Esti Hirlap, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

Mendes-France: tárgyalni kell az algériai felkelőkkel Olvad a kormánytöbbség Párizs, november 30. A francia nemzetgyűlés a mára virradó éjszaka kétszer is bizalmat szavazott a kor­mánynak. Elfogadta az algé­riai kerettörvény javaslatát 269 szavazattal 200 ellenében, 267 szavazattal 200 ellenében pedig magáévá tette az algé­riai választójogi reformról szóló törvényjavaslatot. A francia sajtó vezető helyen foglalkozik a kettős bizalmi szavazás eredményével. Nem keltett meglepetést, hogy a kormány megkapta a bizalmat. A VHumanité egyébként ki­emeli, hogy a kormánytöbbség már 67-re olvadt le. A Libera­tion rámutat, hogy a radikális Gaillard miniszterelnök támo­gatásával a túlzó gyarmatosí­tók álláspontja diadalmasko­dott. A nemzetgyűlésben mind erősebb a követelés, tárgyalni kell. Ballanger és Peron kom­munista képviselőkön kívül Chamberon haladó képviselő és Mendes-France is a tárgya­lások mellett foglalt állást és ezt sok szocialista képviselő helyeselte. Az algériai nemzeti mozgalom elutasítja a kerettörvényt New York, november 30. Az algériai nemzeti felsza­­badítási front közölte, hogy elutasítja a francia kerettör­vényt, mert Franciaország olyan megoldást akar Algériá­ra erőszakolni, „amely nem ve­szi figyelembe az ellene küzdő nép helyzetét”. A felszabadí­­tási front szóvivője közölte, hogy a francia nemzetgyűlés szavazatainak megoszlása is azt mutatja, „hogy maguk a franciák is eltérő véleményen vannak”. New York, november 30. Az ENSZ politikai bizottsága ma tovább folytatta az algé­riai vitát. A politikai bizottság tegnapi ülését megelőzően az arab csoport külön ülést tar­tott. Egyes tájékoztatások sze­rint a csoport tagjai nagy vo­nalakban jóváhagyták a tu­niszi küldöttség vezetőjének nyilatkozatát az algériai kér­désről. „Lemondott” az iselsbergi iskolai­gazgató Jelentettük, hogy a Julianna holland királynőről elnevezett iselsbergi középiskolában 192 magyar diák éhségsztrájkot kezdett, disszidált tanáraiknak leváltását követelve. Tegnap Szőke páter, az iskola igazga­tója, aki már a hét elején va­lósággal megszökött, „lemon­dott”, s kijelentette, kizárólag hitbuzgalmi tevékenységgel kí­ván foglalkozni. A diákok többsége abbahagyta az éh­ségsztrájkot. Eisenhower pihenni tért farmjára Washington, november 30. A Fehér Házban bejelentet­ték, hogy Eisenhower elnök egészségi állapota jelentősen javult. Az elnök pihenésre gettysburghi farmjára utazott. Elutazása előtt tárgyalást foly­tatott közvetlen munkatársai­val a jövő évi törvényhozói programról. A satszki hőerőmű, a Szov­jetunió legújabb Moszkva környéki erőműve a világon először olyan gáz segítségével termel elektromos áramot, amelyet a szénnek a föld fel­színe alatt a lelőhelyen tör­ténő elégetéséből nyernek — jelenti a Pravda. Mínusz 73 fokos hidegben több órát volt a szabadban két önkéntes a Déli-sarkon New York, november 30. A New York Times című is­mert amerikai napilap tegnap a következő hírt közölte: A Déli-sarkon két amerikai önkéntes próbát tett annak a megállapítására, milyen hide­get bír el az emberi szervezet káros következmények nélkül. Megfelelő védőöltözetben mindketten több órát töl­töttek el mínusz 73,3 fokos hidegben a szabad leve­gőn. Egyikük 180 percet volt a szabadban. Testhőmérséklete ennyi idő alatt alig észrevehe­tően csökkent, súlyveszteséget nem szenvedett. Társa már négy órát volt kint, hőmérsék­lete egy fokkal, testsúlya pedig két fonttal (nem egészen egy kilóval) csökkent. Érdekes, hogy mindketten szédülésre panaszkodtak. Az Antarktisz A nemzetközi geofizikai év egyik legfontosabb fel­adata az Antarktisz titkainak megismerése. A Déli-sark kö­rül elterülő hatalmas száraz­föld, melyet joggal neveznek hatodik világrésznek — Dél- Amerika és Belső-Ázsia egyes vidékeitől eltekintve — Föl­dünk úgyszólván egyetlen na­gyobb összefüggő területe, amely túlnyomórészt még is­meretlen. Ismeretlenségét meg­magyarázza távoli fekvése és rettenetes klímája. Kelet-Szi­­bériában is olykor hetven fok alá száll a hőmérő, de Szibé­riában meleg nyár is van, és a nagy hideg rendesen csöndes és száraz időjárással jelentke­zik. Ezzel szemben a Déli-sar­kon nyáron is alig melegedik a hőmérő néhány fokkal a fagypont fölé és a 60—70 fokos hidegeket orkánszerű viharok kísérik. Az Antarktiszt Grön­­landhoz hasonlóan jégpáncél borítja, de a jégkéreg vastag­sága itt több ezer méternyi. A földrész meglepetéseket is rej­teget. Az 1947-es amerikai ex­pedíció, a kontinens belsejé­ben felfedezett egy úgyneve­zett „oázist”. Egy olyan tóra bukkantak, mely a vulkáni eredetű melegvíz-forrás miatt nem fagy be. Az Antarktiszt az angol Cook pillantotta meg először, és a múlt század elején az orosz Bellingshausen állapította meg pontosabban körvonalait, majd 1911-ben a norvég Amundsen érte el első­nek a sarkot, alig egy hónap­pal az angol Scott előtt, aki nemsokára aztán, hogy szintén elérte a pólust életét vesztet­te. Napjainkban elsősorban az amerikai Byrd tengernagy volt az, aki a Déli-sark átre­­p­ülésével és kutatásaival a legnagyobb eredményeket érte el. A geofizikai év antarktikus programja valóban nemzetkö­­zi jellegű, és a legszebb példá­ja a népek tudományos együtt­működésének. A munka orosz­lánrészét a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállalták, de kívülük francia, angol, újzé­­landi, argentin, norvég, chilei is japán kutatóállomások is működnek. Az amerikaiak Byrd régi telepén, Kis-Ameri­­kán kívül a kontinens több pontján, és elsősorban magán a földrajzi Déli-sarkon rendez­tek be megfigyelő állomást. A szovjet tudósok vállalták ta­lán a legnehezebb szerepet. A szovjet megfigyelő állomáso­kat, Mirnijt és Pionerszkaját, elsősorban az utóbbit, melyen bent a kontinens mindmáig teljesen ismeretlen területein állították fel. A többi nemze­tek megfigyelő állomásai a déli mágneses sarok és a kon­tinens más pontjain helyez­kednek el. A geofizikai évnek az Antarktisszal kapcsolatos célkitűzései igen sokoldalúak. A kontinens földrajzi, geoló­giai stb. megismerésén kívül elsősorban meteorológiai, mág­neses megfigyelések, a déli fény, az aurora austrális meg­figyelése, a kozmikus sugárzás, a magas légrétegekben leját­szódó tünemények és az An­tarktisz élővilágának tanulmá­nyozása. Mind olyan dolgok, amelyekről nagyon keveset tu­dunk, és éppen ezért minden új észlelés, vagy felfedezés ha­talmas lépésekkel viheti előre a tudományos haladást. Amennyire felemelő dolog a különböző nemzeteknek a geofizikai év nyomán meg­nyilvánuló együttműködése, annyira lehangoló, hogy ezzel a nagyszerű tudományos mun­kával kapcsolatban észak- és dél-amerikai részről disszo­náns politikai színezetű han­gokat is hallani. Elsősorban éppen a geofizikai évvel kap­csolatban ismét felmerült az Antarktisz hovatartozásának kérdése. Bizonyos, hogy az An­tarktisz nemzetközi jogi hely­zetét a mai napig nem tisztáz­ták megfelelően. Az egyik fel­fogás szerint az Antarktiszt ma még gazdátlan területnek kell tekinteni, és a „hódítás jogán” azok a nemzetek tart­hatnak rá igényt, amelyeknek a legfontosabb felfedezések köszönhetők. Ilyenek volnának a norvégek, angolok, oroszok, amerikaiak és franciák. A má­sik felfogás szerint a Déli-sar­kot az északihoz hasonlóan szektorokra kell felosztani, és ennél a felosztásnál figyelem­be kell venni az Antarktisz közelében levő államokat. E felfogás szerint dél-afrikai, új­­zélandi, chilei és argentin szek­tort is fel kellene állítani. Mindez azért is különösen ér­dekes, mert az amerikai sajtó­ban már olyan hangok is hal­latszottak, hogy a geofizikai év befejeztével az amerikai ex­pedíció ne térjen vissza hazá­jába, hanem létesítsen állandó amerikai bázist az Antarkti­­szon. Ez az óhaj nem is annyi­ra a kontinens kétségtelenül gazdag természeti kincseinek szól, mert ezek kibányászása az adott viszonyok között ma még majdnem megoldhatatlan technikai probléma hanem an­nak, hogy egyes amerikai kö­rök véleménye szerint a hidro­génbomba és interkontinentá­lis lövedékek korszakában az A­ntarktisz fontos stratégiai bázis lehet. Remélni lehet, hogy az An­tarktisz körül most zajló po­litikai harc elcsendesedik és az Antarktisz a geofizikai év folyamán az a szimbólum ma­rad, melyet a területein folyó kutatás ma is kifejez. A né­pek békés együttélésének és egy jobb jövő érdekében foly­tatott közös tudományos erő­feszítésnek a szimbóluma. Wesselényi Miklós Újabb amerikai bombázókat küldenek Angliába London, november 30. Tovább tart az angol közvé­lemény felháborodott tiltako­zása azzal kapcsolatban, hogy hidrogén-bombával felszerelt amerikai repülőgépek köröz­nek állandóan a szigetország felett. Eddig több, mint tíz interpellációt jegyeztek be a parlamentben. A Reuter szerint újabb ame­rikai gépek érkeznek Angliá­ba. B. 66-os felderítő bombá­zók egy csoportját Floridából Angliába irányították, s ugyancsak beosztottak az ang­liai támaszpontokra új típusú Douglas mintájú „romboló” könnyűbombázókat is. Vozári Dezső jelenti Bécsből: A N­of­borgb­a költözik az atomerő-hatóság vezérkara Bécs, november 30. A nemzetközi atomerő-ha­tóság kormányzótanácsa és el­nöke, dr. Winkler csehszlovák küldött, sajtónyilatkozatban közölte, hogy Sterling Cole, a hatóság amerikai vezérigazga­tója az eredeti hírektől elté­rően nem december 1-én, ha­nem csak december derekán érkezik Bécsbe és veszi át hi­vatalát, miután az ENSZ elé terjesztette jelentését. Dr. Jollesz főtitkár szerződ­tette az atomerő-hatóság al­kalmazottainak egy részét. A legfontosabb tisztségeket azon­ban csak december végén töl­tik be. Úgy hírlik, hogy az atomerő-hatóság vezető tisztviselői között egy vagy két magyar állampolgár is lesz. A tulajdonképpeni munkapro­gram első feladatainak megva­lósítása, az atomerő-szakembe­­rek kiképzése és kölcsönös ki­cserélése, a rádióaktív izotó­pokra és a rádióaktív sugárzás elleni védekezésre vonatkozó felvilágosítások közvetítése a nyári hónapokban kezdődik. A nemzetközi atomerő-hatóság teljesjogú tagállamainak szá­ma közben hatvanra emelke­dett. Legutóbb Salvador tett eleget az ehhez szükséges for­maságoknak. A nemzetközi atomerő-ható­ság kormányzótanácsa és fő­titkársága jelenleg az osztrák főváros zeneakadémiájának helyiségeiben folytatja munká­ját, miután az eredetileg ki­szemelt kereskedő-kórház al­kalmatlannak bizonyult e cél­ra. Az atomerő-bizottság szék­házának tervbe vett építése egyelőre még a jövő zenéje. Ennek egyfelől az az oka, hogy a körülbelül 35 millió schillin­ges építkezésre nincs anyagi fedezet, másfelől meg akarják várni, milyen gyors ütemben fejlődik majd az atomerő-ha­­tóság tevékenysége, hogy a székház és berendezése megfe­leljen a szükségleteknek. A legújabb megállapodás sze­rint a nemzetközi atomerő-ha­tóság vezető szerveit, a kormányzótanácsot és a vezérigazgatói hivatalt át­menetileg a bécsi Hofburg­­ban, a Habsburg-uralkodók egyko­ri várában helyezik el. Az atomerő-hatóság vezérigazga­tója abban a teremben fog hi­­vataloskodni, ahol Mária Te­rézia császárnő 16 gyermeké­nek többségét világra hozta. Észak-Vietnam első gépgyára Hanoi, november 30. Rövidesen befejezik a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság első gépgyárának építését. Az iparvállalat terveit Moszk­vában készítették, az üzemek felszereléseit és gépeit szintén a Szovjetunióból szállítják Memento A Nemzetközi Auschwitz Bi­zottság lezárta az auschwitzi áldozatok emlékmű­jére meg­hirdetett pályázatot. A pályá­zatra páratlanul nagyszámú munka érkezett be: pontosan hatszázharmincöten jelentkez­tek, 34 országból. A pályázók semmiféle tiszteletdíjban nem részesülnek. Ennyi a hír. Igaza volt a bi­zottságnak, hogy erre a pá­lyázatra nem írt ki anyagi ju­talmat. Aki Auschwitz több millió áldozatának állít emlé­ket, csak a szív parancsára kell tennie azt. A jelentkezők száma arra utal, hogy konti­nensünkön sok olyan művész él, aki büszke és boldog len­ne, ha ilyen módon is hozzá­járulna egy óriás mementó megalkotásához, hogy az em­beriség jövője ne ismerjen több Auschwitzot. A magyar filatélia sikere a bécsi bély­eg­napon Bécs,­ november 30. A bécsi bélyegnap alkalmá­val ma délelőtt megnyílt nagy kiállítás ismét bebizonyította a filatélia nemzetközi baráti kapcsolatokat teremtő erejét. A bécsi állami nyomda ki­állítási termeiben, ott díszeleg a magyar diplomáciai képvise­let által rendelkezésre bocsá­tott 12 táblán, 500 válogatott magyar bélyeg. A magyar bélyegeket tema­tikus sorrendben rendezték. Az egyik táblázat munkásmozgal­mi bélyegeket mutatott be, mellette „Béke és szabadság” mottó alatt többek között a 48-as szabadságharc emlékbé­lyegei — érdekes összehasonlí­tásként az 1935-ös és 1953-as II. Rákóczi Ferenc bélyegek —, itt voltak a közkedvelt sportbélyegek, a Bélyegnap-so­­rozatok, a Terv-bélyegek. A kiállítás megnyitóján az osztrák bélyeggyűjtők nevé­ben Amon, az osztrák bélyeg­gyűjtőszövetség elnöke köszön­te meg ezt a baráti ajándékot Esztergályos kultúrattasénak. Waldbrunner miniszter nyi­totta meg a kiállítást, amely­nek kapuja előtt — a korai ke­mény hideg ellenére — már kora reggel bélyeggyűjtők szá­zai álltak sorba. Türelmük nem volt hiábavaló: a kiállítás sok érdekességet nyújt, s a megnyitó napján ünnepi bé­lyegzővel ellátott különkiadású bélyeggel kedveskednek a bé­lyeggyűjtés szerelmeseinek. Az osztrák kiállítók is mo­­tivizált összeállításokat szere­peltetnek, amelyek nemcsak szép bélyegképeket mutattak be, de a művelés célját is kö­vették. Különös figyelmet érdemel egy kis természettudományi gyűjtemény, amelyben sok ma­gyar és lengyel bélyeg szere­pel. Egyébként feltűnő, hogy az osztrák filatelisták zömmel a környező országok bélyegeit gyűjtik — különösen gazdagok a csehszlovák és jugoszláv gyűjtemények. Otto Horn

Next