Esti Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

Budapesten nyolc-tizener munkahely „gazdát “ Nem jelentkezik elég szakmunkás és segédmunkás - Ezer kalauzt és kalauznőt várnak a közlekedési vállalatok - Nem kapnak segélyt az ál-munkanélküliek Az év elején nagyarányú munkanélküliség veszélye fe­nyegetett. Ebben az időben az állam havonta csaknem húsz­millió forintot fizetett ki mun­kanélküli segélyre. Amikor közelebbről megvizsgálták, ki­derült, hogy nagyon sok ál­­munkanélküi is segélyben ré­szesül. Vidéken előfordult, hogy olyanok, akik földdel és munkakönyvivel is rendelkez­nek, elmentek a földjükre dol­gozni, s ugyanakkor jelent­keztek munkanélküli segé­lyért is. A fővárosban sok ál-munka­nélküli azok közül került ki, akik kiváltották iparengedé­lyüket, de a munkakönyvüket is megtartották. A kormány rendelkezésére június 15-től kezdve csak azok részesülhetnek munkanélküli segélyben, akik egészségi állapotuk vagy más indokolt ok miatt ténylegesen nem helyezked­hetnek el. A munkanélküliek száma az intézkedés után egyharmadá­­ra csökkent. Jelenleg Buda­pesten 4000—5000 embernek van szüksége munkanélküli segélyre. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a textilgyárak, a közlekedési vállalatoknál ez­rével keresnek újabb munka­erőket. A Fővárosi Autóbusz­­üzemnek és a Fővárosi Villa­mos Vasútnak például csak­nem ezer újabb villamos-, illet­ve autóbuszkalauzra és ka­lauznőre van szüksége, de nincs elég jelentkező. A fővárosi üzemek munkaügyi osztályai naponta kérnek szak­munkásokat és segédmunkáso­kat A Ganz Vagon- és Gép­gyár például hetek óta felven­ne asztalost, kárpitost, fémcsi­szolót, acélöntőt, gépformázót, de nem talál. Csak a gyár va­gonosztálya több mint száz je­lentkezőt tudna foglalkoztatni. Ugyanitt segédmunkásra is szükség volna. A Fogaskerék­­gyár esztergályosokat keres­ett. A fővárosi tanács VB mun­kaügyi osztályán nyolc-tíz­ezer betöltésre váró mun­kahelyet tartanak számon. A kedvezően alakult helyzet ellenére sem lehet ma még azt mondani, hogy a fővárosban teljesen megszűnt a munka­­nélküliség. A termelőmunká­ban bárki haladéktalanul elhe­lyezkedhet, de problémát okoz azoknak az elhelyezése — főleg nők, adminisztrátorok stb. — akik egyéni adottságaiknál fogva nem alkamasak ter­­­­melő munkára vagy pedig magasabb végzett­ségüknél fogva igényt tart.­A hivatalos lap mai száma munkaügyi miniszteri rendele­tet közöl a munkaerőtoborzás­ról. A rendelet értelmében első­sorban a szénbányászat és az építőipar számára lehet mun­kaerőt toborozni, szükség ese­tén azonban a toborzás egyéb iparágak részére is megenged­hető. Munkaerőtoborzás út­ján főként nem szakképzett munakerőket (segédmunkás, ipari tanuló) kell biztosítani, a szükséghez képest azonban szakmunkások is toborozha­tók. A munkaerőtoborzás a Munkaügyi Minisztérium ál­tal negyedévenként megálla­pított országos terv alapján történik. A vállalatoknak to­borzási igényüket a negyed­évet megelőző hónap 15. nap­jáig kell a felügyeletet gya­korló minisztériumnak beje­lenteni. A megyei tanács az országos tervszámon felül — az országos terv 25 százaléká­ban — megyei toborzási ter­vet állapíthat meg. Ezt a to­borzási keretet elsősorban a helyi munkaerőigény kielégí­ti ak képzettségüknek megfelelő beosztásra. Az utóbbiak közé számíthatjuk azt a 200—300 technikust, mérnököt, akit még nem tudtak végzettségének megfelelő munkához juttatni. T. P.­tésére kell felhasználni, de ebből, a szükséghez képest, más megye területén levő vál­lalatok is részesülhetnek. A vállalatok igényeiket a ne­gyedévet megelőző hónap 25. napjáig jelenthetik be a me­gyei tanácsnál. A toborzott dolgozókat a vál­lalatok határozott, illetve ha­tározatl­an időre, vagy megha­tározott munkára alkalmaz­hatják. A vállalat a dolgozó­nak megfelelő munkafeltétele­ket, szükség esetén szállást és térítés ellenében napi három­szori étkezést köteles biztosí­tani. Ezen felül mind az oda-, mind a hazautazási költséget köteles megtéríteni a dolgozó­nak. A hazautazási költség abban az esetben is jár, ha a vállalat a dolgozót önhibáján kívül nem állítja munkába. A toborzás előtt a dolgozót orvosi vizsgálatnak kell alá­vetni, és csak akkor indítható útba, ha a munkára való alkal­masságát orvosi bizonyítvány­nyal igazolja. Az új toborzási rendelet jú­lius 31-én lép hatályba. Rrendelet a munkaerő toborzásról Bányavállalatok! Szövetkezetek! Állami vállalatok! Állami gazdaságok! Építőipari vállalatoki­g ! Átveszünk használt, kiselejtezett gumicsizmákat minősítés szerinti kilós árban és helyette kifogástalan, vízpróbás, Javított csizmákat szállítunk 78,50 forintért FŐVÁROSI XXI. KÉZMŰIPARI VÁLLALAT Bp.-Csepel, Katona József u. 22 Telefon: 344-113. Megnyílt LENIN KÖRÚT 6 SZÁM alatt LOTTÓ ÁRUHÁZ női és gyermekruha osztálya. Nyitva reggel 10-től este l/17-ig. Szombaton 10-től 2-ig. Női matlaszé pongyola 380.— Ft Passé alt 300.— Ft Női ruhák és kabátok divatos színekben. Fiú vászonnadrág — leányka és fiú ruhák, kabátok minden méretben. Szeroncsi's vásárlás JÁTÉK A GYUFÁVAL: m­eghalt két gyerek Tegnap délután Orosházán, a Hársfa utca 10. szám alatt istállótűz keletkezett, Orffi László két gyermeke, az ötéves Ferenc és a négyéves László gyufával játszott, és ettől ki­gyulladt az istálló. A tűzoltó­ságot csak félórával a tűz kitö­rése után értesítették. Mire ki­mentek, a két gyermek füst­mérgezésben meghalt. Az is­tálló teteje és a benne levő szalma elégett. RODIN: A GONDOLKODÓ (Üdülőhelyi változatban) — Még kinek írjak?; .. (Szili Szabó József rajza) ­ Ez­ új szó. I Szerintem kitűnő. Tegnap | hallottam először. Amikor meg- I ütötte­ a fülemet, azt hittem, I hogy új, hosszú nevű vállalko- I zás, kisipari tömörülés, vagy l sportszakosztály rövidített ne- I ve. Pillanatig arra is gondol­atom, hogy újonnan szervezett | hivatal kapta hivatalos he­ly tesztszülőitől, a bélyegző kö­­­­zepén művészien elhelyezhető I elnevezést. | A szó jól hangzik, nekem | mindjárt jobban tetszett, mint | például a kissé inkább fran-­­ciás, mint magyar hangzású I „KISOSZ”. A „kema” szintén | rövidítés, de már új szó...­­ A rövidítések tulajdonkép­­­pen nem is a hosszúnevű vál­­­­lalatokkal kezdődtek, hanem­­ azzal, hogy átléptük a technok- t­rácia küszöbét. Akkor lett az 1 automobilból: autó, — a moz­­i­gófényképszínházból: mozi. Ez­­ utóbbi rövidítés Heltai Jenő­­ egyik kedves kis versének ha-­­ tása alatt egy-kettőre szétbom­­­­bázta a hosszú anyaszót. | A hivatalos rövidítések per­­­­sze nem jelentenek új szót, | amely bővítené szókincsünket. IA „kema” azonban már köz- I használatba került új szó. | Aminthogy már nem rövidítés, | hanem új szó a mozi is. Új szó | és rokonszenves, mert nem | tolvajnyelvből született, mint a „zrí”, a „„ lepni" — és sok //KÉM­A más hasonló. A „kema” ötle­tes, kedves, nem is találhatta ki más, mint egy tízéves kis- s lány, akitől én hallottam. Ezt­­ mondta mamájának a villamo­son: „Mozi után nézzünk be a »kemáhozA papa újságot ! olvasott, felkapta fejét: „Mi­csodához?" — kérdezte. A cso­dálkozó kislány helyett a ma­ma válaszolt, kicsit türelmet­lenül: „Keresztmamához.” A papa vele együtt nevetett. Ki­derült, hogy a „kema" egyenlő keresztmamával. Remek. Te­hát a legifjabb nemzedék is rövidít, de nem hosszú, hivata­­­­los elnevezéseket, hanem a ne­­j kik már hosszú szavakból fa­rag le. Hasonló ez a mozi szü­letéséhez, kár, hogy csak házi használatra készült — gondol­tam. Nem! Este kilencéves unokahúgom ezzel állít be: „Elcsaptam a hasamat, kema agyontömött.” — Kema???... — .. — Keresztmama???... — Mondom, hogy ő. — Mióta hívod keresztanyá­dat „komának”? — Ne gyerekeskedj! Mind így hívjuk! Akit szeretünk, azt becézzük. Nem?... Ti nem? Később újabb meglepetéssel szolgált. Ezt kérdezte: — Hallottad, mi történt a „hit-egyben"? — Hol?... Micsoda?... — Csőrepedés volt délben. Hozzánk jártak vízért. — De hol történt?! — A „hu-egyben". Nem ér­ted? — nevetett, és a fülembe tagolta: „hu-szon-egy-ben”. Nal... Befejezem. A legújabb nem­zedék soraiban már ott rejtőz­nek a jövő nagy írói is. Alakul bennük az új, rövidítő stílus, amit majd művészi érzékkel irodalmi színvonalra emelnek. Az előjelek valószínűvé teszik, hogy életük főművét — tehát lényeges mondanivalójukat — húsz oldalon írják meg. Fel­tehető, hogy a világirodalom története is elfér majd har­minc-harmincöt oldalon. Gon­dolom, ez lesz a maximum. Milyen mulatságos lesz nekik — már az ő fiaikat kézenfogva — végigsétálni a múzeumok könyvtártermein... Bizonyára csodálkozó tisztelettel nézege­tik a közszemlére kiállított hatszáz oldalas regényeket. „Szószaporítás” — gondolják majd, kicsit szánakozó kegye­lettel, de talán lerövidítve, csak ennyit: „szósz”. Kár, hogy írásaikat már nem olvashatom. Felkai Ferenc // iiiiiiiiiiiiuiiimmiinim imiiittiiiimimiimiiiiiniiiiiitfiiiiiiiiniiiimniiiintmiiiiiffiiiiiiiiiififiiuiiimifnmiittnntfiiKiiiiiviittNmiiiiiniiiuiiiiniiiiiiitrmiiiiiiiiiiiiifiiKiiTiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiitiiiiii' Kétmillió adag halászlé Napjában több mint száz­ halász meríti hálóját a Bala­­­ton vizébe. Az idén különösen kedvezett­­ a szerencse; eddig már 56 vag­­gon halat fogtak ki a Balaton­­ vizéből. Nem volt ritkaság,­­ amikor egy-egy brigád — kü-­­ionösén a fonyódi és a siófoki­ — 150—no mázsa halat fogott­ egy napon. A­ halak között sok­­ a kevés szálkájú ponty, har-­­ csa, fogas és a süllő. A bala-­ toni halászok eddig kétmillió­­ adag halászlé elkészítéséhez­­ elegendő halat adtak a Bala-­ ton környéki üdülőknek és ha­­­lászcsárdáknak. Elkészültek a budapesti kerületfejlesztési tervek Mire költik a lakosság, az üzemek, a vállalatok hozzájárulását Elkészültek a budapesti ke­rületfejlesztési tervek. Mire telik a tanácsoknak a költség­­vetésen felül, a saját erejük­ből, mire fordítják a lakosság és az üzemek, vállalatok ke­rületfejlesztési hozzájárulásét — erre adnak választ a ter­vek. Ferencváros: lakásaid­­reállítás, új műtő. A Ferencvárosban az idén a kerületfejlesztési alapból egészségügyi célokra mintegy 700 ezer forintot fordítanak. Ebből csak a bölcsődék felsze­relésének korszerűsítésére, új bölcsődei mosodák, napozók építésére több mint negyed­­millió forint jut. A Ráday ut­cában új anya- és csecsemő­védő intézetet létesítenek. A Bakáts téri kórházban pedig, ahol eddig csak egy műtő volt, most még egyet felszerelnek. A kerületfejlesztési alap mintegy ötödrészét a gyerme­kekre költik. Az általános is­kolások „Ismerd meg hazán­kat“ mozgalmát, táborozásait útiköltséggel, sátrak és más felszerelés vásárlásával segíti elő a tanács. A poros grun­­dok kis futballistái kedves meglepetésben részesülnek: a Gubacsi úton, a Hámon Kató téren, az Aszódi telepen és a kerület más részein portalan anyaggal vonják be és kapu­fákkal szerelik fel a „pályá­kat“. A legifjabbak új homo­kozókat, hintákat, puha pá­zsitot, friss virágokat kapnak a játszótereikre. Az október-novemberi har­cok során a Ferencvárosban mintegy 1200 la­kás súlyosan megrongálódott. A tanács ke­rületfejlesztési alapjának sok­szorosa is kevés lenne a károk helyreállításához. Ezért az ál­lam 95 millió forintot ad erre a célra. Lágymányos: óvoda, víz, iskola Budán, a XI. kerületben, akárcsak a Ferencvárosban a gyerekekre költik a legtöbbet a kerületfejlesztési alapból A tervek szerint a Déli út 6. szám alatt új 100 férőhelyes óvodát építenek. A bölcsődék, napközi otthonok, iskolák ta­tarozására, a berendezés kor­szerűsítésére pedig csaknem félmillió forintot fordítanak. A kerületben 14 utcában, ahol új családi házak épülnek, fektetik a vízcsöveket. A Lágy­mányosi lakótelepen — ez már nem a kerületi tanács, hanem a főváros erejéből épül, de mégis a kerület fejlődését szol­gálja — 450 új lakás és egy új, 16 tantermes iskola építé­sét fejezik be az idén. Belváros: központi fűtés, tíz hegedű A Belváros kőrengetegében, az egyik legnagyobb gond: ho­vá vigyék a legkisebbeket, hogy egészségesebben növekedhes­senek, fejlődhessenek. Az V. kerületi Tanács még a múlt év­ben a kerületfejlesztési alap­ból mintegy 300 ezer forintos költséggel óvodai üdülőt épí­tett a Szabadsághegyen. Itt üdültetik a kerület minden óvodáját felváltva két-két hé­tig. Az idén újabb 50 ezer fo­rintot fordítanak az üdülő fel­szerelésének kiegészítésére. A Balaton utca 10. sz. alatti óvo­dát is korszerűsítik: a régi vas­kályhák helyett az idén már központi fűtés szolgáltatja majd a meleget. Költségben talán kevésbé jelentős, mint a többi, de szívvel adott ajándé­ka lesz a tanácsnak az a tíz hegedű, amit az óvónénik kö­zött fog szétosztani: hadd ne­veljék a szép dalok szereteté­­re a kicsinyeket. —gp— e A Frankel Leó utcát hónap 1 pokkal ezelőtt csatornázás­­ miatt felásták. Egy ideig dol­­­­goztak rajta, majd abbahagy­­­­ták. Az utcában levő édesség­­­­bolt a fent látható ötlettel jelti a jelenlétét a buckák mögött. Piacon a Csabagyöngye, és a piroskáposzta A kelebiai földművesszö­­vetkezet Csabagyöngye szőlőt szállított a fővárosba, Kiskun­halasról pedig megjött a nyári császárkörte. A szőlőt a cse­­megeboltok 16—20 forintért, a császárkörtét 6—7 forintért árusították. A sárgadinnye árát a jelentős felhozatal ered­ményeként ma reggel 2.50—3 forintban állapították meg ki­lónként. Az osztályozott őszi­barack ára 5.50—14.50 forint között mozgott. Az almát mi­nőség szerint 2.50—6 forintért árusították. Az almaparadi­­csomot az állami boltok 2.80 —3 forintért, a lukullus- és a kecskeméti törpeparadicsomot 3,20 forintért adták. A Zala megyei állami gazdaságokból megérkezett a piroskáposzta, ára az állami boltokban 3,60 forint kilónként. Sodrófával leütötte az urát Hadrédi Pálné pesterzsébet asszony tarhonyakészítés köz­ben összeveszett férjével. A eivakodás hevében annyira indulatba jött, hogy a kezében levő sodróféval többször fejbe­vágta az urát, aki összeesett órákig feküdt eszméletlenül, s felesége csak ezután értesítet­te a mentőket. Hedrédi kór­­házba szállítás közben a mentő­kocsiban meghalt. Az ügyész­ség megindította az eljárást az asszony ellen. Történelemről vall a föld mélye Nagy jelentőségű ásatások folynak — Bronzkori ékszereket szántottak ki Kengyelen — Eddig ismeretlen földtábort fedeztek fel Albertfalván — Romkert lesz a szombathelyi Isis-szentélyből Az év első felében az or­szágban csaknem kilencven helyen végeztek ásatásokat, amelyek során számos nagy jelentőségű lelet került napvi­lágra. A többi között a Szolnok me­gyei Kengyelen szántás alkal­mával, edényben elrejtve 80 grammnyi aranyékszert talál­tak, ez a lelet a bronzkor har­madik szakaszából való. Ugyancsak ebből az időből származó temető sírjait lelték meg Füzesabonyban, a Pusza­­szikszói Állami Gazdaság ho­mokbányáiban. Szintén homokbányászás közben került elő Lébény-János­­házapusztán egy bronzkori urnatemető. A Komárom megyei Neszmé­lyen, a téglagyár agyagbányá­jában folytatták a tavaly meg­kezdett ásatásokat egy korai vaskori temető területén. Az idén harminc urasírt tártak fel. Budapest határában, Békásmegyeren, építkezés alkalmával egy az il. I. századból származó lakóte­lep nyomaira bukkantak. Albertfalván teljesen ismeret­len, az I. században épült és a II. században többször átépített földtábort sikerült felfedezni, illetve részben feltárni. E tá­bor egykorú neve a tudósok előtt még ismeretes. A szent­endrei III—IV. századbeli tá­bor területén megszabadították a földrétegtől a gimnázium fa­lait körülvevő földsáncokat és védműveket. Pécsvasason hamvasztásos, az Óbudai Gáz­gyár területén pedig fakoporsós római temetke­zések mentőásatása folyt, s ez utóbbi helyen újabb hat, teljesen ép fakoporsót találtak. Folytató­dott a szombathelyi Isis-szen­­tély feltárása is. Ezt a rendkí­vül fontos kulturális emléket a teljes feltárás után konzer­válják majd, s romkertnek alakítják ki. Szekszárdon a Sió-gát építé­séhez egy késő-avarkori teme­tőt is magában foglaló terület­ről termelik ki a földet. A ré­gészek itt azon fáradoznak, hogy megmentsék az egyéb­ként elpusztulásra ítélt sírok leleteit. A földmunkák során sok esetben akadtak az idén honfoglaló magyarok sír­jaira. Ezekből a magyarság fémmű­vességének igen szép emlékei kerültek elő. A sárospataki te­metőből, Vésztőről, Tiszaber­­celről, Rétközberencsről és Nádudvarról származnak az idei leletek. Különösen jelen­tős az utóbbi ásatás, mert az már a X. század közepéről va­ló sírt tárt fel, s abban az utol­só nyugati kalandozások során zsákmányolt érmet is találtak. Budafok-Hároson, a falemez­­gyár mellett az elpusztult XIV —XV. századbeli Csut falu kő­ből épült házainak romjait és fallal körülvett temetőjét tár­ták fel.

Next