Esti Hirlap, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-01 / 229. szám

Növelik a tanácsok hatáskörét Munkástanácsok helyett üzemi tanácsok - Népi ellenőrzési rendszer - Tizenötmilliárdos árualapja van az országnak Apró Antal beszéde Kecskeméten Kecskemét, szeptember 30. (Kiküldött munkatársunktól.) Vasárnap, mire a tízet el­ütötte a kecskeméti öreg templom nagy harangja, a vá­ros és a környék több ezres tö­mege gyűlt össze, hogy meg­hallgassa Apró Antalt, a kor­mány elnökhelyettesét. A nem­zetiszínű drapériával, s a há­rom halmon ágaskodó kecské­vel díszített emelvényen meg­jelentek a vendégek: az ünne­pi szónok és a Magyarorszá­gon tartózkodó veterán bolse­vikok küldöttsége. Először a szovjet vendégek vezetője, I. P. Bojcov, köszöntötte a Duna —Tisza köze népét. Utána Ap­ró Antal mondta el ünnepi be­szédét. Bevezetőben elmondta, hogy ma már tizenötmilliárd fo­rintos árualapja van az or­szágnak, s ez lehetővé teszi, hogy a ke­reskedelemnek ne kelljen min­dent, még a silány minőségű árut is átvenni az ipartól. Ki­jelentette, a kormány nem tűri, hogy felelőtlen elemek veszélyeztessék a stabilizációt, minden eszközzel fellépnek a burkolt áremelések ellen. Eddig csak azokkal a bűnösök­kel szemben léptek fel, akiket aruk során tettenértek. A jövő­ben azokat is büntetik, akik­­ úgynevezett vállalati érdekből, vagy hogy több nyereségre te­gyenek szert, megkárosítják a lakosságot. — Növelni akarjuk — mon­dotta azután — a tanácsok ha­táskörét, igazgatási és gazdál­kodási területen egyaránt. A minisztériumoktól, országos jellegű szervektől sok helyi üzemet, vállalatot át akarunk adni a helyi tanácsoknak. A munkástanácsok — folytatta — lényegében döntő többségük­ben megszűntek, mert sok he­lyen politikailag és gazdasági­lag káros tevékenységet fejtet­tek ki, és összetételük nem volt megfelelő. A pártnak és a kormánynak az a véleménye, hogy a munkástanácsok he­lyett olyan üzemi tanácsokat kell létrehozni a szakszerveze­tek vezetésével, amelyek a dolgozó tömegek számára le­hetővé teszik, hogy bekapcso­lódjanak a gyárak, az üzemek, a vállalatok vezetésébe, illetve munkájának ellenőrzésébe.­­ Az ellenforradalom követ­keztében meglazult az állami és állampolgári fegyelem. Ezért a kormány elhatározta, hogy a régifajta állami ellenőrzés he­lyett a dolgozó parasztok, munkások, értelmiségiek-széles tömegeire épített, úgynevezett népi ellenőrzési rendszert fog megszervezni. Ebéd után a híres napok legnagyobb sikerű rendezvé­nyét, a mezőgazdasági kiállí­tást tekintették meg a vendé­gek. Érdeklődéssel szemlélték: a hatvan állami mezőgazda­­sági intézmény, a hatvan ter­melőszövetkezet, az ötszáz egyéni dolgozó paraszt, a több­száz kereskedelmi­ vállalat és kisiparos kiállítási tárgyait. A borok zamata, a gyümölcsök színe és messzeszálló illata ar­ról a hősi erőfeszítésről szol­gáltak itt bizonyságot, amely­lyel élő, termővilágot vará­zsolt a Duna—Tisza köze népe. Szőlőket telepített és a gyümölcsfák tízezreit ül­tette a parasztság az elmúlt években. Ebben az esztendőben már háromezer vagon lesz a megye gyümölcskivitele. Nyolcszáz­ötven vagon barackot, három­száz vagon paradicsomot küld­tek az idén külföldre, Söjtör szomszédnak, aki fog­lalkozására nézve cipésziparos, de cégtábláján és hivatalos irataiban e büszke címzés áll: foltozóvarga — van egy kis telke a Gugger-hegy lábánál. Nem nagy a telek, mindössze akkora, hogyha Söjtör szom­széd fejőskecskéje alaposan nekirugaszkodik, hogy felök­leljen valakit, akkor a hátsó fertályával okvetlenül határ­sértést követ el a szomszéd telektulajdonos rovására. Söj­­tör szomszédot, akit a sors 4 esztendővel ezelőtt juttatott a telek birtokába örökség révén. Szőlőt telepített a birtokára, amely művelet abból állott, hogy a kövek közé eldugott száz szőlővesszőt s azok közül mintegy 15 meg is eredt. Az eredmény ezen a köves kecs­kelegelőn világrekordnak szá­mít, különösen azóta, mióta a szőlővesszők közül egynéhány termést is hoz és alkalmat ad Söjtör szomszédnak arra, hogy gazdagságát fitogtatva, szüretre hívogassa a jó embe­reit. Ezek közé számítok magam is, mivel cipőszaggatásban élenjáró fiúgyermekeim révén állandó üzleti összeköttesében állunk és Söjtör szomszéd nagyra tartja ama barátságos beszélgetéseket, amelyeket az alacsony suszterasztal körül folytatunk, így kerültem a szüreti vendégek közé s így tettem szert bizonyos tapasz­talatra, amelyet így foglalhat­nék össze: nem árt, ha van az embernek egy kis szőlője, de a hozzávaló ész se kutya ... A szüreti vigasság ugyanis imi­gyen zajlott le. Megjelentünk a hegy lábá­nál mintegy tucatnyi férfiak s köztünk néhány gynlrakvó arckifejezésü asszony, aki nyilván azt a hitet vallotta, a megye bortermése pedig egymillió egyszázezer hek­toliter felett lesz. S a kalocsai paprika! Kalo­csa környékét paprikaerdők borítják. A híres napok mai legki­emelkedőbb eseménye egyéb­ként a városi moziban délelőtt tíz órakor megnyitott országos méhésztalálkozó, Sz. G. Szüret Budán hogy nem jó a férfiakat őrizet nélkül a bor közelébe ereszte­ni, ha mégoly fiatal is. (Már­mint a bor, nem a férfi.) A gyanúsított férfiak általá­ban zárkózott természetű em­berek voltak, ami abból is lát­ható volt, hogy csaknem vala­mennyi állig begombolta az überciherét, holott a Gugger­­hegy felől még egészen tűr­hető napocska pislogott bizo­nyos őszies hévvel, amellyel csúfos gavallérok nézegetik a nők lábát. Az asszonyok enni­valóról gondoskodtak s igen bőkezűen, mert ak­adt ott sült­kacsa püspökfalatja, tavalyi szárazkolbász, amibe beletörik az ember foga, de ha papiros­ba hengergetve, száraz venyi­ge forró hamujába rejtik bi­zonyos időre, akkor lágy lesz és előtűnnek belőle ama zsíros, paprikás és fokhagymás ízek, amelyeket az óbudai böllér ta­valy télen beléjük rejtett. Volt sonkacsülök is pogácsaforma vereshagymával s enyhén sár­guló, perzseltszalonna, amely­re a finnyás népek ráfogják, hogy avas, pedig csak érett s ha kellőképpen megpirítja őket az ember a fentemlített­­ venyige parazsán, nem közön­séges élvezetet nyújtanak... Söjtör szomszéd fél óra alatt megejtette a szüretet, egy öb­lös dézsába szedvén azt a né­hány fürt aportót, amelynek levét paradicsomnyomóval ki­nyomta s egy fiaskóban körül­kínálta az asszonyok közt, hadd igyanak egyszer tisztes­séges mustot... Az asszonyok ittak is. A férfiak viszont nem ittak. Csak ettek. Gölöncsér szaktárs, aki a hajógyárban festi a hajók ol­dalára a vízmélységet s emiatt tartós víziszonyban szenved, megevett egy szál sültkolbászt s mintegy két tucat tepertős pogácsát, nehogy elmorzsolód­jon. Belemi tanító úr olyan tisztára lefaragott egy sonka­csülköt, hogy vegyvizsgálattal se lehetett volna a csonton va­lami húst kimutatni s maga Söjtör szomszéd akkora sza­lonnát pirított, mint egy óbes­ter a harmincéves háborúban, aki az egész hosszúra nyúlt csata során sem találkozott a menázsival... Ettünk, ettünk, eszegettük a finom, zsíros fala­tokat s nem ittunk. Az asszo­nyok már régen a must végé­re jártak, a lehetőségét is száműzve annak, hogy Söjtör szomszéd valaha is óborral ke­csegtesse a vendégeit. A fér­fiak azonban mind sűrűbben jártak a kimustrált autóbusz­megálló-bódé mögé, amelyet Söjtör szomszéd nyárilak cí­mén ragasztott a telkére. S mind csillogóbb szemmel tér­tek vissza, némelyik már nótát is dudorászott a mellényébe, nehogy a szigorú asszonyné­pek meghallják. Magam is kö­vettem ezt az utat és meghök­kentő felfedezést tettem. Söj­tör szomszéd vendégei, az ál­lig gombolt überciherek belső zsebeibe borosüvegeket rejtet­tek s azok tartalmát a bódé mögött szopogatták, részeltet­vén belőle a gálánt házigazdát is. Azóta is bámulom Söjtör szomszéd lángeszét. Vendég-: szerető ember hírében áll, na­­­­gyot eszik és iszik abból, amit­­a vendégei hoznak s neki­ mindez alig kerül egy liter fa-­ nyarkás mustba. No meg a­ szíves invitálásba, ami azon-­­­ban nem igényel különösebb­­ befektetést. Baráti Géza • A kecskeméti nagygyűlés részvevői. Az emel­vényen Apró Antal beszél. (Foto Szathmári) láAáAAáAAAA»áAA*áágAAAáA»áAáA«áAáAAA»»»A*AAAAA««««**»««»|^,Vft.|.|.|V|V||¥(VaWWW (Varntnus) tokán ki­indultak Hétfői kép a jövőből... (Szűr Szabó József rajza) Heine-Medin utókezelővé alakítanak át három bölcsődét Utókezelő­ kórház lesz a volt Esplanade Szálló épülete is Körülbelül egy esztendeje több rózsadombi óvodát gyer­­mekparalízisben megbetege­dett gyermekek részére utóke­zelő kórházzá rendeztek be. Az ágyak számát most szapo­rítják. A László-kórházból és vidéki kórházakból küldik utókezelésre a gyermekeket, de nagy részüket üres ágy hiá­nyában csak ambuláns keze­lésben tudják részesíteni. Ambuláns kezelést naponta százötven-kétszázan kapnak. Egyes munkába járó szülők nem tudják elvinni beteg gyer­meküket a kezelésre. Ezért a főváros tanácsa október elején három bölcsődét Heine-Me­­din-utókezelő otthonná ala­kít át. Ezek közül kettőben bentlakók lesznek a kis bete­gek. A harmadikban hat napon át kapnak gyógyítást. Innen szombatonként hazaviszik a szülők a gyermekeket és hét­főn visszaviszik őket. A három óvoda átalakításával mintegy száztízzel szaporodik a gyer­­mekparalízis utókezeléses kór­házi ágyak száma. A közelmúltban a II. kerüle­ti Tanács kiköltözött a Lu­kács-fürdővel szemben levő volt Esplanade-szálló épületé­ből, s ezt is a gyermekparalí­­zisben megbetegedett gyer­mekek utókezelő kórházává alakítják át. Az épület helyre­­állítási munkálatai már meg­kezdődtek. D­uda és csengő nélkül Holnap életbe lép az új csendrendelet, de a vezetők már két hete gyakorolják magukat­ ­, Holnap elhallgat Budapesten az autóduda, és októbertől alig csörren meg a villamoscsengő. De vajon megérett-e már a pesti járókelő arra, hogy a moszkvai, londoni, párizsi és prágai gyalogos után duda és csengő riasztgató hangja nél­kül is vigyázni tudjon magá­ra? Ezzel a kérdéssel fordul­tunk a közlekedési rendőrség­hez. Hogy áll a budapesti já­rókelő nevelése? Mi történt ezért a múlt években? Plakát, füzet, verseny, előadás Illetékes helyen elmondot­ták az Esti Hírlap munkatár­sának, hogy a legutóbbi öt év alatt több millió példányban jelentek meg plakátok, füze­tek, képek és feliratok, ame­lyek mind a közönséget vilá­gosították fel népszerű módon arról, mire kell ügyelnie, ha az utcán jár. Tizennégy elő­adás hangzott el a rádióban, harmincnyolc féle kiadvány je­lent meg az elmúlt év alatt, 172 cikk látott napvilágot a sajtó­ban a balesetmentes közleke­désről. A közlekedési rendőr­ség 3100 vetítést tartott erről a témáról. Harminckét közlekedési vál­lalat dolgozói számára hirdet­tek balesetmentességi versenyt és a nyerteseket értékes díjak­kal jutalmazták. A gyermekek­nek 65 iskolában adtak elő mu­latságos bábműsort, valameny­­nyit a főváros utcáin való he­lyes közlekedésről. Külön utcai versenyeket tartottak a köz­lekedési szabályok ismeretéről iskolásoknak és gépkocsiveze­tőknek. Három hangosautó dol­gozik Budapesten. Odaállnak a város legforgalmasabb pont­jaira, és hangszórón figyelmez­tetik hibájukra a helytelenül közlekedőket. Kiállítások millióknak De nemcsak a közlekedési rendőrség végez ilyen munkát. Esztendők óta működik egy jól szervezett balesetelhárítási ap­parátusa a Közlekedési és Pos­taügyi Minisztériumnak is. A rendőrség és a minisztérium hat helyen rendezett közösen balesetellenes kiállítást, mil­liók nézték meg őket. Az egyik ilyen kiállítást a Nyugati­ pá­lyaudvar csarnokaiban helyez­ték el két hónapra. Hárommil­lió ember haladt el vitrinjei előtt. Ugyanilyen bemutató volt a mezőgazdasági kiállítás egyik, külön e célra berende­zett, pavilonjában, ennek is nagyon sok látogatója volt. Ankétokat tartottak a főváro­si pedagógusoknak, hogyan ne­veljék az ifjúságot szabályos közlekedésre. Magnetofonsza­lagra vették fel a tanulságos balesetek bírósági tárgyalásait és lejátszották ezeket a rádió­ban, nagyüzemekben, még a fuvarozási és közlekedési vál­lalatok dolgozói előtt. Állan­dóan készülnek filmek a he­lyes közlekedésről, a közleke­dési rendőrség kezdeményezé­sére sűrűn szerepelnek ilyen tárgyú betétek a filmhíradók­ban is, elértük az előbb kivívott jó helyzetet, semmi akadálya nincs, hogy a nagy nyugati és keleti metropolisok után a mi utcáink is csendesebbek le­gyenek. Ahogyan szépülnek műem­lékeink, csinosodnak házaink, úgy válhat szebbé az életnek ez a része is az ideges nagy­városi ember számára. Dol­gozhassanak e­lmélyedtebben a forgalmas útvonalak mel­letti munkahelyeken, legyen a főváros élete ezzel is kelle­mesebb, békésebb, nyugod­­tabb. Sikerült az előjáték Ezt mondották a közlekedési rendőrség vezetői. Megnyug­tattak arról is: aki ez ezerszer elmondottakat betartja, an­nak ezután sincs oka baleset­től félni. Ennek bizonyítéka, hogy a közlekedésrendészet várostjáró szakértői azt ta­pasztalták , de minden járó­kelő is észrevehette­­, hogy az elmúlt hetekben fokozato­san elcsendesedett az utcai lár­ma. A járművek vezetői nem várták meg az október else­jét, a rendelet életbelépésének napját, hanem előre gyakorol­ták magukat. . Ilyenformán a csendrendelet már szinte életbe is lépett, csengő és duda nélkül folyik a pesti utca forgalma jó két hete. És a fővárosi utcai bal­esetek száma mégsem emelke­dett semennyivel sem. G. N. Z. minden időben, minden alkalomra Ez a nagy munka párhuza­mosan halad a statisztikusok adataival. Évek tapasztala­tainak alapján mindig a leg­fontosabb hibák ellen irányul a nevelés. Szeptemberben pél­dául, amikor iskolásgyerme­kek százezrei kezdenek cso­portosan járni a főváros ut­cáin, az ő számukra már elké­­­­szült és forgalomba kerül há­­­­romszázötvenezer példányban­­■ a szájuk íze szerint készült­­ ismertető füzet képpel, rajz­­­­zal, tréfával, ősszel, amikor a­­ szállítási forgalom eléri csú­­­­csát, a teherautók vezetőire­­ fordítanak különösen nagy fi­­­­gyelmet. Szüret idején, ami­kor az alkoholfogyasztás emel­kedik, a részegség kérdését he­lyezik előtérbe. Bármilyen baleseti tényező fontosságának erősödését jel­zik a számok, rajzolók tucat­jai vetik magukat a témára és rövid idő múlva megjelennek a plakátok, a füzetek, a tréfás rajzok és a komoly feliratok. A gyalogost és a járműveze­tőt figyelmeztetik a veszélyre. Javult a statisztika Ez a sok erőfeszítés évről évre komolyabb sikert ért el. Budapest baleseti statisz­tikája ma már egy egész évre jobb, mint egyetlen hónapban a nagy nyugati világvárosok­ban, amilyen Párizs és Lon­don. Lépésről lépésre szorí­tották vissza a balesetek szá­mát. Csak az ellenforradalom utáni hónapok különleges vi­szonyai okoztak visszaesést. Az emberek hosszú ideig fe­gyelmezetlenül közlekedtek, egy­e­ssé hozzászoktak. A jár­művek vezetői is gondatla­nabbak lettek. Most már újra Koméniusz emlékünnep Budapesten Bensőséges ünnepségen em­lékezett Koméniusz Ámos Já­nosra, a nagy cseh humanis­tára és pedagógusra a nevét viselő szlovák nyelvű tanító­képző ifjúsága és tanári kar. Kürti Istvánná, pedagógia­szakos tanárnő ismertette a nagy cseh gondolkodó életét, akit haladó gondolkodása mi­att a Habsburgok egész életén keresztül üldöztek. Komé­niusz Lórántffy Zsuzsanna meghívására Sárospatakon is dolgozott egy darabig, itt írta meg Orbis Pictus című híres művét, s több iskolai színdara­bot. Az UNESCO határozata alapján ebben az évben min­denütt megemlékeznek róla. ~ . A Deák Ferenc /Tűrhetetlen­ tér 3. számú öt­­­ ) emeletes bér­---------------- házat a második világháború alatt repülőbomba érte. Az épület belső része le­szakadt a romok még ma is ott hevernek és a patkányok ta­nyája. A rágcsálók a csöveken át feltörnek a MEZŐSZÖV irodahelyiségeibe és több la­kásba. A kerületi tanács egészség­­ügyi osztálya elrendelte az ir­tást, de tizenkét esztendő után végre már romtalanítani kelle­ne az épületet, mert csak oly módon lehet a kellemetlen in­váziót végleg megszüntetni —dár JELMEZKÖLCSÖNIZŐ VÁLLALATNÁL (Budapest, V., Bécsi u. 3—5. Telefon: 184—660. Vidéki fiókok: Pécs, Szeged) Több ezer ruha közül választhat, szüreti bálra, esküvőre, estélyekre és egyéb alkalmakra Szüreti ruhák 25,— Ft-tól Esküvői és estélyi ruhák 100,— Ft-tól Egyéb alkalmi ruhák 75,— Ft-tól

Next