Esti Hírlap, 1963. május (8. évfolyam, 100-126. szám)

1963-04-30 / 100. szám

Mintha biztatást kapna ns^An­ ^ első és a többi * Hol a fürdőszoba B ■ HIC ■ • • • Fészekrakás • Városnézés a kőművessel S­étálni hívtuk a kőmű­vest. Arra kértük, mutasson néhány he­lyet, ahol dolgozott, ahol fa­lakat emelt. Sétálni hívtuk, és a szót neki adtuk, Szilá­gyi Imre kőműves szakmun­kásnak: — Igen, ő volt az első (nem „ez”, hanem „ő”). Le­telt a katonaidőm, leszerel­tem, akkor kerültem ide, a negyvenkettes építőiparihoz. Azt mondták: lehetnék mű­vezető egy kisebb építkezé­sen, de előbb menjek ki az új szövetkezeti lakótelepre, a Martinovics térre, fogjak a kezembe három napig szer­számot, mutassam meg, mit tudok. Három nap után hi­vattak: „Minden rendben” — én meg azt kértem, ne te­gyenek engem sehova műve­zetőnek, hadd maradjak itt, az ifibrigádban, hiszen már úgy megszoktam. Nevettek, mit lehet három nap alatt megszokni, de én csak kitar­tottam. — Hogy miért szerettem meg itt? A fiúkat a brigád­ból, vagy tetszett, amit épí­tettünk? Nem tudom. Két és fél évet töltöttem itt, a szö­vetkezeti házaknál. Itt az­után a pincétől a padlásig mindent a mi brigádunk csi­nált. Itt kezdtük a gépi va­kolást is. Voltak, akik ide­genkedtek a szórópisztolytól, pedig mennyivel jobb,­­sza­porább, tartósabb vele a munka. Mi nagyon megsze­rettük. Miért beszélek töb­bes számban? Mondom, hogy brigádban voltunk. Itt let­tünk szocialista brigád is. Sokszor járok erre, mindig benézek a házaink közé. Le­het, hogy építettünk azóta már szebbet is, jobbat is, mint ez, de hiába: két és fél év nagy idő. Ez volt az első. Talán olyan, mint az első szeretetre , embert együtt még nem lát­tam. Mert ez a Flórián téri ház: lottóház. Boldog lottó­­nyerteseké. Itt, ahol most Pintérék laknak, itt volt az építkezés idején az öltözőnk. Bolgárék lakásában volt az átadási ünnepség, a büfé. Itt, a folyosó felső kiképzése új megoldás. A tervező nem is csinált rajzot, csak azt mond­ta el, hogyan gondolja. Meg­csináltam a sablont, és At­tila elkészítette a rabu­zot. Amikor készen lettem,­jött a tervező, és csak annyit mon­dott: „Nohát, így képzel­tem!” Számolni, mérni, gondol-­­kodni kell. Anélkül nem megy az ember semmire. Jó­magam is elvégeztem a mű­vezetői iskolát. Aki nem ta­nul, nálunk is lemarad. Az a baj, hogy sokan ezt nem látják. Pesti fiú ma már nem is jelentkezik kőművesta­nulónak, azt hiszi, az csak olyan semmilyen munka, amit akárki meg tud csinál­ni. Pedig ahhoz, hogy vala­ki jó kőműves legyen, tudns is kell, meg szív is a munká­hoz. Én nem vagyok rátarti ember, de énnekem ne te­gyen keresztet a falamra az építésvezető, hogy az nem jól van, ahogyan van. M­i következett a Flórián tér után? A Kárpát utca, tavaly ősz óta pedig itt, ez a rózsadombi kísérleti építkezés. Miért kí­sérleti? Újfajta téglákkal, új daruval, „Toldival” dolgo­zunk. Még esztendeje sincs, hogy ezt a darut tervezték, s most nézem a miénken a számot: 606, így kellene min­denütt csinálni. Ha már ki­gondolnak valami jót, azt csinálják is meg. Nem is hi­szi, mit segít nekünk ez a mi „Toldink”. — Jó munka, érdekes munka, szép munka. Nem­csak a falakat rakja a kő­műves, hanem azt is tudja, hogy embereknek készít ott­hont, fészket. Jönnek is az emberek. Tegnap is itt volt egy kedves fiatal házaspár. Egy óra hosszat kérdezősköd­tek, milyenek lesznek a szo­bák, hol lesz a fürdőszoba, már azt is tervezgették, hogy a bútorokat hová tegyék. Ilyenkor mintha új biztatást kapna az ember... Sárdi Mária . an a kőművesnek egy furcsa tulajdonsága — folytatja. — Ha néhány éve már egy város­ban él, azt hiszi, övé az egész város. Most, hogy a Rózsadombon dolgozunk, mindennap elmegyek a Már­tírok útjai OTP-ház előtt. Igen, ez itt, mindjárt a Mar­­git-hídnál. És ahányszor el­jövök, nem tudom, örüljek-e, vagy bosszankodjam? Szép a ház —mi van rajt bosszan­kodni való? Hát, csak meg kell nézni, minden erkély alsó jobb sarkában van egy fehér folt. Valahogyan rosz­­szul lejtenek az erkélyek, az esővíz egy ponton megáll bennük, átnedvesíti az anya­got . Pedig, ha a mi brigá­dunkból az Attilát megkér­dezné, mit köszönhet ennek az építkezésnek, sokat el­mondhatna. Lakik itt a szemben levő házban egy or­voscsalád, az orvosnak pedig egy fiatal, csinos kis tanító­nő lánya. A lánynak már ki­szemelt vőlegénye is volt, ugyancsak orvos­a saját ko­csiján vitte őt sétálni. Az­után egyik nap a mi Atti­lánk munka után kifeküdt az egyik ablakba napozni. A szemben levő ablakból is ki­nézett az orvos lánya, így kezdődött, s a kislánynak az­óta nem kell a vőlegényje­­lölt, csak a mi Attilánk. Először megpróbáltuk Attilát lebeszélni: nem hozzád való. Azután, amikor nekünk is bemutatta, elhozta egy-két családi brigádösszejövetelre, mi is megismertük, megsze­rettük a kis tanítónőt, bele­egyezésünket adtuk Attilá­nak. De mégis baj van. A kislány szülei hallani sem akarnak egy egyszerű „kő­műveslegényről”. Pedig ha tudnák, hogy Attila milyen komoly, becsületes, okos fiú — munkásőr is, KISZ-titkár­­nak is őt választották meg a fiatalok. De hát hiába, ed­dig ez még nem hatotta meg a kislány szüleit. E­gy másik ház előtt ál­lunk. — Ezt is mi csi­náltuk — mondja. — Meghívtak a kulcsátadásra is. Azt hiszem, ennyi boldog Írásbeli és szóbeli érettségi A középiskolák negyedik osztályosai számára május 8-a lesz az utolsó tanítási nap. A végzős középiskolá­sok írásbeli érettségijét or­szágszerte május 4—18 kö­zött tartják. A szóbeli érett­ségi vizsgákra június 1 és június 30-a között kerül sor. JVvmnsfitikai knwtffr**sssusnk Ebben az évben számos nemzetközi kongresszust tar­tanak nálunk. A legjelentő­sebbek közé tartozik a Tudo­­mányos Akadémia spetroskop kongresszusa, amelyre 600 résztvevőt várnak, köztük 400 nyugati szakembert. A napfizikai kutatók jelentős nemzetközi eseménye lesz az Eötvös Loránd Társaság magfizikai értekezlete. Meg­rendezik a híradástechnikai szakemberek nemzetközi ta­lálkozóját is. Az orvostudo­mány­­ jelentős nemzetközi eseménye lesz az orr-gégész és a belgyógyász találkozó. Valóságos kongresszusi soro­zatra kerül sor az élelmiszer, ipar területén. Szeptember 19 —21 között tartják a Georgi­­kon ünnepségeket 500 ven­dég részvételével. Karcsi bácsi és a madison ÜGYFELEI: A FIATALOK — AZ ŐSZINTE SZÓ — PÓTSZÜLŐK Harmincéves, de a ferenc­városi fiúk és lányok har­sány „Kezét csókolom, Kar­csi bácsi.!’-val köszöntik az utcán. Meglepődtem ezen, mire nevetve magyarázta: — Hiába, kiöregszem lassan ... A 15—16 éves lány szemében menthetetlenül bácsi vagyok. Pedig igyekszem szót érteni velük... Bizalom Elmond egy esetet: — KISZ-bált rendeztek nemrég a kerületben, s az egyik kislány felkért egy madisonra. Utólag megtud­tam, a többiek igyekeztek lebeszélni: „Hová gondolsz? Karcsi bácsi és a madison­ öreg is, komoly is már ah­hoz.” Tánc után körülfogtak. „Nahát! Nem hittük volna! Hol tanulta a madisont?” — Meggyőződésem, nagyot nőtt előttük az ázsióm. Beszélgetésünk közben gyakran nyílik az ajtó: fiúk, lányok akarnak beszélni a kerületi kapitányság ifjúság­­védelmi előadójával. Figye­lem, milyen egyszerűen tár­gyal velük, s bár nem vélet­lenül kerültek kapcsolatba a rendőrséggel ezek a fiatalok, nem érezni fölényt a visel­kedésében. És mennyiféle hangot üt meg! Belép valaki, s ő már tudja, hogyan kell beszélnie vele. Kedves, szigo­rú, kemény, baráti. __ Ha az első szavammal elrontom a dolgot és nem nyerem meg a kihallgatott fiatal bizalmát, később ez aligha sikerül — mondja. — Hiszen rendőrhöz jönnek, aki iderendelte vagy akihez be­kísérik őket. Sok függ az el­ső mondattól. Bár néha ku­darc ér, gyakoribb, hogy őszintén beszélnek velem a gyerekek. Itt mondják el pél­dául, hogy nem szeretnek hazamenni, mert veszekedés van otthon, a lányok bevallják, miként kerültek kapcsolatba férfiakkal, s a fiúk elmondják, hogyan, mi­ért törtek be, miért vereked­tek satöbbi. Galerik __ Persze, könnyű a dol­gom. Is nőttem fel, ferenc­városi srác voltam. Kiterjedt személyes ismeretségem van. Belülről is ismerem a háza­kat, nemcsak kívülről. Lehe­tetlen végigmennem a Mes­ter utcán, hogy barátokkal, iskolatársaim szüleivel ne találkoznék. Tudják, rendőr­tiszt vagyok és ifjúságvéde­lemmel foglalkozom. „Hallot­tad? A Julika megint nem dolgozik, csavarog... Kar­­csikám, nézzetek utána, a fiammal megint baj van!” Mindenről értesülök. S ha az­tán a szóban forgó gyerekkel találkozom „véletlenül” , csak csodálkozik: „Hát ezt honnan tudja, Karcsi bácsi?” Szabad idejében — nem sok van: a kerületi fiatalság éppen elég dolgot ad, ezen­kívül ötödéves joghallgató és családos ember — pszicholó­giával foglalkozik. A kerületi ifikről beszé­lünk. Tűzbe jön. — Budapesten elterjedt vélemény: a franzstadti ifjú­ság külön fogalom. Nem igaz! Nem rosszabbak és nem jobbak másoknál, nem több a bűnesetek száma sem. A szűk utcák, a régi kocs­mák, a piacok, a nyomor vi­lága, persze, kedvezett a bű­nözésnek. De rohamosan vál­tozott a környék, és mások már az ifik is. Két éve né­hány hírhedt galeri tanyá­zott errefelé: a Ferenc téri, a Tinódi téri, a Boráros téri, a Vágóhíd úti. Napirenden volt a verekedés, megtámad­ták este a lányokat, betörtek, loptak. Velük nem ígért si­kert a „lelkizés”, a jó szó. A huligán csak az erőt tisz­teli. Hosszú, fáradságos mun­ka árán — KISZ-esek, szülők segítségével — kaptuk el őket. Szigorú ítéletek szület­tek, volt, aki hét évet kapott. — És azóta? — Nem hagyjuk, hogy újra alakuljanak a bandák. Több­féle társadalmi ellenőrzést szerveztünk, jelenleg ifjúsági őrjáratok működnek. Minden héten más-más napon jelen­nek meg az őrjáratok az italboltokban, a mozikban, a félreeső utcákban, a par­kokban. A kislány érdeklődik — Ezzel még nem küszö­böltük, ki az okokat, amelyek a fiatalokat csavargásra, bű­nözésre csábítják. — Nem. De próbálkozunk azzal is. Tavaly felkutattuk az erkölcsi züllés veszélyé­nek kitett gyerekeket, és ön­ként jelentkezett felnőtteket adtunk melléjük, barátnak, segítőnek, ha úgy tetszik, pótszülőnek. Tartottunk tőle, hogy bizalmatlanok lesznek velük szemben. Tévedtünk. Megszerették a pótszülőket, gondjukban, bajukban hozzá­juk fordulnak. Vidáman folytatja: — Né­ha magam­ is afféle pótszülő vagyok. Sok fiatal, ügye be­fejezése után még visszajár ide. „Karcsi bácsi — ezzel jönnek —, mit tegyek? Férj­hez menjek?” — és elmond­ják, hogy milyen a fiú. „Mi a véleménye róla?” — Hozd be, így nem mondhatok sem­mit. — És csakugyan megje­lennek a fiúval. Van egy kis­lány, akivel elsején vásárol­ni járok, azelőtt italra köl­tötte a pénzt. Néha „csak úgy benéznek” hozzám, mert „éppen erre jártak”. Szóba kerül egy-egy „csuda klassz” film, az új ruha, az otthoni helyzet, s hogy mit csinálnak „azóta”,­ mikor dolguk volt a rendőrséggel. Ezeket a be­szélgetéseket kedvelem. Ilyenkor lehet formálni, irá­nyítani — észrevétlenül —a fiatalok gondolatait, vágyait. Ifjúságvédelmi előadó — ez a hivatalos címe. S bár a bűnüldözés is a feladata, a név jobban kifejezi munkája lényegét. Nem bünteti — védi a fiatalokat. Lukács Teréz Árvédelmi erdősávok A folyók gátjainak vesze­delmes ellenfele a hullám­verés. Árhullámok idején rőzsekötegek vagy műanyag­fólia beszerzésével védik a gátak oldalát, de legbizto­sabb, ha erdősávval törik meg a hullámok erejét. Mi­vel a régebbi hullámtörő erdősáv majdnem fele meg­ritkult vagy kipusztult, ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság elrendelte hét­ezer hektárnyi új véderdő telepítését. A tízéves erdősí­tési program megvalósítását a jöv­ő évben kezdik meg. Az új módszer szerinti tele­pítéssel csaknem 200 millió forintos megtakarítást érnek el. (MTI) HÁROM PESTI PILLANAT­KÉP ■’ ’ ELSŐ KÉP: Kiváncsiak , HARMADIK KÉP: Áprilisutó MÁSODIK KÉP: Vajon min mulat? (Kofrms Péter felv.) ­­g vendéglátókombinát, tatarozás, távfűtés Ma tárgyalta az idei költségvetést az újpesti tanács Ma ülést tartott a IV. ke­rületi Tanács, s megtárgyal­ta az idei költségvetést. Az idén 136 millió forint hitel­kerettel gazdálkodik az új­pesti tanács, ebből 96 millió az állami beruházás. Jelentős összeget biztosítanak a dol­gozók középiskolai tanulmá­nyaira, csaknem ötmillió fo­rintot használnak fel az utak felújítására, mintegy másfél milliót költenek az oktatási, egészségügyi intézmények ki­sebb beruházásaira , beren­dezések és felszerelések vá­sárlására. A lakóépületek tatarozá­sára, javítására 31 milliót fordít a kerületi tanács. A községfejlesztési alapból négymilliót fordítanak beru­házásra, ebből húszezer négyzetméter új aszfaltutat és több utcában járdasze­gélyt építenek. Biztosítja a tanács a hitel­keretet a társadalmi munká­hoz is, amely ebben az évben jelentős összegű lesz. A la­kosság által felajánlott tár­sadalmi munka értéke 1963- ban mintegy hárommillió­kétszázezer forint. Tízezer négyzetméter par­kot építenek, sorfákat ültetnek az újpesti utcákon és a társadalmi munkások több teret rendez­nek a kerületben. Több új szolgáltató helyet nyitnak meg ebben az évben. Új vendéglátóipari kombinát kezdi meg működését a Ba­ross és Bethlen utcai új la­kótelepen, felújítják a műemlékké nyilvánított Megyeri úti csárdát. Csaknem hétmillió forintot fordítanak az iparcikk-üzle­tek, a kerület sütőipari háló­zata és a közvilágítás korsze­rűsítésére. Ebben az évben a Károlyi-kórházig építik meg az Újpesti Erőmű gőzvezeték­hálózatát. Ebben az évben már gőzzel fűtik a kórházat. A tervek szerint az idén az Árpád-kórházat is bekapcsol­ják a távfűtés hálózatába.

Next