Esti Hírlap, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

A Teleki tértől az áruházig Nincs fejelt bakancs — ki áthúzott árcédula — Honnan öltöznek a munkások Kérdezd meg akármelyik pestitől: miről híres a Teleki tér, azt mondja, amit Pozsgai László, a fiatal Ganz—MÁVAG-beli esztergályos. — Csúnya hely. Lakik nálunk a negyedik emeleten egy idős asszony, Anna néni. Az ő férje is ott dolgozott, míg élt, ahol apám. Tudja, a néni kicsit maradi felfogású, ha meglát bennünket, fiatalokat kiöltözve, kihuzakodva, csak csóválja a fejét, hogy „bezzeg, az én időmben örülhetett az ember, ha megvehette azt a kevés kis göncét a Teleki téren. Apám meg anyám sokszor meséli, hogy azelőtt még a módosabb munkások is onnan öltöztek, még az is, akinek volt munkája. Csak egy fekete öltöny Végignézek csinosan szabott ruháján. — És ti, a ti családotok honnan öltözik? Nem érti az esetlen kérdést. — Ez a ruha például, ami most rajtad van, hol készült? — Ó, ez már régi. Még tavaly vettem az Extra Áruházban. Ezernégyszáz forint volt. Minden hónapban vásárolok valamit, mert apám-anyám azt mondja, hogy kicsit segítsek előteremteni a háztartási pénzt, a többivel rendelkezzem, de hasznosan, öltözzem, hogy legyen ruhám, ne szégyenkezzem, ha menni kell valami komolyabb helyre. Most egyelőre csak egy szép fekete ruha kell, amiben színházba járhat az ember. Talán már karácsonyra megvehetem. De igaz-e, hogy tűnnek a foltos cipők? Ezt legjobban a szakember tudhatja. Inkább újat Újpesten a Tömöri úton kapott cégtábla: Németh István cipész. A mester, meglett korú ember, kicsit hajlott, alakjának minden vonása viseli a cipészek jellegzetességét. Éppen egy új cipő varrását készíti a tűvel, amely olyan hajlott, olyan görbe, mint idős korukban a cipészek dereka. — Lehet-e cipőt rendelni magánál, mester úr? — Hogyne, ez is megrendelésre készül. — Kié lesz?— Két házzal arrább lakik a megrendelő. Úgy tudom, az Izzóban dolgozik. — Sokan rendelnek? Mindig van munkám. — Javítás is? ■— Az is. — Talpalás? Fejelés? — Fejelés nagyon ritkán. Most igényesebbek az emberek. Van pénzük, nem járnak foltozott cipőben, inkább újat vesznek vagy csináltatnak. A talpalás az már gyakoribb, meg a vasazás is. Szóval, most inkább ilyen munkákból él az ilyen magamfajta iparosember. A Telekitől az áruházig . Én csak két házban néztem körül: egy munkáslakásban és egy kisiparosnál, de Pozsgai esztergályos biztonsága, meg hogy nincs „fejelés” a kisiparos műhelyében, látnom engedi, hogy a Teleki teret, a rongyos piacokat, a zsibvásárt, szóval a munkásnyomort száműzi a pénz. És erről léptennyomon meggyőződhet az ember, csak nyitott szemmel kell járni az utcákon. „A dolgozók érdekében meghosszabbítottuk nyitva tartási időnket’’ olvasom egyik ruházati bolt ajtaján. Látok áthúzott árcédulákat a kirakatban egy-egy jól szabott ruha mellett, s olyankor úgy vélem, hogy az áthúzott, s a kevesebb összeget mutató árcédulára vándorol át az iménti mondat: a dolgozók érdekében. Az áruházakban mozdulni is alig lehet, mert szinte az egész teret betöltik a vásárlók, most, különösen karácsony előtt. Talán még Anna néni is felkerekedik, s összegyűjtögetett nyugdíjából ruhaanyagot vásárol, hogy feledtetni tudja önmagával: egykor örült, ha néhány „göncöt szerezhetett a Teleki téren. De nem! Azt nem lehet elfelejteni. Nem is lenne jó, ha kihullana emlékezetünkből a Teleki teres idő. Becsülni kell azt az utat, amely a Telekiről az áruházba vezet. Simon Lajos Színes szovjet mesefilmműsor. Bemutató: dec. 3. Mai milliomosok Karácsonyra: tulipán _ Parasztok és földbirtokosok — Ötezer új barackfa Házépítők _ Virágszövetkezet a Lágymányoson Kik voltak hajdanában — tizenöt évvel ezelőtt — leggazdagabb polgárai a fővárosnak? Zsíros szélű, agyonjegyzetelt lapokról — úgy látszik sokan voltak már kíváncsiak erre — olvasom a Statisztikai Hivatal tudóslevegőjű könyvtárában az adóbevallásokat: Nagykovácsi Milenkó: évi egymillió pengő; Dreher Jenő: 650 ezer; Chorin Ferenc 621 ezer; Weisz Alfonz báró: 457 ezer; és így tovább. De álljunk meg tán a „Földbirtokosok” címszónál. Itt Eszterházy Pál herceg vezet, 220 ezer holddal; aztán Festetich György herceg 70 ezer, Eszterházy Móric 56 ezer, Pallavicini Károly őrgróf 50 ezer holdja következik. Hogy menynyi jövedelem származott a hatalmas földbirtokokból? Festetich herceg például 797 ezer pengőt „vallott be”. Szóló és őszibarack S vajon kik Budapest mai milliomosai? Ha már a földbirtokosoknál tartunk, nézzük meg a valamikor nekik dolgozók jelenét... Nem kell messzire menni, csak ide, a XI. kerületbe, a Lágymányos határába, a budaörsi dombokig: ott terül el az a csekély 52 holdacska, ami a Március 15 Termelőszövetkezet tulajdona. Kevés a föld, ám 93 művelője érti a módját, hogyan lehet gazdagodni belőle. — Belterjes gazdálkodás — mondja a varázsigét Ag István elnök. — Kertészettel, gyümölccsel foglalkozunk mi__ Erre van lehetőségünk, s ezt követeli a fővárosi lakosság ellátása is... Huszonhat holdnyi szőlőjük a tavalyinál is jobban fizetett: az akkori 460 hektó helyett 560 hektó must forrt ki pincéjükben, amely legnagyobb a környéken. A cukorfok pedig 16,5 helyett 17,5 az idén. S a pince hosszúra nyúló grádicsai egy frissen vakolt épülethez irányítanak: a szövetkezet kétesztendős szeszfőzdéje ez, amely szintén nem kevés jövedelmet biztosít. Temesi János a vezetője, ő mondja el, hogy a bodzától, a borókától a a cseresznyéig, a barackig mindent feldolgoznak itt. — Most vegyes gyümölcspálinkát főzünk, december végéig, aztán jöhet a törköly, majd az alma... Azám, a gyümölcs! Most fejezték be nagy munkájukat — csupán egy hónapig tartott —, ötezer őszibarackfa elültetését. Húsz holdat újítottak fel, s trágyáztak meg. S kell is a barack, mert az idén csak exportra 60 mázsát küldtek, s néhány esztendő múlva három-négyszáz mázsára szeretnék növelni ezt. Réka mié, fotel, mosógép így, év vége előtt mind többet foglalkoztatja az embereket: mennyi lesz a munkaegység? Azaz, ezt tudják, hisz rajtuk múlik, de hogy mennyi pénz jut majd egyre, az sok ügyességtől, piaci és termelési adottságoktól függ. Mennyi volt hát tavaly? Hőke Sándort kérdem elsőnek, aki a szeszfőzdében dolgozik. — Ezer munkaegységem volt, mindegyikre 61 forint 30 fillér jutott... Több mint 61 ezer forint volt tehát a részesedésem tavaly ... A pénzt persze nem egy öszszegben fizeti ki a tsz — havonta előleget ad. A háromgyermekes Hőke Sándor például két rekamiét vett a hozzá való fotelokkal, aztán mosógépet, új ágyneműt. (Eszterházy hercegnek ilyesmire nyilván nem volt gondja, ellenben hajdani cselédjei, valahol a Kisalföldön, ma Hőke Sándorhoz hasonlóan efféle kis — tizenöt évvel ezelőtt még ólomnak hitt — dolgokra spórolnak, talán épp az első zárszámadásból.) De hát van a szövetkezetnek jó néhány embere, aki már házat is épített. Nemrég avatták fel például a KISZ-titkárét a budapest—budaörsi műút mentén; a 26 éves Vizsniczai Jánost — aki csak három esztendeje tsz-tag — fuvarral, anyaggal segítették társai. S éppígy Tari Jenő kertészt, aki Nógrádverőcén épített kétszobás házat, s a dombok nedűjét oly nagy szakértelemmel kezelő pincemestert, Szentannai Józsefet és Vécsei Kálmánt, és Kelemen Ferencet... Új házak tulajdonosai ők, az utóbbié például háromszobás. Húszezer csirke Az elnök azonban belemerészkedik az idei zárszámadás lehetőségeibe is. — Te, Szentannai, ha jól emlékszem, 42 ezer forintot kaptál tavaly, az idén meglesz a 45 ezer... No, nem mindenki kap ennyit — az átlagos részesedés 32 ezer forint körül lesz. Elmondja Ág István, hogy az idén 650 ezret költöttek beruházásokra, s hogy jövőre, első ízben, állattenyésztéssel is foglalkoznak, 70 ezerért csirkenevelő-házat építenek, melyből 20 ezer jércét szállítanak majd a Fehérvári úti, s más fővárosi piacokra... A zöld növényházban kikelt már a paprikapalánta, lassan előbújik a saláta is. Harmincezret kívánnak piacra vinni márciusra, s húszezer primőrpaprikát április elején. Odább központi fűtéssel melegítik a sok cikláment, primulát, hortenziát, gyöngyvirágot... S a datolyapálmákat Franciaországból hozták magvait. Villannyal fűtött melegházban (csak három ilyen van az országban!) szaporítóanyagokat tárolnak: a jövő évek kenyerét. Három virágüzlete van Pesten a szövetkezetnek, amely egyébként sok vidéki városba is szállít. Most a ciklámen és a szegfű a sláger... — ...de néhány hét múlva, karácsonyi ajándékként előrukkolunk a piros és fehér tulipánokkal is... Ezt mondja a virágszövetkezet újfajta milliomosainak elnöke, és — hogy senki se kételkedjék, helyénvaló a „milliomos” jelző — mint valami gyári főmérnök teszi hozzá: — Az idén hat, jövőre nyolckilencmillió lesz a termelési tervünk... Keresztényi Nándor Dött isztel — Megint intő! Miért kaptad? — Tévedésből. — Ilyen nem létezik! — Én csak azt mondtam, hogy „hagyj békén”. — Kinek? — A Bekinek, a hátam mögött ül. — Szóval: hátrafordultál és beszélgettél!? — Kellett. Belém rúgott! — Miért? Te meg mit csináltál? — Semmit. — Biztos? — Mikor előrenyúlt, hogy elvegye a tollamat, ráhúztam! — Nem bírod ki, hogy rendesen viselkedj? — Te sem bírnád ki. — Én a te korodban is kibírtam! — Majd meglátjuk! Játszszunk iskolát, én leszek a tanár! Bólintok. Rendben. Rágyújtok. Leülök egy karosszékbe, mint diák, hasonlóan az egész család. Peti bejön az ajtón, felállunk, köszönünk, intésére visszaülünk. Nem fordulunk hátra, nem beszélgetünk, a feladott kérdésekre pontosan válaszolunk. Igazán nem lehet semmi kifogás. Számolunk, olvasunk, írunk, ahogy Peti „tanár” kívánja. Végre megelégeli. — Szünet van — mondja. — Ki lehet menni a folyosóra. — Na, ugye? — mondom. — Látod, milyen rendesen viselkedtem? — Te? A többiek igen, azok kimehetnek. Te maradj, kérem az ellenőrződet! Odaadom neki a papírlapot, amit e célból adott nekem. ír, átadja. — Mi ez? — Intő! „Felhívom a kedves szülő figyelmét — olvasom —, hogy fia óra alatt dohányzott.” — írasd majd alá a papáddal! Ezzel elszalad. És én ott maradtam két intővel, az övével és az enyémmel. Bozsán Endre (MTI fotó : Tormai felv.) A Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Műszaki Egyetem mezőgazdasági kémiai technológiai tanszékének kutatóit kérték fel a terhes anyák csonterősítésére szolgáló kalcium glükonát gyártási módszereinek kidolgozására. A feladatot az egyetem munkatársai sikeresen megoldották. Képünkön: kutatómérnök a keményítő savas hidrolízisével kísérletezik. Devizát takarítanak meg A Nagykanizsai Dunántúli Kőolajipari Gépgyár igazgatója, Palkó József és Mészáros Kálmán főmérnök több évi kísérletezés után az olajkutak fúrásához görgős fúrókat készített. A nagyértékű, devizát megtakarító készülékek gyártásához új üzemrészt építenek. Felhős idő, többfelé eső : Várható időjárás kedd estig: felhős, párás idő, többfelé, főként délnyugaton esővel, esetleg zivatarral. Mérsékelt, helyenként élénk délkeleti szél. Az évszakhoz képest enyhe idő tovább tart. Budapesten, ma délelőtt a hőmérséklet plusz 5 fok. Szerencsés halászat Az alacsony vízállás ellenére 600 mázsa pontyot, harcsát, kecsegét és málnát fogott a Tisza és a Maros déli szakaszán a szegedi Kossuth halászati szövetkezet. A zsákmány értéke meghaladja az egymillió forintot. A szegedi szövetkezeti halászok ezzel teljesítették évi tervüket. Ruha, frizura, kozmetika és ékszer divatbemutató a Ganz-MÁVAG Művelődési Otthonban A Magyar Fodrászklub vasárnap este a Ganz-MÁVAG Művelődési Otthonban rendezte meg első nagyszabású bemutatóját. A nagyteremben egyszerre 22 fodrászmester formálta a legújabb frizurákat. Ott voltak azok a fodrászok is, akik az elmúlt hetekben Bécsben, Milánóban és Párizsban versenyeken vettek részt és megismerkedtek a legújabb külföldi divattal. A frizurák elkészülése után a nők bemutatták a Vörösmarty téri Áruház legújabb sport-, nappali és estélyiruhamodelljeit, amelyek karácsony előtt forgalomba kerülnek. A ruhákhoz a divatnak megfelelő strassz és más ékszereket viseltek. A bemutatón közreműködtek kozmetikusok is, akik megismertették, hogy a különböző alkalmakra és ruhákhoz hogyan használják a kozmetikai szereket. Egymillió köbméter gáz Az Óbudai Gázgyár 1950-beli megkezdett felújítása befejeződött. December 14—15-én már gázt szolgáltat az átépített íves kemenceblokk is. Ez lehetővé teszi, hogy karácsony előtt a lakosság igényeit a legteljesebb mértékig kielégítsék. Szükség esetén — természetesen csak egy-két napig — naponta egymillió köbméter gázt is tud juttatni Óbuda a fővárosnak. Mit olvas 130 ezer ember — és mit olvasott húsz és félezer Azt a beszélgetést jegyeztem fel, amelyet Szelestey Gyulánéval, a Szabó Ervin Könyvtár központjának munkatársával folytattam. Mit olvasnak ma az emberek? És mennyit? — 1937-ben a Fővárosi Könyvtárnak csak tizenegy fiókja s húsz és félezer olvasója volt. Ma? Negyvenkét fiókunk százharmincezer olvasót tart nyilván. De ne feledjük azt sem, hogy ma már több ezer üzemi könyvtár is működik a fővárosban, nem számítva a kultúrotthonok könyvtárait és azokat az olvasókat, akik az üzemi könyvbizományosok rendszeres vásárlói. Új irodalom, tudomány — Mit olvasnak az emberek? Néhány évvel ezelőtt még soroltam volna: Jókai, Mikszáth, Móricz. Azóta azonban frontáttörés történt. Az új magyar irodalomnak igen nagy a keletje. Elsősorban az új könyvek iránt nőtt meg az érdeklődés. Állandóan tele vagyunk előjegyzésekkel — az olvasók lépést tartanak a kiadással. Épp a minap volt itt az óbudai fiókunk vezetője, nem győzi az előjegyzéseket. Érdekes, hogy a forgalmazott könyvek tizenhét-huszonöt százaléka természettudományos, vagy ismeretterjesztő anyag. Az űrhajózás, csillagászat, egészségügy, pedagógia, atomelmélet és technika ma a sláger. Keresik a politikai irodalmat — A klasszikusok közül ki a legolvasottabb? — Nem tudnék rangsort felállítani. Nagyon népszerű Stendhal, Tolsztoj, Anatole France, Thackeray, Maupassant és Romain Rolland. Egyébként az ókori irodalomnak is hatalmas az olvasótábora. Ugyanezt mondhatnám a mai tárgyú könyvekről is. A legkeresettebbek a különböző riportregények, az ötvenhatos eseményekkel foglalkozó könyvek , és a népszerű politikai brosúrák. Az olvasók érdeklődése nagyon sok irányú. Általános tapasztalat, hogy valamikor az olvasók elsősorban szórakozást kerestek olvasmányaikban, ma viszont az ismereteket, tájékozódást az élet minden jelenségében. — Az ifjúság mit olvas leginkább? — Kézről kézre járnak a partizánregények, ismét divatba jöttek a második világháború partizántörténetei. A szovjet szerzők közül jelenleg Solohov, Kocsetov, Panova és Kazakevics a legkeresettebb. Ezenkívül a fiatalság legkedvesebb olvasmánya a népszerű formában oktató rádió-, televízió- és fényképezési szakkönyvek. Szűcs Mara: 16 — Petőfi: 4 A Fővárosi Könyvtár 1934-es évkönyvét felütve, érdekes öszszesítést találtam. Nyolc nap alatt az akkori tizenegy könyvtárfiókban egyebek közt a következő adatokat mérték le: Márai Sándor: „Bébi” — olvasata huszonkettő. Apuleius: „Aranyszamár“ — olvasta egy. Herczegh Ferenc: „Aranyhegedű” — olvasta harminc. Zsigray Julianna: „Szűcs Mara házassága— olvasta tizenhat. Petőfi összes — olvasta négy. — Ezekhez az adatokhoz hozzá kell tennem: az elmúlt tizenöt esztendő alatt kicserélődött a közönség. Valamikor a polgári közönségből állt a törzsgárda — ma ez a réteg csak elenyésző kis része munkásolvasóink tömegének: írók, könyvcímek, számok. És a történelem. Nóti Ilona november 30-tól VÖRÖS ÉS FEKETE I—II. rész. 14 éven alul nem ajánl. Uránia fél 4 és 7 órakor. KÖZKÍVÁNATRA BARMAI KOLOSTOR I—II. rész. 10 éven alul nem ajánl Kossuth (Bp.) 4 és fél 8 órakor; és AZ ÉJSZAKA SZÉPEI. 14 éven alul nem ajánl. A Művész délelőtti műsorán.