Esti Hírlap, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

Hruscsov vidéki körútján a különvonaton útba­n Zánc és Rouen között rögtönzött „sajtóérte­kezletet” tartott. (Párizs. ( MTI telefoto) Kennedy: Ha a bíboros megtiltaná, akkor is tárgyalnék Hruszsovval Milwaukee, március 31. John Kennedy, a katolikus demokratapárti amerikai sze­nátor, aki elnökjelöltségre pá­lyázik, nyilatkozott a francia hír kanonok és a magas klé­rus összecsapásáról. Arra a kérdésre, mit tenne, ha elnök lenne, és bíboros érseke meg­tiltaná, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnököt fogadja, Ken­nedy így válaszolt: „Természe­tesen teljesíteném állami tiszt­ségemből folyó kötelessége­met.’' Hozáfűzte, hogy De Gaulle elnök is római kato­likus, mégis szívélyesen tárgyal Hruscsovval. He­im és Nasszer beszéde Új-Delhiben Az Indiában tartózkodó Nasszer elnök tiszteletére foga­dást adott Nehru miniszterel­nök. Nasszer a fogadáson kije­lentette, hogy az 1956-os szue­zi angol—francia—izraeli ag­resszió idején az arab nép Ázsia egységéért és szabadsá­gáért is harcolt. Nehru kijelentette: Egyip­tom példája azt mutatja, hogy a hozzá hasonló országoknak saját lábukon kell állniuk és nem szabad külföldi segélytől függniök. Az utolsó gőzmozdony 15­ év után a swindoni mozdony­­gyárban elkészült az utolsó angol gőzmozdony. Az Evening Stamak, vagyis „esti csillagának keresztelt utolsó gőzmozdonyt egyébként diesel-mozdonnyal vontatták ki a gyárból. HARMINCEZER NÉGER TÜNTET New York, március 31. A Délafrikai Unióban a helyzet változatlanul rendkí­vül feszült. Fokvárosban és környékén tovább tart az álta­lános sztrájk, s a négerek moz­galmához a hinduk és más szí­­nesbőrűek is csatlakoznak. Tegnap délután a Fokvárostól 10 mérföldnyire fekvő Waterk­­loof négen településen újabb összetűzés történt. Ugyancsak tegnap késő este katonai csa­paterősítéseket küldtek Johan­nesburgba. Az AP összefoglaló jelenté­sében megállapítja, hogy a Délafrikai Unióban a zulukaf­­ferek 1879-es felkelése óta még sohasem volt olyan feszült a viszony a fehérek és a színes­­bőrűek között, mint most. Nyu-­­Fokváros, MTI telefoto­ gázi hírügynökségek tudósítása szerint a sharpeville-i véreng­zés óta a johannesburgi tőzsdén a részvények árfolyama két­százmillió fontsterlinggel csök­kent. Az ENSZ biztonsági tanácsa ma folytatja a dél-afrikai tö­megmészárlások ügyének tár­gyalását. A tegnapi ülésen Szoboljev szovjet küldött hangsúlyozta, hogy a biztonsági tanácsnak meg kell tárgyalnia az afrikai kontinensen kialakult nyugta­lanító helyzetet. A kérdés nem első ízben szerepel napirenden, s az ENSZ közgyűlése szin­tén több ízben ajánlotta már a Délafrikai Unió kormányának, hogy szakít­son fajüldöző politikájával. A legutóbbi dél-afrikai esemé­nyek — folytatta a szovjet kül­dött —, igazolják a 29 ázsiai­afrikai tagállam lépését, amellyel felhívták a világ köz­véleményének figyelmét, hogy a dél-afrikai hatóságok politi­kája nemcsak az emberi jogok durva megsértése, hanem ve­szélyezteti Afrika békéjét és biztonságát is. Monzsi Szlim tunéziai kül­dött felszólalásában hiteles té­nyeket sorolt fel a Dél-Afriká­­ban lezajlott véres események­ről. Monzsi Szlim a Délafrikai Unió politikáját a hitlerista Németország fajgyűlölő politi­kájához hasonlította. A ceyloni küldött hangsú­lyozta, hogy a Délafrikai Unió kormánya az egyetlen a vilá­gon, amely hivatalosan is hir­deti a fajgyűlölő politikát. A dél-afrikai kormány politikáját élesen elítélték India, Etiópia, Pakisztán és Libéria képviselői is. Az indiai küldött rámuta­tott, hogy a dél-afrikai esemé­nyek messze túlnőnek az or­szág belső hatáskörén és mély­séges aggodalommal töltik el az egész világot. Az AP diplomáciai források­ból szerzett értesülése szerint Ghána, Guinea és Tunézia megtorlásképpen a Délafrikai Unió diplomáciai bojkottja mellett foglal állást, Ceylon, India és Pakisztán enyhébb szankciót indítványoz. Tiltakozásul a dél-afrikai rendőrség vérengzése és a kor­mány fajüldöző politikája ellen, harmincezer néger vonult föl Fokváros utcáin. Irattárba került egy képtelen követelés n nem­ kap kártérítést Mussolini családja A milánói fellebbviteli tör­vényszék elutasította azt a képtelen követelést, hogy az olasz ellenállás vezetői ellen bűnvádi eljárást indítsanak Mussolini és társai kivégzése miatt. Az erre vonatkozó ke­resetet Mussolini barátnőjének, Claretta Petaccinak örökösei nyújtották be. A fasiszta diktátor szerető­jének rokonai perbe akarták fogni Walter Audisio parla­menti képviselőt, az olasz par­tizánháborúk legendás hírű „Valerio parancsnokát”, aki a Nemzeti Felszabadítási Bizott­ság parancsára kivégezte Mus­solinit és Claretta Petaccit, vád alá akarták helyezni Ferruccio Parri szenátort, az észak-olasz­országi ellenállási mozgalom főparancsnokát, Luigi Longót, Palmiro Togliattit és a partizá­nok több más neves vezérét. A pert már körülbelül öt évvel ezelőtt kezdeményezték, s bíróságról bíróságra járva, végül most jutott el a milánói fellebbviteli bírósághoz, amely elrendelte az ügy irattárba té­telét, azzal az indokolással, hogy Mussolininak és társainak kivégzése „háborús cselek­mény” volt. Emlékezetes, hogy Valerio parancsnok a menekülő párt egy tanyán lepte meg. Amikor belépett a házba, Mussolini azt hitte, hogy az ő megmentésé­re érkezett. A „rettenthetet­len Duce’’ ugyanis reszketett félelmében. Az érkező Valerio láttán Claretta énekelni kez­dett örömében. Annyira sietős­nek találta a menekülést, hogy intim ruhadarabjait sem vette fel, úgy sietett ki a szobából. Mussolini a maga részéről ki­tüntetéseket, jutalmat ígért vélt megmentőjének. Később is alig akarta elhinni, hogy a par­tizánok fogságába került. Ami­kor azonban erről kénytelen volt meggyőződni, kétségbeesés fogta el. Marcello Petaccit, Mussolini szeretőjének bátyját, több más fasiszta vezetővel együtt Longo és Marazza kommunista kép­viselők és Pertini szocialista képviselő által aláírt parancs alapján végezték ki. A Pe­­tacci-család, amely a fasizmus idején annyit beszéltetett ma­gáról, most 280 millió líra kár­térítést követelt. A milánói fel­lebbviteli bíróság döntése vé­get vetett ennek a szégyenletes próbálkozásnak, amelynek tu­lajdonképpeni célja az volt, hogy bemocskolja az olasz el­­lenállási mozgalom vezetőit és eszméit. Nino Volta Cáfolatok Párizsban ma tanács­k­ozásra ülnek össze a NA­tO-tag­áll­amok hadügyminiszterei. Az értekezlet egyik napirendi pontja a nyugatnémet hadse­reg külföldi támaszpontjainak elhelyezése lesz. Ezzel kapcso­latban Strauss bonni hadügy­miniszter tegnap újságírók előtt kijelentette: Nyugat-Né­­metország a „légi bombázás gyakorlására” alkalmas terüle­teket akar szerezni Görögor­szágtól. Strauss ezzel megcá­folta saját korábbi cáfolatát, amely szerint athéni látogatá­sa idején nem tárgyalt nyugat­német katonai támaszpontok létesítéséről. Akkor a bonni tervek szellőztetése még korai lett volna. Most Párizsban a NATO-hadügyminiszterek szemmel láthatólag azért is foglalkoznak most már hivata­losan a nyugatnémet támasz­pont-igényekkel, hogy Stra­­ussnak ne kelljen megcáfolnia saját athéni cáfolatának bonni­ cáfolatát. Lengyel cukorgyári berendezés Görögországnak Lengyelország egy nemrégi­ben kötött egyezmény értelmé­ben komplett cukorgyári fel­szerelést szállít Görögország­nak. A szállítmány értéke meg­haladja a 7 millió dollárt. Franciaország­­ turistáknak és európaiaknak a­z autóbusz — amelyet a sx párizsi argot csak „mar­­haszállító kocsinak"­ nevez — fékez, utasai lekászál­ód­­nak. Elől az idegenvezető, utána az utasok fegyelme­zetten libasorban, a pincérek már előre tudják a számot, elkészítették a helyeket. A St. Germain diákpincéjében, ahol idáig rendben folyt az élet, köznapi módon, egy­szerre minden feje tetejére áll. Két pár vad Rock and Rollt ráng, egy feketeharis­­nyás diáklány az asztalon ül, félméteres sziplát vesz elő és az autóbusz utasai — va­lutájukért — hamisítatlan egzisztencialista klubot lát­hatnak. Letelik a 22 perc, a vendégeket már egy másik kabaré várja — a Cook-iro­­da Párizs éjjel című prog­ramjában ugyanis négy egy­más utáni látogatás szerepel — és egy még hátra van. A pincében újra minden és mindenki normális, a turis­tabusz utasai pedig otthon Münchenben vagy Ohióban majd mesélhetnek az igazi párizsi éjszakáról. Van ugyanis egy Pá­rizs — csak külföldieknek. A Champs Elysées elején a pornográf képárus, aki „nem kívánja-e támogatni az ifjú­ságot?’“ kérdéssel a járóke­lőkhöz fordul, csaknem halá­los biztonsággal találja el nemcsak a külföldit, de rend­szerint annak nemzetiségét is. A Montmartre műtermé­nek furcsa egyenruhás, vagy félig nyírott fejű művészei, kéregető­ figurái is pontosan tudják, kit és mennyire vág­hatnak meg ... De vajon ez, csak ez lenne az a Francia­­ország, amelyet a Szovjet­unióval együtt De Gaulle Európa lányának nevezett és amelyet Hruscsov a konti­nens egyik hatalmaként jel­lemzett? Nem. Franciaország sok emberi érték és szépség őrzője. Nem elegendőek a Baedecker-tudományok — egy országot igyekezni kell megismerni, megérteni egy kicsit be is lélegezni.­ppen ezt teszi most a szovjet küldöttség, Hruscsov és a kíséretében le­vők. Természetes, hogy még egy jól szervezett alaposan beosztott körutazás sem ad­hat tökéletes és teljes képet. De hozzásegít az ország érté­séhez, hiszen Franciaország, az Elysée palota és a párizsi utca, Champagne szelíd sző­lődombjai és a marseille-i ki­kötő, a verduni lövészárok, a reims-i katedrális, a ille-i szö­vőgyár együtt. Igen, ez való­ban nem a turista érdeklő­dés annak felületes értelmé­ben, hanem európaiak gond­ja, Európa iránt — Európa és a világ jövője érdekében. Franciaország szíve kitárult Hruscsov előtt és ez áll for­dítva is. Sokan azt mond­ják, hogy a franciaországi körút még melegebbé és lel­kesebbé vált, mint ahogyan számítottak rá. Úgy hiszem, hogy ennek a nyitja éppen az elmondottakban van. A Hruscsov-történetek egyik legkedvesebbike, hogy amikor megkérdezték, ho­gyan szeret legjobban utazni a gyors Caravelle-en, a kü­lönvonaton, vagy gépkocsi­val, habozás nélkül válaszol­ta: a legszívesebben sükrös szekérrel menne, így lassab­ban haladna, de többet látna. Találó meghatározás ez és ha nehéz lenne is megvalósítani, az adott kereteken belül va­lóban igyekezett fáradságot és erőt nem kímélve minél többet látni, minél igazibb Franciaországot megismerni. S ha a kölcsönös megismerés nem is jelent teljes meg­egyezést, de lépés a jobb megértés, a megértés pedig a barátság felé. A barátság felé, amely nem közömbös egyetlen európainak sem. ______________| R. E. A felhőszakadás és az árvizek nyomában 600000 ember vált hajléktalanná Brazíliában Mérgeskígyók és ragadozó halak támadják meg a menekülteket Rio de Janeiro, március 31. Brazília északkeleti részében a szakadatlanul zuhogó eső és a nyomában járó árvíz 600 ezer embert fosztott meg haj­lékától Ceara, Pernambuco, Rio Grande do Norte, Piaius, Maranhao, Poraiba és Alagoas államokban. Rio Grande do Norte állam csaknem egész területe víz alatt áll. Az árterület felett köröző repülőgépekről kapott jelenté­sek szerint a menekülők a sza­kadó esőben sok helyen több kilométer hosszú oszlopokban vonulnak a száraz területek fe­lé. A szabadban táborozókat az odvaikból elűzött mérges­­kígyók, a vízben gázolókat a vérengző piranha-halak fenye­getik. Az Oros-gát víztárolójából továbbra is nagy víztömegek ömlenek. A J­aguaribe folyó árja újabb városokat és falva­kat pusztított el és elérte a ten­gert. Újabb jelentések szerint a Tocantins és Maranhao fo­lyó szintje is aggasztóan emel­kedik. Az árvíztől megkímélt váro­sokban, ahol a menekültek ez­rei zsúfolódtak össze, szállás- és élelmiszerhiány lépett fel. Macmillan: Lehet, hogy 1960 történelmi jelentőségű év lesz Washington, március 31. Macmillan angol miniszter­­elnök befejezte amerikai láto­gatását és visszarepült Lon­donba. Elutazása előtt egy fo­gadáson felszólalt és kijelen­tette: lehet, hogy 1960­ törté­nelmi jelentőségű év lesz. A két nagyhatalom fegyverkezése olyan fokig jutott — mondta —, hogy lehetővé válik a köl­csönös érdekeknek megfelelően a Nyugat és Kelet viszonyának megjavítása. Macmillan kitért moszkvai útjára is, s emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban­­ ezt a látogatást akkor nem nézték jó szemmel. Az angol miniszterelnök hangoztatta: minél többet érintkeznek egy­mással a különböző társadalmi rendszerű országok, annál ke­vesebb lesz annak az esélye, hogy véletlen tévedés, vagy os­tobaság folytán új világhábo­rú tör ki. Macmillan szerint, a Nyugatnak „nem szabad olyan egyezményeket elfogadni, ame­lyek hátrányosak számára”, de csökkentené a megegyezés esé­lyeit, ha a nyugati álláspont a Szovjetunióval folytatandó tár­gyalásokon gyanakvó lenne. Ma délutánra várják az angol-amerikai választ a genfi atomértekezleten Genf, március 31. Nyugati hírügynökségek sze­rint valószínű, hogy a genfi­­ atomértekezlet ma délutáni ülésén Anglia és az Egyesült Államok javasolni fogja a Szovjetuniónak, hogy állapod­­j­­anak meg a kisebb méretű , föld alatti atomrobbantások — feltételhez kötött — felfüg­gesztésében. Az angol—ameri­kai javaslat azokon az utasítá­sokon alapul majd, amelyet a két küldöttség az Eisenhower és Macmillan megbeszélésein hozott döntéseknek megfele­lően Washingtonból és Lon­donból kapott. 1 BÉKE I I SZÁLLÓI JIJ borozójában V április 1-től 50 ISAN­AII­­ MISI I V zeneszerző A hangulatos II* ■p együttese 5*

Next