Esti Hírlap, 1962. július (7. évfolyam, 153-178. szám)

1962-07-01 / 153. szám

Dél-Vietnamban állandóan rosszabbodik a helyzet Az afro-ázsiai szolidaritási tanács titkárságának nyilatkozata Kairó, július 2. Juszef el Szíriai, az afro­ázsiai népek szolidaritási ta­nácsa állandó titkárságának főtitkára nyilatkozatot adott és ebben nyugtalanságát feje­zi ki az állandóan rosszabbo­dó dél-vietnami helyzet és az Egyesült Államok szüntelen beavatkozása miatt. A főtitkár csodálkozással és sajnálkozással utal arra, hogy a vietnami nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság a lengyel fél határozott tiltakozása ellenére jelen­tést fogadott el, amely szerint a Vietnami De­mokratikus Köztársaság „ag­resszív és felforgató tevékeny­séget” folytat Dél-Vietnamban. A főtitkár hangsúlyozza, hogy az ilyen jelentés törvény­telennek tekintendő, mivel nem hagyta jóvá a bizottság valamennyi tagja. A jelentés csupán az amerikai imperia­listák és dél-vietnami bábjaik malmára hajtja a vizet. A dél-vietnami nép — mu­tat rá a nyilatkozat — az im­perialista beavatkozás ellen és az ország egyesítéséért küzd. Az antiimperialista és ha­zafias erőknek kötelessége, hogy támogassák ezt az igazságos harcot és elítéljék az amerikai be­avatkozókat. Pravda-kommentár Adenauer párizsi útjáról Moszkva, július 2. A mai Pravda kommentárt közöl Adenauer ma este kez­dődő párizsi látogatásáról. Grigorjev, a Pravda bonni tudósítója vitába száll a bon­ni hivatalos kőnyomatos állí­tásával, amely szerint „új fe­jezet nyílik Európa, Francia­­ország és Németország törté­netében”. Valójában semmi­féle új fejezet nincsen — írja. — Ami van, az mindössze a régi bonni politikai vonal: meghiúsítani a német kérdés békés rendezését, kierőszakol­ni a korlátlan nukleáris és rakétafegyverkezést. A Rajna partján nem kételkednek ab­ban, hogy a hivatalos Párizs továbbra is készségesen támo­gatni fogja Bonnt az európai feszültség szításában. A bon­ni militarista erők számára vonzó a Párizs—Bonn-tengely, amely lehetővé tenné számuk­ra, hogy Franciaországot hát­­országi támaszpontjukká, a nukleáris és rakétafegyverek közös előállításának központ­jává tegyék. Ebben az irány­ban már sok gyakorlati lépés történt. A napokban — amint ezt a Süddeutsche Zeitung kö­zölte — a francia és a nyu­gatnémet tábornoki kar ma­gasszintű találkozóján további lépéseket tettek a haditerme­lés és katonai tervezés közös fejlesztésére. A lőterek, raktá­rak és támaszpontok után megkezdik francia földön nyugatnémet hadiüzemek épí­tését is, s ezek közül egy ka­tonai szállítógép gyárat Mar­seille közelében építenek fel. Ismeretes, hogy Bonn részt vesz a francia rakétagyártás­ban. Amint a nyugatnémet sajtó hangsúlyozza, Párizsnak csak a pénz hiányzik az ön­álló atomfegyverkezéshez, pénz viszont van Bonnban... Vérbírság Az amerikai Moorefieldben (Nyugat-Virgínia) a városi ha­tóságok megengedték, hogy a véradónapon minden közleke­dési kihágást elkövető autós, ha akarja, „vérrel fizethes­sen”. A túrós polgármestere engedélyt adott, hogy ezen az egyetlen napon mindazok, akik rossz helyen, vagy a megen­gedettnél hosszabb ideig par­kírozzák autójukat, választhas­sanak: megfizetik a szokásos bírságot, avagy 2 deci vért ad­nak a vöröskereszt vértankjá­nak. Párizsban gyilkol az OAS Párizs, július 2. Az algériai telepesekkel Franciaországba özönlő OAS- banditák a hét végén több fegyveres támadást hajtottak végre Párizsban és a vidéki városokban. Vasárnapra vir­radó éjjel autóról tüzet nyitot­tak több párizsi arab kávéház vendégeire. A fővárosban a merényleteknek három halá­los és nyolc sebesült áldozata volt. ­Profsfiúk játékboltja Egy ügyes New York-i ke­reskedő játékboltot nyitott „40 éves fiúk számára”. Üzletében minden megtalálható, ami a gyermekeknek örömet okoz: villanyvasutak, hajók, mozdo­nyok stb. Az üzlet nagysze­rűen bevált, tulajdonosa most nyit fiókvállalatot San Fran­ciscóban. Jelszava: „Keresse fel üzletünket, ne szoruljon kisfiának villanyvasútjára!” Amerikai kölcsön Mexikónak Miről tárgyalt Kennedy Mateosszal Mexico City, július 2. Kennedy amerikai és Mateos mexikói elnök szombaton több mint háromórás megbeszélést tartott. A megbeszélésről közös közleményt adtak ki. A közlemény felszólítja a la­tin-amerikai országokat, hogy az Amerikai Államok Szerve­zetének elveihez híven és a kölcsönös támogatás jegyében kössenek megállapodásokat egymással. Mindkét államfő síkraszáll a „Szövetség a Ha­ladásért” elnevezésű amerikai program mellett. Külpolitikai részében a köz­lemény általános szavakban szorgalmazza a leszerelés meg­valósítását és a nukleáris kí­sérletek megszüntetését, gaz­dasági tekintetben pedig kívá­natosnak jelöli meg az Európai Közös Piaccal fenntartott gazdasági kapcsolatok bővíté­sét. Mint a DPA rámutat, a közlemény meglehetősen ho­mályosan foglal állást Kubá­val szemben. A két államfő mindössze annyit hangoztat, hogy — mint általában — itt is mérvadó a be nem avatko­zás elve. Politikai megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy Mexikót és az Egyesült Államokat nézeteltérések vá­lasztják el. Míg egyrészt az Egyesült Államok Kubával szemben „hajthatatlan” állás­pontra helyezkedik, Mexikó — amely Kubával diplomáciai viszonyban van — továbbra is az „óvatos megfontoltság” hí­ve. Kennedy és Mateos ugyan­csak szombaton egyezményt írt alá, amelynek értelmében az Egyesült Államok húszmil­lió dolláros hitelt nyújt Mexi­kónak mezőgazdasági termékek és felszerelések vásárlására. A kölcsön negyven évi időtar­tamra szól. Kennedy ezer katonát visszarendelt Thaiföldről Washington, Július 2. Az amerikai hadügyminisz­térium bejelentette, hogy Ken­nedy elnök elrendelte ezer amerikai tengerész­­gyalogos visszahívását Thaiföldről. Jelenleg a Thaiföldön tar­tózkodó amerikai csapatok lét­száma ötezerre tehető. A FALTÖRŐ KOS A Szovjetszkaja Rosszija karikatúrája az Anglia közös piaci csatlakozása körüli vitákról. Az Egyesült Államok faltörő kosként szeretné felhasználni Nagy-Britanniát, hogy betörjön a Közös Piacba, érvényesítse befolyását. Elfogadták az EAK nemzeti alapokmányát Az EAK síkraszáll a béke mellett, az imperializmus ellen Kairó, július . Szombat este Kairóban a népi erők nemzeti kongresszusának ülésén hivatalosan kihirdették a nemzeti alapokmányt. A most elfogadott dokumen­tum hangsúlyozza, hogy az Egyesült Arab Köztársaság szi­lárd elhatározással új életfor­mát választ, amelyet „a sza­badság és igazság” jellemez. A nép hiszi, hogy képes beren­dezni életét „kívánságainak megf­elően”, képes „elháríta­­ni az osztályok között meglevő minden nézeteltérést”. A dokumentum az EAK né­pét „az arab nemzet elszakít­hatatlan részének” tekinti. „Történelmi kötelességünk­nek, egyben nagyszerű külde­tésnek tekintjük az igazságon alapuló általános béke megőr­zését, amikor elfogadjuk ezt a dokumentumot, amely megha­tározza forradalmunk célkitű­zései teljes megvalósításának útját a jelenben, és vezérfonal a jövőre nézve" — hangoztatja az alapokmány. A nemzeti alapokmány vég­leges szövegének elkészítésé­vel megbízott bizottság kép­viselője jelentést tett, amelyet az ülésen jóváhagytak, s amely ugyancsak hangsúlyozza, hogy az EAK külpolitikájának az imperializmus és annak min­den megnyilvánulása elleni harcra kell irányulnia, a vi­lágbéke megerősítését, a nem­zetközi együttműködés bővíté­sét kell szolgálnia az emberi társadalom felvirágzása érde­kében. Az Egyesült Arab Köztársa­ság — hangzik végül a jelen­tésben — síkraszáll a katonai blokkok és szövetségek, vala­mint a faji megkülönböztetés és a nemzetközi monopóliumok ellen és „békét kíván, hogy meg lehessen védeni a szabad­ságot”. Július 3-tól: SLÁGER PARÁDÉ A városkapu tanokért (Kálvin tér) JÚLIUSI MŰSORA. Fellépnek: r* Kardos Magda Laboe , Gerard Mátrai Zsuzsa Sárosi Katalin Mike—Lemez (bravúros táncospár) Siegrid Schröder Drezdából Szombat, vasárnap, szeszmentes ifjúsági délután. ------------------------------------------—h foélfaszti A magányos lovag A párizsi Richat-kórház előcsarnokában­­ sorba­­állnak az újságírók és tele­vízió® riporterek. Az egyik harmadik emeleti szobában egy Merlin nevű úriember némileg fennhéjázó modor­ban nagy amerikai lapok tu­dósítóit fogadja. És a szom­szédos betegszobában, le­eresztett zsaluk mögött hal­doklik egy éhségsztrájkot ví­vó hetvennégyéves magányos harcos. Égő szemű, töpörö­dött, soványka kis öregem­ber, Louis Lecoin a neve. A francia polgári lapok paci­fizmus felé hajló vezércikk­­írói a „háború elleni harc nagy eseményének’’ nevezik a betegszobában lezajló né­ma drámát. S a következő vezércikk már azt magya­rázza, hogy miért kell Fran­ciaországnak „önálló” atom­haderő ... Lehet, hogy abban az órá­ban, amikor majd Moszkvá­ban a háború elleni nemzet­közi küzdelem legnagyobb tanácskozása összeül — Louis Lecoin már nem él. Az sem bizonyos, hogy él abban a pillanatban, amikor az olva­só átfut e sorokon. Louis Lecoin azért kezdte meg az éhségsztrájkot, hogy a fran­cia börtönökből kibocsássák azt a százharminc fiatalem­bert, akik kijelentették, hogy „lelkiismereti okokból” nem vesznek fegyvert a kezükbe, s ezért megtagadták a kato­nai szolgálatot... Nagyon egyszerű lenne azt mondani, hogy reménytelen a küzdelem, elfecsérelt erő­feszítés ez a gesztus — ha Louis Lecoin élete nem ilyen „reménytelen küzdelmek” so­rozata lett volna. Csakhogy ő már több mint fél évszáza­da vívja azt a harcot, amely­nek talán utolsó csatája ott zajlik a kórházi ágyon. Elő­ször 1910-ben tartóztatták le, újonckorában, amikor ezre­dét a sztrájkoló francia vas­utasok ellen vezényelték, s ő lábhoz tette a puskát. Hét évig harcolt — 1920 és 1927 között — az amerikai bírósá­gok ellen a híres Sacco— Vanzetti ügyben. S amikor a két ártatlant mégis kivégez­ték, amerikai egyenruhába öltözve behatolt a hírhedt „Amerikai Légió” párizsi kongresszusára. S a milita­rista szónoklatok kellős kö­zepén a szónoki emelvényre rohanva elkiáltotta magát: „Éljen Sacco és VanzettiF’­­óriási nemzetközi bot­­­­rány lett az ügyből. Chiappe, a két világháború közötti időszak hírhedt pári­zsi rendőrfőnöke sírva fogad­ta a markos rendőrök sorsa­ V____________________ fa között érkező, félig össze­vert Lecoint: „Mit tett ve­lem, az amerikaiak meg fog­nak buktatni ...” 1939-ben háborúellenes plakátokat ra­gasztott a párizsi utcákon és börtönbe ment értük — a há­ború után pedig újságot ala­pított a pacifisták jogainak védelmére, akik „lelkiismere­ti okokból” megtagadják a katonai szolgálatot és ezért elnyeli őket a börtön ... Mennyi makacs erőfeszítés, mennyi magányos heroizmus fekszik a kórházi ágyon! És hányan lehetnek még szerte a világon, ismeretlen Leccin­­ek, akik gyűlölik a hábo­rút és megvívták ellene a maguk magányos harcát, mint az a százharminc fiatal­ember is a gaulle-ista rend­szer katonai börtöneiben. Az egyes ember csak meghajol­hat e cervantesi „magányos lovagok” előtt — de az em­beriségnek már joga van ítél­ni, mérlegelni és figyelmez­tetni is. Figyelmeztetni arra, hogy nem egyetlen gonosz ember, hanem egy szervezet, egy rendszer akarta a vas­utasok ellen küldeni Louis Lecoint. S ha ő földre is eresztette a puskát , azért a sztrájkolókra mégis rá­­dörrent a sortűz. És Saccót meg Vanzettit mégis kivégez­ték és a második világhábo­rú mégis kitört. Mert nem egyes emberek ellen egyes emberekért folyik a harc, ha­nem a háborút újra és újra­szülő egész bonyolult hatalmi gépezet ellen — az egész em­beriség nyugalmáért. Ezt a küzdelmet pedig nem lehet magányos lovagként megvív­ni —, csak egy olyan mozga­lomban, amelynek hullámai döntik a világot, amelynek sodrása megsokszorozza és heroikussá teszi az egyszerű, mindennapi emberek min­dennapos cselekedeteinek ér­tékét. Ebben a mozgalomban oldják fel olyan „távolról jött” magányos harcosok is a maguk akcióit, mint egy Nie­­möller, egy Sartre, egy Rus­sell — és éppen ez avatja őket korszerű harcosokká. Ez a mozgalom tanácskozik né­hány nap múlva Moszkvában , és csak ennek a legszéle­sebb egysége képes arra, hogy megmentse a börtönből Lecoin százharminc fiatal­emberét azzal a százharminc millió fiatalemberrel együtt, akik egy atomháború első óráiban elpusztulnának. Tisztelet az éhező, magá­nyos lovagnak — de győze­lem a tömegmozgalomnak, amely képes arra, hogy ki­éheztesse magát a hábo­rút. .. ________________________ (gömöri) A LÁTNOK ÉS AZ ARANYRUDAK AZ OLASZORSZÁGI Bres­­ciában a rendőrség nemrég le­tartóztatta Lucia Oneda 52 éves özvegyasszonyt, s ezzel pontot tett arra a több évi közvetítői tevékenységre, ame­lyet az illető hölgy a „szeplő­telen fogantatású szent szűz” és a bigott hívők között foly­tatott. Vele együtt a rács mö­gé került a környékbeli kolos­tor öt szerzetese is. Oneda asszonyt a pénzéhség vitte romlásba, valamint az a felismerés, hogy roppant köny­­nyű visszaélni némely embe­rek vallási érzelmeivel. Leg­utóbb egy dúsgazdag, 58 éves özvegyasszonyt , a toscolanói Lucia Bulgeronit — környéke­zett meg, és kicsalta tőle egész vagyonának értékét, mintegy 12 millió lírát. Mód­szere bámulatosan primitív volt, a sikert elsősorban a ki­szemelt áldozat nagyfokú egy­­ügyűsége biztosította. A LÁTNOK HÍRÉBEN álló Oneda asszony gyakran meg­látogatta, és órákon át együtt ájtatoskodott a mélyen vallá­sos signora Bulgeronival. Ezeknek végén a gazdag áldo­zat mindig pénzajándékot adott át „a szent szűz szószó­lójának" a célból, hogy bizto­sítsa égi úrnőjének kegyét. Oneda asszony ettől vérszemet kapott, és egy alkalommal fe­lette izgalmas üzenetet közve­tített: „a szeplőtelen szent szűz” bejelentette a világ vé­ge közeledtét, s egyben közöl­te azt is, hogy csupán egyet­len emberi lény marad élet­ben, s ez nem más, mint si­gnora Bulgeroni, akit ily mó­don akar megjutalmazni igaz­hivő és jámbor életéért! Meg­követeli viszont, hogy „kivá­lasztottja” mondjon le min­den földi javáról, s vagyonát pénzzé téve, helyezze azt lá­bai elé... E maszlag beadásánál tevé­kenyen közreműködött öt szer­zetes barát, s ennek hatása alatt a megborzadt, de egyút­tal boldoggá tett hiszékeny asszony néhány hét múlva 12 millió lírával, egész vagyona ellenértékével jelent meg a kolostorban. Ekkor kompliká­ciók álltak be, mert a prófé­tanő újból tanácskozott a „szent szűzzel”, aki azt az óha­ját fejezte ki, hogy pénz he­lyett aranyrudakkal áldozza­nak neki! Pár napon belül signora Bulgeroni ezt a kíván­ságát is teljesítette. Amikor azonban a többször is beígért „világ vége” követ­kezetesen elmaradt, az áldo­zat agyában valami derenge­ni kezdett, s kezdte visszakö­vetelni alanyát. Miután nem kapta meg, a rendőrséghez fordult. Letartóztatásakor Oneda asszony rezignáltan megjegyezte: „Vártam önöket. A szentanya megjelent ne­kem, és közölte, hogy kelle­metlenségeim lesznek, de nem kell kétségbe esnem, mert mindez az ő nagyobb dicsősé­gére lesz...” A kicsalt 12 millió értékű aranyrudakból 7 millió érté­kű került elő. Oneda asszony lakásán viszont számtalan olyan levelet találtak, ame­lyekben a hívők egész Olasz­országból, de még külföldről is­­ a szent szűznél való közbenjárásáért esedeznek, és azért pénzajándékokat ajánla­nak fel (P­­v.) | TÖRŐDJÖN egészségével! Az ápolt fog sok betegséget ! | MEGELŐZ. | SANODENT § FOGKRÉM, kiváló védőszer a fogszuvasodás ellen. §

Next