Esti Hírlap, 1962. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1962-06-01 / 127. szám
A ,,Duce" munkatársa Az olasz Kereszténydemokrata Párt nápolyi választási listáján olyan jól ismert név tűnt fel, amely meghökkentette az olasz közvéleményt. A június 10-i községtanácsi választások egyik jelöltje ugyanis Edmondo Cione, Mussolini egyik egykori közvetlen munkatársa. A hírre tiltakozási hullám indult, amely mind erőteljesebben ostromolja a kereszténydemokrata vezetőket. Az egyik tiltakozó beadvány aláírói között szerepel Salvatore Quasimodo Nobel-díjas költő, Carlo Levi író és festőművész, Italo Calvino író, Einaudi, az ismert olasz könyvkiadó, Zampa filmrendező és számos más kiemelkedő személyiség. Nápoly városában több kereszténydemokrata szenátor tiltakozásul lemondott tisztségéről. A magukat balközéphez soroló kereszténydemokraták ezzel a lépéssel tehát kizárólag a jobbszél megelégedését vívták ki... (ha) Az elkobzott Jegyzetfüzet — O'Neill felesége letartóztatásban Giuseppe Boffa a portugál rendőrség magatartásáról Róma, június 1. Az Unita csütörtöki számában Giuseppe Boffa — akit olvasóink jól ismernek lapunknak adott tudósításaiból, s akit most a portugál hatóságok Lisszabonban őrizetbe vettek, majd egy másik olasz újságíróval együtt kiutasították Portugáliából — közli, hogy O’Neillnek, az ismert írónak a felesége, aki elkísérte Boffát Lisszabonba, mindmáig Salazar rendőrségének kezében van. O’Neill asszonyt — írja Boffa — csak azért tartóztatták le, mert kíséretünkben volt. Első kötelességemnek tartom, hogy követeljem szabadon bocsátását Boffa közli, hogy a rendőrség elkobozta egyik jegyzetfüzetét, amelyben néhány portugál újságíró, író és szabadfoglalkozású személy neve szerepelt, akiket külföldön mindazok ismertek, akik az utóbbi években legalábbis valamenynyire figyelemmel követték a portugáliai eseményeket. Ezekről a részletekről azért számolok be — hangsúlyozza —, mert tudom, milyen rendszabályokra képes Salazar rendőrsége. Bush sajtóértekezlete Washington, június 1. Bush amerikai külügyminiszter csütörtökön több mint egyhónapos szünet után, ismét sajtóértekezletet tartott. Az újságírók kérdéseire adott válaszai a következő témák köré csoportosíthatók: NYUGAT-BERLIN. A külügyminiszter hangoztatta, hogya legutóbbi szovjet—amerikai megbeszéléseken jelentős haladást nem értek el, de a tárgyalást folytatják. Mint mondotta, alapvető nézeteltérés nincs a nyugati szövetségesek között abban, hogy „fenn kell tartani jogaikat” Nyugat-Berlinben. LESZERELÉS. Sajnálattal állapította meg, hogy Genfben a leszerelési tervekkel kapcsolatban nem történt lényeges lépés, és az eddig bevált recept szerint a Szovjetuniót okolta azért, hogy nem jutottak megállapodásra az atomkísérletek megszüntetésének kérdésében. ATOMFEGYVEREK elterjedésének kérdése. Az amerikai atomtitkoknak Franciaországgal való megosztásáról kijelentette, hogy ez nem lenne helyes, csak nehezítené az atomfegyverek nemzetközi ellenőrzését. Amikor megkérdezték, helyesli-e az Egyesült Államok, hogy Anglia és Franciaország a NATO-n belül egyesítse atomerejét, kitérően azt válaszolta, hogy a NATO- atomerő kérdését „most vitatják meg”. LAOSZ. Rush emlékeztetett rá, hogy a három laoszi herceg ismét találkozóra készül és a legközelebbi napok mutatják majd, meg, hogy sikerül-e megalakítani a nemzeti egységkormányt. Ha az újabb tárgyalások nem járnak sikerrel, akkor az Egyesült Államok „igen komoly problémák elé kerül" Befejezésül megerősítette azokat a híreket, hogy júniusban Európába szándékozik utazni, de hozzátette, hogy utazásának időpontja és menetrendje még bizonytalan. Macmillan nem hivatalos látogatást tesz Párizsban London, június 1. Macmillan brit miniszterelnök holnap délután kétnapos nem hivatalos látogatásra Londonból Párizsba utazik, ahol találkozik De Gaulle elnökkel. A megbeszélésüknek nincs meghatározott napirendje. Úgy tudják azonban, hogy a két ország között fennálló véleménykülönbségeket tárgyalják meg. Ezek között a legfontosabb, a Közös Piac problémája és a Kelet-Nyugat közötti kapcsolatok. Macmillan és De Gaulle előreláthatólag holnap délután hosszas megbeszélést folytat, s vasárnap délelőtt újabb tanácskozásra ülnek össze. Vasárnap délben a francia elnök díszebédet ad a brit kormányfő tiszteletére. Ezen részt vesz még a francia kormány több tagja, valamint a párizsi angol és a londoni francia nagykövet, S. L. Mr. Stallard házassága Ha az asszony fekete ■— Éjféli látogatók — Tanúvásár etért Szökés Dél-Afrikából A hajó még ki sem kötött, amikor az ötvenes, magas, őszülő férfi letette a tollat. Mire angol földre lépett, már kész volt a kézirat, amely néhány nappal később napvilágot látott a londoni Observer hasábjain. A férfi, az angol Mr. W. J. Stallard, a Dél-afrikai Köztársaságból menekült, néger feleségével, Harriet Dhlaminivel. Menekülésük szörnyű előzményeinek dokumentuma az említett kézirat. Ez történetesen csaknem egy időben jelent meg a hírrel, hogy a fasiszta Dél-afrikai Köztársaságban új szabotázstörvényt hoztak, amely a hitleri időkre emlékeztető barbarizmussal szabotázscselekménynek minősíti és halállal bünteti még azt is, aki bármilyen épületbe vagy területre engedély nélkül lép. Stallard beszámolója képet ad a fajgyűlölő rezsimről, s érzékelteti a légkört, amelyben ez a képtelen törvény — az elkeseredett elnyomottak elleni védekezésül — megszületett. Mit mond a törvény? Stallard öt esztendeje, Swazfföld brit protektorátusban ismerkedett meg az akkor 31 éves Harriettel: egy szerencsétlenséget követően az aszszony ápolta a kórházban. A jó megjelenésű, élénk, tréfakedvelő és jólelkű ápolónő megtetszett a férfinak: „Soha nem találkoztam még hozzá hasonlóval, akár barna volt a bőre, akár fehér” — írta. Az asszony viszonozta érzelmeit, és elhatározták, hogy összeházasodnak. De Stallardot a Délafrikai Köztársaságba szólította a munkája, ahol az apartheid, a faji elkülönítés a rend. Két törvény is van, amely Stallardék házasságkötését megakadályozta, s kálváriájuk egyik okozója lett. Az úgynevezett erkölcstelenségi törvény, amely fehér férfi és színes bőrű asszony között minden kapcsolatot - még a kézfogást is — fajgyalázásnak minősít. A büntetés hét évig terjedő börtön és nyolc korbácsütés. A másik, a vegyesházasságról szóló törvény pedig nemcsak tiltja az ilyen házasságokat, hanem azokat sem ismeri el, amelyeket más országban kötöttek. A fehér férfi és a fekete asszony — akiknek egyetlen bűne az volt, hogy csak a szerelem és az emberiesség törvényét voltak hajlandók elismerni — bűnösként rejtőzködve telepedett le Durbanban, ahol Stallard házvezetőnőjeként jelentette be Harrietet. Útonállók a bárkalapban Egy alkalommal Stallardék gépkocsin délre utaztak, Harriet, állásának megfelelően, természetesen munkaruhában volt és a hátsó ülésen ült. Durbantól 40 kilométernyire elromlott a motor. Vasárnap volt, nem tudtak szerelőt találni, Stallard maga látott a javításhoz. Harriet segített neki. Rövidesen nézőjük is akadt két barátságos búr fiatalember személyében. Néhány perces ácsorgás után a fiúk eltűntek, de hamarosan visszatértek egy harmadik társukkal, aki rendőrnek adta ki magát, s letartóztatta a fehér férfit és a néger asszonyt a már említett erkölcstelenségi törvény nevében. A közeli őrsre kísérték őket, ahol az ügyeletes őrmester formálisan is vádat emelt ellenük. Minden bírósági tárgyalás nélkül két hetet börtönben töltöttek. A két hét elteltével a bíróság felvonultatott három hamis tanút, akikről utóbb kiderült, hogy szolgálataikért fejenként öt schillinget kaptak. Stallard kérte, hogy a védelem tanújaként hallgassák ki a közeli benzinkút segédkezelőjét. Néhány nap múlva, miután a férfit és Harrietet felmentették, Stallard megtudta, hogy rendőrök keresték fel a benzinkút-kezelőt, kegyetlenül megverték és megfenyegették, hogy „kirúgatják”, ha nem azt mondja, amit a szájába adnak... „Orvosi vizsgálat" Az eset után Stallardék Durban és Pietermaritzburg között félúton egy kisebb birtokon kerestek menedéket. De hiába: mindennapos vendégük volt az ottani rendőrség őrmestere. Egy feljelentés után innen tovább menekültek Escombeba, ahol a tapasztalatokból okulva olyan házat vásároltak, amely százszázalékosan megfelelt az apartheidnek. Stallard lakrésze az emeleten volt, s egyetlen bejárata az utcáról nyílt. Harriet szobája a földszinten volt. De ez sem segített, tavaly májusban, immár ki tudja hányadszor, ismét költöztek, ezúttal Johannesburgba, ahol Stallard nővérénél szállt meg, hogy még hihetőbb legyen Harriet házvezetőnői mivolta. Néhány hét múlva azonban éjszaka rájuk tört a rendőrség, mindkettőjüket kirángatták ágyukból, letépték róluk ruhájukat, és a tisztiorvoshoz hurcolták őket, megalázó, embertelen vizsgálatra. Szabadulás a pokolból Stallardék most már elhatározták, hogy átmennek Rhodesiába, Csöbörből-vödörbe . Welenskyék nem kértek ilyen vendégekből. Visszatoloncolták őket a Dél-afrikai Köztársaságba, ahol végül 6—6 hónapi börtönre ítélték Stallardékat. Büntetésük kitöltése után belátták, hogy bár a férfit munkája a Dél-afrikai Köztársaságba köti, menniük kell. Az asszony számára brit állampolgárságért folyamodtak, s idén március 3-án vége szakadt megpróbáltatásaiknak:a Becsuana-földi Lobatsiban egybekelhettek. Ők voltak az első vegyes házaspár a brit protektorátusban. (s. p.) Erősebbek az apartheidnél: Stallard és Harriet AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT KÖNYVEIBŐL Bljumin, I. G.: A mai polgári politikai gazdaságtan válsága ................................................................ Kötve 52.— Castro, Fidel Válogatott beszédei........................... Kötve 32.— Dobi István: Vallomás és történelem 1—2. kötet Kötve 65,— Duclos, Jacques:A párizsi kommün ..................... Kötve 25,— Kállai Gyula: Szocializmus és kultúra.................... Kötve 26,— Molnár Erik: Dialektikus materializmus és társadalomtudomány ................................. K 3Pa 50.— Kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat sátraiban és könyvesboltjaiban! Miért mondta le a Fehér Ház a New York Herald Tribünét? Az Estes-ügy az előfizetések tükrében... „A Fehér Ház többé nem fizet elő a New York Herald Tribune-ra, amely eddig néhány tucat más napilappal együtt járt Kennedy elnöknek és munkatársainak.” Az AP közlése szerint ennek a döntésnek az oka az, hogy a New York Herald Tribune részleteket közölt Estes amerikai milliomos botrányos ügyéről. Sőt, mi több, a lap első oldalán közölt fényképmásolatban egy levelet a következő aláírással: „A legjobbakat kívánom, Lyndon.” A levelet Lyndon Johnson amerikai alelnök küldte Esteshez. „Értesítem önt — írja az alelnök —, hogy javaslatot közöltem azokkal az emberekkel, akik végleges döntést hoznak ebben a kérdésben. Remélem, hogy ez a döntés kedvező lesz.” A lap szerint arról van szó, hogy Estes ajánlatára egy bizonyos William Mettoxot kellett kinevezni Texas állam egyik mezőgazdasági szervének élére. Estes a kinevezéssel saját, sokmilliós panamáit akarta előmozdítani, amelyekről már beszámoltunk lapunk hasábjain. A dolog politikai oldalát mutatja, hogy Estes jó kapcsolatokkal rendelkezett a Demokrata Párt vezetésében, s a Fehér Házhoz is megvoltak a szükséges nexusai. A vogherai dráma „Mint kés a vajba" hatolt a mozdony a személykocsiba A roncsok között operálnak az orvosok Róma, június 1. Nino Volta jelenti. Eddig 65 halottat emeltek ki a vogherai vasúti szerencsétlenség színhelyén a roncsok közül. A sebesültek száma több mint száz. Attól tartanak, hogy az áldozatok száma még nagyobb, mert sok holttest lehet még a fémroncsok között, amelyek a katasztrófa helyén torlódtak egymásra. A Milano —Genova személyvonat külföldről hazatérő olasz munkásokkal zsúfoltan vesztegelt Voghera állomáson. Csütörtökön éjjel, 2 óra 20 perckor érkezett és 2 óra 40 perckor kellett volna tovább indulnia. A tragédia 2 óra 35 perckor következett be: a 8151-es számú tehervonat Milánó felől ugyanarra a vágányra szaladt rá, amelyen a zsúfolt személyvonat állt. Az összeütközés igen heves volt, a tehervonat mozdonyai belerohant a veszteglő vonat utolsó kocsijába, úgy hatolt be a szakaszokba, mint kés a vajba és a kocsiban tartózkodó valamennyi utas,a roncsok közé került. Azonnal megindult a kétségbeesett mentés, amely még tegnap éjjel is tartott. Sok operációt, különösen amputálást végeztek el a helyszínen. Az orvosok a roncsok között dolgoznak, ahol még sok halott is fekszik. Egyelőre nehéz pontosan megmagyarázni, hogyan történhetett a tragédia. Voghera állomásán két biztonsági jelzőberendezés van: egy sárga fény 1500 méterre és egy vörös lámpa 1000 méterre az állomástól. Az ellenőrzés és a tanúk bebizonyították, hogy , mindkét jelzés működött. Miért nem használta hát a két gépész a tehervonat mozdonyán a fékező berendezéseket, ami megelőzhette volna a katasztrófát? A két mozdonyvezető — mindketten megmenekültek — azt mondja, hogy a veszteglő vonatot csak 500 méter távolságban vették észre. Elektronikus kardcsörtetés : Raytheon Corporation A nevű amerikai vállalat rakéta- és űrkutatási részlegénél dolgozik Clark C. Abt és csoportja. A mérnöki és filozófiai tudományokkal egyaránt foglalkozó Abt elhatározta, hogy megkönnyíti az amerikai kormánynak az eligazodást a nemzetközi helyzetben, amelyet egyre újabb és újabb független államok és népmozgalmak „bonyolítanak”. A világhelyzet hosszas tanulmányozása után és azután, hogy kérdőíveken véleményt kértek seregnyi különféle szakembertől, Abték elektronikus számítógépbe „táplálták be” mintegy harmincezer adatot és tényezőt a nemzetközi politikával kapcsolatban. Most aztán csak meg kell nyomni néhány gombot és percek alatt értékelést lehet kapni az utolsó tíz év világtörténelméről. Sőt, nemsokára lehetővé válik például bármely bel- vagy külföldi akció következményeinek kiszámítása is —– mondják az újítók. Csakhogy ők az imperialista politika régi fogalmait és előítéleteit táplálták be adatként a mamamutmasinába, így az eredmény sem lehet más jellegű, így hangzott: Támadó fegyverekkel szükséges biztosítani a „félelem egyensúlyát”. Ilyenformán a gépi úton „tudományosan” kiszámított vonalvezetés, az atombombával való régi hadonászás. Kérdés, az eredmény megérte-e a fáradságot. A Raytheon Corporation számára kétségkívül igen. A cég ugyanis az amerikai hadügyminisztériumtól már eddig is százezer dollárt kapott. Rogozov hazaérkezett A szovjet délisark-kutatók egy csoportja tegnap megérkezett a leningrádi kikötőbe. Köztük volt Leonyid Rogozov, a Novolazarevszkaja állomás híressé vált orvosa, aki a nehéz sarki körülmények között vakbélműtétet hajtott végre önmagán. A partralépéskor Rogozov elmondta, hogy amikor a műtétszükségessé vált, sok baráti támogatást kapott a kutatóállomás összeforrott kis közösségétől. Nagyonsokat jelentett az a néhány száz távirat is — mondta —, amelyeket az aggódó szovjet emberek küldtek a Szovjetunió mr minden részéből. U Thant és Popovics találkozója U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára csütörtökön este együtt vacsorázott Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszterrel. Megbeszélésükön hír szerint a hidegháború, a leszerelés és Kongó kérdése szerepelt. A jugoszláv külügyminiszter észak-amerikai és latin-amerikai látogatása befejeztével ma utazik haza New Yorkból. molinva. Nyitva délelőtt 11-től éjjel 12-ig Este 6 órától Antal György és együttese szórakoztatja a közönséget Műsor este 8-kor SÁROSI KATALIN KOÓS JÁNOS TOLDY MARIA SOÓS—RADÓ DUÓ Nyitva este 10-tól éjjel 2-ig, szombaton reggel 5-if _ _ monS4ua/jrm