Esti Hírlap, 1963. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1963-06-01 / 127. szám
Csak pesti állás kell... ASZFALTON MARADÓ AGRÁRKÖZGAZDÁSZOK FIATAL DIPLOMÁSOK PÁLYAVÁLASZTÁSA LÁNYOK HÁTRÁNYBAN — Hol szeretne dolgozni? — A Hűtőipari Vállalatin ajánlottak állást. Nagyon érdekel az ipar. — De maga belkereskedelmi szakot végez! Miért most mondja, hogy az ipar érdekli? Miért nem ment át akkor iparszakra? — Szeretem a belkereskedelmet, az is érdekel, de az édesapám révén azt a vállalatot ismerem, s megígérte az igazgató ... — Április óta olvasható, hol lehet állást pályázni. Miért nem szólt akkor, már előbb? — kérdezi a Közgazdasági Egyetem belkereskedelmi szakán dr. Forgács Tibor tanszékvezető docens, az elosztó bizottság elnöke. Az egri Tóth Mari A hallgató, Lugosi Gábor, zavartan válaszol: — Őszintén szólva, gyenge tanuló voltam. Addig nem mertem tervezni, míg az utolsó vizsgámon nem vagyok túl. örültem, hogy bejutottam az egyetemre, akkor nem válogattam a szakok közt. Most meg azt mondta a gyárban az igazgató: kell egy közgazdász. Én elmennék... — Lehet, hogy kell annak a vállalatnak közgazdász, de státusza nincs. Nézze, mit tudnék én most magának ajánlani: van hetven állás. Akad köztük pesti is. Itt van a XIII. kerületi KÖZÉRT, előadónak elmenne? — Gondolkozni akarok... Megbeszélem otthon... Aztán visszajövök. A következő Tóth Mari. Egri lány. — Mit szeretne? — Egy pesti állást. — Van Egerben, a megyei tanácsnál 1800 forintos előadói munkakör, ott élnek a szülei is. Miért akar Pesten maradni? — Itt a vőlegényem. Tóth Mari megkapja a pesti állást. Ezerháromszáz forint fizetéssel a XIII. kerületi KÖZÉRT előadója lesz. A szolnoki Hegedűs Piroska is Pesten keres állást, de elmenne Pécsre is, tanítani. Csak Szolnokra nem — oda semmiképp, ő is azzal búcsúzik, hogy majd visszajön. „...inkább férjhez megyek..." Kint a folyosón várják a többiek: „Sikerült?” A lány rázza a fejét: — Nem tudom ... ők már az utolsók, a külkereskedelmi, agrár-, iparszakosak. S milyen gondokkal küszködnek a lányok? Négy évet tanulnak az egyetemen, legtöbbjük jó eredményeket ér el. Most, ha egy fiú és egy lány pályázik valamilyen állásra, a vállalatok inkább a gyengébb felkészültségű fiú mellett döntenek. Szilágyi Nóra Székesfehérvárról jött, eddig kollégiumban lakott, most hetek óta albérletet keres. Az albérlet nagyon drága. Egy helyen egyszerre háromhavi lakbért kértek tőle előre ... Szívesen vállalkozna szövetkezeti lakásépítésre, de a kollégiumi évek nem számítanak pesti tartózkodásnak, és csak öt év múlva lehet ilyen igénye. „Egyetlen lehetőségem lehet — mondja —, hozzámenni egy pesti fiúhoz.” Budai József négy évvel ezelőtt társadalmi szerződést kötött a SZÖVOSZ-szal. Most iparszakon végez és kereskedő lesz. — Azt mondták, majd belejövök, ne féljek! A másik társadalmi ösztöndíjas, Laurencsits Gábor, Tatabányára megy, a Nemzeti Banknál .dolgozik majd. — Gyakornokrendszer van a banknál, két évig ismerkedünk a szakmával, végigjárjuk az osztályokat. Ezért örülök, hogy itt kötöttem le magam. A megoldás t most végző 21 agrárszakos hallgató közül heten mennek vidékre. A mezőgazdaságban égető szükség van képzett közgazdászokra, a hallgatók pedig pesti állásokért harcolnak. Inkább elmennek egy kutatóintézetbe, mint egy állami gazdaságba. Most, év végén, sokat beszélnek az egyetemen az elosztásról. A meglevő elhelyezési rendszer az ország igényeit akarja kielégíteni. De így nem ér el közvetlen célt. A minisztériumok válogatási lehetőséget biztosítanak, s ezért előfordul, hogy fontos vállalatokhoz éveken át nem kerül fiatal közgazdász. Ugyanez a helyzet a vidékkel is. Úgy kellene megoldani ezt, hogy a vidéki üzemek társadalmi ösztöndíjjal küldjenek hallgatókat az egyetemre: maguknak nevelnének szakembereket; a fiatalok az üzemi gyakorlatokon megismernék a vállalatot, s akkor nem állnának ilyen határozatlanul az elosztó bizottságok előtt. A minisztériumoknak pedig tervszerűbbé kellene tenniük a gyakornoki képzést. Ezt segítené, ha a mostani, részben központosított elosztást végképp összefognák. Gyakornoki béralapot hoznának létre, s az iparigazgatóságok béralappal együtt küldenének a legnagyobb szakemberhiánnyal küzdő vállalatokhoz fiatal diplomásokat. Dolecskó Kornélia ahogy a nyár közeledik. A útlevél után szaladgál, vízumért áll sorba az egész főváros. Előreláthatólag azonban az idén is lesznek, akik férőhely hiányában és más személyes okok miatt itthon maradnak. Ezek számára gondoskodtunk helyi túrákról. Budapest a legszebb város, látnivalókban gazdag, élményekben felülmúlhatatlan, szervezés kérdése az egész. Nem kell, hogy ön elhagyja a mi csodás Budapestünket, prospektusainkban bő választékot lel. Ha csak egy-egy jeligében fölsoroljuk, miféle fajta lehetőségek vannak, megdobban a szív. Jöjjön velünk a szép Klauzál térre! Vár már Soroksár ... Ismerd meg a hatos busz vonalát! Végig a vadregényes Dohány utcán... Zuglótól a Zagyva hídig, avagy: Látta-e már az ásatásokat az Astoria előtt? Indulás a Nemzetitől, megtorpanás az Uránia után, viszszahőkölés a sarkon, bátor belepillantás a rémületes betongödörbe, melynek partján akkora kőkocka épül, hogy ma már senki nem meri megkérdezni, mi lesz az- Nézze meg a belvárosi autótábort, avagy séta a hallgatás völgyében, a Kossuth Lajos utcán. Hol valaha villamosok, buszok ezrei gyötörték a bennszülöttek éjeit és nappalait, ma nyugdíjasok sétáltatják ölebeiket. Néma kocsik vesztegelnek az egykor örvénylő közúti borzalmak véres térein, bátran cselleng a nép, senki nem szól rá, elmosódott mésznyomok emlékeztetnek csak egykori zebrákra. A csend és nyugalom idillikus szigete ma a vad hajrák földje, békén szunnyadó Opelek lökhárítóján fáradt turisták zoknija szárad. Ám távolból égbenyúló építőipari vállalatok sötétlenek- Állványerdő borítja a Klotildokat, a gerendakúp rég haladta a tetőt és vakmerően tör a csillagok felé. És túl rajtuk pillér piroslik. Emlékezz, vándor, lesz ez egyszer kész is, és lesz akkoron, hej lesz itt még közlekedési nemulass! Ebédeljünk a Sültzsugorítóban. Budapest legnagyobb villanytűzhelyén itt készül a világ legkisebb bécsi szelete. Mit látunk a nyári égbolton? Esti kirándulás a Gellérthegyre, csillagnézés a Citadellából. Tűcsöveinken közelről szemlélheti a vendég a Holdat, a Jupitert, a Saturnust és hogy a pesti oldalon Polkcerék mákos nudlit vacsoráznak. Pingvinek földjén, avagy a Fővárosi Nagycirkusztól a Körtérig. Budapesten ez idő szerint kétféle pingvin van, az egyik a szovjet cirkusz műsorában tipeg körül a porond szélén, a másik fajta pingvin sajátos esti madár, talpon áll, három deci után csuklik, és azt mondja, hogy hejde édesanyám is volt nekem. Budapest általában éjszaka a legregényesebb. Felejthetetlenek a villamos- és buszvadászatok, sokszor hajnalig tartók, utána egészséges gyalogtúra, és kinek szerencséje van a lifttel, záradékul hegyitúrát kap, címe: Gyalog a nyolcadik emeletre. Szálljon át a tizenkettes végállomásán. Stafétakocsizás a város körül, indulás a hídfőtől, érkezés a Karolina útra, leugrás, futás, fölugrás, majd izgalmas várakozás, mikor dobja el a vezető a csikket. Ki lapot akar írni övéinek az útról, filatelisták öröme, a posta Gulliver-sorozata. Sportcímletek, méretük akkora, hogy megnyalni csak tehén nyelvével lehet, hűvös estéken vállkendőnek alkalmas, kisebb motyó, kenyér, szalonna, egy váltás fehérnemű bátran belecsomagolható. Késői járatok közt legromantikusabb az éjfél utáni Például elment az utolsó villamos, és kint vagyunk a rákosbirsakosi Drakula-telepen, hol vannak még szórványai a Csakabelét Galerinek. A fa mögül kilépőnek, ha kezében fütykös, turista ellenirányba iramodik, és amit kap, az övé. Vámmentes emléktárgy, kötözés az SZTK- ban, borogatni külsőleg. Látta-e már csapatunkat éjjel? Esti kirándulás a Népstadionba, hol villanyfényben sziporkázó fehér labdát rúgnak mellé, mögé, alá fölé, keresztbe-kasba, hosszába-széltébe, kifelé, elfelé, zászló hegyének, publikum soraiba, fotós gépébe, képébe, bíró fenekébe, sajtópáholy sátorlapjára, víztorony hegyébe, reflektorok körtéi közé, csak csupán egy helyre a kapuba nem, nem, soha, no, nie, never, nyista, nuku. : Kisjó * PESTBUDAI ÚTIRÁNYOK Lehel út 32 ELSŐ KÉP: Angyalföldi csendélet. Délelőtti napsütés. MÁSODIK KÉP: Ketten a második műszakban. Lacika és édesapja — Szalai László, a Zrínyi Nyomda gépmestere — tisztítja a cipőket. HARMADIK KÉP: Tíz gyerek mamája, Farkas Zoltánná (jobbról) a szomszédasszonnyal beszélget. NEGYEDIK KÉP: Hinta, palinta. Lejátszák az isaszegi csatát A jövő tavasszal, április 6-án lesz 115 éve, hogy Klapka, Damjanich és Aulich tábornokok csapatai Isaszegnél megfutamították a többszörös túlerőben levő osztrák fősereget, s ezzel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik legfényesebb győzelmét aratták. A gödöllői járásban a szájhagyomány és a még ma is gyakran előkerülő fegyverek, felszerelések révén élénken él a csata emléke. Most azt határozta el a gödöllői járási úttörőelnökség, hogy szeptember 29-én, a néphadsereg napján több ezer úttörő, munkásőr és honvéd részvételével az eredetihez híven lejátszák az isaszegi csatát. A program kétnapos lesz. Első nap a „csapatok” elfoglalják helyüket, sátrakat vernek, tábortüzeket gyújtanak. A gödöllői járás gyerekei alkotják a védekező magyar sereget, az aszódi, a nagykátai és a monori járás úttörői pedig a támadó „osztrákok” lesznek. Kőbánya fürdőgondjai Kőbánya évtizedek óta fürdőgondokkal küzd. A nagy munkáskerületnek csak egy kis teljesítményű népfürdője van. A Népliget területén is szeretett volna Kőbánya strandot létesíteni. A Ganz- MÁVAG Kőbányai úti sporttelepén már fúrtak egy 701 méter mély kutat, amely 29 C fokos jódos-brómos vizet szolgáltat. Javasolták, hogy fúrjanak egy 1200 méteres új kutat, ahonnan 70—80 C fokos termálvíz remélhető. Ennek a víznek a felhasználásával akartak gyógy-, illetve strandfürdőt kiépíteni. A geológiai szakvélemények azonban a főváros hévizeinek védelme érdekében nem javasolják a mélyfúrást, így elesik Kőbánya számára a népligeti strandfürdő lehetősége is. A Salgótarjáni úti népfürdő évente mintegy 300 ezer forint deficittel működik. A lakosság kizárólag a kádfürdőket veszi igénybe. A kerületi tanács most megbízást adott a közlekedési és építési osztálynak, tegyen újabb reális javaslatot a kőbányai medencés strandfürdő létrehozására. Mesterséges szivárvány a Duna mentén Bács megyében, a Duna mentén, Tasstól Hartáig több mint 25 kilométer hosszan, naponta több ezer holdon üzemben vannak az öntözőberendezések. Az egyszerre működő sok száz esőztető berendezés vízsugarait színesre festi a napfény, az erre utazók egészkor mesterséges szivárványban gyönyörködhetnek. A zöldövezetben főleg konyhakerti növényeket termesztenek. E vidék legnagyobb öntözéses gazdálkodása a solti Szikra Termelőszövetkezet, ahol 5500 holdból üllőholdon kapnak mesterséges esőt a növények. Száraz időben óránként csaknem egymillió liter vizet továbbítanak az öntözőberendezések a földekre. Csapadékpótlással évente kétszer hasznosítják ezt a területet, s mindig teljes termést takarítanak be. Egy régi pesti bérház. Mostanában volt ötvenesztendős. A lakók az öt évtizedet szépen ünnepelték, az udvaron társadalmi munkában parkot, játszóteret létesítettek és a házkezelési igazgatóság is tataroztatok. (MTI fotó : Patkó Klári felúi