Esti Hírlap, 1961. július (6. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-01 / 153. szám

A portugálok napalmbombákkal pusztítják az angolai falvakat Rövid idő alatt százezren menekültek el a gyarmatról Az angolai hazafiak folytat­ják hadműveleteiket és to­vábbra is kemény csapásokat mérnek a portugál gyarmato­sítókra. Az AFP szerint a harcok most már Luan­da, a gyarmat fővárosának közvetlen közelében foly­nak. A gyarmatosítók Luanda kör­nyékéről a fővárosba menekül­nek, hogy ott keressenek me­nedéket. Az utóbbi napokban két tér­ségben lángoltak fel különös hevességgel az összecsapások: Bembe és Cambatela város környékén. Hírügynökségek szerint a hevesen támadó hazafiak portugáloktól zsákmányolt modern fegyverekkel is rendelkeznek. Angolában mind hatalma­sabb területek névtelenednek el és válnak harcmezőkké — írja az AP tudósítója. A por­tugálok kegyetlen megtorló in­tézkedései következtében a védtelen lakosság tömegével menekül Kongóba. Rövid idő alatt mintegy százezer angolai lépte át a gyarmat határát. A Daily Mail Angola tragé­ diája címmel riportot közöl a Kongóba érkezett menekültek­ről. Hangsúlyozza, ezek az an­golaiak hiteles beszámolót ad­nak arról, mi történik valójá­ban a portugál gyarmaton. A portugálok géppuskatüzet zúdítottak a falusi lakosokra és bombázták őket. Sőt, most már abban sem kételkedhe­tünk — írja a lap —, hogy a portugál terrorhadjáratok so­rán napalmbombákat is hasz­náltak. A menekültek elmondották, milyen borzalmas pusztító ha­tást fejtettek ki a benzinnel töltött bombák, amelyek egész falvakat perzseltek fel. * i Tárgyalni, de... Az amerikai külügyminiszter a nyugat-berlini kérdésről Washington, június 30. Mint a Reuter és az AP je­lenti, Russo amerikai külügy­miniszter csütörtökön este — az amerikai nemzetbiztonsági tanács ülése előtt — nyilatko­zott a televíziónak a berlini kérdésről. Közölte, hogy az Egyesült Államok tanácskozni fog a nyugati kormányokkal, vala­mint a Szovjetunióval a berlini kérdésről. Kitért azonban an­nak megválaszolása elől, vajon az Egyesült Államok hajlandó-e javasolni egy hivatalos értekezletet a nyugati hatalmak és a Szovjetunió részvételével. A továbbiakban hangoztat­ta, hogy az elkövetkező hóna­pokban az amerikai kormány napirenden kívánja tartani a berlini kérdést, mert még a Szovjetunió által javasolt fél­éves határidő lejárta előtt el­lenintézkedéseket készül tenni. A külügyminiszter nem volt hajlandó közölni, hogy az ame­rikaiak milyen ellenintézkedé­sekre gondolnak, s milyen ter­veket vitatnak meg a nemzet­biztonsági tanácsban. A Chicago Tribune pénteki vezércikkében arról ír, hogy Angliában nem ítélik meg egyértelműen Kennedy berli­ni politikáját. A lap rámutat arra, hogy Kennedy elnök szerdai sajtóértekezletén in­dítványozta a Szovjetuniónak, hogy tárgyaljanak Berlinről, de olyan feltételeket szabott, amelyek szovjet részről elfo­gadhatatlanok. A lap arra szólítja fel a nyugati országokat, hogy ala­kítsanak ki egységes politikát, egyik állam se cselekedjék a maga szakállára. A kubai kudarc megtaní­totta Kennedyt, milyen ve­szélyekkel járnak az elha­markodott, rosszul meg­fontolt cselekedetek. Egy berlini baklövés még en­nél is rosszabb lenne, az Egye­sült Államok tekintélye mini­málisra csökkenne. SZÁRAZSÁG... Feketepiacon árulják a vizet Bariban A dél-olaszországi Bari­ból érkezett jelentések sze­rint a hetek óta tartó szá­razság miatt súlyos víz­hiány lépett fel. Bariban feketepiacon árulják a vi­zet, literenként 30 líráért, mert a vízművek naponta csak rövid ideig tudják el­látni a vízvezetéket. Más dél-olaszországi városokban is képtelenek elég vizet szolgáltatni. Hosszú sorok várakoznak a közkutaknál, hogy megkapják az egy-egy vedernyi vízadagot. Hasonló szárazság pusztít az Egyesült Államok északi részében is, ahol hatalmas zöldellő területek barnára perzselt portengerré vál­toztak. Kormányellenes összeesküvés Törökországban­ ­ Isztanbul, június 30. Isztanbulban pénteken hiva­talos közleményt adtak ki, amely bejelenti, hogy a ható­ságok egy török kormány el­len irányuló összeesküvést lep­leztek le. A közlemény szerint „ellenforradalmár elemek a július 9-én tartandó népszava­záskor vérfürdőt akartak ren­dezni”. Nyugati hírügynökségek ar­ról számolnak be, hogy a ható­ságok államellenes összeeskü­vés vádjával 400 embert őri­zetbe vettek. Angol katonai intézkedések a kuwaiti válság miatt London, június 30. Stanley Levinson jelenti: Az angol kormány széles­körű katonai intézkedéseket foganatosított, hogy megvédje közép-keleti olajérdekeltségeit. A hadügyminisztérium közle­ményt adott ki arról, hogy Hongkongból Kuwait tér­ségébe irányították a 30 ezer tonnás Victorious re­­pülőgépanyahajót és két másik hadihajót. Bahrein, Aden és Kenya an­gol gyarmatokon mintegy hét­ezer főnyi válogatott angol ka­tonaságot helyeztek riadóké­szültségbe. Megerősítették az angol légierő, a RAF egysé­geit is, hogy szükség esetén a csapatokat légi úton szállít­sák Kuwaitba, ha a volt angol védnökség uralkodója Anglia közbelépését kérné Irakkal szemben. Az angol kormány egyéb­ként a nyilvánosság előtt több­ször is leszögezte, hogy semmiképpen sem mond le különleges jogairól Ku­­vaitban, amely Anglia olajszükségletének 50 szá­zalékát elégíti ki. Ugyanakkor kínosan ügyel ar­ra, hogy az iraki kormánnyal ne húzzon újat. Angliának ugyanis jelenleg nem lenne ér­deke, hogy túlságosan kiélezze a viszonyt a másik, ugyan­csak fontos közép-keleti olaj­termelő országgal. Az AP jelentése szerint a kuwaiti kormány csütörtökön hivatalosan cáfolta, hogy or­szága bármikor is függött vol­na Iraktól, vagy Irak része lett volna. A közlemény hangoztat­ja, hogy Kuwait a múltban sohasem volt a török biroda­lom része sem, később pedig Irak mindig független ország­ként kezelte Kuwaitot. A sajtó idézte Kasszem iraki miniszterelnöknek 1958-ban a kuwaiti urakodóhoz írt leve­lét is, amely Irakról és Ku­­waitról mint két különálló országról tesz említést. Ugyancsak az AP jelenti, hogy az állítólagos iraki csa­patösszevonások hírére mozgó­sították és az ország északi ha­tárára küldték a kuwaiti pán­célos erőket. jf/yévii napáti­nt/aM n*wnwt Több ezer mintából választhat magának selyem és mosó méterárut! Hullámkrepp 70—90 cm sz. 27,70 Ft-tól 29,40 Ft-ig Delén nyomott 70—90 cm sz. 25,80 Ft-tól 32,90 Ft-ig Nyomott piké 80—90 cm sz. 34,— Ft-tól 42,— Ft-ig Nyomott karton 70—90 cm sz. 28,70 Ft-tól 37,80 Ft-ig Pamut típusú műszál ruha­anyagok 70—90 cm sz. 20,60 Ft-tól 37, Ft-ig Kapluito a szakburokban és az állami áruházakban! Békés rendezést m­inden ország érd­ekében A Pravda cikke Moszkva, június 30. A nemzetközi problémák megoldásának reális útja cím­mel a Pravda mai számának vezércikke egyebek között megállapítja: a laoszi felek sikeres tárgyalásai példát mu­tatnak arra, hogy a helyzet józan mérlegelése lehetővé te­szi a bonyolult problémák gyakorlati megoldását. A Pravda leszögezi, hogy a Szovjetunió a leszerelés gyökeres megoldását kí­vánja és következetesen har­col azért, hogy a német kérdés rendezése útján Európa népei végérvényesen biztonságban érezzék magukat. A szocializmus országainak nagysága éppen abban rejlik — hangsúlyozza a lap —, hogy bár a világ leghatalmasabb erejét alkotják, a letűnő világ­gal ellentétben nem folyamod­nak diktátumhoz, éppen ellen­kezőleg, békés rendezést kí­vánnak minden ország érdeké­ben. A zsebes király bukása Mohammed Fardit, a casa-­­­blancai zsebtolvajok királya-­­­ként tartották számon. Saját bevallása szerint húszeszten- i­dős praxisa során mintegy tíz- 1 ezer embert szabadított meg­­ pénztárcájától. Most — egy­­ elővárosi autóbuszban, hiva-­­ tása gyakorlása közben —­­ rendőrkézre került. I A szovjet nép támogatja Kongó igazságos harcát Hruscsov távirata Gizengához Moszkva, június 30. Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnök táviratban kö­szöntötte Antoine Gizengát, a Kongói Köztársaság minisz­terelnökét a köztársaság ki­kiáltásának első évforduló­ján. Hruscsov biztosította Gi­zengát, hogy a szovjet nép szívvel-lélekkel támogatja a hős kongói népnek a gyarmat­­tartók ellen vívott igazságos harcát. A távirat megállapítja, hogy a kongói nép folytatja har­cát az ország szabadságáért, függetlenségéért és területi integritásáért, s küzd a gyar­mati rendszer bármilyen for­mában történő visszaállítása ellen, beleértve az úgynevezett ENSZ-gyámságot és a kol­lektív gyarmatosítást. Hrus­csov megjegyzi, hogy Lumum­ba meggyilkolása óta Antoine Gizenga, Lumumba közeli munkatársa, művének méltó folytatója áll e harc élén. — ,Az ön kormánya a Kon­gói Köztársaság egyedül tör­vényes kormánya — hangoz­tatja Hruscsov távirata. A kongói évforduló előesté­jén, tegnap, ünnepi gyűlés volt több szovjet városban. Chile kubai cukrot vásárol Santiago de Chile, jún. 30. A chilei és a kubai kormány képviselői csütörtökön elvben megállapodtak, hogy Chile idén 20 000 tonnával több cuk­rot importál Kubából, mint tavaly. Kuba chilei nagykövete csü­törtökön közölte a chilei kor­mánnyal, a kubai diákok 58 millió dollárt gyűjtöttek a chi­lei Concepción-egyetemnek, amely súlyos károkat szenve­dett 1960 májusában a földren­géstől. Havanna, június 30. A kubai ellenforradalmár terroristák csütörtökön este újabb merényletet követtek el: Havanna központi részében­ egy gépkocsiparkoló helyen nagy mennyiségű robbanó­anyagot robbantottak fel. Az NDK gyermekbénulás elleni oltóanyagot ajánlott fel Bonn-nak Az NDK kormánya felajánlotta a nyugatnémet kormánynak, hogy a gyermekbénulási járvány leküzdésére hárommillió egység Sabinea Csumakov-oltóanyagot bocsát rendelkezésére. A felajánlott mennyi­ség elegendő ahhoz, hogy a leginkább fenyegetett vidékeken 14 éves korig minden gyermeket megvédhessenek a betegségtől. TATAR IMRE RIPORTSOROZATA: jHúszezer kilométer a Szovjetunióban 5. Ért ön észtül? Ta­aamatupidame annyi, mint­­*A könyvelés, liele kenyeret jelent, juurvili pedig gyümöl­csöt. Hát ez így cseppet sem hasonlít a magyarra, pedig szegről-végről rokonok lennénk az észtekkel. Valamikor együtt róttuk az urál-altaji vidékeket. De azóta sok víz lefolyt a Dunán és a Narván, s nekünk, magyar újságíróknak, már az orosz nyelv közvetítését kellett igénybe vennünk, amikor egy éjszakai vonatozás után­ befu­tottunk Tallinnba. Magyarok eddig nagyon gyé­ren vetődtek el ide, a legésza­kibb kis balti szovjetköztár­saságba, újságíró is ritkán számolhatott be útjáról, én te­hát igyekszem némi képet adni az olvasónak: milyen itt a vi­lág, pontosabban: milyen Tal­linn, ahol időnk nagyobbik fe­lét töltöttük. Képzeljenek el egy várost, amelyen az elmúlt idők otthagyták nyomukat, mint fában az évgyűrűket. Középen a XV. század, s a régi korok épületeit, utcáit őrizte meg, szélről a XIX. és a XX. század vont modern gyűrűket. Ha az ember a múltat idéző bástyák alatt, a keskeny, me­redek utcákon, vagy az alabár­­dosok koptatta lépcsőkön jár, íves kapuk alatt álldogál — belering a hajdani nemesi ke­reskedő és iparos város hangu­latába, a korba, amelyet ugyan nem vágyik vissza, de amely­nek regényessége mégis elbű­völi. Egy ilyen város körül­veszi a látogatót históriás tör­ténetekkel,, legendákkal, ma már furcsának tűnő szokások emlékeivel. Ott a torony, amely a „hosszú Hermann”, s a má­sik, amely a „kövér Márta” ne­vet viseli, s a népnyelv szerint ideális házasságot élnek, mert egy hosszú, s jól megépített falrész úgy köti össze őket, hogy soha közel nem kerülhet­nek egymáshoz. Ott, a felső és az alsó várost elválasztó kapu, melyet hajdan minden éjjel be­zártak, lévén az iparosság bi­­zak­rtatlan a fent lakó nemesség­gel szemben. A városháza falán öt karika mutatja, hogy az emberi ballépések fajtái nem­igen változnak: itt kötözték ki pellengérre azt a polgárt, aki nem fizetett adót, megcsalta a feleségét, vagy pedig pletykált. Megmutatott az idegenvezető egy templom falára erősített címert. Rajta a felírás: Arthur von zur Mühlen. Német főúr volt, a hírhedt balti bárók so­rából, s itt temették el. Körül nemesi címerek —­ németek. Régebben — svédek. Azelőtt — dánok. Ebben a városban az észtek nemesek és földbirtoko­sok ezeresztendős történelmük alatt soha nem voltak. Földbir­tokosok és általában birtoko­sok akkor lettek, amikor a szo­cialista forradalom győzött. De ezt már „az évgyűrűk” legszél­sőbb­jei jelzik. Ezeken a gyűrű­kön látni az épülő „mikrová­ros” házait, s a villanegyedet, amely fenyők közé rejti házait egészen a tengerpartig. Feltűnt, hogy sehol nem lát­tunk háborús nyomokat, még a házak falain maradt go­­lyónyo­m­ok formájában sem. Pedig a harcok éveiben a vá­rosnak csaknem fele elpusztult* 1940-ben csatlakozott Észtor­szág a Szovjetunióhoz, de egy évre rá megszállták a németek*­s csak 1944-ben verték ki őket Ezelőtt 1918-tól 1940-ig, polgári diktatúra, volt még előbb év­századokon át svéd, majd cári uralom alatt állt. Végigpróbálták tehát az ösz­­szes változatokat. S azért em­lítem az eltűnt háborús nyo­mokat, mert nyilvánvaló, hogy ez az aprócska ország a csak­nem halálos sebeket egymaga a többi szovjetköztársaság se­gítsége nélkül ilyen ha­mar és ilyen szépen nem tudta volna kiheverni A háborús károk 14 évi állami ki­adás teljes összegével voltak egyenlőek. S eltűntek. Viszont megjelentek az új negyedek, megjelent a legkorszerűbb mű­szerek és félvezetők gyára, új gép- és élelmiszeripar, össze­foglalva: több, mint tízszeresé­re nőtt az ipari termelés. Talán megfigyelte az olvasó, aki végigkísérte ezeket a ripor­tokat, hogy sehol sem említek százalékokat, termelési adato­kat. Észtországban is lenne elég téma színesebb részletek leírására: tengerpart, fenyőer­dők, legendák. Mégis, most tollra kívánkozik a megállapí­tás, hogy az ezer főre eső felső- és középiskolai végzettségű erru­berek száma itt a világon a legnagyobb és néhány év múl­va az egy főre eső energiater­melésben (fűtőanyaguk a pala) elhagyják az Amerikai Egye­sült Államokat. Az alig több mint egymilliós köztársaság. Megnéztünk Tallinnban egy bútorgyárat (olcsón dolgo­zik, egy szobaberendezést a munkás átlagfizetés ötszörö­séért lehet vásárolni). Bútorai szépvonalúak, teljesen korsze­rűek, modelleket­­szállítanak más köztársaságok bútorgyá­rainak is. Az utcákat járva, az a benyomásom támadt, hogy a nők egész budapestiesen öltöz­ködnek, s az áruházak ízlése­sek, vonzóak. Tallinn a ma vá­rosa, s bár mindössze 300 ezer lakója van, egyáltalán nem provinciális, nem vidékies. Tör­ténelmi múltja kedves patinát ad neki, a kereskedelmi és ipa­ri kapcsolata más szovjetköz­társaságokkal pezsgést hoz éle­tébe. Kisterületű ország, nagy haditettekkel és nagy hadvezé­rekkel nem írta be nevét a tör­ténelem könyvébe, csak mások köszörülték rajta kardjukat. De ma már derűsen és nyu­godtan él a Balti-tenger több­nyire párás és hűvös partjain. Következik: A strandon Tallinni részlet a régi városból

Next