Esti Hírlap, 1961. május (6. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

Nemzetközi Lenin-békedíjasok A Nemzetközi Lenin-díj Bi­zottság a béke megőrzéséért és megerősítéséért végzett ki­emelkedő szolgálataikért az alábbiaknak ítélte az 1960-as Nemzetközi Lenin-békedíja­­kat: Fidel Castro, Sekou Touré, Ramesvari Nehru, Mi- ' hail Sadoveanu, Antione Ta­­j­bet, Ostap Dluski, William­­ Morrow. Bizonytalan a fogoly Csőmbe sorsa Leopoldville, május 2. Csőmbe továbbra is Mobu-­­ tuék foglya: Leopoldville-ben egymást érik a találgatások, mi­­ lesz a sorsa. Csőmbe ugyanis keresztezte vetélytársainak számításait, vagy ahogyan Ka­­szavubu belügyminisztere­­ mondta vasárnapi sajtóérte­kezletén. „bűnös abban, hogy­­ saját céljait szolgáló bel- és­­ külpolitikát folytatott. Például: saját szakállára szövetkezni akart a Francia Közösséghez­­ tartozó brazzaville-i kormán­-­­ nyal, terü­lethódítási tervei vol­tak, amelyek első lépéseként elfoglalta Észak-Katangát és gazdasági nyomást, gyakorolt­­ Kongó többi részére”. Csombe­­ további sorsát illetően meg-­­ oszlanak a vélemények: egyes­­ jelentések szerint Kaszavu- i buék látványos pert készítenek f­ elő ellene. Az AFP tudósítója­­ viszont arról ír, hogy Kaszavu- i buék igyekeznek majd meg-­­ szabadulni annak felelősségé-­­ l től, hogy maguk döntsenek, k­i mi történjék Csomóéval. Ezért i­s valószínűleg átadják majd az­­ i ENSZ-nek. Ha ez valóban i­s megtörténik, a Lumumba­­­i meggyilkolásának körülmén­y­­­nyeit tisztázni hivatott ENSZ-­­ i bizottság akadálytalanul ki- is hallgathatja Csomóét. Ennek­­ a feltételezésnek a fényében­­■ mindenesetre feltűnést kelt, hogy az ENSZ, amely koráb­ban jól együttműködött Csom­óéval, most tudomást sem vesz helyzetéről.­­ A legnagyobb tömegdemonstráció Kuba történetében Castro beszéde - Tüntetés Washingtonban a CIA előtt - Újabb szolidaritási megnyilvánulások Latin-Amerikában - Vita egy szenátusi albizottságban Havanna, május 2. Havannában nagyarányú ün­­­­nepségek keretében emlékeze­t­tek meg május 1-től. Fidel Castro miniszterelnökkel az élen milliós tömeg vonult fel a város központjában. Nyuga­ti hírügynökségek szerint ez volt a legnagyobb tömegfelvo­nulás Ku­ba történetében. La­­zaro Pena szakszervezeti veze­tő rádió- és televízióbeszédé­vel nyíltak meg az ünnepsé­gek. A Kubai Forradalmi Munkásszövetség vezetője éles beszédben ítélte el az Egyesült Államok mesterkedéseit. A mintegy nyolcórás felvonulás után Fidel Castro mondott be­szédet. „Kuba nem hajlandó ürügyet szolgáltatni az Egyesült Álla­moknak újabb nyílt kubaelle­­nes agresszióhoz.” — jelentet­te ki Castro egy venezuelai lap tudósítójának. Hangsúlyozta, hogy a kubai kormány jelenleg nem szándékozik felhívni Washingtont a guantanamói támaszpont területének vissza­adására. A kormány ezt ter­vezi, hogy mihelyt ajánlatos­nak tartja, ezzel az igényével a hágai, nemzetközi bírósághoz fordul. A havannai rádióban Gueva­ra iparügyi miniszter az ország gazdasági helyzetével foglal­kozva elmondotta, hogy a gazdasági vezetőknek ma bizo­nyos nyersanyagok hiánya okoz problémát, valamint az amerikai légitámadások és sza­botázsok következtében meg­rongálódott üzemek helyre­­állítása. A távlati tervekkel kapcsolatban a miniszter be­szélt a létesítendő üzemekről, valamint a kubai kőolajkincs feltá­rásának lehetőségeiről. A békés gazdasági fejlődésre igyekvő Kuba ellen továbbra is , folynak az amerikai előkészü­­­­letek. Washingtonban egymást követik a tanácskozások, a Ku­bában tartózkodó amerikai állampolgárokat ismét haza­térésre szólították fel. Guanta­­namoban újabb haditengeré­szeti zászlóalj szállt partra. Növekszik viszont az agresszív tervekkel kapcsolatos ellenál­­­­­lás is. A Dulles-féle kémszolgálat, a CIA előtt például nagy tömeg tüntetett Kuba mel­lett. Egy, a Sunday Express című [ lapra hivatkozó TASZSZ-jelen­­tés szerint Stevenson amerikai­­ FNSZ-megbízott is azzal fenye­gette meg Kennedyt: lemond tisztségéről, ha újabb katonai akció indulna Kuba ellen. Stanley Levinson jelenti Londonból: Amerikai kormánykörökben belviszály körvonalai kez­denek kibontakozni a ku­darcba fulladt kubaellenes invázió miatt. A szenátus latin-amerikai ügyekkel foglalkozó albizottsá­ga vasárnap kihallgatta Rusk külügyminisztert. Rusk beis­merte, hogy az Egyesült Álla­­­­mok képezte ki, látta el fegy­­­­verrel és pénzzel a kubai el­lenforradalmárokat. Váltig ta­­­­gadta azonban, hogy a part­raszállásra az amerikai kor­mány adott volna utasítást. Rusk tanúvallomásában szem­­­­mel láthatóan igyekezett elhá­rítani a felelősséget a kubai kalandért. A szenátusi albizottság ma Allen Dullest, a Központi Hírszerző Ügynökség főnö­két hallgatja ki, akinek — washingtoni politi­­­­kai körök szerint — jelentős­­ szerepe volt a kubai agresszió­­ előidézésében. A viszály volta- m­i­képpen a CIO (Központi Hír-­­­­­szerző Ügynökség) és az arab-­­i­f­rikai kormány úgynevezett­­ „intellektuális tagjai” között van. Dulles, a néhai külügymi­­­­niszter fivére ugyanis szemé- s­re hányta ezeknek az „intel­lektuális” személyiségeknek,­­ nevezetesen Bush külügymi­­­­niszternek, Chester Bowles­­­­nak, a helyettesének és Adlai­r Stevensonnak, az Egyesült Ál­­­­lamok ENSZ-küldöttsége veze­­­­tőjének, hogy a kubai agresz­­szió tetőpontján csökkentették az ellenforradalmárok támoga­­t­­ását és ezzel lehetővé tették a Fidel Castrónak a támadók I teljes leverését. Latin-Amerikában egyre több személyiség és társadal­mi szervezet foglal állást a ku­bai forradalom mellett és bí­­­­­álja az Egyesült Államok in­tervenciós politikáját. Velasco Ibarra ecuadori elnök, a Boli- i var­ egyetem megalapításának 100. évfordulója alkalmából­­ rendezett ünnepségen kijelen­­­­tette: elutasítja a más állam­­ belügyeibe való beavatkozás­­ elméletét és gyakorlatát.­­ | Kennedy Laoszban szeretne vigaszt a kubai vereségért? Hírek a líímim­eti tá­r».'alánok mcg¡ÍM›Jií láváról Egy Delhiből keltezett jelen­tés szerint a laoszi nemzetkö­zi ellenőrző bizottság május el­sején tartott ülésén teljes megegyezésre jutott a genfi értekezlet társelnökei, Anglia és a Szovjetunió kor­mányai elé terjesztendő jelen­tés szövegét illetően. Az ülés végén kiadott közlemény hangsúlyozza: a bizottság kész Laoszba utazni. A Reuter diplomáciai körök­re hivatkozva gyorshírben köz­li, hogy a laoszi szemben álló felek képviselői állítólag talál­koztak és megkezdték fegyver­szüneti tárgyalásaikat. A dip­lomáciai körök szerint a talál­kozóra valahol Vientiane és Luang Prabang között került sor a két várost összekötő út­szakaszon. Hozzáfűzték még, hogy a találkozó már tegnap megtörtént. A hírt más forrás­ból még nem erősítették meg. Kong Le kapitány, a laoszi hazafias erők egyik ismert ve­zetője nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. El­mondotta: Laosz népe nagy megelégedéssel fogadta a tűz­­szüneti felhívást, valamint a laoszi kérdésről tárgyaló ta­nácskozás összehívásét. Békét akarunk, az áldozatok nem voltak hiábavalóak. Az ellenség azonban nem mon­dott le törekvéseiről, a tűzszü­­neti felhívás ellenére új had­műveletekbe kezdett Van Vieng térségében. Nosavanék kato­náinak harci szelleme viszont rohamosan romlik, mind töb­ben ismerik fel, hogy érdekeik nem azonosak a Boun Oum­­klikk nemzetellenes törekvé­seivel — hangsúlyozta Kong Le kapitány, majd a szovjet— laoszi közös közleményről szól­va kijelentette: a Szovjetunió újra megmu­tatta, hogy Laosz békéjé­nek és semlegességének védelmezője. A laoszi helyzettel kapcso­­­latban nagy a diplomáciai te- t­­­vékenység. Harriman, Kenne-­­­­­dy utazó­ nagykövete Luang­­ Prabangba érkezett, hogy át­ i­s adja a királynak az elnök üzen J netét. Diplomáciai források­­ szerint Nosavan „fontos ta­nácskozást” folytatott Brown­­ amerikai nagykövettel. Mind a törvényes laoszi kormány, mind Nosavanék csoportja be­­j­­­­elentette, hogy kész megkezdeni a tűzszü­­neti tárgyalásokat. Számos megfigyelő szerint sok jel mutat arra, hogy Ken­nedy Laoszban szeretne vala­mi vigasztalást a kubai veresé­­­­gért. Az elnök megszakította a hétvégi pihenőjét és Virginiá­­­­ből már vasárnap visszaérke­zett Washingtonba, ahová csak hétfőre várták. Még aznap este másfélórás ta­nácskozást folytatott Bush kül-­­ ■­ügyminiszterrel a laoszi hely­zetről. Tegnap negyedszer ült­­ össze két héten belül a nem­zetbiztonsági tanács, hogy­­ megvitassa azokat a katonai­­ intézkedéseket, amelyeket az Egyesült Államok, vagy köz­vetlenül, vagy a SEATO be­vonásával „a laoszi béke érde­­­­kében” tervez. Úgy tudják,­­ a Kennedy-kormány két szem­pont alapján mérlegeli dönté­sét. Stratégiai szempontból azt­­ vitatják meg, igénybe veh­­­gyék-e a SEATO-hatalmak kat ,­­­tonai beavatkozását és ez a há-­­­ború kiterjesztésének koc­kázatával jár-e. Taktikai­lag az a kérdés, mit i­s eredményezhet egyáltalán egy­­ ilyen akció. Mindinkább kiala­­­­kul az a benyomás, hogy az el­nök mégis hajlandó lesz az ENSZ elé vinni a laoszi kér­dést. Washingtonnak számoln­­­nia kell a megegyezésre erőfe­­i­­­szítéseket tevő jelenlegi Laosz­­szal kapcsolatos brit vonallal, valamint magában az Egyesült Államokban az agresszív lépé­sekkel szemben megnyilvánuló ellenállással is. A New York Times vasárnapi vezércikke arra figyelmeztet, hogy a lao­szi intervenció mérlegelése mögött az a törekvés áll, hogy a kormány valamilyen elégté­telt szerezzen a Castro-ellenes partraszállás kudarcáért... Az angol külügyminiszté­rium szóvivője hétfőn kijelen­tette, kormánya reméli, hogy május 12-én összeül Genfben , a laoszi helyzetet megtárgyaló­ nemzetközi értekezlet. A szóvi-­ vő elmondotta, üzenetet küld­­­tek Souvanna Phouma laoszi­­ miniszterelnöknek és ezzel egy­­ időben levél érkezett a laoszi­ kormányfőtől. Az üzenetek tar-­­ talma nem ismeretes. ■ Iljusin cáfolataitt Peking, május 2.­­ Francia lapok felröppentet-­­ ték a kacsát, hogy Vlagyimir­­ Iljusin alezredes „néhány nap-­­­pal Gagarin űrrepülése előtt­­ megjárta már a világűrt”. Az­­ alezredes, aki jelenleg Kíná-­­ ban tartózkodik, a TASZSZ­­ tudósítójának adott nyilatkoza­­­­tában megcáfolta az álhíreket.­­ Elmondotta, hogy még tavaly , június 8-án Moszkva közelében – autószerencsétlenség érte,­­ amelynek következtében lábai­­ súlyosan megsérültek. Azóta­­ egyáltalán nem vezetett repü­­l­­őgépet. A baleset után egy­­ hónapig feküdt az egyik­­ moszkvai klinikán, majd ott-­­­hon a lakásán. Jelenleg már­­ jól érzi magát, de még mindig­­ mankóval jár. ..Teljes lelkiis- 's­meretlenség kell ahhoz, hogy­­ valaki azt állítsa: ilyen álla- r­obiban részt vehettem kozmi-­­ kus repülésben” — mondotta­­ Iljusin a TASZSZ tudósítójá­nak. " Nicol tábornok katonai fogházban Sorozatos razziák és letartóztatások Algírban Párizs, május 2. A francia kormány a jelek szerint ezúttal szélesebb körű számonkérésre készül, mint a tavaly januári ultralázadás után Az algériai rendőrakciók is nagyobb szabásúak, mint voltak tizenhárom hónapja. Joxe, az algériai ügyek minisz­tere és Olie, az algériai fegy­veres erők főparancsnoka, akik­­ egyébként vasárnap visszaér­­­­keztek Párizsba, elutazásuk­­ előtt egy sajtóértekezleten be­­­­jelentették, hogy Algériában eddig kétszáz katonatisztet, 160 köztiszt­viselőt és rendőrtisztet tar­tóztattak le, százötvenet pedig házi őrizet­ben tartanak. A rendőrség a sorkatonaság­­ igénybevételével vasárnap és­­ hétfőn kiterjedt razziákat és­­ házkutatásokat rendezett Algír­i európaiak lakta negyedében,­­ Hydrában, ahol Sálán tábor­­­­nok villája áll, Bab-el-Qued-­­ ben, az európai polgárság ke­rületében, az egyetemi város­­­­negyedben. A rendőrök minden­­ alkalommal elsősorban fegyverek után kutattak, hiszen a hivatalos közlések sze­rint is még ezerszámra vannak az európaiak kezén géppiszto­lyok, revolverek, kézigránátok. A házkutatások másik célja, hogy nyomára jussanak a szö­késben levő Salannak, Jou­­haudnak, Zellernek és annak a mintegy tucatnyi ezredesnek, aki részt vett a puccs előkészí­tésében. A hatóságok feltevése szerint ugyanis még mindig valahol Algír közelében kell bujkálniuk, hiszen külföldre szökésük esetén már életjelt adtak volna magukról. A rendőrség azonban ezúttal sem csupán az ultrák ellen mozgósítja erőit. Tegnap a ko­ra reggeli órákban újabb fegy­veresek érkeztek Algírba, a Fórumot elárasztották a rend­őrök és a katonák. Ottani tu­dósítók megjegyzik, hogy a csapatösszevonás a muzulmánok tervezett má­­­­jus elsejei tüntetése ellen­­ irányult. A francia hadügyminiszté­­rium vasárnap rövid közle­ményben bejelentette, hogy le­tartóztatták Nicot tábornokot, a francia légierő egyik vezető­jét. J^arangol­ó Európa Szélén Portugáliai krónika 10 Egyensúly-mutatvány a lengő trapézen EMLÉKSZÜNK: Salazar tá­­­­mogatói „pénzügyi zsenijére”­­ hivatkozva szerezték meg szá­­£ mára a hatalmat. A diktátor ^ máig sem szokott le arról, hogy­­ váltig hangoztassa a’gazdasági ^ élet fontosságát. Nos, mit ért­­ el ezen a területen?­­ ^ Amikor pénzügyminiszter­e lett, a portugál államkassza ^ látványos csődtömege néhány év alatt eltűnt, az escudo f, emelkedni kezdett a zürichi ^tőzsdén és a Wall Streeten ^ kezdtek abból kiindulni, hogy dr. Salazar országának meg­­­­nyugtató dollártartalékjai­­gyűlnek. A nyugati lapok fel­figyeltek: ez igen — az ígért­­ bravúr megszületett, a zilált­­ portugál államháztartás egyene­s súlyba került. Ez azóta is meg- 7 maradt, sok víz folyt le a Te­­g­yón, de bármi történt is, akár- 7, milyen válságok szabdalták ke­­£ vesztül-kasul a kapitalista vi­­­­lágpiac testét, a coimbrai ex­it professzor államháztartása ki­tt vétel nélkül, minden esztendő­id­ben, gyanúsan tökéletes egyén­it, súlyt mutatott.­­ íme: az 1959-es mérleg. Az összes bevétel: 9520 millió es­­­­­cudo. Az összes kiadás: 9518­­ millió escudo. Impozáns két­­ szám így egymás mellett, de­­, hol van már a tavalyi hó. .. íj Már régen elhallgattak a dics­­ő himnuszok, a mutatvány meg­­£ méretett és olcsónak találta­­t­­ott, összecsaptak felette a­­ kérlelhetetlen tények hullá­­­­mai. Megpróbáltam Portugá­­£ fiában megérteni az Estado­r Nuovónak ezt a „csodáját”, s meglepően könnyűnek bizo­­­­nyult. A mutatványnak öt ki­­£ józanító komponense van. ^ 1. KÍMÉLETLEN bérrög­­ZÍTÉS. Egy mérnök ismerő­­­­sem havi fizetése 2500 escudo. „ Ebből lakásra megy 850. 200 t ..önkéntes adományra” Salazar­­ Nemzeti Unió nevű monopol- 5 pártjának, amelynek egyéb­­­­ként nem is tagja. Felesége , nem dolgozik — egyrészt ne­­­­héz lenne elhelyezkednie, más­­­­­részt ottani fogalmak szerint — ez „nem is illik” — marad a há­­­­romtagú családnak havi 1450 . escudója. Szállodámban, az­­ Avenida Palace-ban egy „kon­­­tinentális reggeli” 25, egy­­ ebédmenü pedig 50 escudo . .. ; Mondanom sem kell, hogy a­­ mérnök az aránylag jól élő ré­­t­­eghez tartozik.­­ Egy mezőgazdasági munkás­­átlagos napibére 20—25, eg­y­­ munkásnőé 8—17 escudo. Gon­doljunk Iris Merle, a széplel­­­­kű angol írónő könyvére,­­ amely szerint a „jó természe­­t­­ű portugálok” boldogok napi , néhány escudo jövedelemmel,­­ de óriási tömegek élnek úgy,­­ hogy „szinte semmit nem ke­­­­resnek”. 1928 óta a miniszte­­­­rek fizetése ötszörösére emel­kedett, a tanítók, közalkalma­zottak és alacsonyabb rangú katonatiszteké (persze, a rend­őrtisztekre ez nem vonatko­zik) csak kétszeresére. Az al­­cochtetei sóbányászok napi ke­resete 1928-ban 15—22 escudo volt. Most: 15—22 escudo. A sóárak azóta tizenkétszer emel­kedtek. 1958 .márciusában tan­kok zárták körül Alcochtetet, az ágyúcsövek a viskótelep fe­lé fordultak és a megafon ezt bömbölte a főtéren, a társaság igazgatósága előtt fenyegetően morajló tömegnek. ..Szétosz­tás és munka, vagy tüzet nyi­tunk!” A sztrájk egyébként nyolc évig terjedhető börtön­nel büntettetik, de az elkese­redésnek van egy foka, amely már nem ismer paragrafuso­kat. Tavaly például nagyszabá­sú gazdasági-politikai sztrájk söpört végig az országon. Be­szüntették a munkát többek között Domingues-Allustrez bányászai, Carreiro és Porto vasutasai, Braga vasasai, Lisz­­szabon közlekedési dolgozói. Igen, ez az egyik titok: évti­zedek szüntelen devalvációja, a lakosság zömének nyomor­ban tartása, permanens mun­kanélküliség. Az amúgy is el­maradott, kis textilipar 50 szá­zalékos kapacitással dolgozik. Paul Johnson, a Mainstream című lap riportere több hetes portugáliai útja után így rajzolja meg az Estado Nuovo gazdasági-szociális keresztmet­szetét : „Feltehetjük a kérdést: ki húz hasznot ebből a rezsimből? Természetesen elsősorban az az ötven család, amelynek a gazdasági és politikai kulcspo­zíciók vannak a kezében. A mintegy kétezer nagybirtokos, aki sok feudális szokást, amit 1910-ben, a köztársaság meg­alakításakor eltöröltek, hála Salazarnak, feléleszthetett. A gyarmati kereskedelmi cégek, amelyek értékes import-, ex­port-, bányaipari és egyéb mo­nopóliumokat kaptak a kor­mánytól. A tábornokok, párt­vezetők, miniszterek szűkebb baráti körük helyzetét elfog­laltsággal nem járó, de jól jö­vedelmező megbízatásokkal te­szik kellemessé. Tudok egy miniszterről, aki négymillió 200 ezer dollárt helyezett el egy svájci bankban — igazsá­gos ember lévén részben a fe­lesége, részben a barátnője ne­vére. A legnagyobb haszonél­vező kétségtelenül a Salazart hatalomra segítő egyház, az or­szág legnagyobb részvénytu­lajdonosa. A vízienergia-ipar a Jézus Társaság ellenőrzése alatt áll. A dominikánusok, akiket az egykori felvilágosult miniszter, Pombal márki meg-­­ lesztől, az inkvizíciós üzlettől, most a betonpiacot uralják. Lisszabon bíboros pátriárkája pedig, amikor éppen nem elnö­köl a fatimai csodáknál, egész­séges érdeklődést tanúsít a tex­tilipar iránt.” A bíboros pátriárka . . . Igen, jól emlékszik az olvasó,­ az if­jú coimbrai közgazdász pro­fesszor szobatársáról, az ambi­ciózus paptanárról van szó ... 2. PÉLDÁTLANUL „TAKA­RÉKOS" szociális költségvetés,­ ez az­­ egyensúly-mutatvány második oka. Az eredmény:* A tbc-halározás aránya 58 ez­relék (Hollandiában 5 ezrelék), 1400 emberre jut egy orvos (az­ európai átlag: 600 emberre), a szülő nők kétharmadának nem jut szakszerű ellátás. Dr. Rao, az ENSZ élelmezési és mező­­gazdasági szervezete eg­yik ve­zetője statisztikát készített, amely szerint az 1954—55. év­ben „a legalacsonyabb euró­pai kalóriafogyasztás Portugá­liában volt, tunéziai és kongói szinten mozgott”. A közokta­tásról, a 44 százalékos analfa­bétizmusról már szóltunk. 3. FURCSA BEVÉTELI FOR­RÁSOK. Egy fiatal orvosnőt közlekedési vétségért 400 escu­­dór­a ítéltek. Felháborodott til­takozása során igazságtalan­nak minősítette az­­összeget A hatóságok megsértése miatt hatnapi börtönre ítélték. Le­tartóztatása órájában felhív­ták férjét, közölték az ítéletet, és azt is, hogy kiválthatja fe­leségét a napi 280 escudo le­fizetése ellenében. A férj, is­mervén a börtönviszonyokat, persze, fizetett. 4. A BERUHÁZÁSOK HIÁ­NYA, a hihetetlen Stagnálás. Bebarangoltam egész Lissza­bont, de nem láttam gyérké­ményt, gyárkapun kitóduló munkásokat. Ipara alig van en­nek az országnak, csak néhány iparágról beszélhetünk: szardí­nia, parafa, némi textil stb. — de ezek is főleg manufaktúra­­szerű, szétszórt kisüzemekben. Ipar híján Portugália a leg­nagyobb nyugati monopóliu­mok szabad vadászterülete. A főútvonalakon szinte csak ilyen „portugál'' feliratokat lát az ember: Volkswagen, Chev­rolet, Renault, Grundig, Shell... 5. A GYARMATBIRODA­LOM MIND GÁTLÁSTALA­NABB KIFOSZTÁSA — An­gola, Mozambique, Zöldfoki­­szigetek, Sao Tome, Timor, Ma­cao, P. Guinea."Goa .. . mind­ez területileg kerek 23 Portu­gália, így tüntette el­ a csődtöme­get a coimbrai professzor, így produkál évtizedek óta szép, kerek költségvetési egyensúlyt. De a mutatványnak már sen­ki sem tapsol és a trapéz mind veszélyesebben leng. Harmat Endre (Következik: Zarándokok Fa­timában)

Next