Esti Hírlap, 1963. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1963-02-01 / 27. szám
„ Új piacokra van Angol újság a Szovjetunióval folytatott kereskedelemről Svédország elutasítja a NATO-követelést London, február 1. A világsajtó hasábjain továbbra is sok szó esik arról a washingtoni nyomásról,amely meg akarja akadályozni a NATO-országokat — sőt, az Atlanti Szerződéshez nem tartozó néhány országot is — abban, hogy a Szovjetuniónak olajvezetékekhez szükséges csöveket szállítsanak. Most, hogy De Gaulle magatartásán meghiúsult Nagy- Britannia közös piaci tagságának közeli reménye és Angliában mind nagyobb méreteket ölt a munkanélküliség, érdekes a brit közvélemény állásfoglalása a Szovjetunióval és a szocialista országokkal kapcsolatos kereskedelemről. A Daily Mail pénzügyi szakértője ezt írja: „A brüszszeli kudarc következtében új piacokra van szükség. Vajon nem növelhetnénk kereskedelmünket a kommunista országokkal? A szovjet vásáriak már meglátogattak több angol hajógyárat, elsősorban azokat, amelyekben a legnagyobb a munkanélküliség. Húszmillió font értékben akartak hajókat rendelni, de sokkal nagyobb rendelésre is lenne kilátás, hiszen a Szovjetunió hatalmas kereskedelmi flottát épít.” A szakíró a továbbiakbankifejti, hogy a Szovjetunió egyetlen feltétele az volt, hogy Anglia cserébe vásároljon tőle évi kétmillió font értékben nyersolajat. Ezt London megtagadta, pedig — írja a Daily Mail — az összes európai ország közül csak Anglia nem hajlandó szovjet kőolajat vásárolni." Ennek három oka van — véli a lap. 1. Az amerikai nyomás; 2. Az angol olajtársaságok azt mondják, nekik is elegendő eladni való olajuk van; 3. Az olcsó szovjet nyersolaj leszorítaná az árakat és az olajmonopóliumok nyereségét is. Moszkvai jelentés szerint a Pravdában is cikk jelent meg a kelet—nyugati kereskedelemről. Elsősorban a nyugatnémet politikusok akcióival foglalkozik, akik igyekeznek megmérgezni a Szovjetunió és a semleges országok kereskedelmi együttműködését. A bonni politikusok — írja a Pravda —, számos nyugatnémet céget arra kényszerítettek már, hogy a megkötött szerződést megszegve, ne szállítsanak csöveket a Szovjetuniónak. Schröder, bonni külügyminiszter utasítást adott az NSZK stockholmi követének, hogy szólítsa fel a svéd kormányt: ne adjon el a Szovjetuniónak úgynevezett „stratégiai rendeltetésű árut?’, többek között nagy átmérőjű acélcsövet. Stockholmból jelentik: A svéd kormány elutasította a NATO-országok követelését. Hangsúlyozza, hogy Svédország és a Szovjetunió között hároméves egyezmény van érvényben, s az egyezmény csövek szállítását is előirányozza. Svédországnak tehát nem áll szándékában korlátozni az egyezményben feltüntetett árukontingenseket Sztrájkstatisztika London, február 1. Egy most közzétett statisztika adataiból kitűnik, hogy Angliában 1961-ben a sztrájkok 3 046 000, 1962-ben pedig 5 794 000 munkanap kiesését okozták. Genfben folytatják a szovjet—amerikai—angol atomtárgyalásokat tőle, csütörtökön este közölte, hogy véget ért a Hruscsov —Kennedy levélváltás nyomán kezdődött szovjet—amerikai—angol eszmecsere az atomkísérletek betiltásáról. Foster közölte, hogy a megbeszélések a Szovjetunió javaslatára, a genfi tizennyolchatalmi leszerelési bizottság keretében folytatódnak. A bizottság február 12-én ül ismét össze. Foster hangsúlyozta: az Egyesült Államok véleménye az, hogy az atomkísérletek betiltásáról folytatni kell a tárgyalásokat és az amerikai küldöttség ennek a kérdésnek megkülönböztetett figyelmet fog szentelni a leszerelési bizottság ülésein. Egy magasrangú amerikai forrás szerint az eddigi megbeszélések „igen hasznosak és széleskörűek voltak, bízunk abban, hogy mindkét fél megegyezésre törekszik és reméljük, hogy az végül is létrejön.” A fő nézeteltérés továbbra is az évenkénti helyszíni ellenőrzések száma volt, a washingtoni megbeszéléseken — közölték a Reuter tudósítójával. Washington, február 1. William C. Foster, az amerikai leszerelési hivatal vezet Árvíz Djakartában Vízben gázol a személyszállító tricikli, a jellegzetes ,,djakartai riksa”. A télre való tekintettel ugyanis túl sok eső esett az indonéz fővárosban: kiöntötték a nyári hőséget enyhítő nyitott csatornák. Beavatkozás az ország belügyeibe Kanada miniszterelnöke vádolja az Egyesült Államokat ügyminisztériumának nyilatkozata. Washington szemmel láthatólag rá akarja erőszakolni Kanadára az atomfegyvert, természetesen washingtoni ellenőrzés alatt. Diefenbaker kanadai miniszterelnök beszédet mondott a parlamentben és azzal vádolta az Egyesült Államok külügyminisztériumát, hogy beavatkozott a kanadai belügyekbe. Szembeszállt azzal az állítással, hogy atomtöltetek nélkül a kanadai védelmi rendszer nem lehet hatékony. A miniszterelnök az Egyesült Államok beavatkozását példa nélkül állónak minősítette, és jelentéstételre hazarendelte Kanada washingtoni nagykövetét. Ottawa, február 1. A kanadai belpolitikai életben nagy vihart váltott ki az Egyesült Államok kül- Tisztázni akarják a nézeteltéréseket Tárgyalóasztalhoz ül Algéria, Tunézia és Marokkó külügyminisztere Algír, február 1. Algéria, Tunézia és Marokkó között elvi megállapodás jött létre arról, hogy a három ország külügyminisztere "összeül egyrészt az Algéria és Tunézia között támadt nézeteltérés rendezésére, másrészt a három ország közös terveinek előmozdítása érdekében. Mint ismeretes, a Burgiba elnök ellen intézett merénylet után visszahívták Tunézia nagykövetét Algírból. A Reuter híre szerint a három ország külügyminisztere márciusban ül össze Rabatban. AZ ARTISTAFESZTIVÁL OSCAR-DÍJAS MŰSORA MEGISMÉTELVE A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZBAN február 7-én, 8-án, 9-én este 7 órakor, 10-én du. fél 4 órakor. Mind a négy előadást az amerikai „Specta Films S. A.” televíziós részvénytársaság Észak- és Dél-Amerika részére közvetíti. Jegyek kaphatók: az üzemi közönségszervezőknél, a Kamara Varieté pénztáránál, tel.: 120—430, a Fővárosi Nagycirkusz pénztáránál, tel.: 428—300, a Corvin Áruház trafikjában, az Idegenforgalmi Hivatalnál. Üzemi közönségszervezők részére: VI., Népköztársaság útja 61. Tel.: 225—643 és 420—349. Kibékült a két Kongó Ismét barátságot kötött a két Kongó — jelenti az AP hírügynökség tudósítója. „Ez derül ki Youlou abbénak, a francia gyarmatból alakult Kongó Köztársaság elnökének hivatalos Leopoldville-i látogatása után kiadott közös közleményből. Youlou és Kaszavubu a belga gyarmatból alakult Kongó Köztársaság elnöke a közös kőlteményben megállapítják, hogy országaik szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat építenek ki ki egymással.” Youlou és Kaszavubu kapcsolatát két évvel ezelőtt az mérgesítette el, hogy az abbé egészen nyíltan támogatta Csombét. Ünnepségek Volgográdbaan Volgograd, február 1. Ma a volgai csata befejezése huszadik évfordulójának előestéjén Volgográd nagyszabású ünnepségek színhelye lesz. Ez alkalomra a városba érkeztek Jerjomenko és Csujkov, a Szovjetunió marsalljai, valamint a tábornoki kar több tagja, a csata sok ismert hőse, köztük Jakov Pavlov őrmester, a világhírűvé vált Pavlovház védelmének irányítója. Ugyancsak ide érkezett Moszkvából több mint húsz külföldi tudósító, akik a világsajtóban fogják ismertetni az ünnepségeket. Miss Maneken — keretben A képen: a svájciak Miss Manekenje, Violaine Lachenal kisasszony, aki majd hazája színeit képviseli a Londonban tartandó európai Miss Maneken-választáson. A svájciak azt remélik, hogy Missak meg fogja állni a helyét — legalábbis bizonyos keretek között. Monsieur Non Ritkán esik meg, hogy a kudarc okául a sikert hozzák fel. Brüsszelben mégis ez történt, ötszázhét nappal ezelőtt kezdték meg a formális tárgyalásokat Anglia közös piaci csatlakozásáról. Tizenhétszer gyűrkőztek neki a bonyolult részleteknek, sorra vették a mezőgazdasági árak és vámok, a nemzetközösségi és EFTA- országok különleges problémáit. Lassan-lassan áthidalták az ellentéteket, közben alaposan megtépázva a brit oroszlán presztízsét. S mikor úgy látszott, hogy rendeződnek az ügyek , Párizs egyszerűen nemet mondott. Első pillanatra ennek a nemnek szépasszony logikája van, a miértre legfeljebb anynyi a válasz: csak. A politikában persze a látszólagos szeszélynek mélyebb okai vannak. Kiderülhetett, hogy miközben Franciaország gazdasági és technikai részleteken akadékoskodik, emögött politikai alapfelfogása áll. Ezért hiába csökkentek a nézeteltérések, De Gaulle — Monsieur Non — kérlelhetetlenül kimondta a nemet. Mit akar tulajdonképpen a francia elnök? Jóllehet, közvetlen programot még a maga homályos, fellengzős bourboni stílusában sem körvonalazott — politikai koncepciója előttünk áll. Európából — értve ez alatt a Közös Piac hat országát — az egyenrangú harmadikat szeretné kialakítani a meglevő két szupernagyhatalom mellett. Arról eleve le kellett mondania, hogy Franciaország valóban egy szinten legyen a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal. De reméli, hogy hátvédként a Közös Piaccal, elérheti ezt. Ha ez így áll, miért lép fel az angol csatlakozással szemben, hiszen Nagy-Britanniával tagjai között, megnövekednék a gazdasági tömörülés súlya. Erősítené általában, de gyengítené a francia vezető szerepet. Márpedig De Gaulle nem akármilyen közös Piacot akar. Olyan szervezetet, amelyben a francia hegemónia, de legalábbis a Párizs—Bonn vezetés (a sorrendben elöl Párizzsal) biztosított. Ha Angliával hétre bővülnének a hatok, ennek legalább három előrelátható következménye lenne: 1. Franciaország megszűnne az egyetlen atomhatalom lenni a Közös Piacon belül; 2. tág tere nyílnék egy London— Róma—Benelux ellentengely kialakításának, sőt, London és Bonn flörtjének; 3. a Közös Piac szorosabb kapcsolatokat keresne az Egyesült Államokkal, és fellazulna egy „atlanti gazdasági egység” irányában. Régi amerikai elképzelés, hogy a NATO-nak legyen egy gazdasági megfelelője. Mindez megszüntetné Franciaország kiváltságait, s legfeljebb a NATO felső négyesében biztosítana számára helyet. Természetesen a jövő kérdőjele, hogy a nyugati szövetségen belüli nézeteltérések, meddig fejlődnek. Szavakban meglehetősen kiéleződött a vita. De ezúttal nem is annyira a látványos londoni párizsi szitok-átok szórás az érdekes, még csak a közös piaci többi ötök (vagy Bonn helyzetét figyelembe véve négy és félek) enyhe visszabosszantási kísérlete sem. A lényeg a francia— amerikai kapcsolatokban van. Mindkét részről az eddigi stratégia felülvizsgálásával fenyegetőznek, s még olyan „szentségek” is szóba kerülnek, mint a Nyugat- Európában állomásozó amerikai csapatok visszavonása. Ez viszont nagyon lényeges tanulságul szolgál: a „kommunista veszély” idézése és az arra való hivatkozgatás már a magasabb atlanti körökben is kezdi elveszteni létalapját. Amikor a francia elnök (ami, persze, nem az egy embert, hanem a mögötte álló gazdasági és politikai csoportosulásokat jelenti) hajlandó önmagát az „európai és atlanti érdekek” fölé helyezni, ezzel akaratlanul is kifejezésre juttatja: nem hisz abban, hogy a szocialista országok részéről bármilyen katonai veszély is fenyegetné. Nyilván ennek a vetülete, hogy a nyugati kommentátorokat egyszerre megihlette egy szovjet—francia közeledés lehetősége, és különböző találgatások reppentek fel. Korai lenne ezeket akár csak érinteni is. Igaz, hogy az önálló francia atomütőerő, az atomkísérletek e pillanatban borsot törnek az amerikaiak orra alá, de nemzetközi kihatásaikban előmozdítják az atomfegyverkezési hajszát, gátolják, sőt, esetleg megakadályozzák a leszerelési tárgyalásokat. A brüsszeli asztalfelborulás semmiképpen nem az atlanti ellentéteket kiváltó ok, hanem azok következménye. A közös piaci csatlakozás vitái mögött az atlanti politika mélyebb ellentétvonalai húzódnak. Ez a zajlás magával hozhatja bizonyos atlanti gyakorlat felülvizsgálását, de következményei még kiszámíthatatlanok. „Nem”-ek elhangzottak már, „igen”-ek még nem. Réti Ervin Áremelkedés Japánban Tokió, február 1. Japánban — a tokiói statisztikai hivatal jelentése szerint — 1963 januárjában az árindex 116,7 százalékot mutatott és ezzel hosszú hónapok óta példátlanul magas szintet ért el. Különösen az alapvető népélelmezési cikknek számító halféleségek ára emelkedett nagy mértékben, 16,4 százalékkal. Ha „szelíd" a tűzhányó. Hawaii a világnak talán egyetlen olyan pontja, ahol az emberek úgy tekintik meg a vulkanikus kitöréseket, mint valami látványosságot és nem menekülnek tőle. Valahányszor a Mauna Loa, vagy a Kilauea vulkánok a tevékenység első nyomait mutatják, tudósok, turisták, újságírók a világ minden tájáról sereglenek oda, hogy részesek lehessenek a valóban csodálatos látványban. Hawaii szigete úgy született, hogy a Csendes-óceán medencéjében, északnyugat-délnyugat irányban óriási repedés keletkezett. Hawaiiban a tengerszint felett található legrégibb sziklák az úgynevezett harmadkorból valók, vagyis 10—25 millió évesek. Hatvanban a vulkanikus tevékenység „szelíd”. A láva ugyanis rendkívül folyékony, ezért lehetővé teszi, hogy a robbanó gázok könnyen és heves kitörések nélkül törjenek a felszínre. A hawaii kitörések „szelídsége” ellenére az 50—60 kilométer mélységből feltörő láva félelmetes látványt nyújt, amelyet mindig sok ezer néző csodál. Letartóztatások Sarawakban A brit gyarmati hatóságok a brunei felkelés kirobbanása óta Sarawakban is letartóztatásokhoz folyamodtak: hetven embert vettek őrizetbe. KAMARA VARIETE 1963. 11. 1-től KÜLÖNLEGES VIDÁM LAP vidám, zenés varietéműsor 2 részben FELEKY KAMILL Kossuth-díjas, kiváló művész RODOLFÓ érdemes művész BÁROSSY KATALIN BÉKÉS ITALA VIDÁM FIÚK HUMOROS ARTISTASZÁMOK Jegyek már válthatók a színház pénztáránál, VL, Lenin krt. 106. Telefon: 120—130