Esti Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

Tizenegy kilométer hosszú árvízvédelmi töltést magasítanak a Szigetközben Az 1954-es szigetközi árvíz tapasztalatai alapján egyelőre nyolcvan-száz centiméterrel m­agasítják a dunai védőgátat. Rajkától Ásványráróig az el­múlt évben befejezték a mun­kát, az idén pedig az Ásvány­ráró—Medve közötti tizenegy kilométeres szakasz magasítá­­­­sára kerül sor. Ezenkívül egyéb árvízvédelmi berende­zéseket is építenek. Három és félmillió forintos beruházással folytatják a Kis-Duna töltésé­nek megerősítését is. Az ár­­vízvédelmi munkákat az egy­re nagyobb arányú gépesítés jellemzi. Ma már szárazkot­rók, talajgyaluk, ekszkaváto­­rok, dömperek és billenőszek­rényes tehergépkocsik könnyí­tik, gyorsítják a munkát. Új gépeket szerelnek fel és új technológiával javítják a gyártmányok minőségét a Pamuttextilművekben. A gyű­­rűsfonó-gépeket nyújtóművekkel látták el, vásároltak egy új nyíró- és három új nyújtógépet is. A berendezések se­gítségével jobb lesz a kord-bársony, a düftin és a lepe­dővászon. Képünkön: Tar­csai Erzsébet az új nyújtó­művet kezeli. (MTI Fotó : Gerő László felv.) Megbeszélést tartottak a házegészségőrök Pénteken este zsúfolásig megtelt a fővárosi tanács ter­me: hétszáz asszony jelent meg Budapest különböző ke­rületeiből a házegészségőrök értekezletén. Dr. Kapos Vil­mos, a Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás igazgatója arról beszélt, milyen örvende­tes dolog, hogy ma már van­nak kerületek, ahol több mint ezer egészséget vigyáz a házak tisztaságára, intézkedik a gyer­mekek oltásánál, küzd a rág­csálók ellen, ellenőrzi a sze­­mételhordást gondozza a ház­ban levő betegeket és általá­ban mindenben segítségére van a körzeti orvosnak. D­r. Wáld Béla, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója felszólalásában hangoztatta, hogy a házegészségőröknek na­gyon sok tennivalójuk van a rákszűréssel kapcsolatban is. A rákhalandóság kisebb volna, ha minden 35 éven felüli férfi és nő évente egyszer elmenne szűrővizsgálatra. Felszólalt az értekezleten Kárász Győző, a Vöröskereszt budapesti titkára és dr. Rajcz Géza, a tüdőbeteg­gondozó intézet igazgatója, va­lamint Vági Miklósné, aki a régi, tíz év előtti házegészség­őrök nevében kérte, vonják be őket is a munkába, sok hasz­nos tanácsot tudnak adni az új egészségőröknek. Az asszo­nyok felszólalásaikban élén­ken vitatták, mi a legsürgő­sebb tennivaló a budapesti la­kóházak fenntartása és a la­kók egészsége érdekében. t Kedves vevőink £ kívánságára, 3 ► a megnövekedett­­ £ keresletre való tekintettel 5 .VHS- IBu­llémzi út 63 Bizományi Boltunkat 5 GYERMEKRUHÁZATI 3 és NŐI RUHÁZATI 3 SZAKBOLTtÁ alakítottuk át. A fenti cikkek nagy választékban vásárolhatók.­­ Nyitva: 10—18 óráig. Csaknem kétmillió rádió- és 16038 televízió előfizető van Magyarországon A posta adatai alapján a múlt évben több mint 190 ezer­rel növekedett a rádióelőfize­tők száma, Budapesten 36 ezer új készüléket jelentettek be. A növekedést és a 247 ezer 628 vezetékes rádióit figyelembe­­véve jelenleg 1 millió 944 ezer 351 rádióelőfizetője van az or­szágnak. Egyedül Budapesten 525 ezer rádiókészüléket tar­tanak nyilván. A televíziónál 16 038 előfiz­e­­tőt tart nyilván a posta. „Róka-invázió“ Pécsett A Mecsek vidékén az utóbbi időben mértéktelenül elsza­porodtak a rókák. Már a lakott helyeket is sűrűn látogatják és elragadják a baromfiakat. Különösen sok róka tanyázik a Pécs feletti erdőkben, s mostanában valóságos inváziót indí­tottak. A ragadozók a déli órákban a városszéli lakóházak környékére és a gazdasági udvarokba, éjszaka pedig Pécs vá­rosába is bemerészkednek és pusztítják a baromfiállományt. A vadászok most szervezett irtóhadjáratot kezdtek. A Pécs környéki erdőket mintegy harminc vadász cserkészi és pus­kával, méreggel, csapdával pusztítja a rókákat. Látogatás a volt Kilián-laktanyában Hogyan élnek az átmeneti lakásokban? — Százötven szobás turistaszálló és raktárház — Lebontják az Iparművészeti Múzeumot eltakaró régi házat Sok a régi ház a fővárosban, ezeknek a fagerendái elkorhad­nak. Az ilyen házakból ki kell költözni a födémcsere idejére, s a lakók ideiglenese­n a volt Kilián-la­ktanyába­n kapnak otthont. Az épülettömbben eddig 81 lakást építettek, az év folya­mán pedig további 85 lakás készül el. ■— A lakások egészségesek, de nem azzal a céllal építet­tük, hogy végleg lakások ma­radjanak. Az elgondolás a ter­vezésnél az volt, hogy idővel mintegy 150 szobás turistaszál­lót alakítunk itt ki — mondja a f­őépítésvezető. A lakóknál g­yakran változnak a lakók, mert ha elkészül a ház, amely­ből kiköltöztették őket, men­nek vissza és ilyenkor az új lakó beköltözése előtt kime­szelik és kitakarítják a meg­üresedett helyiségeket. Álta­lában egy előtérből két lakás nyílik. Az egyikben öreg há­zaspár nyit ajtót. A szoba mennyezete félbevágott bolt­íves, mert a lakások kialakí­tásánál csak közfalakat emel­tek, a régi boltíveket nem bántották. Az idős házaspár január 5-én költözött ide a Dandár utca 26-ból, amelynek födémjét átépítik. Egy másik lakásba már régebben, július 18-án költöztek be a Várból, az Úri utca 18-ból. A következő többszobás la­kásban augusztus eleje óta laknak. A Kazinczy utca 11- ből költöztek ide, s azt se bán­nák, ha végleg itt rekednének. Erről azonban szó sem lehet, talán épp azért nem alakítot­ták ki tökéletesen kényelmessé a lakásokat, hogy ne váljanak állandóakká. Eszpresszó, fodrász, orvosi rendelő Itt van az ÉM-vállalatok 1200 személyes munkásszállása is. Benézünk néhány hálóte­rembe. Emeletes vaságyak, szekrények, asztal, padok — ez a berendezés. És egy rádió­­hangszóró. Reggel 7-ig köz­ponti adás van és délután 5 órától is. Ekkor jönnek haza a munkásszállás lakói, itt az élet estefelé kezdődik. Most ugyan kissé csendesebbek az esték, sokan „fagyszabadságra“ vi­dékre hazautaztak. A büfé és az eszpresszó délután 4-től es­te 10-ig tart nyitva. Van fod­rászüzlet is. Könyvtárat, bi­liárdtermet, sőt KÖZÉRT-bol­­tot is berendeztek. Ha valaki beteg lesz, átköltöztetik a gyengélkedő szobába, szom­szédságában van az orvosi szoba, ahol reggeltől estig ren­del az orvos. A hatalmas udvaron folyik a serény munka, készülnek az új lakások. Ősszel az ÉM, amely a h­atalmas épületnek mintegy a felét foglalja el, ki­költözik és helyére a Belkeres­kedelmi Minisztérium raktárai kerülnek. Sok belterületi bolt­helyiség szabadulhat majd fel. Modern munkáskonyha Mi lesz az itt levő ÉM mun­káskonyhájának sorsa, nem tudjuk. Óriási üzem ez. Oláh Sándor konyhafőnök ugyan azt hangoztatja, hogy ez idő szerint keveset főznek. „Csak" 1200 reggelit, 500 tízórait, 2200 ebédet, 900 estebédet azok ré­szére, akik nem ebédeltek és 1200 vacsorát. De naponta há­romezer személyre tudna főz­ni. A­z étkezőteremben négysze­mélyes asztalok mellett vatta­ruhás munkások ebédelnek, naponta átlag három-négyszá­zan esznek itt. Többségüknek a munkahelyre küldik az ételt. A konyhafőnök büszkén — jo­gos büszkeséggel — vezet vé­gig birodalmán, a konyhán, ahol nyolc darab, egyenként 400 literes üstben főnek az ételek, mutatja a villany- és gázsütőkemencéket és az elő­készítő helyiségeket. A bur­gonyát, répát gépek „koptat­ják“, ennyi ember számára nem győznék a hámozást. A húsosraktárban horgokon tu­catnyi félbe vágott marha és sertés, a polcokon mázsaszám­ra a saját pörzsölésű szalon­nák. Egy másik raktárban hor­dókban temérdek zsír. Kell is, mert naponta 60 kiló fogy el. Újabb raktárakban lecsó- és zöldborsókonzervek tömege. Papírzsákokban tésztaáru és cukor, liszt, só, bab. Az úgy­nevezett „zöldraktárban’­ sok hordó uborka, zöldpaprika, ká­poszta, a következő helyiség­ben zöldséghegyek. Ha az árkád elkészül Távozóban a hatalmas ud­varon áthaladva Barna Már­ton műszaki vezető felhívja a figyelmünket arra, hogy ez az udvar ideális szabadtéri szín­ház vagy filmszínház lehetne. Valóban így van, s itt a Fe­rencváros és Józsefváros ha-­­tárán elkelne egy több ezer személyes szabadtéri színház. Foglalkozzanak ezzel az elgon-­­­dolással az arra illetékesek. A volt Kilián-laktanya ül­lői úti homlokzatának nagy részét már helyreállították. Most a sarok felé eső résznek a rendbehozása és a sarkon levő árkád építésének befeje­zése következik. Ha az árkád elkészül, előtte a járdát lefa­ragják, nem is lesz rá szük­ség. S akkor esetleg sor ke­rülhet arra, hogy a Körút fe­lől a járművek befordulhassa­nak az Üllői útra. A Corvin-ház körúti front­ja már megépült, az Iparmű­vészeti Múzeumot eltakaró ré­­é­gi ház bontását pedig a napok­ban megkezdték. Ezen a sár­­o­kon úgy építenek egy örökla­­­­kásos házat, hogy az sokkal­­ beljebb áll majd és teljes szép­ ■ ségében érvényesülhet az Ipar-­­m­űvészeti Múzeum sajátságos, érdekes stílusú épülete. Az új Budapest egyik leg­szebb része lesz a Nagykörút és az Üllői út kereszteződése. Hamarosan láthatjuk: Pakots György Modern autóvillamossági cikkek készülnek az Autóvil­lamossági Felszerelések Gyá­rában. A 250 köbcentis Pan­nónia motorkerékpár lendke­rekeit mágnes helyett dina­móval látják el, a mágneses gyújtást dinamógyújtásra ala­kítják. Gondoskodnak jobb szerkezetű autóablak-tisztító­­ról, és önindítót gyártanak az új U—28-as traktorhoz. VÉLI A J­OSTA A Sportcsarnok verítékben úszó termében bokszol­nak, homokzsákot püfölnek, kötélen ugrálnak. A helyiség zsúfolt, még apró gyermekek is gyakorolnak itt, komoly kesz­tyűkkel. A kötéllel elkerített részben Papp László, három­szoros olimpiai bajnok bokszol egy alacsony fiatalemberrel, a hozzáértők azt mondják, spar­­ring-tréninget tart. Soha nem voltam bokszmérkőzésen, sporttudományom a futballnál és lóversenynél végképp el­akad, így hát érthető, hogy ijedten szólok barátomnak, mi lesz azzal a szerencsétlen fiú­val, de ő szakember-mosollyal megnyugtat: „Semmi. Laci nem üti meg. Csak a mozgáso­kat gyakorolja. Partnereit fél­óránként leváltják.” Valóban, máris új partnerrel kezd Papp László. Az­ alacsony, lapított orrú, rokonszenves fiú, akivel eddig öklözött, lelép, és ezt mondja elbűvölten: „Hogy tud Laci játszani, így csak egy mű­vész tud. De azért fáradtabb lettem, mint egy igazi mérkő­zés után.” Figyelmem lankad, álmo­­sodom, nem értem az egészet. Nem tudom, mi a jó ütés, mi a rossz, helyes-e az alapállás vagy sem. Nem ismerem a bokszolás kottáját. Zenénél maradva, úgy érzem maga­mat, mint egy botfülű, aki bevetődik egy Bach-koncertre. Idegenül ülök. Pappra várok. Szeretném megismerni a leg­erősebb ököl tulajdonosát. Mint amatőr, mindenkit lete­­rített, mióta hivatásos, folyton győz. Milyen ember az, aki le­győzte a világ összes amatőr­jét és ha most még két-három profival szerencsésen végez, hivatásos Európa-bajnok le­het. Akkor egész földrészün­kön nem állhat meg senki vele szemben. Végiggondolva ezt, lenyűgözve bámulok ökleire. Ezt az írást nők akár el se olvassák, férfiakhoz szól. A férfiak titkon (nem vallják be) szorongva és lelkesen bámulják az ütőképes, erős embereket. Ismerem az arcukon felfénylő, kedvtelt mosolyt, ha hallják, hogy védte meg magát valaki. Néhai Bátaszéki Lajos, a pum­­polóvá süllyedt legendás hír­lapíró, ha Krúdyról beszélt, mindig így kezdte: „Milyen nagy író és milyen erős em­ber.” És amikor oly szerencsés lehettem, hogy Krúdy Gyulát éjszakai barangolásai idején, mint irodalomtól elvarázsolt ifjú, néha kísérgethettem, fur­csa megfigyelést tettem. Ez az írói tünemény, gordonkahangú mesélő, világát fátyolos köd­ben, de plasztikus realitással felvetítő mester, sugaras res­­pektusát nemcsak művészeté­nek, hanem gyorsan ütő, ret­tenetes tenyerének is köszön­hette. Akkoriban már nem akadtak összeütközései, de fia­talkori — mindig önvédelmi — virtusainak híre körülötte úszott a levegőben. Két órát várok elárvultan a padon a barna tréningruhás, tornacipős Pappra. Végre hoz­zám lép napjaink Toldi Mik­lósa, ez a zömök, kedves arcú, fekete bajuszos, fekete hajú férfi, de nem áll meg, nem ül le, ugrál, hajladozik szüntelen, ahogy mondják: levezető moz­gásokat végez, az feltétlenül szükséges. Bele kell nyugod­nom, hogy ne egy meghitt kis sarokban diskuráljunk, mert mint egy motor, örökké jár. Megtudom, hogy nagy mér­kőzések előtt milyen fáradsá­gosan készül fel. Fát vág, tró­­gerol, kötélen ugrál, fut, part­nerekkel öklözik, homokzsáko­kat üt és árnyékbokszolásokat végez. Ilyenkor nincs magánéle­te, csak feladatára készül, iga­za lehet partnerének: művész, mert csak hivatása tölti be. — Vannak indulatai? Meg­ütött-e már embert az élet­ben? Nem lepi meg a kérdés. — Amióta verekszem (így nevezi a bokszolást), nagyon vigyázok. Többször előfordult, hogy belémkötöttek, mindig kitértem. Magas, mutatós em­berrel nem kezdenek ki, de én alacsony vagyok. Egyszer na­gyon régen, éjszaka egy egész társaság támadott meg. Akkor muszáj volt az egyiket meg­ütni, de óvatosan, csak tenyér­rel. Nem történt baj. Azt kutatom, tud-e félni? Például foghúzástól? — Attól nem. Fogorvos is­merősömhöz gyakran feljárok, de mondhatom, nem tudnék végignézni egy foghúzást. Kép­telen lennék elvágni egy csir­ke nyakát. Kezdő vadász va­gyok. Amikor először jártam kinn az erdőn, puskacsövem elé került egy álló nyúl. Nem tudtam megcélozni. Csak ké­sőbb értesültem róla, hogy nem is szabad, csak futó nyúlra lehet lőni. (Folyik a levezető mozgás.) — Hogy él? — Örök tréning. Ha hazame­gyek, két perc alatt elalszom. Még játszani sem tudok a kis­fiammal. Pedig úgy szeretem a srácomat, hogy majd elpusz­tulok érte. Délben néhány szót váltok vele, este, mire haza­érek, már alszik. Higgye el, nem az apai büszkeség beszél belőlem, kérdezze meg Zsigát, a tréneremet, milyen gyerek az. Ha Lacika bokszoló akarna lenni, lebeszélném. Persze a testedzéstől nem tiltanám el, tudjon ütni, és bírja a fájdal­mat. "Most egy nagy francia hí­resség, Drille ellen, készül Csak annyit tud róla, hogy az is balkezes. Aztán a kora kerül szóba . Harmincharmadik évem­ben vagyok. Akkor kezdtem el a profibokszolást, amikor mások már nyugalomba vonulnak. Még nem fáradok. Ha fárad­nék, máris abbahagynám az egészet. Szeretek bokszolni, de már élni is akarok. Annyi év óta ez a kemény fegyelem... Még egy-két évig versenyzek. Aztán szeretnék a családdal oda és akkor menni, amikor akarok. Érzelmes, szelíd ember, büsz­ke papa. Az a terve, hogy esz­presszót nyit. Kellér Andor mib­e- Nem kell föld, langyos vízben termeszthető iámadtcsam, patika, saláta, ultim A kertészeti szaktudomány már régóta ismeri a talajinél­­küli virág és növényfélék ter­mesztésének módszereit. Üveg­házi medencék langyos vízében télen, nyáron folyamatosan le­het termelni virágokat, dísz­növényeket, paradicsomot, bur­gonyát, paprikát, uborkát, zöldségféléket és különböző gyümölcsöket. Erről beszélgettünk dr. Vass András gazdasági iskolai ta­nárral, aki esztendők óta tanul­mányozza a víziskertészettel folytatott külföldi kísérteteket. Termőföld helyett vegyi oldat — A mesterséges vízi növény, termesztés külön technikai be­rendezést és magasabb fokú kertészeti szaktudást igényel — mondotta. — Ezért fognak hozzá nálunk oly nehezen még kertészek is. Állandó hőmér­séklet alatt tartott üvegházba beépített medence langyos ví­zében a különböző növények­nek megfelelő összeállítású tápanyagokat helyeznek. Fö­léje kerül a növények gyöke­reit tartó faváz, amelynek al­ján sodromyháló van. Ebbe fűrészpor és apró folyami ka­vicsból összeállított vegyi ke­veréket tesznek. Ebben rögzí­tik a favázban elhelyezett nö­vények palántáit, úgy, hogy a gyökerek beleereszkedjenek a tápláló oldatba, ami növeli a növényeket. Háromméteres víziparadicsomfa — A múlt évben Kolozsvá­rott tanulmányoztam Katz Márton vízikertészetét, aki vegyszeres tápoldattal beton­medencékben termelt paradi­csomot, uborkát, zöldbabot, fü­gét, citromot és szőlőt. Kilenc éve kísérletezik, eredményei meglepőek. Paradicsomfái ma már két és fél, három méter magasak és folyamatosan há­romszor, négyszer is terem­nek, tehát télen-nyáron van piros paradicsom­ja. A földben termelt paradicsombokor ősz­szel elszárad, az üvegházi ví­­ziskertészetben azonban to­vább növekszik és fává tere­bélyesedik. A vízikertészet kolozsvári mestere ma már a bukaresti kertészeti kutató in­tézet — erre a célra épített —­ korszerű üvegházaiban irá­nyítja ezt az újszerű kerté­szeti termesztést. Műanyag üvegház V­ass András az újszerű ter­­­esztés lelkes propagálója. Az általa vezetett vidéki kerté­szeti tanfolyamokon buzdítj­­a a lakosságot a házi vízikere­tészetre, amely kertes házak­ban nem nagy költséggel, mű­anyagból előállítható üvegkor­­abban is meghonosítható. A nagybani termesztés is ered­ményes. Külföldi adatok sze­rint, egy Brandin nevű monte­­bellói mérnök kertészetében 150 medencében kétezer négy-­­zetméteren 42 torma parádii­csomót termelt, ásás, kapálás és gyomirtás nélkül. A ter­mesztés tehát aránylag kis költséget igényel. Az eddigi eredmények csá­bítók és remélhető, hogy a ví­zikertészet budapesti úttörőjé­nek, Nóber József főkertésznek — aki nemrégiben szamócá­val, paradicsommal és virá­gokkal kezdte meg a kertész­kedést — sok-sok követője lesz. Fodor László Paradicsomtő a vízikertészetben. Százezer rubeles csekket adott át Subandrio indonéz külügy­miniszternek Volkov djakartai szovjet nagykövet az árvíz sújtotta lakosság segélyezésére.

Next