Esti Hirlap, 1958. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1958-05-01 / 101. szám
Az iparigazolvány a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése érdekében adható ki Május elején megjelenik az új ipartörvény végrehajtási utasítása Jelentette az Esti Hírlap, hogy elkészült az új ipartörvény végrehajtási utasítása. A Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztálya a különböző minisztériumok illetékes osztályaival és a kisiparosok érdekvédelmi testületeivel szorosan együttműködve dolgozta ki a végrehajtási utasítást, amely régi hiányt pótol, mert szabályozza a kisipar működési körét, választ ad mindazokra a kérdésekre, amelyeknek tisztázatlansága — különösen az utóbbi időben — sok zavart okozott. Mire nem adható ki iparigazolvány A végrehajtási utasítás bevezetőjében tisztázza általában az ipari tevékenység és az ennél szőkébb kisipari tevékenység fogalmát. Megállapítja, hogy az ipari tevékenység, termékek előállítása vagy javítása és különböző — kizárólag anyagi természetű — szolgáltatások nyújtása. Jogosítvány nem adható ki ipari tevékenységnek nem tekinthető foglalkozások gyakorlására. Ilyenek például: a fordítás, házasságközvetítés, idegenvezetés, iparművészeti dekorációkészítés, képzőművészet, könyvelés, magánnyomozás, oktatás (nyelv, gép- és gyorsírás, tánc, sport stb.), tervezés (építési, elektrotechnikai, géptervezési stb.). Ugyancsak nem adható 3d iparigazolvány kisipari tevékenységnek nem tekinthető iparok gyakorlására. Ezek a többi között: aszfaltozó, artézi és műkútfúró, bélyegkészítő, bor- és gyümölcsszeszfőző, cukorkakészítő, ecetgyártó, élelmiszer-pótszerkészítő, építőmesteri ipar, fegyverkovács és puskaműves, furnírkészítő, fuvarlevélfelülvizsgáló, garázsipar, hanglemezkészítő, jéggyártó (24 óránként 20 mázsa kapacitás felett), kártoló és fonó, kéményseprő-ipar, kiszerelő, mesterséges ásványvíz-, gyógyszer- és méreg-, valamint sebészeti kötszer-előállító, molnáripar, nyomdaipar, olajütő, rum-, pálinka- és U- koresszencia-készítő, szállítmányozó és raktározó, tartósítottélelmiszer-előállító, tejfeldolgozó, tűzijáték- és robbanószerkészítő, utazási és menetjegyiroda-fenntartó. A végrehajtási utasítás ezután felsorol majdnem száz, iparigazolvány alapján gyakorolható, képesítéshez kötött ipart és úgy rendelkezik, hogy közülük a bognár-, cipész-, csizmadia-, fodrász-, kovács-, férfi- és női szabó-, valamint vegyesjavító-ipar kisipari működési engedély alapján is gyakorolható. A könnyűipari miniszter a végrehajtási utasítás megjelenésével egyidejűleg él azzal a felhatalmazással, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben közérdekből — a KIOSZ meghallgatása után — egyes iparokban, területeken további iparjogosítványok kiadását külön rendelettel korlátozza. Szabad iparok Szabályozza a végrehajtási utasítás azoknak a szabad (képesítéshez nem kötött) iparoknak a fogalmát is, melyeknek gyakorlását nem köti szakképzettség igazolásához a törvény és megállapítja, hogy gyűjtőnéven (például így: favagy fémtömegcikk) nem adható ki ilyen iparigazolvány. Pontosan fel kell sorolni azokat a cikkeket, amelyeknek gyártására az iparigazolvány tulajdonosának joga van. A szabad (képesítéshez nem kötött) iparokat nagy számuk és állandó változásuk miatt nem sorolja fel a végrehajtási utasítás, de meghatározza azokat, amelyek a gyakorlatban legtöbbször előfordulnak. Ilyenek: bakancskészítő, gombáthúzó, gombkészítő, hangszerhangoló, harisnyaszemfelszedő, háztartási faáru (fakanál, ruhafa stb.) készítő, játékkészítő, kézimunkaelőnyomó, koszorúkészítő, kő-, kavics és homokkitermelő, lámpaernyőkészítő, leíró és másoló (írógéppel), műbeszövő, művirágkészítő, nyakkendőkészítő és javító, seprűkészítő, szecskavágó, személyfuvarozó (lófogatú járművel), szőnyegkészítő (csomózás útján), tolltisztító, tűzifafűrészelő, utcai cipőtisztító. Büntetlen előélet Iparigazolványt csak büntetlen előéletű, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező nagykorú személy kaphat. A képesítéshez kötött iparokban az iparigazolvány kiadásához mesterlevél szükséges. Nem kell mesterlevelet bemutatnia annak, ahol a kért ipar gyakorlására jogosító iparigazolványnyal korábban már rendelkezett, továbbá — képesítése körében — annak, akinek mérnöki, építőmesteri oklevele, illetve felsőipariskolai végbizonyítványa van. Kisipari működési engedély kiadásához azt kell igazolni, hogy a folyamodó legalább kétévi szakmai gyakorlatot folytatott. Iparigazolványt „ki lehet adni” mindazoknak, akik a törvényben megjelölt feltételeknek megfelelnek. Az iparigazolvány — hangsúlyozza a végrehajtási utasítás — a szocialista ipar kiegészítéséül, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése érdekében adható ki. Az iparjogosítványok kiadásánál a folyamodók közül azokat kell előnyben részesíteni, akiknek munkavállalása magasabb koruk miatt nehézségekbe ütközik vagy az iparjogosítvány kiadását szociális helyzetük indokolja. Nem adható ki iparjogosítvány annak, aki munkaviszonyban áll. Ebből következik, hogy kisiparos munkaviszonyba nem léphet. Szünetelés, társulás A végrehajtási utasítás szabályozza a többi között az ipargyakorlás szüneteltetésének, megszűnésének, öröklésének kérdéseit, majd azokkal a körülményekkel foglalkozik, amelyek az iparjogosítvány megvonását indokolják. A kisiparost ,,segítő családtagok” csak a vele közös háztartásban élő személyek lehetnek. A társulást illetően legfeljebb két kisiparos társulhat, de a társas viszony csak azonos, rokon vagy egymást kiegészítő iparokban és csak közös telephelyen (műhelyben vagy üzemben) létesíthető. Az iparosok kereskedői tevékenységei A kisiparosok kereskedői tevékenységének szabályozását illetően igen lényeges a végrehajtási utasításnak az az előírása, hogy a kisiparos csak szorosan az ipara munkakörébe tartozó, saját maga által előállított vagy javításra átvett ipari termékhez nélkülözhetetlenül szükséges alkatrészeket és tartozékokat hozhat forgalomba. Ezeket — a mindenkor fennálló törvényes rendeletek betartásával — bárkinek el is adhatja. Nem árusíthat azonban minden, a szakma kereskedői üzletköréhez tartozó árucikket. (A műszerész például kerékpár-küllőt forgalomba hozhat, de a fodrász nem árusíthat borotvaszappant és kölnivizet.) Véget vet a végrehajtási utasítás az utóbbi időben elburjánzott „munkakiadás” és „bedolgoztatás” káros gyakorlatának. Bár a kisiparos — az építő- és élelmiszerelőállító kisiparosok kivételével — az elvállalt munka kisebb részét más iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosoknak kiadhatja ugyan (a férfiszabó például az általa elvállalt öltönyből a nadrágot másik, iparigazolvánnyal rendelkező férfiszabó kisiparossal készíttetheti el), de a munka egészét vagy túlnyomó részét kiadnia nem szabad. Minden más, úgynevezett „bedolgoztatás” jogosulatlan alkalmazott-tartásnak minősül. Iparigazolvánnyal vagy kisipari működési engedéllyel rendelkező kisiparosok, háziiparosok és vándorkisiparosok tehát bedolgozókat nem tarthatnak. A végrehajtási utasítás lehetővé teszi a kisiparosoknak az iparuk körébe tartozó és általuk előállított termékek árusítását a vásárokon és a hetipiacokon. Figyelembe kell azonban venni, hogy kisiparos egy időben csak egy helyen és csak személyesen vagy az SZTK-nál bejelentett alkalmazottja, illetve segítő családtagja útján vásározhat. A végrehajtási utasítás, amely a továbbiakban „eljárási szabályokat”, valamint büntető és vegyes rendelkezéseket tartalmaz, május elején jelenik meg és lép hatályba. Lóránt László Endre Az Engels téren helyére emelik a Danubius-kút figuráit. A szobrokat Győry Dezső rekonstruálta. A javítási munkák előreláthatólag július 1-re elkészülnek, ekkor lebontják a téren másfél év óta éktelenkedő kerítést. KÜLFÖLDI KAKAÓ KAPHATÓ MINDEN ÉLELMISZER ÉS ÉDESSÉGBOLTBAN Holnap tíz óraikor kezdődik az ünnepi felvonulás Beszélgetés a munkásmozgalom veteránjaival Holnap délelőtt tíz órakor a zászlódíszbe öltözött Dózsa György úton megindul Budapest népe, ünnepelni a tizennegyedik szabad május elsejét. A két órán át szakadatlan ömlő emberáradat a kormány politikája, a nemzetközi munkásosztály, a béke erőinek összefogása mellett tesz ismét bizonyságot. Holnap tíz órakor felhangzik majd a harsonák szava, s megindul hét oszlopban az embererdő. A menet élén óriási betűk hirdetik: „Éljen május 1.” Piros, nemzeti színű és a békét hirdető kék zászlóerdő után háromezer fehéringes, vörösnyakkendős úttörő nyitja meg a menetet, őket követik a főváros dolgozói. A kerületek sorát az idén Angyalföld, Újpest, a Vili., a IX., a XXII. kerület, Csepel és négyezer kékinges ifjú kommunista vezeti. A dísztribünön a párt és a kormány vezetői, jobbról balról a meghívott vendégek és a munkásmozgalom veteránjai foglalnak helyet, öt veteránnal beszélgettünk a múltról, emlékeikről, a jelenről. Kettévágta a csomót a Kollonics házaspár A postás két meghívót kézbesített a Kollonics-házaspár Gubacsi úti lakására. Egyiket a kormány küldte, a párt öreg veteránjait tisztelte meg bennük, invitálja őket: foglaljanak helyet a májusi felvonulás dísztribünjén. A másik meghívóhoz még telefoninstanciát is küldtek a IX. kerületi pártbizottságtól. Skola bácsit így szólították, az illegalitásból származó fedőnevén —, elvárjuk, hogy a kerület élén metánt csak ott vonuljon az első sorban... — Kettévágtuk a csomót — mondja a hetvenegy éves Kollonics Ferenc —, a feleségem a tribünön lesz majd, én pedig mint annyi régi és újabb májusokon, felvonulók a sorban. Ebbe a sorba 1905-ben lépett először, a bécsi húsipari munkások zászlaja alatt menetelt május elsején, a következő évektől azután, hacsak éppen nem került a rendőrség fogdmegyeinek gyűrűjébe, Kollonics Ferenc feleségével együtt szakadatlanul dolgozott a párt májusaiért. Kimagasló alakja volt az illegalitás kemény esztendeinek, a régi KIMSZ-tagok atyjukként tisztelték Skola bácsit... Azután Dachau, Buchenwald következett, most pedig a nyugalom esztendeit kellene élveznie már. Ámde mögötte annyi harcos munkásévtizeddel, részére a nyugalom — ő mondta — kétszer annyi tennivalót jelent. Tanácstag, igazgat a veteránok csoportjában, végzi pártbizottsági munkáját, s most éppen Moszkvába készül. — Mire büszke? Négy gyermekére. És még valamire. A mostani májusra küldött két meghívásra. Ott lesz a dísztribünön Dr. Benedikt Ottó, műegyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus, amióta — negyven esztendeje — tagja a pártnak, sok-sok emlékezetes május elsejét ért meg — fogságban, háborúban és békében; legnagyobb részt külföldön, s csak egyszer — tavaly — idehaza. Mert Benedikt Ottó például az 1919-es szabad májust sem a Tanácsköztársaság Magyarországában töltötte, hanem egy bécsi börtönben. A párt kiküldte Ausztriába, hogy az osztrák munkásokat megnyerje a magyar ügynek, a hatóságok azonban letartóztatták, s éppen május elsején azt akarták elhitetni vele és társaival, hogy odahaza már elbukott a tanácskormány. Hiába. A következő év májusa a hajmáskéri internálótáborban virradt rá, az ellenforradalmár fehércsapatok ágyúkkal vették körül az ezernyi rabot — féltek, hátha kitörést próbálnak meg a munkásosztály hagyományos ünnepén. Ugyanakkor provokátort is küldtek a rabok közé, akit azonban sikerült leleplezniük. Szeptemberi szabadulása után Benedikt Ottó Bécsbe emigrált, ahol később az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának lett a tagja; az ferősbödő fasizmus elől 1933-ban a Szovjetunióba menekült, ahol 16 évig volt műegye-etemi tanszékvezető. Benedikt professzor holnap, 140 éves munkásmozgalmi múlt- fia megtiszteltetéseként ott lesz a dísztribünön, végignézni a százezrek felvonulását. Az „öreg“ vasas I Barta Bertalan a felszabadulás óta minden má- I jus elsején ott ült a tribü- i nőn. „Fenntartott helyét’*^ a I megelőző két évtized alatt vál- I totta meg, amikor minden má- I jus elsején ott volt a kivonulók között. Nem törődött a kegyet- I lenül kardlapozó lovasrend- | őrökkel, azzal, hogy másnap | kikaphatja a munkakönyvét. | Vonult a társaival végig a | Körúton és az Andrássy úton, | hangosan követelve munkát, | kenyeret — amig csak kor- I donba nem ütközött. | Ebből a húsz május elsejéből löt mégis kivétel volt. Annak | az öt esztendőnek május elsejéi, amiket Horthy alatt a sze- I gedi Csillag-börtönben töltött. A vasasszakszervezet veze- t tője volt, amikor sor került az üzemek államosítására. A Csonka Gépgyárba (a mai Kismotor- és Gépgyárba) küld- t ték. Oda, ahol üzemi kápolnába hetenként 1200 ember | járt és ahova azelőtt a papok | delegálták a vezető embereket. Kilenc évig volt igazgató. | Hétszer lett közben élüzem a | gyár. | Most a Vaskohászati Kemenceépítő Vállalatot vezeti. | Mint mondja: ez az igazi szakmája, hiszen 1922-ben vasszerkezeti lakatosként szabadult fel. Már nem fiatal ember, felnőtt gyerekei vannak, | de telve van tetterővel és | munkakedvvel. Nagyszerű érzés... ! Papp József délceg, remek ! fiát a Köztársaság téren ölték |meg 1956 őszén. — A tavalyi, lmg most, ez a május elseje ad erőt nekem a soha nem múló gyász elviselésére — mondja, s szavából egyhamar kirajzolódik a régi újpesti munkás jellegzetes élete, amely már az inasévekben a mozgalomban kezdődik. A Chinoinban harmadmagával sztrájkot szervez, katonaként csillagot tűz a Ferenc József monogramját viselő sapkarózsa helyébe, nyögi a rendőri felügyeletek egész sorát, s állán megkövesedik a csont* annyiszor kell összeszorítania. Mert szemébe vágják, hogy kommunista* — Nem volt olyan május elseje az életemben, mikor ne ünnepeltem volna. Horthyék azt mondták: május elsején dolog van, be a gyárba* Nem mentem, aki jött velem, vittem a munkásotthonba ünnepelni. Hát így volt. Képzelje csak el — mondja —, mit jelent ilyen évek után megtisztelt vendégként a Dózsa György úton állni. Aztán mindjárt ki is mondja, amit gondol. így: nagyszerű érzést Egy régi május Ha a felvonulás végével lejön a tribünről ez a fehér hajú, nagymama-mosolyú aszszony, bizonyára a gyerekek közé megy — amint 39 esztendővel ezelőtt is, tizenkilencben — úttörők, ifjúmunkások fogják majd közre és kérik, meséljen nekik arról a régi tizenkilences piros május 1-ről. A gyermekek, fiatalok ügyét intézte akkor. A közoktatási gyermekszociális osztálynak volt vezetője Kelen Jolán. Legfelső dolguk az iskolai gyermekvédelem volt. Négyesztendős háború, kiéhezett, lesoványodott gyerekek. Bevezették, hogy az iskolákban reggelit kapjanak a diákok. A Pest környéki villákat gyermekotthonokká alakították át. Miről mesél majd a mai gyerekeknek Kelen Jolán? Talán így kezdi: Tudjátok, akkor tizenkilenc május 1-én nyitottuk ki a nagyközönség számára a Margitszigetet, és egésznapos gyermekünnepélyt rendeztünk. Hogy ki volt akkor a rúdramászás győztese, ki érte el legelőször a magasban lengő óriáskiflit, ma már azt is tudom. Levelet kaptam Sándor Béla óbudai munkástól, aki a Bécsi út 121-ben lakik most is. Ő hozta le akkor az óriáskiflit a rúdról, és az egész családjával megette, és írja, a háború óta a proli gyerekek akkor láttak először kiflit és zsemlét. S a forradalom bukása után ismét bezárták a szegények előli szigetet. De íme, hiába. 1919 május elsejei emlék Az 1919-es Tanácsköztársaság még csak hathetes volt akkor, de a május elsejei nap nagyszerűsége méltó volt ahhoz a bátorsághoz, amellyel a kis Magyarország a hatalmas 1911- es októberi forradalom példáját a világon elsőnek követve, győzelmesen tűzte ki a szocializmus zászlaját. A proletariátus nemzetközi ünnepének nagyszabású előkészítésével, pompás megrendezésével is dokumentálni akarta ezt a tényt. Nem is maradt el a teljes siker. Én, mint kortárs, sok-sok élményt őrzök a nap minden órájáról. Harminckilenc év távlatából is úgy ragyognak ezek, mint azon a történelmi napon. Korán reggel a külügyi népbiztosság dolgozóival együtt a Vérmezőn kijelölt helyünkre vonultunk, s ott hallgattuk a szónoklatokat. Azután az Operaház egyik első emeleti ablakából néztem az óriási tömeg sűrű sorainak végtelen felvonulását. Az erkélyen a zenekar az Internacionále zenéjével fogadta a menetet. Majd, a különböző színházakban a legkiválóbb művészek közreműködésével rendezett hangversenyeket látogattam Reinitz Bélával, a zenei ügyek kormánybiztosával, akivel azután elmentünk, hogy megnézzük a különböző tereken miként helyezték el a munkásdalárdákat, fúvószezenekarokat. A magyar zenei életnek külön is örömnapja volt, mert éppen május elsején jelent meg a zenei tanácsnak az a rendelete, amely forradalmi vívmányokat tartalmazott, így például felszólította az iskolaigazgatókat. Írják össze a zenét tanulni vágyó, tehetséges növendékeket, hogy azokat ingyenes zeneoktatásban részesítsék. A Művész Klub épületében,ahol akkor a művészeti szakszervezetek székhelye volt, a rendelet nagy jelentőségű következményeiről beszéltünk délután muzsikusokkal, akikkel együtt szivárványos színekben láttuk a magyar zenének és zenészeknek jövőjét. Minden szavukat még ma is hallom. De emlékezem arra is, hogy a délelőtti ünnepen egyik hivatali kollégám várakozás közben milyen lelkesedéssel beszélt a mi csoportunkban marxizmusról és Leninről, milyen tájékozottan válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Még egy év sem telt, amikor ezzel az ismerősömmel újra találkoztam. Meglepetésemre ugyanott dolgozott, ahol azelőtt a kommün alatt. Valamivel kapcsolatban felmerült 1919. május 1. Ő azonban nemcsak arra nem emlékezett, hogy akkor mit mondott — különben tapintatból ezt fel sem említettem —, de még arra sem, hogy egyáltalán ott volt a Vérmezőn. A dologban nem lenne semmi különösebb, ha véletlenül egy negyed évszázad múlva, 1945. május elsején, amikor a „Szabadság” című újság munkatársaival vonultam, egy mellettünk elhaladó oszlopból, vörös lobogóval kezében, hozzám nem lép ugyanez az ember és kissé megöregedve, de ragyogó szemmel harsányan, büszkén odakiált: — Emlékszel, hogy 1919. május elsején hogy ünnepeltünk együtt? Az volt olyan, mint a mai. Én csodálkoztam és csak anynyit tudtam felelni: igen. De aztán elgondolkozva megállapítottam, hogy van jó emlékezőtehetség, van rossz emlékezőtehetség és van kormányozható emlékezőtehetség. Az 1919-es emlékélménysorozatomhoz, okulásul talán nem időszerűtlen ezt a tanulságomat is elmondani. Péterfi István Moszkvában emlékművet emelnek Marxnak Moszkva, április 30. Moszkvában emlékművet emelnek Marxnak. Az emlékmű helyét a város középpontjában, a Nagy Színházzal szemben jelölték ki. A múlt év őszén kiírt pályázat határideje május 15-én jár le.