Esti Hirlap, 1958. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1958-04-01 / 77. szám

Több mint négy új vasúti járművek beszerzésére­ ­Villamosítják a hatvan—miskolci vonalat — Könnyítések a vasutasoknak Az 1957-es előírásokat 7—8 százalékkal teljesítették túl a vasutak. Ennek a túlteljesített tervnek újabb 3—4 százalékos további emelkedését tervezték m­eg az 1958-as forgalomban. E tervek szerint növekedni fog főleg a szén, a vasérc és az építőipari anyagok szállítása 3—7 százalékkal. Az átmenő forgalom ennél sokkal nagyobb arányban növekszik idén, csaknem tíz százalékkal. Lényegesen több szállítanivaló lesz idén belföldön is mezőgaz­dasági termékekből, elsősorban tengeriből, burgonyából és cu­korrépából. Az elmúlt esztendőben a te­hervagonok átlagos fordulási ideje 3,6 nap volt. A MÁV ez évi gondjait teljesen megolda­ná, ha ezt sikerülne megrövi­díteni 3,5 napra. Mérnökök és közgazdászok kiszámították, hogy ennek a három és fél napnak csak húsz százaléka telik el mozgással, 37 százalékát átmeneti állomá­sokon tölti várakozással a va­gon, és az egész idő 43 százalé­kát a feladási és érkezési állo­másokon tölti el ki- és berakó- a­dással. Gépesítéssel ez az idő egynegyedére csökkenthető. A személyszállítás növekedé­­­­sére is számítanak 1958-ban. Idén nyáron például a motor­vonatok teljesítménye napi kétezer kilométerrel több lesz, mint tavaly. A MÁV ez idei tervében évek óta a legnagyobb vasútfelújí­­tási munkák szerepelnek. A vasutasok helyzetén is könnyíteni akarnak. Már ebben az évben jelentősen csökkentik a teljes napot igénybevevő munkaidőket és a követke­ző évek során fokozatosan meszü­ntetik. A vasút korszerűsítéséhez tartozik a hatvan—miskolci vonal villamosítása, melyre idén tizenkétmillió forint jut. Tizenegymillió forint költség­gel építik át a Dunakeszi Jár­műjavító motorműhelyét. Az állomások közül a győri 12, a debreceni 8, a szolnoki 3 mil­lió forintot kapott az idén. A vasutasok számára épített la­kásokra is fordítanak ötmilliót, új vasúti járművek beszer­zésére pedig 272 millió fo­rintot. Az állomások bővítésére for­dított 37 millió forinton kívül sokat költenek biztosítóberen­dezések, aluljárók és hidak lé­tesítésére, a fontosabb vonalak sínjeinek kicserélésére. Rak­tárak, vágány-hídmérlegek, ra­kodók és rakodóvágányok épí­tésére négy és félmilliót for­dítanak. A szociális, kulturális, egészségügyi és sportlétesítmé­nyekre nyolcmillió jut. G. N. Z. „Aggasztó a gyermekbalesetek növekedése" - állapította meg a főváros oktatási osztályának vezetője Az elmúlt hónapokban meg­növekedett­ a­ közlekedési bal­­esetek száma. A Fővárosi Ta­nács oktatási osztályának ve­zetője most körlevélben hív­ta fel a kerületi oktatási osztá­lyok vezetőinek figyelmét ar­ra, hogy különösen aggasz­tó a tanuló ifjúság gondatlan­ságából eredő gyermekbalese­tek ugrásszerű növekedése. Szükséges, hogy az általános és középiskolák tantestületei fokozott gondot fordítsanak a közlekedési szabályok ismer­tetésére. A rendőrkapitányság közle­kedésrendészeti osztálya még a múlt tanévben megküldte az iskolák nagy részének „Az utcai közlekedés legfontosabb szabályai” című kiadványát. Az osztályfőnökök egy része ezeket a szabályokat ismertet­te is a tanulókkal, a nevelő­munka azonban nem volt álta­lános. A tájékoztatást bizo­nyos időszakokban ott is meg kell ismételni, ahol egy ízben már megtörtént. A főváros ok­tatási osztályának vezetője most minden általános és kö­zépiskola részére eljuttatta a közlekedési szabályokat, ame­lyeket osztályfőnöki órák ke­retében valamennyi iskolában ismertetni fognak. Az iskola­igazgatók egyébként­, felkérik az úttörő- és a KISZ-mozga­­lom, valamint a Vöröskereszt Szervezet vezető tanárát, hogy az ifjúsági szervezetek a köz­lekedési balesetek megelőzé­se érdekében indítsanak az if­júság körében felvilágosító mozgalmat. Az osztálytanítók, osztályfőnökök a szülők segít­ségét is kérik. A legközelebbi szülői értekezleteken felszólít­ják a szülőket, hogy a családi nevelésben is tudatosítsák a közlekedési szabályok megtar­tásának szükségességét. Élelmiszerszállítm­ányok az üzletekbe , a hármas ünnepre Kínai halfité dobozban — Mi van a baromfival és a borral? — Szombaton is friss sütés lesz Hármas ünnepen az élelmi­szer-üzletek áruellátásának biztosítása nem kis feladatot jelent a Tanács Élelmiszerke­reskedelmi Irodája számára. A hús kiszállítását az ünnepi hétre már szombaton megkezd­te a Húselosztó Vállalat. A hús 65 százaléka sertéshús, 35 szá­zaléka pedig marhahús lesz. Szombatig befejezték a cseme­geszalámi és a gyulai kolbász kiszállítását. A főtthús-kiszál­­lítás ma fejeződik be. Barom­fiból az ellátás nem lesz száz­­százalékos. Kedden és szerdán szállítják ki a boltokba a ba­romfit. Tojás lesz elegendő. Halfélékből élő pontyot és kínai halfilét árusítanak. A halfilét egy kilogrammos kartondobozokban, ez azonban csak korlátozott mennyiségben lesz. Tejtermékekből nagy lesz a választék. Számítanak arra, hogy szerdán és csütörtökön vásárolják majd a legtöbb va­jat és ezért erre a két napra jól felkészülnek az üzletek. Ko­moly forgalom várható túró­félékből is, viszont pácolt hal­ból csak minimális mennyiség áll rendelkezésre. Az Élelmiszerkereskedelmi Iroda kellő időben felhívta a KÖZÉRT-vállalatokat, hogy a kenyér és péksütemény beszer­zésére előre készüljenek fel. Szombatra az ipar friss kenye­ret fog sütni. Minden intézke­dés megtörtént, hogy kellő idő­ben szállítsák ki a boltokba a kalácsot és a finom pékárut. A Kőbányai Sörgyár ígéri, hogy lesz elegendő sör. A boltok egy részébe kétheti sörmeny­­nyiséget szállítanak, a többi bolt egyheti sörmennyiségnél többet kap. A budafoki Álla­mi­ Pincegazdaság ma kezdi meg a borok kiszállítását. A közlés szerint igyekszik 3-ig a maximális mennyiséget kiszál­lítani, de nem tudnak majd minden boltba eljutni. Ez nem túl biztató a borellátás szem­pontjából. Burgonyát, vöröshagymát, té­li tárolású zöldséget ma kezd­tek kiszállítani és legnagyobb részét holnap és holnapután juttatják el az üzletekbe. Áp­rilis 3-án nagy mennyiségben szállítanak majd primőráru­kat is, zöldhagymát, salátát, hónapos retket. Muzsikus volt, szenvedélyes lélek, szép asszony. Gyű­lölte a tisztátalanságot és a nélkülözést, a rettegést és a bi­zonytalanságot, a háborút és a fasizmust. A kissvábhegyi bér­villa csapjaiból már hetek óta nem folyt a víz, időről időre vijjogva csapott le a közelben egy-egy akna — de ő nem en­gedett. Mindenkinek kezet kel­lett mosnia, mielőtt asztalhoz ült a család. Mert valamennyi­­ étkezéshez megterített. A ke­­­­nyér papírvékonyságúvá sová­­nyodhatott, a cukor eltűnhe­­­­tett, a „Horniman’s tea”-t fel­­­­válthatta a Planta, de a da­­­­maszt asztalkendővel bélelt fő­­­­nőtt kosárkának és a csinos­­ porcelán teáskészletnek ott kel­­­­lett virítania a makulátlan ab­­­­rosszal borított asztalon. Az utolsó percig nem pincé­be menni, nem megadni ma­gát, tartani a nívót, kultúrem­­bernek maradni — ez volt a filozófiája, életerejének forrása az ostrom utolsó napjaiban. — Csak már itt lennének... — gondolta újra meg újra, és mind gyakrabban ki is mond­ta. A családban jól értették, hogy ez annyit jelent: „Legyen vége a háborúnak! Legyen bé­kesség! Újra emberi életet kell élni.” A házbeliek azonban fur­csán nézegettek rá. Azt persze sejtették, vagy tudták, hogy gyűlöli a zöldre és barnára má­zolt bunkó-ideológiát, és bor­zad a gyakorlatától. De hogy egy muzsikus, aki várja, egyre inkább várja az „ázsiai sztyep­pelakókat” — hát ez elké­pesztő ... És ez a várakozás az ő ré­széről sem volt teljesen egyér­telmű. A fasiszta sajtó hátbor­zongató történeteit, hallván fel­koncolt gyermekekről és egyéb GLUCK hasonló „bolsevista rémtettek­­ről”, türelmetlenül legyintett. Ami pedig az „ázsiai barbariz­must” illeti: Puskin, Csajkovsz­kij, Glinka, Saljapin, Csehov... Áh, őrültség. Hanem amikor ezt a szót la­tolgatta magában: kommuniz­mus, ragyogó, mindig a szen­vedélyes érzelmi megnyilvánu­lások tüzében égő szeme elkö­­dösült. Nyugtalan pillantást vetett a zongorájára. Kell-e majd muzsika? Nem hozzák-e puskájuk végén a sivár fa­lansztert, a minden egyebet ki­záró „kenyeret és vasat” hét­köznapi elvét? A ház felszabadulása egyik percről a másikra történt, és minden ép maradt. A zongora is. A fáradt katonák, úgy lát­szik, jól érezték magukat a vi­szonylag tiszta és rendes la­kásban, mert ahelyett, hogy le­feküdtek volna, kézzel-lábbal beszélgetni kezdtek a család tagjaival. A hangulat még meghittebb lett, amikor kide­rült, hogy ők is vallják az Arany János-i elvet: jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek. Hamar felfedezték a zongo­rát is. És annyi hét némasága után megrendültek húrok. Vol­­ga-Volga ... Ej uhnyem ... A repertoár nem volt nagy és vál­tozatos, de mi kell az orosz szívnek ezer kilométerre a mamkától, a gyevuskától, a zsenától? ... A kapitánynak valahol a má­sodik szomszédban ütötte meg a fülét a zongoraszó. Minden tagja fájt a kimerültségtől, mégis feltápászkodott a ma­­rasztalóan puha rekamiéról és megindult a vaksötétben, tör­meléken, kilőtt géppisztoly-hü­velyeken, kerítésmaradványo­kon át bukdácsolva — a hang után, torony iránt. — Guten Abend! Szörnyű hang szakadt ki a zongorából. Az asszonynak, a muzsikusnak szinte rázuhant a keze a billentyűkre, és úgy fordult meg, mint akit arcul­­ütöttek. Aztán halványan el­mosolyodott. Az ajtóban nem lakkcsizmában végződő, csuka­szürke egyenruha állt, hanem ember. Kicsit őszülő, nagyon fáradt és rendkívül rokon­szenves. A katonák helyet csináltak a zongora mellett. — Hát nem borzasztó — mondta az asszony —, hogy csak németül értjük meg egy­mást? A következő (és ki tudja há­nyadik) Volga-Volga közben kiderült, hogy a százados Szi­bériából való­ tanár, és szereti a muzsikát. — És ki a kedvenc muzsiku­sa? Bizonyosan Csajkovszkij. A férfi megrázta a fejét. — Ha szép estét akar csinál­ni nekem, játsszék Gluckot, ő a kedvencem. Ez volt a második alkalom az est folyamán, amikor össze­­kuszálódtak a hangok a zon­gora felett. Szibéria ... Ázsia ... Fa­lanszter ... És Gluck, a német zeneszerző, aki Franciaország­ban csinált zenei forradalmat, olasz operáival. Gluckot ismer­; ni, Gluckot szeretni, az kultú-­­ra, valóságos és mély zenekul-­­ túra! És zengett aztán a zongora.­ Magyar kéz a billentyűk felett,­ orosz „hallgatóság” a magyar­ lakásban, és Gluck, a német­­ zeneszerző, olasz dallamával.­­• És béke, és micsoda harmó-­ nia... Teknős Péter . Április 4-re készül az ország Az ország minden részén ké­szülnek április 4-re. Győrött megkezdődött a város felszaba­dulásának évfordulója alkal­mából rendezett tizenegy na­pos ünnepségsorozat. Április 3-án Győrött, Sopronban, Mo­sonmagyaróváron, és a megye nagyobb helyiségeiben emlék­ünnepségeket tartanak. A sztá­­linvárosi KISZ-fiatalok válal­­ták a óvárosi szovjet hősi em­lékmű rendbentartását, s a Kertészeti Vállalat szakmunká­sai virágokat ültetnek köré. Magyar—szovjet találkozókat rendeznek hazánk felszabadu­lásának 13. évfordulója tiszte­letére húsz helyen a Magyar— Szovjet­ Baráti Társaság Szol­nok megyei csoportjai. Felavat­ják Szolnokon az MSZBT vá­rosi klubját. A felszabadulás évfordulóján Szabolcs-Szatmár megye vala­mennyi községében ünnepi nagygyűlés­­ lesz. Mindenütt megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet. Nyírbátorban a nőtanács csapatzászlót ajándé­koz az úttörőknek. Kisvárdán emléktáblát helyeznek el az el­lenforradalomban mártírhalált halt Bódi Lajos szülőházán. Nyíregyházán április 3-án fák­lyás felvonulást, 4-én pedig nagygyűlést rendeznek. A Diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozói a felszabadu­lási versenyben jó eredménye­ket értek el. A többi között terven felül a finomhengermű középsora csaknem 400 tonna vasat hengerelt. A martinke­mencéknél kiváló minőségű acélt gyártottak, s a 6-os mar­tinkemence terven felül az utolsó dekádban 118 tonnát termelt. Képünkön: a Sajóhe­­gyi-brigád tagjai, akik a fi­­nos ahengermű középsorán 41,9 tonna vasat hengereltek a terven felül. (MTI Fotó: Fényes felv.) Sétarepülés Tekintettel a tavalyi nagy sikerre, a Magyar Légiforgal­mi Társaság az idén újból mó­dot nyújt a budapestieknek és vidékieknek sétarepülésre. Áp­­­rilis 5-én és 6-án budapesti sétarepülésre indítanak gépe­ket, felnőtteknek 45 forint, a gyermekeknek 2 éves kortól 12 éves korig 25 forint a rész­vételi díj. 201 millió forintos nyereséggel zárták az elmúlt évet az állami gazdaságok A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége mezőgazdasági szakosztályában Petőházi Gá­bor földművelésügyi minisz­terhelyettes tájékoztatót adott az állami gazdaságok jelen­legi helyzetéről. Elmondot­ta, hogy az ellenforradalom 155 millió forint kárt oko­zott a gazdaságoknak, ame­lyek 1957-ben már túlszárnyal­ták a kapitalista nagybirtok eredményeit is. Az ország 281 állami gazdasága közül tavaly kétszáz nyereséggel zárt; a nyereség összege 201 millió fo­rint volt, s a jövedelmező gaz­dálkodás eredményeként ezek­ben a napokban 43,5 millió fo­rint nyereségrészesedést oszta­nak ki, ami a dolgozók három­heti keresetének felel meg. Nagyobbodik, hol a Hévízi tó Fűzfafonattal kellene körülvenni a partját Bezegh Sándor főkertész el­készítette azokat a terveket, amelyek alapján főleg Hévíz és Tihany, de több más szál­lodai par­k rendezése, csinosí­tása megkezdődhet. — A hévízi tó meleg vizének hőmérséklete csökken — mondja Betegh Sándor. — Az állandó hullámzás mossa a partot, amely beszakadozik: a nyolcezer ölnyi tó ily módon évente több száz öllel növekszik. Nyilvánvaló, hogy ezt a folya­matot sürgősen meg kell állí­tani — különben Hévíz elve­szíti gyógyüdülő jellegét. Ter­veim szerint fűzfafonattal kell körülvenni a tópartot, akár egy kosarat; a fűz meggyöke­resedne, kihajtana és e zöl­dellő sáv esztétikailag is hatá­sos lenne. Az ilyenfajta ter­mészetes partvédelmi módszer biztosságát eddig már több he­lyütt kipróbálták, így a Tiszán is.. . A tókörnyék szintén el­hanyagolt; a mocsaras, tőze­­ges terület, a part és a körü­lötte levő erdő tele van vizes gödrökkel és ezekben millió­szám tenyészik a szúnyog , a hévízi üdülők, esti sétára indulók legfőbb bosszantója. A gödrök feltöltéséhez öt-hatezer­­köbméter földre van szükség. A gyógyszálló mögötti, séta­­utak szabdalta nagy erdőt sem ápolják, itt is sok a vízmosás, a szúnyog. Pedig a hegytetőn értékes ősfák, tiszafák, mo­csári fenyők (taxodiumok) áll­nak és ez utóbbi például igen ritka Magyarországon A tihanyi két szállodapark ápolatlansága szintén sok fel­adatot ad a kertészeknek: a Sport Szálló parkjában például a község tehenei sétálnak nya­ranta, ennek megakadályozá­sára alacsony kőkerítést kell majd emelni.­­ Ami a parkot illeti, úgy­szólván teljesen elpusztult a pázsitja is: lekaszált zsombék, káka a gyönyörű, értékes fe­nyőkkel tűzdelt nyolcholdas terület, a sétautat pedig be­nőtte az elvadult gaz. Ezt rendbe kell hozni. Autóparkí­rozó hely, kövezett utak, a mostani korhadt fagerenda helyett kőlépcső feljáró, sok­­sok pad és virág (nagyrészt folyton nyíló rózsák) egészíte­nék ki a rendezést. Betegh Sándor a többi közt elkészítette még a badacsonyi Kisfaludy­­ház, a Tihany és Füred kö­zötti, szőlőskertek közepén álló híres Baricskai-pince környékének csinosítási tervét is. Valamennyi terve ott van már az illetékesek előtt, döntésük­től függ a megvalósítás. K. N.

Next