Esti Hírlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

Hammarskjöld párizsi villámlátogatása Párizs, július 31. Hammarskjöld ENSZ-főtit­kár tegnap este New Yorkból váratlanul Párizsba utazott, s ma felkeresi De Gaulle köztár­sasági elnököt, majd Debré mi­niszterelnökkel tanácskozik. A Reuter New York-i tudó­sítója szerint a főtitkár azért látogatta meg De Gaulle-t, mert tanácskozni akart annak lehetőségéről, hogy az ENSZ következő ülésszakának a na­pirendjére felvegyék az algé­riai kérdést. (Mint ismeretes, ez a francia kormány „gyen­ge pontja”, s a legutóbbi ülés­szakon a francia küldöttség ki­vonult a teremből, amikor az algériai kérdésről szó esett.) A mai Izvesztyija cikke: miben látja a szovjet közvélemény Nixon látogatásának értelmét Az amerikai a­lel­nök uráli rézbányászok között Moszkva, július 31. Az Izvesztyija „Megfigyelő“ aláírással kommentálja Nixon amerikai alelnök látogatását. Mint a cikkíró megállapít­ja, a szovjet közvélemény nemcsak az Egyesült Államok moszkvai kiállításának hivata­los megnyitásában látja Nixon útjának értelmét. Az amerikai alelnöknek módja van talál­kozni a szovjet emberekkel, eszmecserét folytathat a szov­jet állam vezetőivel. Ezek a találkozások elősegítik, hogy az amerikai politika irá­nyítói jobban megismer­hessék a szovjet valóságot, jobban megérthessék a szovjet embereket, de egyúttal elősegítik a szocia­lista államról és politikáról al­kotott bizonyos elfogult elkép­zelések eloszlatását is. A szov­jet közvélemény szerint az al­elnök látogatásának m­eglesz az eredménye és hozzájárul a szovjet—amerikai kapcsola­tokban felgyülemlett bizalmat­lanság és gyanakvás eltünteté­séhez. A szovjet emberek — foly­tatja a lap — örömmel fogad­ták az amerikai alelnöknek azt a kijelentését, hogy a világbé­két okvetlenül meg kell őrizni. Az emberek az amerikai állam­férfiaktól azonban nemcsak a béke fontossá­gának hangoztatását, ha­nem a katonai támaszpon­tok megszüntetésére irá­nyuló felhívást is szeretnék hallani. De erről nem nyilatkozik Ni­xon. Az Izvesztyija ezután arról ír, hogy egyes politikai körök és sajtóorgánumok az amerikai alelnök látogatását is a gya­nakvás és a bizalmatlanság szí­tására használják föl. Ugyan­ezt teszik egyes politikai kö­rök is. Elegendő példának fel­hozni erre a hírhedt ,,rab nem­zetek hetének” megszervezé­sét. S vajon mi célt szolgál az, hogy az amerikai sajtó elhall­gatta Hruscsovnak az ame­rikai kiállítás megnyitásán mondott beszédét, vagy hogy a Hruscsov és Nixon beszélgetéséről készült televí­ziós adást célzatosan használ­ták fel? Az idők azonban változnak és e­z ilyesfajta­­kitéreLTek is mind nagyobb ellenállásba üt­köznek. A józan értelemnek felül kell emelkednie a Szov­jetunió és az Egyesült Államok viszonyában is. Hazánk népe és kormánya — írja befejezé­sül az Izvesztyija — minden tőle telhetőt megtesz a két ország viszonyának megjavítá­sáért. Most az amerikai vezető­kön a sor! Az amerikai alelnök egyéb­ként tegnap — mint az MTI jelenti — az uráli Szverd­­lovszk városban és környékén tartózkodott, s az egyik rézbá­nya igazgatója villásreggelin látta vendégül. Nixon itt po­hárköszöntőt mondott, s Voro­­silov és Hruscsov egészségére ürítette poharát. Muravjlov, a szverdlovszki városi tanács elnöke Eisenhower elnökre mondott pohárköszöntőt, s ki­jelentette, hogy a két nép kölcsönös meg­értését úgy lehet elérni, ha megszüntetik az idegen te­rületeken levő amerikai katonai támaszpontokat, s megteremtik a barátság lég­körét. Nixon válaszában kijelen­tette, hogy a kölcsönös megér­téshez, a gyanakvás megszün­tetésére, a súrlódási felületek csökkentésére van szükség. Ennek legrövidebb útja a két ország népeinek és vezetőinek fokozottabb kapcsolata. Ez nem jelenti azt — mondta Nixon —, hogy az egyik fél győzze meg a másikat elveinek igaz­ságáról. Ez azt jelenti, hogy módot teremthetünk a békés versenyre. A villásreggeli után Nixon és kísérete lement az egyik bányába, beszélgetett a bányá­szokkal. Megkérdezte: nyilván nehéz a munkájuk? — Nem mondhatnám — vá­laszolta az egyik vájár. — Jó gépeink vannak. Az egyik bányász megkér­dezte: miért van a nemzetközi feszültség, miért nem jutnak valamilyen megegyezésre a ve­zetők, hiszen a háború idején barátok voltak? — Országaink között politi­kai nézeteltérések vannak — mondta Nixon. — Nekünk azonban olyan légkört kell te­remtenünk, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vezetői háború nélkül igyekez­zenek rendezni a vitás kérdé­seket. Egy másik munkás arra kért választ, hogy: a Szovjetunió javaslatai el­lenére miért nem egyeztek meg mindeddig a nukleáris fegyverkísérletek megszün­tetésében? Nixon ismét csak azt mond­ta, hogy az Egyesült­ Államok nem egyezik bele a kísérletek megszüntetésébe, „megfelelő garanciák nélkül“. De hozzáfűz­te, bízik benne, hogy a Szovjet­unió óhajtja az idevágó meg­egyezést. Most tárgyalunk er­ről a kérdésről — mondta be­fejezésül. Tüntetés rendőrkordon között A japán dolgozók meg-megújuló tüntetéseket tartanak a „japán—amerikai biztonsági szerződés” módosítása, vagyis az Amerikával kötött háborús szerződés megerősítése ellen. Képünkön az „Anyák és lányok menete” felvonul Tokióban a rendőrkordon között. iiluniiiniiiiiiiimiiiiiiiuiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiinimiiiiiimiiiMiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimtiiii Bécsbe küldött tudósítónk jelentése: Amerikai fiatalok magyar vízibuszon „Ma este afrikaiakkal találkozunk’. A VIT MAI NAPJA Bécs, július 31. Csodálatos, ezerszínű bokré- ié­ta lesz ma a bécsi népkert. Reggel 9 órától este 7-ig a vi­lág minden részéből összese­­reglett lányok találkoznak itt egymással. Ma délelőtt rendezik meg a szocialista országok ifjúságá­­nak találkozóját. Ezenkívül a­­ magyar delegáció vízibusz­kirándulásra hívta meg az­­ amerikai fiatalok küldöttsé-­­ gét. Délelőtt folytatódik a fia­tal vasutasok nemzetközi kon­ferenciája, megkezdődik a fia­tal parasztok és erdészek m­eg­­beszélése, délután pedig a vi­lág legkülönbözőbb országai­nak fiatal újságírói gyűlnek össze, hogy megbeszéljék a hírközlés feladatait, problé­máit. A magyar delegáció több csoportja a ma délelőttöt vá­rosnézésnek és a kirándulások­nak szenteli. Bécs-szerte ismert impozáns Ikarus-buszaink és vízibuszaink szállítják a vidám kirándulókat. Délután ismét nagyszabású kultúrműsorra kerül sor, fel­lép a moszkvai szimfonikus zenekar, nagy koncertet ad a bolgár delegáció népi együtte­se. Ma kerül sor az Egyesült Államok, Irak, a Lengyel Nép­köztársaság, Japán és a Cseh­szlovák Köztársaság fiataljai­nak nagyszabású gálaestjére.­­ Az egyik legérdekesebbnek ígérkező kultúrműsor a Ma este afrikaiakkal találkozunk című rendezvény lesz, amelyen a „fekete kontinens” legkülön­bözőbb népi együttesei adnak ízelítőt sajátos kultúrájukból. Este 8-tól éjfélig rendezik meg a diákok nagyszabású nemzetközi bálját, amelyen csehszlovák, kubai és ameri­kai világhírű dzsessz-zeneka­­rok játszanak. Harmat Endre Ellentétek Grivasz és a görög kormány között A görög miniszterelnök és a külügyminiszter tegnap nyilat­kozott Grivasz tábornoknak azokról a kijelentéseiről, hogy nem ismeri el a zürichi és a londoni megállapodásokat, amelyekben Ciprus önkor­mányzati helyzetét megállapí­tották. Averoff külügyminiszter azzal vádolja Grivaszt, hogy egyenetlenséget szít a ciprusi görögök között és elferdíti az igazságot. Makariosz érsek Ni­cosiában, Ciprus fővárosában, ugyancsak szembehelyezkedett Grivasz tábornok álláspontjá­val. Az AP kommentátora szerint Makariosz és Grivasz ellentéte erőszakos cselekményekhez ve­zethet Cipruson. Benson rossz prófétának bizonyult Moszkva, július 31. Mint a TASZSZ szemleíró­ja közli, Benson amerikai földművelésügyi miniszter a New York-i szovjet kiállítás megtekintése után kijelentet­te, hogy még az idén szeret­né meglátogatni a Szovjet­uniót. A szemleíró megjegyzi, hogy a minisztert szívesen látják a Szovjetunióban, mindamellett ■ emlékeztetni kell arra, hogy Benson több mint négy évvel ez­előtt szenzációhajhász beszédet mondott Phila­delphiában, kijelentve, hogy „a Szovjet­unióban csődöt mondott a kolhozrendszer”. Ez — jelen­tette ki akkor a miniszter — „belső változásokat eredmé­nyezhet a Szovjetunióban”. A Szovjetunió „erősen elma­radt” mezőgazdaságát szem­beállította a kapitalista Világ mezőgazdaságával. Nem kétséges, Benson ma már maga sem örül annak, hogy egykor a próféta szere­pére vállalkozott — folytatja a szemléíró, majd adato­kat idéz a szovjet mezőgaz­daság fejlettségéről. Megálla­pítja, hogy ennek évi átlagos­­növekedése mostanában több mint hét százalék, az Egyesült Államoké pedig még a két százalékot sem éri el. A Szovjetunió a tej és az állati zsiradék termelésében már megelőzte az Egyesült Államokat. Az igaz — folytatja a szemleíró —, hogy a mezőgaz­dasági munka termelékeny­sége az Egyesült Államok­ban még nagyobb, mint a Szovjetunióban. Ez azonban csak ideiglenes, mert a szov­jet kolhozokban és szovho­­zokban a munka termelé­kenysége sokkal gyorsabban nő, mint az amerikai farmo­kon. ­ Katan szerkesztői az isztanbuli bíróság előtt Isztanbul, július 31. Az isztanbuli bíróság tegnap tárgyalta 27 török újságíró ügyét, akik ellen eljárást indítottak. A Vatan című lap például át­vette egy amerikai lapból és kom­mentálta egy Törökországban járt amerikai újságíró cikkét, amely bírálta a török gazdasági hely­zetet. Ezért a lap főszerkesztő­jét 15 hónapi, két szerkesztőjét 16 hónapi börtönre ítélték. KERALA India elnöke tegnap kiált­ványt írt alá, amellyel feloszlatta Kerala kommunis­ta kormányát. A 38 ezer négy­zetkilométernyi, mintegy 14 millió lakost számláló „kókusz­országban“ a következő hat hónapban maga az elnök gya­korolja a végrehajtó hatalmat. Ezzel a keralai események két­ségtelenül új szakaszba jutot­tak, bár messze vannak attól, hogy véglegesen pont kerüljön mögéjük. Huszonnyolc hónappal ez­előtt lépte át Nambudiripad, az Indiai Kommunista Párt másodtitkára a trivandrumi kormányhivatal kapuját, hogy a választások eredményekép­pen kormányt alakítson. Kera­la 126 tagú parlamentjéből ugyanis 60 kommunista és 5 pártonkívüli képviselő biza­lommal támogatta a kommu­nista kormányt. És ennek a kormánynak hivatalbalépésé­­vel nemcsak egyszerűen új ve­zetők léptek Kerala élére, ha­nem első ízben egy kapitalista ország életében, annak egyik szövetségi államában kommu­nista kormány került hata­lomra. Barát és ellenség különös fi­gyelemmel kísérte ettől az időtől a keralai kísérletet. Va­lóban nem volt még rá példa, hogy egy kommunista kor­mány, szigorúan tartva magát a kapitalista India alkotmá­nyának kereteihez, azon belül igyekezzen mindent elkövetni a dolgozók érdekeiért. Nem le­hetett természetesen szó szo­cialista átalakulásról, a kor­mány lényegében még a bü­rokratikus korrupt államgépe­zethez sem nyúlhatott hozzá. De földreformot határozott el, iskolareformot hajtott végre, felemelte sok tízezer tanító és kistisztviselő bérét, megadóz­tatta a nagy jövedelmeket és első intézkedéseként leszállí­totta saját miniszteri fizetését. Az ilyen és hasonló reformok során elkövetkezett az a pont, ami más körülmények között már ismert a történelemből: a burzsoázia szembefordult saját programjával és saját alkot­mányával is. Hosszú időn keresztül folyt az aknamunka a keralai kor­mány megbuktatására. Az idő­közi pótválasztásokra, a klé­rustól a jobboldali szocialistá­kig, összefogtak a reakció kü­lönböző erői, a nép azonban újra kommunista képviselőket választott. Erre „parlamenten kívüli” módszerek következtek, köztük gyilkosságok, ember­rablások, nyílt szabotázs. Né­hány héttel ezelőtt pedig kon­centrált támadás indult, lehe­tetlenné akarták tenni Kerala normális életét, provokációs sztrájkokat és tüntetéseket szerveztek, gazdasági nehézsé­geket támasztottak, s mindezt ürügynek kínálták fel egy köz­ponti beavatkozáshoz. A hang egyre élesebb lett és legutóbb a kongresszuspárt elnöke odáig jutott, hogy kijelentette: „A keralai kormány veszélyezteti a demokráciát”. Hova is lettek a szép szavak alkotmányosságról, demokrá­ciáról, választásokról? Íme, a törvényesen, demokratikusan megválasztott kormány lett egyszerre „veszélyes”, csupán azért, mert kommunista volt és komolyan vette hivatását, így dobják sutba nem kis kép­mutatással a demokratikus vá­lasztások élharcosai — saját já­tékszabályaikat... Kerala ügye — nem lezárt ügy. Polgári kommentá­rok már ma felvetik, vajon hat hónap múlva az újabb vá­lasztások nem vezetnek-e is­mét kommunista győzelemhez. Hiszen Kerala népe megtanul­hatta, ki akarja javát. S nem valószínű, hogy India haladó közvéleménye szó nélkül hagy­ja majd az alkotmányt hirde­tők, az erőszakot szavakban el­ítélők alkotmányellenes és erő­szakos cselekedeteit. (1) Kuba nem vesz részt a santiagói értekezleten ? Washington, július 31. Az amerikai államok szerve­zetének tanácsa úgy döntött tegnap Washingtonban: nem fogadja el a kubai küldöttek javaslatát. E javaslat kérte, hogy az augusztus 12-én Chile fővárosában sorra kerülő ame­­rikai külügyminiszteri értekez­leten, tűzzék napirendre a gazdasági problémák vizsgála­tát is. A kubai küldött kijelentette, hogy országa ezért nem biztos, hogy részt vesz a santiagói ér­tekezleten. Samu bácsiból műemlék lett Kevesen tudják, hogy Uncle Sam, „Samu bácsi”, akinek figu­rájával az Egyesült Államokat jel­képezni szokták, a valóságban élő személy volt. Samuel Wilsonnak hívták és a függetlenségi háború­ban hadseregszállítóként tevé­kenykedett. Akkor mondták a katonák, hogy nemcsak a hazáért, hanem „Uncle Sant’-ért is harcol­nak. Samuel Wilson sírja New York állam Troy városának temetőjében áll. Az amerikai képviselőház tör­vényt hozott, amelynek értelmében ezt a sírt „nemzeti műemlékké” nyilvánítják. Oroszlánaitatás nyíllal Közép-Afriká­­ban nagyobb dzsungelterülete­ket árasztanak el vízzel, hogy kiala­kítsák a Zambezi folyó vízgyűjtő medencéjét. Nem kis gondot okoz a területen élő vad­állatok megmenté­se. Csónakokat és tutajokat készítet­tek erre a célra, de természetesen nem volt könnyű rábe­szélni az oroszlá­nokat, hogy foglal­­ják el helyeiket és „fáradjanak a tu­taj belsejébe”. Ezért nyilakat készítettek, ame­lyek végét altató­szerekkel kenték be. Az eltalált és könnyen megsebe­sített, álomba szenderült állato­kat így már partra tudták szállítani. Egyedül az ele­fántok okoztak­ gondot, amelyek­nek vastag bőre ellenállt a nyíl­vesszőknek. Ezeket bekergették a víz­be és átúsztatták őket „száraz terü­letre“. Reuter-hír Új-Delhiből: Megszüntetik Kerala államot? Új-Delhi, július 31. A Reuter jelentése szerint Új-Delhiben a politikai megfi­gyelők arra számítanak, hogy a hat hónapon belül megtar­tandó új keralai választásokon ismét a kommunisták szerzik meg a legtöbb szavazatot. Megfigyelők szerint az indiai központi kormány azzal a gon­dolattal foglalkozik, hogy meg­szünteti Kerala államot és Madraszhoz csatolják. Megemlékezés Jaures-ről Párizs, július 31. Franciaországban megemlé­keztek Jean Jaures, a munkás­­mozgalom kiemelkedő harcosa születésének 100., meggyilkol­tatásának 45. évfordulójáról. Párizsban tegnap este a Crois­sant nevű kávéház előtt zajlott le­ az ünnepség. E kávéházban oltotta ki a merénylő revol­vergolyója Jaures életét. A részvevők egy nagyobb csoportja meghallgatta Duclos­­nak, az FKP Politikai Bizott­sága tagjának emlékbeszédét. Macmillan nem megy el Glasgow, Július 31. Augusztus 8-án Glasgow köze­lében összeülnek a skót nemze­tiségű Macmillan nevű emberek. A világ minden részéből érkező, mintegy 300 résztvevőre számíta­nak. Macmillan angol miniszter­­elnök egyéb elfoglaltságára hi­vatkozva elhárította a meghívást. SLÁGERBOLT Fellépnek: HADICS LÁSZLÓ CHAPPY TÓTH VOCÁLTRIÓ Tycho Marianne—Endrédy Mimi— Tóth László dr. __ HÁRAY FERENC ALPÁR ÉVA KENEDY ISTVÁN KORDA GYÖRGY + Tánc d.u. 6 órától reggel 5 óráig Budagyöngye KERTÉTTEREM MŰSOR

Next