25 ezer köbméter, vagyis 25 millió liter víz folyik el fölöslegesen. Ez a mennyiség Pécs lakosságának egynapi vízszükségletét fedezné. Egy olyan vízmű építése, amely naponta ennyi vizet szolgáltat, 25 millió forintba kerülne. Az említett vízmennyiség kiemeléséhez és továbbításához évente háromezer tonna szénre van szükség. Hűtés, „fűtés“ — vízzel Érdemes tehát elgondolkozni ezeken a számokon, különösen most, a nyár küszöbén. Tavaszszal, de főként nyáron nő a fogyasztás, s a felesleges pocsékolás nehézséget okozhat a vízellátásban. Ki ne ismerné azt a gazdaságosnak nem mondható hűtési módot, amikor a vízcsap alá tett szódavizes üvegre vagy gyümölcsre órákig csurog a víz. A célt azonban csak részben érik el, mert nyáron a víz hőmérséklete plusz 15 Celsius foknál nem alacsonyabb. Mit lehetne tenni a vízpocsékolás ellen? Elsősorban nekünk, lakóknak lenne tennivalónk. A jó gazda szemével nézve a problémát, sok mulasztás terhel bennünket, mert nem mindig zárjuk el jól a csapokat, s ha csöpög is lakásunkban valahol a víz, nem jelentjük ezt azonnal a házkezelőségnek. De hanyagság, nemtörődömség tapasztalható sok házfelügyelő és házkezelőség munkájában is, mert nem intézkednek, hogy a jelentett hibákat kijavítsák. Hűtésre, no és „fűtésre” — ne pazaroljuk a vizet. ..Fűtésre” használták például a vizet télen a csepeli Béke téri új lakótelepen, amelynek 280 lakása az RM-ből kapja a melegvizet. Minthogy a fürdőszobákba nem szerelték fel időben a fali melegítőket, sok lakó fürdés előtt négyszer-ötször teleengedte melegvízzel a fürdőkádat, hogy a fürdőszoba levegője felmelegedjék. A kerületi tanács sürgetésére az IKV hamarosan leszerelteti a fali fűtőket, s ejfél elejét veszi a további vízpazarlásnak. Helyes lenne, ha a lakóbizottságok, a házfelügyelők és a házkezdlők időnként ellenőriznék, hogy a lakásokban nem rosszak-e a csapok, s ha hibát észlelnek, akkor azonnal intézkednének. Szigorú takarékosságra van szükség, hogy — bár a vízellátás teljesen kielégítő— zavartalan lehessen az a kánikula idején is. Sebesti György Dolgozóink megelégedéssel vették tudomásul a Minisztertanács újabb határozatait, melyek az alacsonyfizetésű dolgozók bérének emelésére, az egészségre ártalmas szakmákban a munkaidő csökkentésére vonatkoztak. Mindezen határozatokat, melyek a XX. kongresszus után hazánkban is létrejöttek, valamint a külpolitikai eseményeket egyaránt örömmel fogadják a párttagok és pártonkívüliek. Ennek szellemében vitatták meg ötéves tervünk céljait és feladatait. (Gombai Miklós, IX., Hármán Kató utca 88. leveléből.) Ismét ünnepeljük a pedagógusokat, akik gyermekeinket nevelik, amíg mi munkahelyeinken dolgozunk. Hétgyermekes anya vagyok, s mindig szeretettel fogok gondolni azokra a pedagógusokra, akik a 6 éves korban az iskolapadba kerülő gyermekeinket munkára, tanulásra, fegyelemre szoktatják. További munkájukhoz sok szeretettel kívánok a sok-sok édesanya nevében jó egészséget. (Judák Ferencné, III., Bécsi út 88—90.) /E plakát-kiállítás megmutatta, milyen jó plakátter** veket készítenek művészeink. Mégis milyen sok rossz plakát látható az utcán. Elmondhatjuk ezt a könyvnapra készültekről is, különösen arról, amelyik egy könyvsátort és előtte egy fából faragott, kreolbőrű kislányt ábrázol. A plakát a közönségért van, s hogy jó-e vagy sem, azt az dönti el, hogy tetszik-e vagy sem. (Tolnai Pál, a Szikra Könyvkiadó dolgozója.) Jó u.« a kisvendéglőkben A kézzel írott étlapon, szép olvasható kövér betűk adják hírül, hogy az „Otthon“ nevű kisvendéglőben, a XV., Bethlen utca 127. alatt milyen olcsó kész ételekkel, halakkal és frissen sültekkel, köretekkel, salátával és tésztával várják a vendégeket. A sertésgulyás csipetkével 4,30, a pirított máj 5,50, a sertéspörkölt 6,35, a frissen sültek, a rántott szelet és a cigánypecsenye egyaránt 7,05 forintba kerül. A parányi vendéglő tiszta, csinosan rendezett, az asztalokon tisztára mosott terítők, a falakon népi szőttesek, egyszóval ilyen helyre még a legegyszerűbb ember is jóleső érzéssel ül le. Varjú Bélával beszélgetünk, az Otthon vendéglő üzletvezetőjével, akinek felesége a felszolgáló, édesanyja pedig a szakácsnő, a nagynéni a konyhai „segédszemélyzet”. Az üzletvezető 1100 forintot, a család többi tagja 600—600 forintot keres. Étkezésükért a közétkeztetési díjat vonja le a kerületi vendéglátóipari vállalat. Jártunk a Rózsa utcai „Rózsa kisvendéglőben", a Halász utcai Horgász tanyában és a budai Sport kisvendéglőben. Megnéztük az étlapokat, a helyiségek tisztaságát. Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a legkedvesebb családi hangulat uralkodik, részeg embert sehol sem szolgálnak ki. A kisvendéglők vezetői, miután elszámolásra kapják az árut, sokkal inkább érdekeltek az udvarias kiszolgálásban. A kisvendéglők a régi kiskocsmák hangulatát idézik vissza, a háziasan elkészített ételeket szívesen fogyasztják a vendé Igek. Megkezdődön a strandszezon Képeink a Palatinus-strandon készültek. ÚTTÖRŐEMLÉKBÉLYEG Június 2-án, az úttörőszervezet fennállásának 10. évfordulója alkalmából 1 forintos névértékben emlékbélyeg-párt bocsát forgalomba a posta. Az É. M. 43. sz. Építőipari Vállalat Róna utcai építkezésén 1957. év végéig 723 lakás épül fel. A ♦ képen: az építkezés egy részlete. X Hogyan fogla!ka*i!! a Mrálötökkel a Budapesti Pártbzottság apparátusa ! A kerületi pártértekezleteken * több elvtárs bírálta a Buda- pesti Pártbizottságot és mun-♦ kamódszerét. Ezek az elvtár* sak a többi között azt kér-* ték a Budapesti Pártbizottság* vezetőitől, hogy őszintén és gyorsan tájékoztassák a dolgo-X zókat a politikai eseményekről,* a vezetők többet tartózkodja!-J nak a dolgozók között, kérései-* két az apparátus munkatársai? a meghallgatáson túl, intézzék J is el, s ne csak „futó látoga-X tásra’“ menjenek ki egy-egy X üzembe. Bizonyosan sokan gondoltak azóta arra, hogy mi történt javaslatukkal, s milyen tervei vannak a Budapesti* Pártbizottságnak saját munka-* ra, s az apparátus munkája megjavítására. A pártbizottság apparátusa- ♦ nak osztályai foglalkoznak a* maguk munkaterületére vonat-* kozó javaslatokkal, észrevéte-♦ lekkel. Hamarosan levélben* kapnak választ a Budapesti* Pártbizottságtól az érdekelt? elvtársak. Közük a bírálóval,? hogyan veszi figyelembe a Budapesti Pártbizottság a felérel elhangzott észrevételeket. Gon-! dos elemzés követi az appara-* tus munkamódszerének megjavítására tett javaslatokat is. Az osztályok munkáját mars megvitatták az ott dolgozó elv- társak, és sok javaslatot tettek* Ezt követően a pártbizottság titkárai és az osztályvezetők is megbeszélik a teendőket — ho- gyan tudnának minél több segítséget adni a kerületi és az üzemi pártbizottságoknak. X ♦ . t ♦♦ Tervek, gondok, feladatok Szegedüs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke . Csepelen, az RM Művek dolgozóinak gyűlésén a dolgozókkérdéseire válaszolva, ismertette bel- és külpolitikánk több fontos kérdését. A többi között szólt az élet-színvonal emelésének lehetőségeiről, a jobb munkára ösztönző bérrendszerről, a nyugdíjtörvény fogyatékosságairól, az olcsóbb építkezésről, az államapparátus túlzottközpontosításának megszüntetéséről, a bürokráciáról. Olyan problémák ezek, amelyek egész dolgozó népünket érdeklik. Megoldásaik mindannyiunk életének könnyítését, s jobbá tételét célozza. Ösztönzőbb bérrendszer A bérek megállapításánál nagyobb hatáskört kapnak majd az egyes üzemek, gyárrészlegek vezetői, érkük a helyi adottságokat jól ismerik, s ez minden bizonnyal megjavítja majd bérrendszerünkben meglevő fogyatékosságaikat. Új ötéves tervünk, irányelveinek vitája során sokan felvetették, hogy zökkenők vannak az anyagellátásban. Ennek egyik oka az, hogy sok hiba van még a termelés megszervezésében, éz ipari vállalatok vezetői, dolgozói keveset törődnek a folyamatos termelés feltételeinek meg-* teremtésével. Ebben azonban nemcsak ők hibásak, hanem a központi irányítás is. Igények és lehetőségek Érdekes Hegedűs elvtárs beszédének az a része, amelyben az ötéves terv irányelveinek vitájáról szól. Megállapította, hogy sok érdekes és helyes vélemény, javaslat hangzott el. Sokan azonban nem számolnak azzal, hogy nincs módunk a beruházások korlátlan növelésére, s bár a kérések önmagukban az esetek többségében jogosak, valamennyi igény kielégítése a nemzeti jövedelem szétosztásában aránytalanságokat okozna. Ha túlzottan sokat fordítanának beruházostokra, nem tudnánk biztosítani az életszínvonal növelését. A rendelkezésünkre álló beruházási összegeket a leggazdaságosabban kell felhasználni. Tovább erősödik a szocialista törvényesség Államapparátusunk fejlődésében a bürokratizmus az egyik legfőbb kerékkötő, a bürokráciának egyik fő oka pedig a túlzott központosítás. Hegedűs elvtárs bejelentette, hogy a helyi vezetők a jövőben nagyobb jogkört kapnak, s ezzel nő a felelősségük. A bürokrácia elleni harcot nagymértékben segíti a dolgozók bírálata. Fontos azonban, hogy a dolgozók, de különösen a helyi vezetők gyakorlati javaslatokat is tegyenek arra, hogyan lehetne egyszerűbben és olcsóbban megoldani a feladatokat. A szocialista törvényesség megszilárdítása szintén fontos feladata az állami szervek minden dolgozójának. Ennek, érdekében módosították a társadalmi tulajdon védelméről szóló törvényt oly módon, hogy a közvagyon kisebb megrongálásáért, — ha nem ismétlődő esetről van szó — a büntető eljárás helyett szabálysértési, illetve üzemi, vállalati fegyelmi eljárást indítanak. A Munka Törvénykönyv, végrehajtási utasításának módosításai, a társadalmi bíróságok felállítása tovább erősíti a törvényesség megszilárdítását, népi demokratikus rendszerünket. Útlevél nélkül Hegedűs elvtárs részletesen beszélt kormányunk külpolitikájáról. Megemlítette: számos olyan intézkedést hoztunk, ami bizonyítja, hogy országunk együtt kíván működni a világ valamennyi békétkívánó országával. Bejelentette: a Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott, amelynek értelmében a népi demokratikus országokba útlevél nélkül, a személyi igazolványhoz csatolt betétlappal és a fogadó ország vízumával lehet majd utazni. A rendelkezés két hét múlva lép hatályba. Ezt a bejelentést bizonyára az egész magyar nép örömmel vette tudomásul, valamint azt a hírt is, hogy befejeződtek a jugoszláv—s magyar gazdasági és pénzügyi kérdésekről szóló tárgyalások. Bizonyos, hogy a baráti jugoszláv néppel tovább erősödik kapcsolatunk. ★ A Minisztertanács elnökének Csepelen tartott beszéde arról győzte meg a hallgatóságot, hogy kormányunk következetesen küzd népünk jólétének emeléséért, s minden, erejével kész hozzájárulni a béke megerősítéséhez, a népek barátságához. » V wv wv « V V ~ ” -------IGÉNYLŐ, LAKÁS, V IKTATÓSZÁM IGAZ TÖRTÉNET EGY LAKÁS KÖRÜLI BÜROKRÁCIÁRÓL P. I. boldogan tért nyugovóra. Lesz lakása, szépséges, napfényes, OTP- kölcsönös ... Lém, milyen nagyszerű az élet! Csak sétálgat az ember, sétálgat, egyszercsak eléjebukkan egy házacska, a házacskán tető, alatta padlás, a padlás mellett teremnek is beillő szoba, padlóval, erkéllyel... P. I. kinyújtóztatta boldogságban fürdőző testét, de rögtön össze is rántotta, mert ballábával leverte a nachtkaszlról a lámpát. Ennyiből is kitűnik, hogy P. I.-nek, a jóravaló, szerény honpolgárnak úgy kell a lakás, mint szomjúhozónak a forrás vize. Nemcsak a nachtkaszli miatt, hanem, mert — édes istenem — családot is kell alapítani, kis P. I.-ket kell nevelnie a haza üdvösségére. Álmodozott P. I. Joga volt hozzá hiszen kérvényét már olvassa a tanács lakásügyi osztálya. Olvassa, s könynyek gyűlnek szemébe a meghatódottságtól. Lám, milyen rendes ember ez a P. I. Nem molesztál, nem fenyegetőzik. szocialista-realista típusú ember, aki szívén viseli Budapest lakásproblémáinak ügyét. Van szíve áldozatot is hozni... Az alábbiakban csak a főbb mozzanatokat rögzíthetjük, mert a P. I. lakásigénylése körül zajló események forgási sebessége felülmúlja a föld forgási sebességét. Nézzük meg, mi történt a vénnyel: 1. A kérvényt elutasították formai hibák miatt (az á betűről hiányzott az ékezet); 2. a kérvényt elutasították formai hibák miatt (az é betűről hiányzott az ékezet); 3. A kérvényt elutasították (ezúttal a g-betű volt szabálytalan); 4. a lakásigénylést végképp elutasították, mert a padlásszobát egy termelő nagyüzem igényelte ki; 5. a termelő nagyüzem visszavonta igénylését; 6. P. I. ismét igényelt; 7. megérkezett a kiutaló véghatározat; 8. a kiutaló véghatározatot hatályon kívül helyezték. P. I. boldogtalan, viszont megtudta a következőket: a padlástérben nem lehet lakást építeni — még akkor sem, ha ott eredetileg is lakást építettek — mert tűzveszélyes. A padlástérben terpeszkedő helyiség átalakítása népgazdasági szempontból nem kívánatos, mert az esetleg nyerhető lakás értéke nem áll arányban a lakásépítés költségeivel (vagyis P. I. ne pazarolja a saját pénzét, a népgazdaság rovására). S végül víz- és csatornahálózat, kémény és padlásfödém sem cserépből, sem téglából elő nem állítható. Könyörgött P. I.: drága elvtársak, engedjék meg, hogy a totón nyert százezer forintomat beleöljem álmaim lakosztályába. Bizonygatta, hogy nincs tűzveszély, esküdött, hogy nem fog téglából ólomcsöveket gyártani. A kerület műszaki osztályának szíve meglágyult , ha így áll a dolog, akkor be kell építeni a padlás egész légterét lakásokkal (hurrá!...), de... mivel P. I. csak egy lakás építésére kérte az engedélyt, kérelmének nem adhatnak helyt. Jelenleg P. I. dacos-komoran néz a világba; az orvosok azt mondják, a betegség kórokozója az úgynevezett bürokrácia-bacilus, amely ellen roppant nehéz védekezni. De nem kell kétségbeesni az atomkorszak hajnalán, mert már készül a szérum, amellyel lassan, de bizonyosan megsemmisítik a kártékony kórokozót. Most már minden csak azon múlik, hogy P. I. életösztöne ellenáll-e a sorvasztó betegségnek, megéri-e a szérum hatását. Aki nem hiszi, járjon utána. Cím: I. kerületi Tanács lakásügyi osztályának irattára, a történet keresendő 809/NIy/18/ 6 1955, 809/Ny/1/21956, M. lev. 18/244/ 1956, stb.... stb. iktatószámok alatt. Balla Anna