Esti Hirlap, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

Rendelet a" televíziós" berendezésekről A közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletet adott ki a televíziós műsorvevő-berendezésekről. A rendelet, értelmében a televízióberendezés üzemben tartásának engedélyezésére irányuló kérelmet az illetékes levélkézbesítő postahivatalhoz kell benyújtani. Az engedély iránti kérelemben a televízióberendezés gyártmányát és típusszámát is fel kell tüntetni. A rendelet a televízió előfizetési díját 1958. február 1-i hatállyal havi ötven forintban állapította meg, amennyiben a televízió szórakoztató rádióműsor vételére is alkalmas, abban az esetben az előfizető a televízió előfizetési díján felül, a rádió előfizetési díját is köteles megfizetni. Megválasztották a fővárosi népi ellenőrző bizottság tagjait A fővárosi tanács ma délelőtt az Újvárosháza nagytermében ülést tartott. Egyetlen napirendi tárgy a fővárosi népi ellenőrző bizottság megválasztása volt. Dr. Mikó József, a végrehajtó bizottság titkára előadói beszédében rámutatott arra, hogy a népi ellenőrzésről szóló törvény alapján a fővárosi népi ellenőrzési bizottság teljes jogkörrel fogja ellenőrizni a tanács államigazgatási szerveit, a tanács irányítása alatt álló hivatalokat, vállalatokat, intézményeket, szövetkezeteket, valamint a magánkisipar és magánkiskereskedelem tevékenységét. Ellenőrzi továbbá azokat a területén levő minisztériumi irányítás alatt álló vállalatokat, intézményeket, hivatalokat is, amelyek a lakosságot árukkal vagy szolgáltatásokkal látják el. A népi ellenőrzési bizottság munkája nem teszi feleslegessé a minisztériumi és tanácsi szervezetben a revizori ellenőrzést. A fővárosi népi ellenőrzési bizottság kis létszámú testület. Tagjai feladataikat általában társadalmi munkában látják el. A bizottságra az irányítás és a vezetés, feladata vár, a konkrét ellenőrzési munka elvégzése népi ellenőrök útján történik. A népi ellenőrzés legfőbb szervét, a központi népi ellenőrzési bizottságot és tagjait a Népköztársaság Elnöki Tanácsa már megválasztotta. Ennek alárendelt területi szervei közé tartozik a fővárosi népi ellenőrzési bizottság is. Ez egy elnökből, két elnökhelyettesből és nyolc tagból áll, a fővárosi kerületi népi ellenőrzési bizottságok pedig elnökből, elnökhelyettesből és öt tagból állanak. Dr. Mikó József ezután elmondotta, hogy a kerületi népi ellenőrzési bizottságokat a kerületi tanácsok április 30-ig megválasztják. Az előadói beszéd és három felszólalás után került sor az állandó ellenőrző bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak megválasztására. A tanács nevében előterjesztett javaslat alapján a fővárosi népi ellenőrzési bizottság elnökévé Gyárfás Kálmánt, a Csepeli Vas- és Fémművek Csőgyárának termelési osztályvezetőjét, üzemi párttitkárt választották meg. Elnökhelyettessé Káldor Gyulát, a munkásőrség országos parancsnokságának osztályvezetőjét és dr. Vásárhelyi Boldizsárt, a Műszaki Egyetem dékánját, tagokká a következőket választották meg: Tímár József pénzügyminisztériumi főosztályvezetőt, dr. Benedek Jenőt, a Jogász Szövetség főtitkárát, Hartai Ferencet, az Óbudai Népkert vállalatvezetőjét, Jochlik Lajost, a Budapesti Pártbizottság ipari osztályának vezetőjét, Kolossa Józsefet, a Ganz Vagon csoportvezetőjét, Fenyvesi Gáborné tanácstagot, a kereskedelmi állandó bizottság elnökét, Sásdi István tanácstagot, a Könnyűipari Minisztérium igazgatóhelyettesét és Deményi Istvánt, a Beruházási Bank igazgatóját. Harmincötezer külföldi turistát várnak az idén Magyarországon Az eddigi tervek szerint az idén 14 ezer magyar turista utazhat külföldre és 35 ezer külföldi vendéget várunk Magyarországra. A Szovjetunióba az Inturisttal kötött szerződés értelmében háromezer magyar turista utazik az idén. Egy részük bejárja a Kijev—Moszkva—Leningrád útvonalat, egy másik rész pedig a Fekete-tenger partját, az Ogyessza—Jalta— Szocsi—Szuhumi—Batumi útvonalon TU—104-es repülőgéppel is. Az új megállapodás értelmében üzemi munkások, dolgozó parasztok és kisemberek számára az eddigi 3600 forint helyett 2000 forintba fog kerülni egy 14 napos kijev— moszkva—leningrádi utazás. Csehszlovákiába májustól szeptemberig nyolcezer magyar turista utazhat. Egyvagy kéthetes kirándulásokat szerveznek Prágába, Karlovy- Varyba és a Tátrába. De lesznek ötnapos felvidéki körutazások is, Kassára, Lőcsére és Rozsnyóra. A Bulgáriába utazó csoportok Szófiát, Plovcsivot, Várnát és a bolgár tengerpartot keresik fel, az Albániába induló magyar turisták pedig Tiranát és a durazzói tengerpartot. A 35 ezer külföldi idén körülbelül kétszázezer vendégnapot tölt Magyarországon. A Szovjetunióból három-, Csehszlovákiából nyolc-, az NDK- ból két- és Romániából ezer turista látogatását várják. Ausztriából rendszeresen jönnek idén hétvégi kirándulók Budapestre és a Balatonhoz, Nyugat-Németországból, a skandináv országokból, Franciaországból, Angliából, Belgiumból és Kanadából is várnak több ezer turistát. Az áprilisban nyíló brüsszeli világkiállítás látogatói közül is legalább ötezren ellátogatnak hozzánk. A brüsszeli IBUSZ- kirendeltség 24 óra alatt intézi el a jelentkezők vízumkérelmét. Elindult a magyar turisták első csoportja a lipcsei vásárra Pénteken reggel az IBUSZ szervezésében 150 főnyi magyar turistacsoport utazott a lipcsei vásár megtekintésére. A magyar turisták ellátogatnak Weimarba is, és egy napot Prágában töltenek, ahol megtekintik a csehszlovák főváros nevezetességeit Csobokáné — egy Pest-környéki faluban laknak, a falu nevét nem írom ki, nehogy a falubeliek rájuk ismerjenek, merthogy a neve se Csobokáné igazában — hét libát és öt kacsát fogott be tömésre. Három hét múlva úgy vette észre, hogy három libája szorgalmasabban hízott, mint a többi négy. Hájasak, nehezek, lihegnek, szuszognak, egyik már a lábára is rest állni, éjjel, nappal ül, lökdösi ki a nyelvét. — Nézd Ferenc — szólt férjének, Csoboka Ferencnek —, ez a három liba nem bírja tovább a tömést. Holnap beviszed Pestre a Garayra, átadod Kövesinének, a standosunknak. — Én? — Te!... Tudod, hogy fáj a derekam. A parancs, az parancs! ■, Ferenc katonaember volt. Még az őrmesterrel se hadakozott soha. Minthogy pedig jó aszszonya a vele szemben tanúsított magaviseletével rangban és lényegben az ezredesi tekintélyig emelkedett, parancsát mindig ellenvetés nélkül teljesítette. Kosárba került a három kövér liba. Csoboka felrántotta ünneplő csizmáját, felvette feles bőrkabátját, másnap kiharcolkodott a reggeli vonathoz. A délutáni kettessel idehaza is van. Kövesiné megvizsgálta, lemérte és a legmagasabb napi áron kifizette a három libát. Hiszen régi vevőjük volt. Csoboka Ferenc lézengett a Keleti körül az üres kosárral. Hogy csapja agyon az időt vonatindulásig? Egy féldecit már csak meg kellene inni. Aki dolgozik ... Bevágódott a „Barna Ökörbe”. De ha már itt bent van, nem ácsorog kint a söntésben. Bemegy az ülőhelyesbe. Kihozza a pincér. És nem is töményt, hanem bort iszik. Kikért három decit. Aztán még hármat. És még hármat. De hogy is van most ez?... Huszonnyolcért adta el kilóját a libának. Huszonhéttel számol el az „ezredesnek”. Oly jó itt ülni, jönnek, mennek az emberek. Csörög a tányér, villa, kanál. Esznek, isznak. Miért ne ebédelhetne ő is? Urasan. Ebédet rendelt. Ebéd után huszonhatért ment el a liba... És két fiatal nő ült le asztalához, egy fiatalabb férfival. Persze előbb barátságosan kértek tőle engedelmet. — Tessék aranyos. Van itt hely bőven. Ebédeltek, fröccsöztek, beszélgettek. Csoboka liter bort kért és ásványvizet, öntött a vendégek poharába is. A férfi gyengén tiltakozott. A nők cseppet se. Különösen nem a vele szemben ülő, hollófekete hajú, parázsfekete szemű, aki nyilván ehhez a párhoz szegődő, karonlógó barátnő lehetett csupán. De oly kedvesen, oly ennivalóan mosolygott rá, és koccintgatott vele, hogy Ferenc úgy egy óra tájt, mikor már régen kifutott vonatra az aréna alól, kénytelen volt a liba napi árát az „ezredes”-sel szemben huszonegy forintban megállapítani. Mikor pedig tizenöt forintig ereszkedett le a kövér jószág aznapi ára, akkor már Csoboka Ferencről lekerült a feles bőrkabát, és szakzenészek hangjai mellett kint bokázott a terem közepén a nagy nyilvánosság előtt, derekát kicsit meggörbítette, jobbját a tarkójához illesztette, balját a derekára csapta — híres táncos volt legénykorában—, járta a verbunkost. Ült a váróteremben, az esti tízórásra várt. Megmaradt pénzét olvasgatta. Fejéből párolgott a mámor. Pedig, hej az a kis fekete szemű! De ebben az időpontban már csak öt forintra futotta a kövérliba kilója. És hol termett az az „ezredes” ezen a földön, aki elhiszi ezt a libabörzén történő iszonyatos árzuhanást... Csoboka Ferenc „közkatonát” azonban mégsem akasztotta fel az „ezredes”, mert egy hét múlva kiadta neki a parancsot, hogy reggel ő maga szándékozik bevinni a libákat Pestre, de mivel fáj neki a dereka, Ferenc cipeli utána a libás kosarat. Azonkívül tegnap vajat köpült, túrót hevített, és egy nagy fazék tejfölt gyűjtött... Összeszíjazott tehát két nagy füles kosarat, Ferenc vállára akasztotta. Ment elől, Ferenc mint régi markotányos a sereget, meszsziről követte. Egy óra alatt végeztek. Kövesiné mindent átvett. Pesten is mindig elől járt Csobokáné, utána Csoboka a vállára hajított két üres kosárral. Az „ezredes” még mindig tartotta a ,,neszóljhozzámot’. De Ferenc már nem bírta, meg akarta törni az elemésztő csendet. Hízelkedve szólalt meg az aszszony a háta mögött: — Nem veszel magadnak valamit? — Nem! — Combig érő „nájlontot” se? — Azt se! Éppen a „Barna Ökör” mellett haladtak el. — Azért egy pohár bort csak fizethetnél... — Megittad a múlt héten erre az évre valót.. Azért mégis hirtelen lecövekelt. Egy pohár bor, hát a fene egye meg, egy pohár bor. — Na gyere! — És beszivárgott a „Barna Ökörbe”. — Itt a kosztot is megehetjük, amit hoztunk — biztatta Ferenc, és bent már ő sodródott elől a kosarakkal, be az ülésbe. Az asszony csak úgy szenvelgett utána. Abban a boxban, melyben helyet kaptak, két férfi ült. Az egyik, a jobbképű, nagy dióbarna szemeit mindjárt Csobokánéra vetette, mert mi tagadás, még ha fájt is mostanában a dereka, még mindig szemrevaló asszony volt. A harmadik pohár bor után odasúgta Ferencnek, mégse bontsák ki itt a szatyrot, ne mutassák ki, mennyire „vidékiek”. — Akkor menjünk? — súgta vissza Csoboka „közhonvéd” a kérdést. — Üres gyomorra nem nagyon ízlik az ital... A jóképű éppen akkor vetett az asszonyra egy perzselő pillantást. — Hát éppen azért ne menjünk... Nem bánom, ehetünk itt is valamit... Csobokáné dudorászva, a pénzt számolta a váróteremben. Ferenc a kis fekete lányra gondolt. Még jó, hogy nem találkoztak... De ez az asszony!... A jómindenét neki! — Most bezzeg nem fájt a derekad, mikor azzal a nagyhajúval táncoltál, haha — szólalt meg. — Nem fájt!... Mit szólsz hozzá?... De a kacsákat egy hét múlva se te nem hozod egyedül, se én, se ketten nem hozzuk. — Hát? — Postán adjuk fel Kövesiné címére... Csurka Péter H£T LIBA, ÖT KACSA Nyári szabadegyetemi előadások lesznek Debrecenben Külföldi hallgatókat is meghívnak Legutóbb 1948-ban rendeztek Debrecenben, a világhírű egyetemi városban a hazai és külföldi hallgatók számára nyári szabadegyetemet. Most a városnak megadták a jogot, hogy ismét meghívja a világ legnagyobb egyetemeinek hallgatóit. A prospektusokat, meghívókat már ötnyelvű szövegezéssel nagyrészt elkészítették és hamarosan szétküldik őket az öt világrész minden országába. A legjobb szakemberekkel közösen most készítik el a nyári egyetem végleges programját. Csak a vizsgakávé ilyen! Vizsgáznak a kávéfőzőnek (Várnai rajza.) Füstölt malacsonka A háztartások a tojásbőséget kihasználva, sok Mirelitparajt és friss champignongombát szereztek be. Ezenkívül jól fogyott a levesbe való zöldség is, miután a KÖZÉRT-húsboltokban növendék-marhahúst árusítottak. Káposztafélében kínálat van, az állami boltok a tejeskáposztát kilónként 2, a kelkáposztát 2,50—3,00 forintért hozták forgalomba. A KÖZÉRT zöldséges üzletekben a céklarépa ára 2 forintra csökkent. A Garay téri piacon a mélykúti földművesszövetkezet lerakatában füstölt nyers malacsonkát árusítottak, kilónként 33 forintért, a sertéssonkát 36 —38, a csemegeszalonnát pedig 37—40 forintért hozták forgalomba. A KÖZÉRT-fűszerboltoikban a tisztított dió árát kilónként 4 forinttal szállították le. Bács-Kiskun megyéből húsvéti rozmaringalma érkezett, ára az állami boltokban kilónként 7,50 forint. Újra híres lesz a nagytétényi őszibarack Az Európa-hírű nagytétényi őszibarack exportlehetőségeiről és az 1958-as esztendő terveiről beszélgettünk Kovács Sándorral, a Budapesti Földművesszövetkezetek Szövetségének elnökével, Fegyverneki Antallal, az egyéves múltra visszatekintő őszibarack-termelő hegyközség vezetőjével és Kecskeméthy Lajossal, a XXII. kerületi Földművesszövetkezet ügyvezetőjével. — Domboldalaink fekvése és a meszes talaj teremt az őszibarack termelésének oly kiváló lehetőségeket nálunk — kezdte a beszélgetést Fegyverneki Antal. — Magyarországon csak Pécsett, Badacsonyban, s újabban Szatymazon van kiváló őszibarack; igaz, a legjobbakat a Sashegyen lehetne termeszteni, ám az ottani mennyiség mindeddig jelentéktelen. — Az 1938. évi 31. törvénycikk előtt a Budavidéki őszibarack Termelők Egyesületében tömörültek a gazdák, ám ekkor megalakították a hegyközséget, amelyet 1949-ben megszüntettek. Tavaly februárban határoztuk el aztán újbóli életrehívását. Az országban először a mi hegyközségünk teremtett kapcsolatot a helyi földművesszövetkezettel; a hegyközségekről szóló, a napokban megjelent törvényerejű rendelet pedig már kimondja, hogy ezentúl csakis a földművesszövetkezetek keretében alakulhat hegyközség. Dupláját termelik az 1938-as évinek . Az utóbbi évek termelési bizonytalansága nem okozott veszteségeket az őszibarackállományban? — Ellenkezőleg, nálunk már 1948—49-től megindult a háború alatt szünetelő export, s egyre növekvőben “Van. Az 1938-as 40 helyett ma 80—100 vagon őszibarack jut a piacra kerületünkből — válaszol Kecskeméthy Lajos. — Csupán a budaörsi termelés hanyatlott le, pedig a negyvenes évek elején az volt legnagyobb vetélytársunk... — A felszabadulás előtt például hetente kétszer vitt Bécsbe egy teherautó árut. Prága, Milánó, Párizs, London várta a nagytétényi, budaörsi őszibarackot, mégis csak 12 vagonnal exportáltunk akkor, ami a termésnek csupán 30 százaléka volt. — Háború utáni exportunk voltaképpen 1954-ben lendült fel, s főleg Csehszlovákiába, Lengyelországba, Németország mindkét részébe és Ausztriába szállítunk. A mennyiség jelentősen megnövekedett: 1957- ben például a termés 90 százalékát exportáltuk — ez mintegy 80 vagonnak felel meg. A minőségre azonban igen sok megrendelőnknek van panasza, erről nem mi tehetünk... Hűtőház, csomagolás, szállítás Van Budafokon egy hűtőház, amit még a Budavidéki őszibarack Termelők Egyesületébe tömörült gazdák építettek, s ami jelenleg a TEJÉRT birtokában van — félig kihasználatlanul. Márpedig szakszerű tárolás nélkül nem lehet exportálni; itt egy hétig is elállna a barack — s csak július,augusztus, szeptemberben szeretne a földművesszövetkezet osztozni a helyiségen. Ma viszont sokszor előfordul, hogy éretlenül vagy túl éretten érkezik meg rendeltetési helyére az áru. Ez persze nagyrészt az átvevők szakértelemhiányán múlik, nem tudják ugyanis pontosan meghatározni azt az érettségi fokot, amikor a barackot le kell szedni, hogy elbírja a külföldi szállítás futamidejét. (Prágába induló árut például 80 százalékos érettségi fokkal kell szüretelni.) A futamidő jelenleg, sajnos, igen hosszú, éppen ezért sok a minőségi kifogás, az úgynevezett „anstandolás”. Előfordul, hogy az I. osztályú őszibarackból külföldre érkezve negyedosztályú lesz. — És a csomagolás — veszi át a szót Kovács Sándor, aki hosszú ideig tanulmányozta a külföldi piacokat. — Az olasz és a francia őszibarack, amelyik ízben, zamatban, külsőben meg se közelíti a miénket, azért keresett a világpiacon, mert jól szervírozzák. A barackokat egyenként celofánszerű papírba csomagolják, s így nemcsak ízlésessé teszik, de a romlás terjedéstől is megóvják az árut. A szállítás egyébként belföldön is megoldatlan. A meleg átvevőhelyeken, amelyeket ponyva sem takar, s ahová rossz utakon, messziről viszik termékeiket a gazdák — túlélik a 70 százalékos, üde barack is, a hosszadalmas, kéthárom napig tartó válogatás végére pedig befülled a termés. Kikapcsolják a közvetítő szerveket A földművesszövetkezetnek az idén lesz először alkalma arra, hogy kikapcsolja a különféle közvetítő szerveket és közvetlenül szállíthasson a KÖZÉRT-nek és a Csemegekereskedelmi Vállalatnak. Ugyancsak fontos a Balaton és a bányavidékek gyors ellátása friss őszibarackkal. Ez a lehetőség természetesen nagy kedvet okoz a termelőnek, s talán még nagyobbat az eddig nemegyszer poshadt, romlott barackot vásárló fogyasztónak. Az idei esztendő egyelőre jónak ígérkezik — mondják a szakértők —, a rügyek szépnek mutatkoznak, csak ne legyen kései fagy... A földművesszövetkezet már készülődik a szerződéskötésekre, a hegyközség pedig hozzálátott a közös szénkénléfőzéshez; márciusban permeteznek először... Keresztényi Nándor