Esti Hirlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-03 / 1. szám

Részletek az üzlet­bérbeadási javaslatból A magánkereskedelem mű­ködésének kiterjesztéséről szó­ló kormányrendelet szövege elkészült. A legtöbb kereske­dői iparengedélyt első fokon a kerületi taná­csok adják ki. A fellebbezési másodfok Bu­dapesten a főváros kereske­delmi osztálya lesz, néhány ke­reskedői iparengedély kiadása azonban már első fokon a ke­reskedelmi osztály hatásköré­be tartozik majd. A magánkereskedelem ki­­terjesztése felvetette azt a gondolatot, hogy az egyes ki­sebb állami boltokat magáno­soknak adnák bérbe. Nem kétséges, hogy az egy­két főnyi kiszolgáló személyé­­­zettel bíró állami boltok fenn-­­ tartása, ellenőrzése, adminiszt­rálása a kiskereskedelmi vál­lalatok részére csak teher, és végeredményben egyáltalán nem kifizetődő. Az ilyen ki­sebb boltokat, a három-öt főt foglalkoztató élelmiszer- és iparcikk-üzleteket, s a 10 fő­nél kisebb személyzetű ven­déglátóipari üzemeket adnák bérbe magánosoknak. A bérbeadó kiskereskedel­mi vállalat szerződést köt a bérlővel. A javaslat hangsúlyozza: szük­séges, hogy a boltok szakkép­zett, a vásárlókkal megfelelő kapcsolatot fenntartani képes személyek kezébe kerüljenek, olyanok kezébe, akik üzleti kezdeményezéssel, szakmai gyakorlattal jobb eredményt érhetnek el. A vállalat kizárólagos jo­ga a bérlő kiválasztása, és ezeket a szempontokat a bérlőválasztáskor szem előtt kell tartani. A javaslat szerint a bérlő kijelölésénél a bolt jelenle­gi vezetőjét, dolgozóit és a bérbeadó vállalat egyéb bolti gyakorlattal rendel­kező dolgozóit elsőbbség kell, hogy megillesse. Ha a szerződés, amelyet két­­három évre kötnének, később megújításra kerül, új bérlőt kijelölni csak akkor lehet, ha az addigi bérlő szerződése meghosszabbítására nem tart igényt... Az áruellátás egyaránt tör­ténhet állami szektortól, a nagykereskedelemtől, ipartól vagy a helyi piaci források igénybevételével. Az állami szektortól eredő áruk ellenértékét a bérbe­adó vállalat egyenlítené ki a bolt terhére, míg a bér­beadott bolt közvetlen be­szerzéseit a bolt készpénz­­bevételéből fizetné ki a bérlő. Mivel így a boltot részben a bérbeadó vállalat finanszíroz­ná, a bolt bevételeinek egy ré­szét a vállalat részére be kelle­tt­e fizetni. A javaslat szerint a boltot vagy fix bérért vagy százalékos alapon ad­nák bérbe. Természetesen a bérlő nemcsak a bért fi­zetné, hanem a közüzemi díjakat, az alkalmazottak bérét, stb. A bolt dolgo­zói a bérlővel állnak jog­viszonyban. A bérlő az átvett készlet érté­kével tartozik elszámolni, a berendezési tárgyakat köteles jó karban tartani. A bérbe­adott vendéglátóipari vállala­toknál a bérlőnek a berende­zési tárgyak karbantartására a forgalom meghatározott száza­lékát külön számlára kell be­fizetnie és az így összegyűlt alapból tudják azután a beren­dezést felújítani. A bérlő kauciót tenne le, amelynek mértéke az átvett áruké­szlet 10 százaléka vagy a napi bevétel egy-kétszerese. A kaució nemcsak készpénz, ha­nem betétkönyv, kezesség, in­gatlan és meghatározott érték­papír lehet. A bérbeadó időnként el­lenőrzi leltár alapján, hogy a bérlőre bízott eszközök megvannak-e. Hiány ese­tén fedezet a kaució. Lel­­tártöbblet a bérbeadót nem érdekli. Van olyan javaslat, is, az Élelmiszer Főigazgatóságé, amely lehetségesnek tartja hogy a Kiskereskedelmi Vál­lalat ne egy bérlővel, hanem a bolt két-hat dolgozójával kössön szerződést. Ennek célja az, hogy a bolt munkájáért az anyagi és er­kölcsi felelősség több dolgo­zóra terjedjen ki. Más szak­­vélemény szerint nagyobb bolt­egységek ilyen kollektív bérbe­adása gyakorlatilag nem old­ható meg. Mindenképpen szük­ségesnek tartják azonban, hogy amikor a kisebb állami boltokat magánszemélyeknek bérbeadnák, ugyanakkor az állami kereskedelemben biztosítsák a bolti vezetők önálló kezdeményezését s a bolti dolgozók egyéni érde­keltségét. Az állami keres­kedelem boltjainak eddigi kötöttségét változtatni kell s munkájuk szervezésében biztosítani a magánkeres­kedelemmel azonos lehető-­­­séget. TM­I Mind a magánkereskedelem­­ működési köre kiterjesztéséről­­ szóló kormányrendelet megje- j lenését, mind pedig a kisebb­­ állami boltok bérbeadására­­ vonatkozó javaslat sorsát ért­hető nagy várakozás előzi meg. Ma­ újra megindult a munka a Tudományegyetemen A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen ma újra megkezdődött a rendszeres munka. A bölcsészkar Pesti Barnabás utcai épületében, nyolc óra után már a hallga­tók is szállingóznak. Tanszé­keik ajtaját még zárva talál­ják, de a tanulmányi osztályon és a dékanátus irodáiban már megszerezhetik a szükséges in­formációkat. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem egyes tanszékei január 2-től 13-ig konzul­tációkat és egyéb foglalkozáso­kat tartanak. Az egyetemi elő­adások január 14-én kezdőd­nek. A tantermeket is ekkor kezdik fűteni. A félévi vizsgák miatt ag­gódnak a hallgatók. Az illeté­kesek hamar megnyugtatják őket: az idén egyes vizsgák el­halaszthat­ók, annál is inkább, mert az egyetem tanácsa több — korábban kiadott — jegyze­tet használhatatlannak m­inő­­­­sített. Délelőtt fél 10-ig már okta­­­­tók is érkeznek szép számmal. A tanulmányi osztályon pos­­­­tázzák a vidéki hallgatók szám­­­mára sokszorosított értesítést, a professzorok szobáiban rög­tönzött tanulmányi „értekezle­tek“­ folynak, és az ország­ leg­nagyobb egyetemén — ha aka­­dozón, ha nehézségekkel is — újra megindul az élet. Ma reggel óta jár a 12-es autóbusz A 12-es autóbusz, amely ma reggel 8 órakor megindult a Körúton, negyven kocsival bo­nyolítja le az utasforgalmat. Szó van arról, hogy ha a Nagy­körúton a villamosok is közle­kednek, a 12-es busz vonalát meghosszabbítják, esetleg egé­szen a Moszkva térig. A diplomáciai testület újévi látogatása a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek veze­­tői január 1-én délben tisztel­gő látogatást tettek a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsánál és átadták jókívánságaikat az új­év alkalmából. A megjelenteket Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kristóf István, a Tanács titkára, to­vábbá Csatorday Károly, a Külügyminisztérium protokol­­­ osztályának vezetője fogadta.­­ (MTI) ** Öt embert elgázolt és továbbhajtott az ittas sofőr Tegnap délután háromnegyed­­ 7-kor Pajter Géza gépkocsive­­­­zető a BBV 241-es forgalmi­­ rendszámú személygépkocsin a Múzeum­ körúton a Kálvin­ tér felől a Marx tér irányába ha­ladt. A szabályok szerint a Mú­zeum körút és Rákóczi út ke­reszteződésénél meg kellett volna állnia, de nem ezt tette. Az úttesten éppen akkor haladt át egy idős férfi, akit a sebe­sen haladó gépkocsi elütött. A gépkocsi felfutott a 49-es vil­lamosra várakozók közé a jár­daszigetre és még 4 embert el­gázolt. Paster nem állt meg, hanem továbbhajtott. A gázoló sofőrt még az es­te folyamán megtalálták. Be­bizonyosodott, hogy részeg volt és a vállalati gépkocsit enge­dély nélkül használta. A gá­zoló sofőr ellen az eljárás meg­indult. Országszerte tízezrével vágják a sertéseket Itt a tél, a disznóvágás ide­je. A sok velejáró öröm mel­lett is sok gondot okoz a pa­rasztságnak a vágott sertések szállítása, értékesítése. Ezért a legtöbb helyen, mint például a paksi járás hat községében: Németkéren, Dunaszentgyör­­gyön, Nagydorogon, Bölcskén, Dunaföldváron és Pakson a községi földművesszövetkeze­tek sertéshús-tartó üzeme­ket létesítettek. A hat község­ben eddig mintegy öt vagon húsfélét készítettek, többek kö­zött kolbászt, szalámit, füstölt sonkát. Nagy mennyiségű zsírt is olvasztottak. A füstölt hen­tesárukat a tavaszi és a nyári munkák idejére tartalékolják. Somogy megyében is jóval több hízót vágtak le, mint a múlt év hasonló időszakában. Mintegy hatvanezer hízó ke­rült zsírosbödönökbe és a füs­tölőkbe. A Tolna megyei pa­rasztságnak egyik legnagyobb gondja a szerződés alapján hiz­lalt sertések értékesítése. A szállítási és hűtési nehézségek miatt több mint két hónapja szünetel az Állatforgalmi Vál­lalat munkája. Ezért mintegy tízezer hízott sertés vár elszál­lításra a Tolna megyei gazdák­nál. Újabb fontos tévés a hiropnenergia békés felhasználásában Öreges Jessel professzor nyilatkozata, t'ffts felt­űn­ési kelt a hírről Az új esztendő első napján feltűnést keltő hír járta be a világot. Amerikában Hivatalosan közölték, hogy laboratóriumi kísérletek során sikerült az atomenergia felszabadításának új eljárását kialakítani. Ez az új eljárás nem az uránatom hasa­dásán, hanem két hidrogénatom egyesülésén alapszik. A néhánymondatos jelentés sokat sejtet, de keveset mond. Éppen ezért tudományos és gazdasági körökben feszülten várják a további tájékoztatá­sokat. Vajon mi ez az új eljá­­­ rás? S mi az oka a nagy ér­deklődésnek? Erről nyilatko­zott az Esti Hírlapnak Öveges József fizikus professzor. — Köztudomású, hogy már két energiaközpont működik atomerővel: az egyik a Szov­jetunióban, a másik Angliá­ban. Építik már azokat az atomerőműveket is, amelyek a következő öt év alatt hat­millió lóerő teljesítménnyel járulnak majd hozzá a világ energiatermeléséhez. Ezek az erőművek az uránmag hasa­dásakor felszabaduló ener­giát használják fel. Egy kg urán magjainak szétszakadá­sakor hárommillió kg szén égési hője szabadul fel. Vi­szont egy kg hidrogénből — a hidrogén magok egyesítésé­vel — 20 millió kg szén égési hőjét tudjuk robbanásszerűen felszabadítani. Az uránkész­letek egyes országok drága kincsei, de a hidrogénenergia felszabadításához szükséges anyag mindenütt korlátlanul megtalálható. Ha tehát si­kerül szabályozhatóan, azaz lassan felszabadítani a hid­rogénenergiát, a világ örökre megszabadul energiagondjai­tól. — Van-e lehetőség a hidro­génbombában lezajló folya­mat lelassítására? — A világ haladott tudo­mányi országaiban minde­nütt folynak erre vonatkozó kutatások. Két nehéz felada­tot kell megoldani. Az egyik a folyamat megindítása a hidrogéngázban, azaz­ a be­gyújtás, a másik pedig a fo­lyamat lelassítása. A hidro­génatomok egyesülése csak több millió fokos hőmérsék­leten indul meg. Az ameri­kaiak ezt a hőséget urán­bomba robbantásával érték el. Ilyenkor mintegy 100 mil­lió fokos hő keletkezik. Ter­mészetesen a békés felhasz­náláshoz ez az út nem jár­ható.­­ A szovjet tudósok tel­jesen új és eredeti módszert alkalmaztak a hidrogénato­mok egyesítéséhez. Hidrogén­gáz vékony fonalán kétmillió amper erősségű áramot ve­zettek át egy pillanatig. A gázfonal több millió fokos hő­mérsékletre hevült és a fo­lyamat megindult.­­ Nem kevésbé fontos fel­adat a folyamat lelassítása, hiszen ez a feltétele, hogy erőművekben hidrogénener­giával gőzt, illetve elektromos áramot fejlesszünk. Tudtom­mal ebben a kérdésben nem értek el még eredményt. — Vajon mi rejlik a „dodo­­nai” közlemény mögött? — Amikor Kurcsatov pro­fesszor előadást tartott Ang­liában a szovjet begyújtási módszerről, az nagy feltűnést keltett a nyugati tudósok kö­zött. Egyes külföldi rádióállo­mások szerint az amerikaiak­nak most ezt az eljárást sike­rült fejleszteniük.­­ Hogy milyen beláthatat­lan lehetőségeket tár fel a hidrogénenergia felszabadí­tása, azt egy példa megma­gyarázza. A legújabb típusú hidrogénbomba robbanásakor 50 millió tonna trinitrotoluol robbanóanyag égési energiája szabadul fel. Majdnem ennyi energiát kapunk, ha 22 millió tonna szenet elégetünk. Vagy­is, egyetlen egy hidrogén­bomba energiájának lassított felszabadításával pótolhatjuk egyévi széntermelésünket! K. T. Két bírósági ítélet kisipari szövetkezeti dolgozók védelmében jogi viszonyát megszüntetik,­­ még pedig azonnali hatállyal.­­ A műpréselő kétheti felmondá­­­­si illetményért pert indított. A Fővárosi Bíróság a szövet­kezetet a felmondási járandó­ság megfizetésére kötelezte. Az ítélet szerint ha a próbaidős szövetkezeti tag tagsági viszo­nyát a próbaidő letelte után szüntetik meg, ez az eljárás jogellenes. Amennyiben a pró­baidő után nem veszik fel szö­vetkezeti tagnak, de mégis fog­lalkoztatják, mint a jelen eset­ben is történt, munkaviszony keletkezik. Ebben az esetben a felmondási illetmény a műpré­­selőt annál is inkább megilleti, mert a tagsági viszonyát 60 nap után szüntették meg, te­hát joggal lehetett abban a fel­tevésben, hogy a szövetkezet­nél tovább is lesz munkája és nem nézett más munkaalkalom után. Egy másik kisipari termelő­­szövetkezet négy szobafestőt vett fel 30 napos próbaidőre. Két hónapig dolgoztak, ami­kor „munkaterület hiány"-ra hivatkozva elbocsátották őket, de felmondási járandóságot nem kaptak. Ezért indult meg a per. A Fővárosi Bíróság kimon­dotta, hogy a szövetkezet alap­szabályai értelmében a belépőt legfeljebb kéthónapi próbaidő­re vehetik fel. Ebből követke­zik,­ hogy a próbaidő két hó­napnál rövidebb tartamú is le­het. Ha a próbaidő lejárta után a tagot rendes tagnak veszik fel, alkalmazotti munkaviszony keletkezik. A dolgozók érdek­­védelme azt kívánja, hogy ne legyenek kitéve jogbizonyta­lanságnak. Ebben az esetben a 30 napos próbaidő lejárta után a szoba­festők a szövetkezettel munka­­viszonyba kerültek. Egyébként is a velük közölt felmondás nem szabályszerű, mert a Munka Törvénykönyve „mun­katerület hiányra” alakított felmondási okot nem ismer. Tekintettel arra hogy a fel­mondás nem volt joghatályos és a munkaviszonyt szabály­­szerű felmondás nélkül jogta­lanul szüntették meg, a 15 na­pi felmondási illetményt meg kell fizetni. 80 VADETETŐ 120 SÓZÓ... Az elmúlt évek során szépen fejlődött a Bükk-hegység vad­állománya, amely a második világháború pusztításait szinte teljesen kiheverte. A rendsze­res vadgondozás eredménye­ként csaknem százra emelke­dett az országban egyedülálló muflonnyal, elszaporodtak a szarvasok és az őzek. A vadá­szok nemcsak nemes passziót találtak a vadászatban, hanem gondosan óvták is a vadállo­mányt. Most, hogy beköszöntött a tél, s mintegy húszcentis hó fedi a Bükk lejtőit, a Kelet­bükki Erdőgazdaság a vadász­­társaságokkal közösen a vadak téli etetésére 80 vadetetőt, va­lamint 120 sózót állított fel. A vadak járásának megfelelően elhelyezett vadetetőkben szé­nát helyeznek el, közelükben megtörik a patakok jegét is, hogy különösen az idei szarvas­borjúk etetését megkönnyítsék. Ott, ahol szükségesnek lát­szik, a jeges, összefagyott ha­vat szánokkal megtörik, hogy a vadak járását megkönnyít­sék. A megtett intézkedések folytán remélik, hogy ez a ke­ménynek ígérkező tél sem fog károkat okozni a Bükk vadál­lományában. Reggel 7-től délután 5-ig nyitva a fürdők A Fővárosi Fürdők Igazgatóságától kapott értesülés sze­rint a munkástanács ma délelőtti ülésén úgy határozott, hogy megváltoztatja a fürdők nyitvatartásának idejét. A fürdők eddig reggel 8 órától délután 3 óráig álltak a kö­zönség rendelkezésére. Január 4-től, péntektől kezdve vala­mennyi fővárosi fürdő már reggel 7 órakor nyit és délután 5 órakor zár. Fürdőlepedőt már mindenütt adnak, örvendetes hír, hogy a fürdők üzemeltetése mindenütt zavartalan, a tüzelő másfél hónapra elegendő. ­- újévre megnyílt a Műjégpálya.

Next