Esti Hírlap, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
Tartóssági világbajnok lesz-e a Pannónia? Vetélkedés a világmárkákkal — Húszezer exportmotor — Az év végéig eléri a csepeli Motorkerékpárgyár az 1960-ra tervezett termelési szintet Ma éjjel, a párizsi gyors négy 250-es Pannónia motorkerékpárt repített Budapestről Franciaországba. A négy motor és a motorosok kis csapata a barátok, drukkerek, a csepeli gyáróriás sok dolgozójának kézlengetése közben futott ki a pályaudvarról a vonattal. Nagy küldetés vár erre a négy Pannóniára. Közülük három részt vesz a június 5-én, a Párizs melletti Monthlerypályán sorra kerülő tartóssági motor-világversenyen. A versenyen 24 óráig egyfolytában kell járnia a motorkerékpárnak, megállni csak tankoláskor, és akkor lehet, amikor kétóránként váltják egymást a nyeregben a motorosok. 1956-ban szinte bravúros módon győztesen kerültek ki ebből a versenyből a csepeli motorkerékpárok. A huszonnégy óra alatt — tankolással és váltással együtt — 101 kilométeres átlagsebességgel száguldtak a Pannóniák. A gépekkel utazó hat csepeli motorversenyző ezt a bravúrt akarja az idén megismételni. Helyzetük nehezebb lesz, mint 1956-ban, hiszen az idei versenyen csaknem hatvan motor vesz részt, ott lesz a világ valamennyi vezető motormárkája. A negyedik Pannóniát mintának viszik a csepeliek. A versenyen ugyanis több külkereskedelmi szakember is részt vesz a világ sok országából, s ha motorosaink jól szerepelnek, bizonyos, hogy tovább nő az üzletemberek érdeklődése a Pannónia motorkerékpárok iránt. Az utóbbi időben sokat javultak a Pannónia motorkerékpárok. A motorok minőségének nagy javulását mutatja, hogy az idén több mint kétszerannyi 250-es Pannóniát exportál az ország, mint 1955- ben, a külkereskedelem egyik legsikeresebb esztendejében. Amúlt évi színvonalat harminc százalékkal múlja felül az idei export. Ebben az évben húszezer Pannónia és Danuvia motorkerékpár eladására kötöttek szerződést a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat szakemberei több európai országgal. Eddig többnyire a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia vásárolt magyar motorkerékpárt, legújabban azonban már norvég, finn és belga cégek is adtak fel megrendelést. Az ipari vásár idején Budapesten járt belga, holland, egyiptomi és nyugatnémet kereskedők is kijelentették, hogy tárgyalásokat kívánnak kezdeni magyar motorkerékpárok vásárlására. A csepeli Motorkerékpárgyár dolgozói ígéretet tettek: mindent elkövetnek, hogy kielégítsék a külföldi és a hazai motorvásárlók igényeit. Az eredeti terv 18 ezer 250-es Pannónia gyártását írta elő erre az évre. Néhány nappal a terv elfogadása után azonban a csepeliek felajánlották, hogy ezer motorral megtoldják a tervet. Később, néhány hét múlva újabb 1500 motort írtak a gyártási naplóba, most pedig arról beszélnek a gyárban, hogy a két alkalommal is felemelt tervet — a kongreszszusi verseny segítségével — még 750 motorral megtetézik. Ennyi motorkerékpár soha nem készült még Magyarországon, mint 1959-ben. Csak a 250-es Pannóniából majdnem kétszer annyi hagyja el a csepeli gyárat, mint négy évvel ezelőtt. Az idei Pannóniák a tavalyi 11 helyett már mind 14 lóerős motorral készülnek. Legnagyobb sebességük 110—115 kilométer. Az idén készülő motorokon módosították a sebességváltó szerkezetet, megbízhatóbb lett. Az exportra készülő motoroknál még az idén bevezetik a dinamóakkumulátoros, egyenáramú elektromos rendszerrel szerelt gépek gyártását. A dinamóakkumulátorral a motor lassulásakor nem csökken a fényszóró fénye, állandóan egyenletesen világítja az utat a lámpa. A gyár tervezőirodájában már előkészületeket tettek az új, az eddiginél modernebb porlasztóberendezés tervezésére. Az új szerkezettel, amely a kormányról kezelhető, könynyebb lesz a motor indítása, csökken majd az üzemanyagfogyasztás is. A megnövekedett feladatokat csak a munka további, igen alapos javításával lehet teljesíteni. Nagy lépés volt ezen az úton a Motorkerékpárgyár és a Nagytömegárugyár egyesítése, amelynek révén sikerült ésszerűsíteni a motorkerékpárgyártást. Most már a Nagytömegárugyár eddig kihasználatlan gépei is készítenek motoralkatrészeket. A motorkerékpárgyári kommunista fiatalok 750 motor gyártása felett védnökséget vállaltak. Alaposan megnőtt az újítások száma is, úgyhogy a Motorkerékpárgyár a számítások szerint teljesíteni tudja majd vállalását. Ha a termelés úgy alakul, ahogy a gyár dolgozói felajánlották, akkor az év végére elérik és valamivel még túl is teljesítik az 1960-ra tervezett termelési szintet. Szathmári Gábor Előbb érkezett meg Medárd Június elejére hűvös időt, esőt vár a meteorológus Meddig tart még ez a „Medárd-napi” esőzés? — kérdeztük a Meteorológiai Intézettől. — Valóban Medárd-napi esőzésről beszélhetünk — mondották a meteorológusok — még akkor is, ha Medárd csak június 8-án köszönt ránk. Az idén majdnem minden időjárási fordulót a természet egy-két héttel megelőzött. A nagyon korai tavasz, a meleg február vég és március eleje igen gyorsan felmelegítette a kontinenset. S ez montonális helyzetet — ami máskor jú-nius első heteiben jelentkezik — teremtett: csapadékos, hűvös időt, nyugati széllel. Még Cholnoky Jenő professzor állapította meg, hogy május végén és június elején a nyugati szél valószínűsége 25 százalékról 75 százalékra ugrik. A nyugati szél pedig az Atlanti-óceánról hozza a felmelegedett szárazföld fölé a páratelt levegőtömegeket és csapadékos, hűvös időjárást teremt. Ez a jelenség jelentkezik most erőteljesen nálunk. Tíz-tizenkét napital megelőzte most is a természet az időjárást. „Medárd-napi” esőben van részünk. Ha csak a közeli napokat nézzük, akkor javulásról számolhatunk be, az esőzés javán túl vagyunk, lassan kitisztul az égbolt, de ha a távolabbi napok időjárásáról akartak szólni, akkor azt lehet mondani: június első felében hűvös lesz az idő, hisz sok csapadékot várunk. A nyugati szél friss, hűvvös, tengeri levegővel árasztja el majd a szárazföldet. Izgalmas versenyek, vidám szórakozás a gyermeknapon Vasárnap ünnepelte az egész ország a gyermeknapot. A budapestiek szórakozását megzavarta az eső, azonban a kisfiúk, kislányok mégis már a kora reggeli órákban csapatosan indultak a Városligetbe, a Népligetbe, a Margitszigetre, a Városmajorba, ahol mulatságos játékokkal, versenyekkel, műsorokkal töltötték az időt. Tízezren voltak a Vidám Parkban, szórakoztak ingyen jeggyel. Sokan tapsolták az Állatkerti Szabadtéri Színpad műsorát, figyelték a Barlang-mozi érdekes filmjeit. A városligeti tavon vitorlásversenyt rendeztek. A Hősök terén rollerek és robogók „mérkőzése“ volt. Kétszázhúsz gyermek indult, s kétezer forint értékű játékot kaptak a győztesek. A többieknek vigaszdíjul csokoládé jutott. A margitszigeti Úttörő Sporttelepen atlétikában mérték össze erejüket a legkisebbek. Itt helikopter- és repülőmodell-verseny is volt. A gyermeknap vidéki ünnepségei is színpompásak voltak. Sztálinvárosban az úttörőcsapatok zászlóavatási ünnepségén megjelent az ellenforradalom idején mártírhalált halt Mező Imre özvegye és két gyermeke is. Kedves ünnepségre került sor a gyermeknapon a Hernád utcai leányiskolában: hetvenhat V. osztályosnak és hatvan II. osztályosnak kiosztották a vörös és kék nyakkendőket. Az ötödikesek úttörők, a másodikosok kisdobosok lettek ezen a napon. Az újonnan avatott úttörőknek Végh Lajos ezredes adta át a jelvényeket. Akiknek a világ tapsolt! LESNAJARRO Akiknek a világ tapsolt! ERVINO Akiknek a világ tapsolt! ROLLING BUZZARDS Akiknek a világ tapsolt! 3 KÖRÖSSÉNYI Akiknek a világ tapsolt! 2ARLONGS Akiknek a világ tapsolt! IBY Akiknek a világ tapsolt! 2ROESNER Akiknek a világ tapsolt! 3SYLVING Akiknek a világ tapsolt! 3 MORLES Akiknek a világ tapsolt! 3 LANTOS Akiknek a világ tapsolt! A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ júniusi műsorában Ma megnyílt Budapest első önkiszolgáló háztartási boltja Ma reggel nyílt meg a főváros első önkiszolgáló háztartási boltja a Múzeum körút 7. sz. alatt, az épülő lottóház mellett. A bolt átépítésével tíz nap alatt készültek el. Ezt az első önkiszolgáló rendszerű háztartási boltot kísérletnek szánják. Ki akarják próbálni, milyen berendezés, árukészlet kell a további háztartási boltokba. Ma reggel óta új útvonalon kivlilkedik a 1-es annibusz Körforgalmi járat lett a 4-es számú autóbuszból, amely ma reggeltől már módosított útvonnalán közlekedett. Az autóbusz a Jókai térről indul, a Lánc- hídon át a Déli pályaudvar érintésével jut el a Lékai té ■ rig, onnan a Fodor utcán a Szendrő útig. Itt volt korábban a végállomása. A busz azonban ma már továbbmegy az Orbán térig (itt találkozik a 21-essel, a szabadság-hegyi járattal, s a Stromfeld Aurél úton eljut a Lékai térig, ahonnan régi út- után tér vissza a Jókai térre. éli úti helyen kisebb eső A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése kedd estig: a felhőzet, elsősorban nyugaton, felszakadozik. Kisebb eső már csak keleten valószínű. Élénk északnyugati, északi szél. A hőmérséklet alig változik. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 15 fok. KÉT VERSSOR Kati most 54 éves és tizenhat éve keres két verssort. Az egész történetet a véletlen hozta elém. Szerkesztőm azzal bízott meg, írjak riportot néhány olvasóról, mit szeretnének vásárolni a könyvnapon. Ezért szólítottam meg a dereshajú, szemüveges nőt, amikor láttam, hogy az ünnepi könyv, hét tájékoztatóját olvassa a Hungária Kávéház előtt. Gyalog bandukoltunk a Nyugati felé, miközben Kati beszélt. — Varrónő vagyok. Most a Sapkakészítő Szövetkezetben dolgozom. Egyedül élek, senkim sincs, és sokat betegeskedem. Nemigen jut időm olvasásra. De évek óta, ha elérkezik a könyvnap, mindig, minden sátornál megállok és belelapozok a verseskönyvekbe. Két verssort keresek — illetve kerestem eddig, mert már tudom, hol találom meg. — Mi az a két sor? — „A szeptemberi bágyadt búcsúzónál — Szeme színére visszatévedek.” Bizonyára ismeri. Szégyen ide, szégyen oda, én csak most tudom, hová való ez a két sor. De nem ez az érdekes. Egyébként meg kell mondanom, kérdezni nemigen kérdeztem senkit. Szégyelltem. — Tizenhat évvel ezelőtt meghalt a vőlegényem. A fronton esett elM Negyvanhárom "tavaszán kaptam tőle levelet, az utolsó levelet. Akkor már egy éve nem tudtam róla semmit. Ebben a levélben írta nekem, hogy gyakran gondol egy versre, mert akihez írták, annak is bizonyára olyan kék színű szeme lehetett, mint nekem. A versből ezt a két sort leírta. A Nyugatinál pirosat mutatott a lámpa, s amíg a járdaszélen álltunk, Kati meghívott egy feketére. Visszafordultunk és a sarki presszóban folytatta tovább a történetet. — Az egész dolog aztán kiment a fejemből. Néha eszembe jutott: meg kéne kérdezni valakit, nem tudja-e, miben van ez a két sor, de aztán mindig közbejött valami fontos dolog. Az idén, januárban — azt hiszem, január volt — rádióban hallottam, valaki szavalta ... Akkor megjegyeztem az írót és a vers címét. Felírtam, hogy adandó alkalommal kéznél legyen. Közben beteg voltam, a lakást festettem, egyszóval más gondom is volt. De most a könyvnapon meglepem magam a kötettel. Pedig nem is olyan olcsó. Nekem nagyon megéri. Ez a története annak, hogy S. Kati miért veszi meg Juhász Gyula összes költeményeit az 1959. évi magyar ünnepi könyvhéten. Nóti Ilona */ Falusi gondok mindjobban foglalkoztatják a várost, a gyárakat, hivatalokat A városi ember ezért kíséri figyelemmel a rádió, az újságok mezőgazdasági jellegű cikkeit, a vidékről érkező híreket. Hogyan élnek a földek munkásai? Milyen a vetés, az időjárás és hogyan haladnak a tavaszi munkák? Régebben is kapcsolatban állt a fővárosi ember a vidékkel, a termelőkkel, de ez a kapcsolat csak alkalmi volt, a piacon történt és az áruforgalmon alapult. Ma a városi ember más szemmel néz a falura, hiszen a gyárak, hivatalok dolgozóinak nagy részük van sok-sok termelőszövetkezet megalakításában. Most tehát nemcsak figyelik, hanem segítik is, hogy a tszek szépen, egészségesen fejlődjenek. Legtöbb patronáló gyár, üzem, hivatal megalakulása után sem hagyta magára a szövetkezetét. Azóta is mellette áll, segíti, jó tanácsokkal látja el, meg anyagiakkal. Szép példáját adják ennek a XIX., XX. kerület üzemei, amelyek a kerület termelőszövetkezeteit patronálják. A párt felhívására a budapesti dolgozók ezrei tettek felajánlást, hogy a kongresszusi versenyben több gépet adnak a mezőgazdaságnak. Az EMAG-gyáriak 150 arató-cséplőgépet ígértek terven felül, 50 kombájnt július 3-ig már át is adnak a gépállomásoknak. A Vörös Csillag Traktorgyárban pedig a 150 felajánlott traktorból már 35 traktor el is készült. Máshol is hasonló a helyzet... Jól dolgoznak az üzemi patronázscsoportok. Segítik az új tsz-eket az üzemszervezésben, könyvelésben, a munkaegység-számolásban. S nem volt hiábavaló a város felajánlása. A Termelőszövetkezeti Tanács minapi ülésén Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke éppen arról számolt be, hogy az új termelőszövetkezetek izmosodnak, erősödnek. S ahogyan a Termelőszövetkezeti Tanács ülése megállapította: a megszilárdítás nagy munkája jól halad, s ha vannak is még nehézségek, az együttes erő legyőzi ezeket. Az időjárás kedvező. Jó termést ígérnek a földek, erősödik a szövetkezeti mozgalom. Persze a falu is örül a város sikereinek, hiszen nem mindegy számára, mikor kapja a gépeket, a mezőgazdasági felszerelést , a város anyagi és szellemi termékét. Hiszen az új és több géppel még jobban megy majd a munka... így vált közös dolgunkká a mezőgazdaság szocialista átszervezése. És hogy a fejlesztés további üteme milyen lesz, az a fővárosi dolgozókon is múlik. Ha gyorsabban forognak a gépek tengelyei és lelkesebben lendülnek dologra a karok — kezünk nyomán több iparcikk, gép hagyja el a gyárak kapuit... s mindez megkönnyíti a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXX Ligetek a kövek között Budapest növényváros — A kertgondozás — Egy növényi ragadozó A pókháló rejtekében — Félmillió mag egyetlen gyomon A jövő városát a ligetek, parkok, bokros-füves terek, a széles fasorok és a kertes házak jellemzik — mondotta a városrendezők franciaországi konferenciájának egyik részvevője. Valóban, a jövő városában jelentős szerepet juttatnak a természetnek, a fasoroknak, parkoknak, ligeteknek. Budapest ilyen szempontból máris előnyös helyzetben van: egyike azoknak a városoknak, ahol jelentős helyet foglalnak el a ligetek, kertek, terek. Az új építkezések célja nálunk is az, hogy az újonnan létesülő lakótelepek, családi házak kertesek, fáktól, bokroktól övezettek legyenek. A növényzet és a nagyváros viszonyáról, az abból adódó veszélyekről és feladatokról beszélgetünk a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatójával, dr. Ubrizsi Gáborral. Egészség és gondozás Budapesten több ezer kataszteri holdat tesznek ki a háztáji kertek és újabb ezer holdakat foglalnak el a parkok, ligetek, gyümölcsösök. Ezeket évről évre fellépő betegségek gyötrik és pusztítják a megfelelő növényvédelem hiánya miatt. A fővárosi tanács néhány éve létrehozta a Kertgondozó Vállalatot, amely a kerttulajdonosok növényeit bizonyos béröszszegért megfelelő gondozásban, védelemben részesíti egész éven át. Sajnos, ezt a nagyon, fontos intézményt meglehetősen kevesen veszik igénybe, s emiatt a főváros területén jelentős mértékben fertőzöttek a gyümölcsfák. — Mi fenyegeti legnagyobb veszéllyel a budapesti növényvilágot? — Két dolog: a gyomosodás és egy vad élősködő növény, a nagyaranka, amely főként a lóhere- és lucernatermést támadja meg. Budapest külső területein pedig eléggé számottevő termést találunk mindkettőből. A veszedelem A második világháború után nagy parlagterület keletkezett a fővárosban. A bombatámadások és az elhanyagoltság következményeként. Ezeken, de másutt is: sportpályákon, tereken, a külső kerületek villamosvágányai mentén, a réteken sűrűn és akadálytalanul nő a gyom. Ez pedig sokféle növényi betegséget terjeszt, magvait a szél művelt területekre viszi, és ott nemcsak megfojtja, de meg is fertőzi a hasznos növényeket. A gyomterjedés a nagyvárosban sokkalta nagyobb veszélyt jelent, mint vidéken. — Hogy egy példát mondjak csak — emeli ki az igazgató — az úgynevezett disznóparéj nevű gyomnövény (melyet lépten-nyomon látni) egyetlen példánya félmillió magot terem és egy négyzetméternyi területen 25—30 disznóparéj is megél egymás mellett. A nagyaranka ellen még a parlagterületeken is kötelező lenne a védekezés. Ha évente legalább egy- szer — virágzáskor — kaszálnák a gyomnövényzetet, ezzel meg- akadályoznák a magasodást és nagyarányú pusztulástól mentenék meg a hasznos növényeket. Sajnos, a gyomirtás tekintetében Budapest meglehetősen elmaradott. Napfény és levegő A növényi kártevőkön kívül állati kártevők is pusztítják a főváros gyümölcsöseit, hasznos fáit, bokrait. A város külső területein elsősorban az amerikai szövőlepke pusztít. Csak úgy lehet fellépni ellene, ha májusban levágják a fáról a hernyófészkeket. A fészkek felismerhetők arról, hogy pókhálószerű szövedék rejtekében támadják meg az apróbb lombokat. Belső és külső területeken egyaránt pusztítanak a fatetvek különböző fajtái. A legelső védekezés ellenük: ritka lomb alakítása, hogy a napfény és levegő átjárja az ágakat, leveleket, mert a kártevők elsősorban az árnyékos, sűrű lombozatban tenyésznek. Budapest a fák, a növények, az édes virágok városa. Ilyennek akarjuk látni, tudni a jövőben is. Ehhez azonban több gondra, nagyobb védelemre van szükség. Hivatalosak és magánosok részéről egyaránt. Túri András mélycsalatva ,az 'féletnapig *. Német film BEMUTATÓ: JÚNIUS 4 14 éven alul nem ajánlott •.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx; ^ Vasár- és ünnepnapokon BUDAPEST-SIÓFOKI REPÜLŐJÁRAT ^ Egyszeri út 70 forint Menettérti jegy 125 forint | | SIÓFOKRÓL SÉTAREPÜLÉS A BALATON FELETT 30 perc: 82 forint 15 perc: 45 forint | / Budapesten, Siófokon. ^ MALÉV, Utazási Iroda Idegenforgalmi Hivatal , Dorottya u. 2. (IBUSZ) ^ és összes IBUSZ-irodák. Szabadság tér 6. \-KXXXX\XXXXXXX\X\XX\XXXXXXXXXXXXXX\XXX\V.\VX\X^XXXXXX\XXXXXXXXXXXXXX\XXXXXX\XXXX'?íSNX\\^