Esti Hírlap, 1963. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1963-06-01 / 127. szám

Csak pesti állás kell... ASZFALTON MARADÓ AGRÁR­KÖZGAZDÁSZOK FIATAL DIPLOMÁSOK PÁLYAVÁLASZTÁSA LÁNYOK HÁTRÁNYBAN — Hol szeretne dolgozni? — A Hűtőipari Vállalat­in ajánlottak állást. Nagyon érdekel az ipar. — De maga belkereskedel­mi szakot végez! Miért most mondja, hogy az ipar érdek­li? Miért nem ment át ak­kor iparszakra? — Szeretem a belkereske­delmet, az is érdekel, de az édesapám révén azt a válla­latot ismerem, s megígérte az igazgató ... — Április óta olvasható, hol lehet állást pályázni. Mi­ért nem szólt akkor, már előbb? — kérdezi a Közgaz­dasági Egyetem belkereske­delmi szakán dr. Forgács Ti­bor tanszékvezető docens, az elosztó bizottság elnöke. Az egri Tóth Mari A hallgató, Lugosi Gábor, zavartan válaszol: — Őszin­tén szólva, gyenge tanuló vol­tam. Addig nem mertem ter­vezni, míg az utolsó vizsgá­mon nem vagyok túl. örül­tem, hogy bejutottam az egyetemre, akkor nem válo­gattam a szakok közt. Most meg azt mondta a gyárban az igazgató: kell egy közgaz­dász. Én elmennék... — Lehet, hogy kell annak a vállalatnak közgazdász, de státusza nincs. Nézze, mit tudnék én most magának ajánlani: van hetven állás. Akad köztük pesti is. Itt van a XIII. kerületi KÖ­ZÉRT, előadónak elmenne? — Gondolkozni akarok... Megbeszélem otthon... Az­tán visszajövök. A következő Tóth Mari. Egri lány. — Mit szeretne? — Egy pesti állást. — Van Egerben, a megyei tanácsnál 1800 forintos elő­adói munkakör, ott élnek a szülei is. Miért akar Pesten maradni? — Itt a vőlegényem. Tóth Mari megkapja a pes­ti állást. Ezerháromszáz fo­rint fizetéssel a XIII. kerüle­ti KÖZÉRT előadója lesz. A szolnoki Hegedűs Piroska is Pesten keres állást, de el­menne Pécsre is, tanítani. Csak Szolnokra nem — oda semmiképp, ő is azzal bú­csúzik, hogy majd visszajön. „...inkább férjhez megyek..." Kint a folyosón várják a többiek: „Sikerült?” A lány rázza a fejét: — Nem tu­dom ... ők már az utolsók, a kül­kereskedelmi, agrár-, ipar­szakosak. S milyen gondok­kal küszködnek a lányok? Négy évet tanulnak az egye­temen, legtöbbjük jó ered­ményeket ér el. Most, ha egy fiú és egy lány pályázik va­lamilyen állásra, a vállala­tok inkább a gyengébb fel­készültségű fiú mellett dön­tenek. Szilágyi Nóra Székesfehér­várról jött, eddig kollégium­ban lakott, most hetek óta albérletet keres. Az albérlet nagyon drága. Egy helyen egyszerre háromhavi lakbért kértek tőle­ előre ... Szívesen vállalkozna szövetkezeti la­kásépítésre, de a kollégiumi évek nem számítanak pesti tartózkodásnak, és csak öt év múlva lehet ilyen igénye. „Egyetlen lehetőségem lehet — mondja —, hozzámenni egy pesti fiúhoz.” Budai József négy évvel ezelőtt társadalmi szerződést kötött a SZÖVOSZ-szal. Most iparszakon végez és kereskedő lesz. — Azt mond­ták, majd belejövök, ne fél­jek! A másik társadalmi ösz­töndíjas, Laurencsits Gábor, Tatabányára megy, a Nem­zeti Banknál .d­olgozik majd. — Gyakornokrendszer van a banknál, két évig ismerke­dünk a szakmával, végigjár­juk az osztályokat. Ezért örülök, hogy itt kötöttem le magam. A megoldás­ t most végző 21 agrársza­kos hallgató közül heten mennek vidékre. A mezőgaz­daságban égető szükség van képzett közgazdászokra, a hallgatók pedig pesti álláso­kért harcolnak. Inkább el­mennek egy kutatóintézetbe, mint egy állami gazdaságba. Most, év végén, sokat be­szélnek az egyetemen az el­osztásról. A meglevő elhelye­zési rendszer az ország igé­nyeit akarja kielégíteni. De így nem ér el közvetlen célt. A minisztériumok válogatá­si lehetőséget biztosítanak, s ezért előfordul, hogy fontos vállalatokhoz éveken át nem kerül fiatal közgazdász. Ugyanez a helyzet a vidék­kel is. Úgy kellene megolda­ni ezt, hogy a vidéki üzemek társadalmi ösztöndíjjal küld­jenek hallgatókat az egye­temre: maguknak nevelné­nek szakembereket; a fiata­lok az üzemi gyakorlatokon megismernék a vállalatot, s akkor nem állnának ilyen határozatlanul az elosztó bi­zottságok előtt. A minisztériumoknak pe­dig tervszerűbbé kellene ten­niük a gyakornoki képzést. Ezt segítené, ha a mostani, részben központosított elosz­tást végképp összefognák. Gyakornoki béralapot hozná­nak létre, s az iparigazgató­ságok béralappal együtt kül­­denének a legnagyobb szak­­emberhiánnyal küzdő válla­latokhoz fiatal diplomásokat. Dolecskó Kornélia a­hogy a nyár közeledik. A útlevél után szaladgál, vízumért áll sorba az egész főváros. Előreláthatólag azonban az idén is lesznek, akik férőhely hiányában és más személyes okok miatt itthon maradnak. Ezek szá­mára gondoskodtunk helyi túrákról. Budapest a leg­­szebb város, látnivalókban gazdag, élményekben felül­múlhatatlan, szervezés kér­dése az egész. Nem kell, hogy ön elhagyja a mi cso­dás Budapestünket, prospek­tusainkban bő választékot lel. Ha csak egy-egy jeligé­ben fölsoroljuk, miféle fajta lehetőségek vannak, meg­dobban a szív. Jöjjön velünk a szép Klauzál térre! Vár már Soroksár ... Ismerd meg a hatos busz vonalát! Végig a vadregényes Do­hány utcán... Zuglótól a Zagyva hídig, avagy: Látta-e már az ása­tásokat az Astoria előtt? In­dulás a Nemzetitől, megtor­panás az Uránia után, visz­­szahőkölés a sarkon, bátor belepillantás a rémületes be­tongödörbe, melynek part­ján akkora kőkocka épül, hogy ma már senki nem me­ri megkérdezni, mi lesz az- Nézze meg a belvárosi autótábort, avagy séta a hallgatás völgyében, a Kossuth Lajos utcán. Hol va­laha villamosok, buszok ez­rei gyötörték a bennszülöt­tek éjeit és nappalait, ma nyugdíjasok sétáltatják öl­ebeiket. Néma kocsik veszte­gelnek az egykor örvénylő közúti borzalmak véres té­rein, bátran cselleng a nép, senki nem szól rá, elmosó­dott mésznyomok emlékez­tetnek csak egykori zebrák­ra. A csend és nyugalom idil­likus szigete ma a vad haj­rák földje, békén szunnyadó Opelek lökhárítóján fáradt turisták zoknija szárad. Ám távolból égbenyúló építő­ipari vállalatok sötétlenek- Állványerdő borítja a Klo­­tildokat, a gerendakúp rég haladta a tetőt és vakmerően tör a csillagok felé. És túl rajtuk pillér piroslik. Emlé­kezz, vándor, lesz ez egy­szer kész is, és lesz akko­ron, hej lesz itt még közle­kedési nemulass! Ebédeljünk a Sültzsugorí­­tóban. Budapest legnagyobb villanytűzhelyén itt készül a világ legkisebb bécsi szelete. Mit látunk a nyári égbol­ton? Esti kirándulás a Gel­lérthegyre, csillagnézés a Ci­tadellából. Tűcsöveinken kö­zelről szemlélheti a vendég a Holdat, a Jupitert, a Sa­turnust és hogy a pesti ol­dalon Polkcerék mákos nud­lit vacsoráznak. Pingvinek földjén, avagy a Fővárosi Nagycirkusztól a Körtérig. Budapesten ez idő szerint kétféle pingvin van, az egyik a szovjet cirkusz műsorában tipeg körül a po­rond szélén, a másik fajta pingvin sajátos esti madár, talpon áll, három deci után csuklik, és azt mondja, hogy hejde édesanyám is volt ne­kem. Budapest általában éjsza­ka a legregényesebb. Felejt­hetetlenek a villamos- és buszvadászatok, sokszor haj­nalig tartók, utána egészsé­ges gyalogtúra, és kinek sze­rencséje van a lifttel, zára­dékul hegyitúrát kap, címe: Gyalog a nyolcadik emelet­re. Szálljon át a tizenkettes végállomásán. Stafétakocsi­­zás a város körül, indulás a hídfőtől, érkezés a Karolina útra, leugrás, futás, fölugrás, majd izgalmas várakozás, mikor dobja el a vezető a csikket. Ki lapot akar írni övéinek az útról, filatelisták öröme, a posta Gulliver-sorozata. Sportcímletek, méretük ak­kora, hogy megnyalni csak tehén nyelvével lehet, hű­vös estéken vállkendőnek al­kalmas, kisebb motyó, ke­nyér, szalonna, egy váltás fehérnemű bátran belecso­magolható. Késői járatok közt legro­­mantikusabb az éjfél utáni­ Például elment az utolsó vil­lamos, és kint vagyunk a rákosbirsakosi Drakula-tele­­pen, hol vannak még szórvá­nyai a Csakabelét Galerinek. A fa mögül kilépőnek, ha kezében fütykös, turista el­lenirányba iramodik, és amit kap, az övé. Vámmentes em­léktárgy, kötözés az SZTK- ban, borogatni külsőleg. Látta-e már csapatunkat éjjel? Esti kirándulás a Nép­stadionba, hol villanyfény­ben sziporkázó fehér labdát rúgnak mellé, mögé, alá­ fö­lé, keresztbe-kasba, hosszá­­ba-széltébe, kifelé, elfelé, zászló hegyének, publikum soraiba, fotós gépébe, ké­pébe, bíró fenekébe, sajtópá­holy sátorlapjára, vízto­rony hegyébe, reflektorok körtéi közé, csak csupán egy helyre a kapuba nem, nem, soha, no, nie, never, nyista, nuku. : Kisjó * PESTBUDAI ÚTIRÁNYOK Lehel út 32 ELSŐ KÉP: Angyalföldi csendélet. Dél­előtti napsütés. MÁSODIK KÉP: Ketten a második mű­szakban. Lacika és édesapja — S­zalai László, a Zrínyi Nyomda gépmestere — tisz­títja a cipőket. HARMADIK KÉP: Tíz gyerek mamája, Far­kas Zoltánná (jobbról) a szomszédasszonnyal beszél­get. NEGYEDIK KÉP: Hinta, palinta. Lejátszák az isaszegi csatát A jövő tavasszal, április 6-án lesz 115 éve, hogy Klapka, Damjanich és Aulich tábornokok csapatai Isaszegnél megfu­tamították a többszörös túlerőben levő osztrák fősereget, s ezzel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tavaszi had­járatának egyik legfényesebb győzelmét aratták. A gödöllői járásban a szájhagyomány és a még ma is gyakran előkerülő fegyverek, felszerelések révén élénken él a csata emléke. Most azt határozta el a gödöllői járási úttörőelnökség, hogy szeptember 29-én, a néphadsereg napján több ezer úttörő, munkásőr és honvéd részvételével az eredetihez híven le­játszák az isaszegi csatát. A program kétnapos lesz. Első nap a „csapatok” elfoglalják helyüket, sátrakat vernek, tábortü­zeket gyújtanak. A gödöllői járás gyerekei alkotják a véde­kező magyar sereget, az aszódi, a nagykátai és a monori já­rás úttörői pedig a támadó „osztrákok” lesznek. Kőbánya fürdőgondjai Kőbánya évtizedek óta fürdőgondokkal küzd. A nagy munkáskerületnek csak egy kis teljesítményű nép­fürdője van. A Népliget területén is szeretett volna Kőbánya strandot létesíteni. A Ganz- MÁVAG Kőbányai úti sport­telepén már fúrtak egy 701 méter mély kutat, amely 29 C fokos jódos-brómos vizet szolgáltat. Javasolták, hogy fúrjanak egy 1200 méteres új kutat, ahonnan 70—80 C fo­kos termálvíz remélhető. En­nek a víznek a felhasználá­sával akartak gyógy-, illetve strandfürdőt kiépíteni. A geológiai szakvélemények azonban a főváros hévizei­nek védelme érdekében nem javasolják a mélyfúrást, így elesik Kőbánya számára a népligeti strandfürdő lehető­sége is. A Salgótarjáni úti népfür­dő évente mintegy 300 ezer forint deficittel működik. A lakosság kizárólag a kádfür­dőket veszi igénybe. A kerü­leti tanács most megbízást adott a közlekedési és építé­si osztálynak, tegyen újabb reális javaslatot a kőbányai medencés strandfürdő létre­hozására. Mesterséges szivárvány a Duna mentén Bács megyében, a Duna mentén, Tasstól Hartáig több mint 25 kilométer hosszan, naponta több ezer holdon üzemben vannak az öntözőberendezések. Az egyszerre működő sok száz esőztető berendezés vízsugarait színesre festi a napfény, az erre utazók egész­kor mesterséges szivárványban gyönyör­ködhetnek. A zöldövezetben főleg konyhakerti növényeket termesztenek. E vidék legnagyobb öntözéses gazdálkodása a solti Szikra Termelőszövetkezet, ahol 5500 holdból üllőholdon kapnak mesterséges esőt a növények. Száraz időben óránként csaknem egymillió liter vizet továbbítanak az öntözőberende­zések a földekre. Csapadékpótlással évente kétszer haszno­sítják ezt a területet, s mindig teljes termést takarítanak be. Egy régi pesti bérház. Mostaná­ban volt ötven­­esztendős. A la­kók az öt évti­zedet szépen ün­nepelték, az udva­ron társadalmi munkában parkot, játszóteret létesí­tettek és a házke­zelési igazgatóság is tataroztatok. (MTI fotó : Patkó Klári felúi­­

Next