Esti Hirlap, 1958. szeptember (3. évfolyam, 205-229. szám)
1958-09-02 / 205. szám
Az Algériai Nemzeti Felsza-badítási Front végrehajtó bi-izottsága Kairóban kiadott köz-leményében bejelentette: uta- sította a Franciaországban mű- ködő algériai rohamosztago- kat, hajtsanak végre támadá- sokat augusztus 24-én és 25-én kőolajtartályok ellen. A hadjárat célja az Algéria felszabadításáért vívott harcot átvinni francia területre és „csapást mérni az ellenséges légierő által használt kőolaj- tartályokra”. Az offenzíva fel | akarja rázni a francia népet Algériával kapcsolatos „fásult- ságából” — hangzik a közle-mény. Képünkön: francia tűz-oltók egy Marseille melletti, az algériaiak által felrobbantott kőolajtartály lángjaival küzdenek. ” Az amerikai kormánynak a kínai partmenti szigetekkel kapcsolatos politikája nem egyezik a nemzetközi joggal — mondotta Morse amerikai szenátor Peking, szeptember 1. Tajvan körül a csangkajsekisták és az amerikai imperialisták tovább élezik a helyzetet és folytatják agresszív előkészületeiket. Brucker, az Egyesült Államok hadseregügyi minisztere Tajpejben „bátorító szózatot“ intézett a csangkajsereista fegyveres erőkhöz, s az Egyesült Államok támogatásáról biztosította őket. Tajvan számos városában kijárási tilalmat rendeltek el és nagyarányú letartóztatásokat hajtottak végre. Csarg Kaj-sek katonái, csendőrei és rendőrei megszállták az utcákat, igazoltatták és megmotozták a járókelőket, sok házba betörve, álmukból riasztották fel az embereket és a lakásokat átkutatták. Csak magában Tajpejben 700 embert tartóztattak le, mint „gyanús elemeket“, többet súlyosan bántalmaztak. New York-i jelentések szerint amerikai politikai körökben növekszik azoknak a száma, akik bírálva szemlélik az Eisenhower—Dulles kormány távol-keleti provokációit. Morse demokrata szenátor vasárnap újból hangoztatta, hogy ellenzi az amerikai intervenciót Csang Kaj-sek mellett Kimoj és Macu szigetek védelmére. A szenátor a demokrata párt Pendletonban rendezett öszszejövetelén kijelentette: „Nem szabad, hogy Csang Kaj-sek amerikai fiatalokat küldjön meghalni a kínai partoktól mintegy 10 kilométernyire fekvő sziklákra, csak azért, mert ő ezeket a sziklákat erődítményekké építette ki. A szenátor hangsúlyozta, hogy az amerikai kormánynak a szigetekkel kapcsolatiban végrehajtott tettei nem egyeznek meg a nemzetközi joggal. Az elnök özvegye Mint ismeretes, Carlos Castillo Armast, Guatemala államelnökét 1957. ben meggyilkolták, özvegye most felszólítást kapott a jelenlegi kormánytól: záros határidőn belül fizessen 1935 dollárt az állam pénztárába. Amikor az özvegy megkérdezte, miről van szó, Benjamin Flores Santos pénzügyminiszter személyesen magyarázta meg: Armas elnök előre kapta a fizetését. Miután öt nappal előbb gyilkolták meg, mielőtt lejárt volna az az időszak, amelyre fizetését már felvette, a kormány méltányosnak véli, hogy a család visszaadja annak az öt napnak a fizetését, amelyen az elnök már nem dolgozott. * A kegyeletteljes kérésre az elnök özvegye kegyeletteljes hangon válaszolt: — Uraim, teljesen le vagyok égve. A kormány értékelte ezt a kijelentést és gyűjtést indított az összeg előteremtésére. első fejtörője! Éva rájön... Pista és Éva nemcsak boldog, fiatal házasok, hanem boldog lakástulajdonosok is voltak. Éva különösen büszke volt a mindig rendben tartott konyhájára, a ragyogó porcelánokkal, fényes alumíniumedényekkel tele, tiszta polcokra. Pistának természetesen — mert mind a ketten dolgoztak és ugyebár egyenjogúság van —, a házimunkából is ki kellett vennie részét. Ezért egyik szombaton, ebéd után így szólt hozzá Éva: — Szívem, olyan fáradt vagyok, ledűlök kicsit, mosogass el ma te —, de látván Pista savanyú ábrázatát, hozzátette — legalább az edényeket! Azzal már le is feküdt, lehunyta szemét és néhány pillanat múlva már aludt is. Egy óra múlva felébredt és akkor már Pista a karosszékben ült és újságot olvasott. — Pista, elrmosogattam, — kérdezte Éva. — Hogyne, hogyne — felelte Pista —, a legkisebb rozsdafoltot is kidörzsöltem! — Füllentesz! — mosolygott Éva. • If on is au India azonnal Éva, hogy Pista nem mond igazat? • A „MAGYAR EZÜST” PÁLYÁZAT keretében négy héten keresztül minden vasárnap egy-egy fejtörőt adunk fel. A megfejtéseket az utolsó fejtörő után, egyszerre kell majd a Belkereskedelmi Minisztérium Vas- és Műszaki Főigazgatóságához (Budapest, V. ker., Szende Pál U. 3.), „Magyar Ezüst” jelzéssel beküldeni. A helyes megfejtők között a következő nyereményeket sorsoljuk ki: Mosógép, padlókefélőgép, porszívógép, lemezjátszó, tűzhely és egyéb háztartási felszerelések. 1 1939. szeptember 1. | 1939. szeptember 1-én meg-s kezdődött az emberiség történetének talán legszörnyűbb szakasza: kitört a második világháború. 1 „Villámháborút” tervezett a világuralmi álmokat hajszoló diktátor — és csaknem hat esztendeig dörögtek a fegyverek, amíg végre a Reichstag I romjainál sórba hullottak a fasizmus véres lobogói. Soha annyi vér és könny nem folyt, mint ez alatt a hat év I alatt, soha annyi épületből I nem lett romhalmaz, mint ez 1 alatt a történelemben röpke I pillanatnak számító időszak I alatt. Az a mondás, hogy a szenvedés nemesít, talán nem mind | dig igaz, de hogy a szenvedés | tanít, az feltétlenül. | A népek nemcsak azt tanulták meg, hogy le kell fogniok a | támadó kezét, hanem azt is, | hogy időben kell ezt megten niök. Azokat, akik „semmit | sem tanultak és mindent elfelejtettek”, akik most, ahogy a Közel-Keleten vereséget szen s védték, máris a Távol-Keleten játszanak a tűzzel, figyelmeztesse a történelem kérlelhetetlen logikája: 1939. szeptember 1-ét a támadó megsemmisí- I tése követte! A Vietnami Demokratikus Köztársai miniszterelnökének nyilatkozata az Esti Hírlapnak Pham Van Dong Vietnam egyesítéséről és a magyar—vietnami kapcsolatokról Az Esti Hírlap szerkesztősége a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából kérdéssel fordult Pham Van Donghoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökéhez: nyilatkozzék három kérdésről. Kérdéseinkre az alábbi írásbeli választ kaptuk: Kérdés: Hogyan ítéli meg Ön annak a tizenhárom esztendőnek eredményeit, amely a Vietnami Demokratikus Köztársaság felszabadulása óta eltelt, elsősorban a francia gyarmatosítók elleni harc befejezése utáni éveket? Válasz: Bár 13 év egy nemzet történetében rövid idő, országunkban telve volt történelmi jelentőségű eseményekkel, az 1945 augusztusi forradalom, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltása, a Dien Bien Phu-i győzelemmel befejeződött hosszú ellenállási harc a francia gyarmatosítók ellen, akiket az amerikai intervenciósok ösztönöztek; a genfi szerződés aláírása, az ország gazdasági helyreállítása, a teljesen felszabadult Észak-Vietnam szocialista átalakításának kezdete, egész népünk és közvéleményünk harca a nemzeti egyesülésért. Ez a 13 esztendő népünk számára a nagy feladatok időszaka volt, erősítette hazafiúi érzését, növelte hősiességét, s az összetartozás tudatát. A vietnami nép ebben az időszakban — előbb az Indokínai Kommunista Párt, jelenleg a Vietnami Dolgozók Pártja — biztos és tisztánlátó vezetésével — nagy eredményeket ért el a nemzeti függetlenség, a demokrácia, a béke és a szocializmus megteremtésében. Észak-Vietnamban a béke helyreállása óta népünk bátran és teljes erővel látott a tizenöt évi háborúban tönkrement ország helyreállításához és a boldog élet felépítéséhez. Nagy nehézségeink voltak: gazdaságunk elmaradott volt a nyolcvanesztendős gyarmati kizsákmányolás, az évszázados feudális uralom és a háborús pusztítások következményeként. Az ellenség távozásakor elhurcolta javainkat, országunk két részre szakadt. De népünk, akárcsak a harcban, most is nagy erőfeszítéssel igyekezett elhárítani az akadályokat. Segítségünkre voltak ebben a testvéri szocialista országok, élükön a nagy Szovjetunióval. A gazdasági restauráció időszaka már befejeződött, megkezdtük az 1958—60-as hároméves terv teljesítését. Ez a szocializmus útján fejleszti majd a nemzet gazdaságát és kultúráját. A földreform nagymértékben javította a mezőgazdasági termelést, s ez ma már lényegesen túlhaladja a háború előtti színvonalat. Népünk ezzel is nagy győzelmet aratott: lényegében megfékezte az időszakos éhínségeket, amelyek a gyarmati időkben rendszeresen fenyegették az országot. Csaknem valamennyi régi ipari üzemet újjáépítettük, új üzemek születnek a testvéri országok nyújtotta felszerelés és szakértőik segítségével. A háború befejezése óta csaknem teljesen rendbehoztuk a közlekedési hálózatot. Tekintélyesen fejlődött a kereskedelem: nemcsak a szocialista országokkal teremtettünk kapcsolatokat, hanem Ázsia, Afrika és Európa más országaival is. Gazdasági életünkben mind nagyobb szerepet kap a szocialista szektor, s ma már vezető szerepet játszik. Kulturális életünkben is számottevő fejlődés tapasztalható: három év alatt egymillió-háromszázezer embert emeltünk ki az analfabetizmusból; új általános- és középiskolák, valamint technikumok nyíltak. Ami az egészségügyet illeti: új kórházaink vannak, s így hatásosabban küzdhetünk a trachoma, a mocsárláz és a nemibetegségek , a múlt rendszerek e hagyatékai ellen. Népünk, az észak-vietnami nép élete jelentősen megjavult. Röviden szólva tehát a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulása óta nagy sikereket értünk el, de még sok a tennivalónk. Hazafias, dolgozó, békeszerető népünk győzelmesen halad előre a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt a Vietnami Munkapárt vezetésével a szocializmus felé, élen szeretett elnökünkkel, Ho Si Minhhel. Kérdés: Kérjük, nyilatkozzék az ország egyesítéséről. Hogyan lehetne ezt gyorsítani, várható-e a közeljövőben egyik vagy másik oldalról lépés a kérdés megoldására? Válasz: Ez idő szerint országunk egyesítése népünk legfontosabb feladata. Vietnam népe egységes és elválaszthatatlan. A vietnamiak — déliek és északiak — hosszú, harcos és dicső múlttal rendelkező egységes népet alkotnak. Történelme folyamán e nép mindig egységesen kelt fel a megszállók ellen; a gyarmati uralom idején nem szűnt meg az elnyomók ellen harcolni. Kilenc hosszú esztendőn át folytattunk ellenállási harcot a függetlenségért és a nemzeti egységért. Négy év telt el a genfi egyezmény aláírása óta, amellyel helyreállt a béke Indokínában. Elismerték az indokínai népek nemzeti jogait: a függetlenséget, a szuverenitást, az egységet és a területi sérthetetlenséget. De Vietnam még mindig kettéosztott. Mi ennek az oka? Az amerikai imperialisták akadályozzák országunk egyesülését. Dél-vietnami politikai intervenciójukkal Dél-Vietnamot gyarmattá és amerikai katonai bázissá akarják változtatni egy új háború előkészítésére. A dél-vietnami hatóságok, az amerikai imperialisták ösztönzésére rendszeresen szabotálják a genfi egyezmény határozatait. Makacsul elzárkóznak attól, hogy e határozat alapján tárgyaljanak az ország egyesítését célzó általános, szabad választásokról. Az amerikai imperialisták mind nagyobb mértékben hoznak Dél-Vietnamba új fegyvereket és amerikai katonaságot, ezzel semmibe veszik az ENSZ alapokmányát és súlyosan megsértik a genfi egyezményt. Új amerikai katonai repülőterek épülnek, új stratégiai utakat fektetnek és nyitnak meg Dél- Vietnamban. Ezek az imperialista üzelmek nemcsak Vietnam és Délkelet-Ázsia békéjét fenyegetik, hanem élesítik a nemzetközi feszültséget is. A vietnami nép azt követeli, hogy az amerikaiak szüntessék meg politikai beavatkozásukat és haladéktalanul vonják ki minden katonai alakulatukat Dél- Vietnamból. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya — az egész vietnami nép erőteljes követelésével összhangban, s a béke és az egység politikáját követve — már sok konstruktív javaslattal fordult a dél-vietnami hatóságokhoz, azt ajánlva, hogy tárgyaljanak a két zóna közötti normális kapcsolat megteremtéséről és az ország egyesítését célzó általános, szabad választásokról. Ezért ismét kijelentjük: készek vagyunk személyes találkozásra a dél-vietnami illetékes hatóságokkal. A vietnami nép forrón óhajtja a nemzeti egyesülést, a legvégsőkig kész küzdeni annak megvalósításáért, mert erősíti a világ békeszerető népeinek lelkes egyetértése és a győzelem biztonsága. Kérdés: Mi a véleménye önnek a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatokról? Válasz: A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság egyaránt tagja a hatalmas szocialista tábornak, amelynek élén a nagy Szovjetunió áll. Baráti kapcsolataink és testvéri együttműködésünk a proletár nemzetköziség alapján napról napra fejlődnek és erősödnek. Ho Si Minh elnöknek a Magyar Népköztársaságban tett múlt évi és a Vietnami Demokratikus Köztársaság parlamenti küldöttségének nemrégi látogatása élénk bizonyítéka annak a mély szeretetnek, amely népeinket egybekapcsolja. A vietnami nép nem felejti el azt az értékes segítséget, amelyet magyar testvéreitől kapott. Tiszteljük a magyar nép bátorságát, amely győztesen került ki az 1956 októberi eseményekből, rövid idő alatt nagy erőfeszítéssel talpraállította, tovább fejlesztette iparát és mezőgazdaságát rendbehozta gazdasági helyzetét. A magyar nép újra előrehalad a szocializmus útján a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány vezetésével. Ez alkalomból a vietnami nép nevében legmelegebb üdvözletünket küldjük a testvéri magyar népnek és új sikereket kívánunk a békés felemelkedést szolgáló munkájában — fejeződik be Pham Van Dong nyilatkozata. Négerüldözés az angliai Nottinghamban Nottingham, szeptember 1. Az angliai Nottinghamban a faji gyűlölködés, a négerüldözés véres jelenetei játszódnak le napok óta. Fasiszta bandák késekkel, borotvákkal, gumibotokkal támadnak a város színesbőrű lakosságára. A Nottinghamben lakó nyugat-indiaiak, négerek élete egy percig sincs biztonságban. A súlyos helyzetre jellemző fényt vet a város rendőrfőnökének a sajtó számára kiadott nyilatkozata: „Szervezett bandák sorozatos támadásokat indítottak a színesek ellen. A város 3000 főnyi színesbőrű lakója közül sokan súlyosan megsérültek. Akihallgatások során megállapítottuk, hogy a színesek csak védekeztek. Részükről semmiféle provokáció nem történt.’“ Mivel a rend helyreállítására a helyi hatóságok képtelennek bizonyultak, a környékbeli rendőrparancsnokságoktól és a tűzoltóságtól kellett segítséget kérni. A fajüldöző banditák száma ugyanis az ezret is meghaladta és nap-nap után újabb vérfürdőt rendeztek. A faji üldözés megszállottjai közül sokan lőfegyvert is használtak. Az angliai fajüldözők módsszerei, jelszavai különben teljesen azonosak a Ku-Klux-Klan „jól bevált” hagyományaival . Nottingham utcáin is láthatók az égő keresztek és a csuklyás banditák. Közben még mindig szállítják a súlyos sebesülteket Nottingham kórházaiba. Számukat mintegy százra becsülik. A könnyebb sérüléseket már nem is tudják nyilvántartani. Szombaton és vasárnap ismét összetűztek a fehérek és négerek Londonban. A verekedésben mintegy 400 ember vett részt, késekkel, üvegekkel és vasrudakkal. Több száz fiatal huligán támadt a munkásnegyedben élő színesbőrű nyugat-indiaiakra, nyugat-afrikaiakra és négerekre. Két házba benzinbombát dobtak. A rend helyreállítására hét rendőrautót kellett a helyszínre kihívni. Tizenkét személyt letartóztattak. [Minta »9 éri terve :1O mintn 700 ezer tnna acél Peking, szeptember 1. A Kínai Kommunista Párt központi bizottságának politikai irodája augusztus 17-től 30-ig kibővített ülést tartott. Az ülésen a többi között megvitatják az 1959. évi állami gazdasági tervet, az ipari és mezőgazdasági termelés helyzetét, valamint a falusi munka, a kereskedelem, az oktatás kérdéseit. A Kínai Kommunista Párt központi bizottságának politikai irodája felhívta az egész pártot és az egész kínai népet, harcoljon azért, hogy az idén 10 700 000 tonna acélt öntsenek. Az Egyesült Államok börtöneiben 195 ezer személy tölti ebben az esztendőben büntetését. Észak-Koreában ismét üzembe helyezték Ázsia legnagyobb vízierőművét Phenjan, szeptember 1. Észak-Koreában teljes kapacitással újra üzembe helyezték a szuphuni vízierőművet, Ázsia legnagyobb vízierőművét. Az ünnepségen mondott beszédében Kim Ir Szen köszönetét fejezte ki a szovjet kormánynak a vízierőmű helyreállításához nyújtott hatalmas segítségéért.. ' * 7