Esti Hírlap, 1963. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-01 / 257. szám

Inflációs irányzat London: A Home vezette brit kor­mány szembe találta magát az első nagy gazdasági dilem­mával. A tehetségesnek tar­tott fiatal pénzügyminiszter, Maudling, eddig úgy igyeke­zett elhárítani az infláció ve­szélyét, hogy megkísérelte az egész gazdasági élet é s ter­mészetesen a munkabérek­­ rögzítését. Most ez a politika „front­­áttörést” szenvedett, mert a Ford angliai mammutüzeme átlagosan heti 15 shilling bér­emelést kényszerült adni 48 ezer munkásának. Kormány­körökben riadtan latolgatják a lépés következményeit, és attól tartanak, inflációs lánc­reakcióra vezethet. Vulkánkitörés a Holdon Flagstaff, november 1. A Lovell-egyetem csillag­­vizsgálójának tudósai a hé­ten három, feltehetően vulka­nikus, kitörést észleltek a Hold felületén, az Aristar­­chus-kráter közelében. Villámcsapás - tizenhárom halott Tananarive, november 1. A Malgas­­ Köztársaság fő­városa, Tananarive közelében csütörtökön a villám belecsa­pott egy épületbe, ahol a hir­telen kitört vihar miatt so­kan menedéket kerestek. Ti­zenhárom ember meghalt, harmincnyolc megsebesült. Hol járt hát? Dibérius, Nyugat-Berlin püspöke nagy elősze­retettel utazgat a világ­ban. De nemcsak utazik, ha­nem nyilatkozik is. Mindket­tőhöz joga van. Legutóbb azonban Afriká­ban járt, ahol megtekintette Verwoerd hírhedt apartheid­birodalmát is. Miután haza­tért, sajtófogadást rendezett, és ki­jelentette: „Afrikában a legcsekélyebbet sem ta­pasztaltam, ami arra vallana, hogy a fehérek erőszakossá­gokat követnek el a színes lakosság ellen.” A jelen levő újságírók egy része szkeptikusan jegyezte fel ezt a kijelentést. Egyikük halkan meg is jegyezte: „Ugyan hol járt Dibélius? A holdon?” (si) •­ Összeesküvés a Dominikai Köztársaságban Három kormány elismerte a juntát Santo Domingo, nov. 1. A dominikai rendőrség közlése szerint tegnap letar­tóztattak két repülőezredest és két polgári személyt, akik állítólag összeesküvést szőt­tek a Dominikai Köztársa­ság háromtagú juntájának megdöntésére. Mint ismere­tes, ez a junta a múlt hónap­ban döntötte meg Juan Bosch elnök kormányát. A kormány tegnap este, az összeesküvésre hivatkozva, egyhónapos tüntetési és gyü­lekezési tilalmat rendelt el. Az AFP hivatalos körökből származó értesülése szerint ez az intézkedés főként a baloldali szervezetek ellen irányul. A Reuter iroda azt jelenti, hogy Franciaország, Nyugat- Németország és Olaszország elismerte a dominikai kor­mányt. SzetrtMarí­s­ks EJVSZ-b*»n Kilemcvenk­ét „Igen“, egyetlen „nem“... New York, november 1. Tegnap jelentettük, hogy az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága olyan javaslatot fogadott el, amely­­ felszólít valamennyi államot az atomcsend­­egyezményhez való csatlako­zásra és aVSK felhívja a 18 hatalmi W3? leszerelési bizottságot, folytasson tanácskozásokat a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról. Mai jelentések szerint a határozatra 97 ország szava­zott. Kambodzsa nem vett részt a szavazásban, Kuba, Franciaország és a Közép­afrikai Köztársaság tartózko­dott. A határozat ellen egyet­len ország szavazott: Albá­nia. Az ENSZ különleges poli­tikai bizottsága olyan egy­hangú határozatot fogadott el, amely hangsúlyozza az atomsugárzás veszélyeit és üdvözli a moszkvai atom­­csendegyezményt. CSECSEMŐM­ANEKENEK Baby divatbemutatót lát­hat, aki a svédországi Väs­­byban megáll az egyik hely­beli „Hófehérke”-bolt kira­kata előtt. A manökenek — stílszerűen — magjuk is cse­csemők: egyikük 6, a másik 7 hónapos. A kirakati baby­revünek nagy sikere van. Csak kevesen tudják, hogy az ötletet nem élelmes rek­lámfőnök, hanem a szükség diktálta: mindkét gyerek ma­mája a boltban dolgozik , és nem tudták kire hagyni a gyereket. Büntető eljárás fenyegeti a Stinnes mamutvállalatot Izgalom a nyugatnémet pénzvilágban •­ Egy bankár közvetít A főszereplők az egyik legnagyobb nyugatnémet konszern, a Hugo Stinnes ne­vét viselő mammutvállalat, valamint a nyugatnémet pénzvilág legmagasabb ré­gióiban trónoló Müne­mann bankár, akit még szakmai körökben is (inkább elisme­rőleg, mint gúnyosan) a „ko­pasz rókának” neveznek. Szerepelnek még különböző kisebb figurák, munkások, alkalmazottak stb., de ők nem jutnak szóhoz. Megrendült a bizalom Néhány nappal ezelőtt a nyugatnémet lapok szinte könnyekig meghatva írták, hogy — éppen a bonni pénz­világ nagy eseményeinek napján —, a bankár­konfe­renciával egyidőben robbant ki a hír: a patinás, megren­­díthetetlennek látszó Stin­­nes-cég ellen meg kellett in­dítani a csődeljárást. Még a tulajdonos magánvagyona is veszélyben forog. A hivata­los kommünikéből ugyan csak az derül ki, hogy Stin­­nesék különböző külföldi partnerei bizalmatlanná vál­tak, nagy hiteleket mondtak fel, és ez megrendítette az óriási vállalat helyzetét. A kulisszák mögött azonban még fellelhető egy, s más. A bizalom valóban megin­gott, de elsősorban azért, mert Stinnes — például — rövidlejáratú hiteleket egy­szerűen hosszúlejáratúakká alakított át, magyarán mond­va, hamisított. Nyugatnémet pénzügyi körökben egyéb­ként nyílt titok volt, hogy Hugo Stinnes diktátorként uralkodott a konszernnél, a legkülönbözőbb kalandor­vállalkozásokba kezdett, a megfelelő pénzügyi alap nél­kül, óriási iramban bővítette a vállalatot. A megmentő színre lép­ ő csődeljárás tehát meg­indult. De már az első na­pokban a porondra lépett Münemann bankár, akiről viszont köztudomású, hogy ezer szállal kapcsolódik a Stinnes-céghez. A „kopasz róka” azzal indította meg a mentőhadjáratot, hogy Mün­chenben összehívott egy saj­tóértekezletet. Kifejtette: Stinnest különböző szőrös­szívű bankárok akarják meg­fojtani. Ő mint emberbarát, ezt mélységesen helyteleníti, és sajnálatos, hogy ezekből a pénzemberekből már teljesen kiveszett a baráti érzés utol­só szikrája is. A jólértesültek szerint a humanista Müne­mann akciója mögött azon­ban nemcsak az érző szívet kell keresni. A Szinnes­­vagyon egy részét már ko­rábban átirányították Svájc­ba, különböző vállalatokhoz, és ott érdekes módon min­denütt ott ül az igazgatóság­ban a Münemann bankár. Münemann most óriási erőfeszítéseket tesz, valami­lyen kompromisszumot sze­retne létrehozni Stinnes és az aggódó hitelezők között. Ha ugyanis ez nem járna siker­rel, a törvényes előírások szerint Stinnest büntetőeljá­rás alá is kellene vonni. Ma­­nemannak pedig óriási rész­vénypakettjei vannak a Stin­­nes-cégnél. Tart a kötélhúzás A Stinnes-cég körüli kötél­húzás egyelőre még tart. Ma még nem világos, hogy a kí­nos affér hogyan végződik. Ami persze a jószívű Müne­­mannt illeti, őrá bizonyosan ráillik a mondás: a golyó pe­reg, de a bank mindig nyer. S. E. Brit Guayana: Az angolok meg akarják buktatni Jagan kormányát London, november 1. Duncan Sandys angol gyarmatügyi miniszter nyi­latkozata után nyilvánvaló, hogy az angol kormány min­denáron meg akarja buktatni dr. Cheddy Jagan Brit Guaya­na-i miniszterelnök kor­mányát. Az angol gyarmat további sorsáról rendezett konferen­cia után a gyarmatügyi mi­niszter bejelentette, hogy új választásokat rendel el az arányos képviseleti elv alap­ján, de a választójog korha­tárát nem hajlandó 21 évről 18 évre leszállítani, és ugyan­csak nem hajlandó a gyar­mat függetlenségének idő­pontját előre megálapítani. Jagan miniszterelnök az újabb választásokhoz csak azzal a feltétellel járult hoz­zá előzetesen, hogy az ország függetlenségének időpontját is kitűzik. Ennek hiányában a gyarmatügyi miniszter dön­tését nem tartja kötelező­nek magára nézve. A brit kormány — mondotta Jagan — csak további zavart akar kelteni a gyarmaton, ami­kor sok embert megfoszt a szavazati jogtól. Jagan Népi Haladó Párt­ja mindhárom legutóbbi vá­lasztáson győzelmet aratott. S. L. Szccnyú faszéi Szczecin, október. Nézze, maga látta Varsót, és látta Auschwitzot. Hát lehet ezt elfelejteni? Mit feleljek, jövevény, egy olyan országban, ahol min­den ötödik ember elpusztult, ahol szinte nincsen család, mely ne gyászolna valakit?:­­ — És mi mégsem kérjük, nem kérhetjük számon Hit­lert Németországon, sem az egyiken, sem a másikon__ Mást kérnek számon. A mát, és­­ a holnapot. A „soha többé”-t. Nem sokkal a mi utunk előtt, magasszintű küldöttség járt Lengyelországban a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból. Akik ott voltak, mondják, hogy kevés külföl­di delegációt fogadott na­gyobb megbecsülés. És — nagyobb tömeg. Mert ha va­lahol, hát Lengyelországban tudják, hogy mit jelent mér csak a puszta létezése is egy szocialista Németországnak, amely — a történelemben először —, barátként, és nem ugrásra kész ellenségként áll szemben a lengyelekkel a határ túlsó olalán. Történetesen éppen len­gyelországi tartózkodásunk idején került sor Bonnban a kancellári őrségváltásra. Ba­rátaink, ugyanazok a kollé­gák, akik­ előző nap arról be­széltek, hogy ezzel a másik Németországgal is együtt kell élni, most felháborodottan mutatták az újságban a szö­vetségi köztársaság új kor­mánynévsorát. — De hiszen ez a Krüger, aki most az áttelepültügyi minisztériumot megkapta, ez a Landsmannschaftok veze­tője! A Landsmannschaftok, a kitelepített, a potsdami egyezmény értelmében a többi között Lengyelország­ból kitelepített, illetve ön­ként áttelepült németek szer­vezetei, a határrevíziós tö­rekvések központjai. Ugyan, mit mondjanak a lengyelek, amikor azt olvassák, hogy ez a „Landsmannschaftos” Krü­ger ezentúl­­ szakminiszteri szinten csinálhatja a reváns­­politikát? Ha csak a minisz­terelnöke közbe nem lép ... De nem. Megvolt már a kan­cellári székfoglaló: Ludwig Erhard maga is „1937-es ta­lajon” áll, az Odera—Neisse határ innenső­l, lengyel ol­dalán ... Hát ezt kérik számon a lengyelek Nyugat-Németor­­szágtól. Nem a történelmet, hanem a történelem megis­métlésének veszélyét. A sta­tus quo revíziójának, és ami ezzel napjainkban egy: az új háborúnak veszélyét. S ez már európai ügy, a mi ügyünk is, még akkor is, ha közvetlenül látszólag „csu­pán” lengyel területeket érint. Mert az a föld, az Oderá­tól Keletre, amit Nyu­­gat-Németországban a „min­dent vissza” magának köve­tel: lengyel föld. És ezt nem­csak a magyar szemtanú erő­sítheti meg, hanem az elfo­gulatlan nyugati is. Jártunk a sziléziai iparvidéken, ahol annyira egymásba nyúlnak a nehézipari centrumok, hogy Katowicében a 6-os villa­mosra szállva, Bytomban köthet ki az ember, mintha a pesti 6-oson Budára menne át. Nyugodt lelkiismerettel aláírhatjuk a londoni Obser­ver tudósítójának megállapí­tását: „A roppant sziléziai ipari komplexum nemcsak hason­líthatatlanul többet termel, mint a háború előtt, de új réz-, szén- és villamosipart teremtett. Ma már nyilván­való: gazdaságilag indokolt, hogy a lengyelek birtokolják ezeket a területeket, amelyek létalapja a németek számá­ra főleg stratégiai volt.” És jártunk az észak-nyu­gati végeken is. Voltunk Szczecinben, ahol már — sa­ját szemünkkel láttuk —, építik egy új játékfilm felvé­teleihez a háborús romokat. Szczecinben, ahol már 250 mérnökkel dolgozik az a hí­ressé lett hajógyár, amelyet a háború után egyetlen „szá­razföldi” mérnök indított be, s ahol a kikötőben tett vízi körséta után közölték ve­lünk, hogy az, amit láttunk, a Balti-tenger legforgalma­sabb külkereskedelmi kikö­tője. A legforgalmasabb — Leningrád, Stockholm, Göte­borg, Helsinki, Konnenhágai, Kiel és Rostock előtt. Az egykori német Ost-.t flucht világa, ahonnan­ — minden élettér-mítosz el-',­lenére —, annak idején me-­ nekült, be, Németország s*14, véle a kallódó német mun­kaerő —, az a föld ma roha­mosan fejlődő, a többi len­gyel országrésszel tökéletes gazdasági egységben élő, prosperáló vidék. „Vissza” Nyugat-Németor­­szágnak? Egy magyarországnyi terü­leten nyolcmillió lengyel él és dolgozik itt! Serény Péter AZ A FÖLD Gino Pasiotta Jelenti Morét jelölik az új olasz kormány miniszterelnökéül Kommunistaellenes püspöki pásztorlevél máris igyekszik befolyásolni a politikai helyzet alakulá­sát. A pásztorlevél, amelyet csütörtökön este hoztak nyil­vánosságra, éles szavakkal elítéli „az ateista kommuniz­must”, s „káros délibábnak” nevezi a materializmust. Az olasz püspökök pásztor­­levelének hangja nem éle­sebb ugyan, mint a néhány évvel ezelőtt kiadott hasonló jellegű körleveleké, különös jelentősége mégis abban van, hogy ezzel a püspöki kar el­távolodik a XXIII. János pá­pa által megjelölt iránytól. Különösen kifogásolható ez akkor, amikor az olasz poli­tikai helyzetben jelentős for­dulat is bekövetkezhet. Leone, a jelenlegi ügyve­zető kormány miniszterelnö­ke kedden mond le, de a kormányválság gyakorlatilag már bekövetkezett, és Mórát, a Kereszténydemokrata Párt főtitkárát tekintik miniszter­elnök-jelöltnek. A Kereszténydemokrata Párt jobbszárnya máris of­­fenzívát indított, hogy ku­darcra kárhoztassa a közép­baloldali kormányalakítást. Mindamellett Nenni és Moro szóvivői egyaránt úgy véle­kednek, hogy sikerül Marc­nak a szocialisták közremű­ködésével tető alá hozni egy közép-baloldali kormányt. Róma, november 1. Olaszországban hivatalo­san még meg sem kezdődött a kormányválság, de a püs­pöki kar egy pásztorlevéllel MÉG NEM KÉSŐ! Régi rádióját új készülékre cserélheti AZ ÚJPESTI ÁRUHÁZBAN! Miskolc rádió Budapest rádió T. 422-es rádió ED 55-ös rádió 3100,— Ft 2400,— Ft 1800,— Ft 1600,— Ft

Next