Esti Hírlap, 1964. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1964-05-03 / 102. szám

A TV ÜNNEPI MŰSORÁBÓL. „SZÍNHÁZ” Kritikusaink évente sza­vaznak és döntésük alapján díjazzák arra érdemes film­művészeinket. Az év legjobb sportolóinak rangsorát is rendszeresen felállítják pub­licistáink. Az irodalomban és a színházművészetben a szakemberek effajta szavazá­sa ismeretlen nálunk. Vajon miért? Talán oly végtelenül érzékenyek e berkekben és a hiúság dudvája oly magasra nő, hogy jobb elkerülni e tájékot? Valahogy ez volt az érzésünk, amikor Ungvári Tamás a Barangolás színházi mellékletében szüntelenül — bocsánatkérőleg — hangsú­lyozta az 1963—64-es színházi évad előttünk lefolytatott rögtönzött értékelésének já­ték­ jellegét és kommentárjai fogalmazásában is rendkívül óvatos volt. Kár, hogy az érdekes adás korlátozott ideje miatt nem jutott szóhoz a „zsűri” több tagja. Véleményünk szerint hasznos lenne a sporttárgyú kerekasztal-beszélgetések mintájára műsorra tűzni a színikritikusok televíziós vis­­táját is, nemcsak általános kérdésekről, de egyes előadá­sokról is. NEMZETKÖZI KABARÉ Hét nemzet humoristáinak vénájából csak­ ennyire fut­ná? Kezdjük azzal, hogy a villámtréfa nem televíziós műfaj s a főleg erre épülő összeállítás már eleve hátrá­nyos. De ha még vérszegé­nyek is a poének és ráadásul túlontúl ismerősek... A ke­reskedő története, aki kárté­rítést kér az ügyvédtől és a végén még neki kell fizetnie, úgy athéni, hogy előbb ma­gyarból lefordították görög­re, aztán vissza ... Néha fel­derengő mosolyunk inkább egy-két színésznek szól, így a minden műfajban fejlődő Gellei Kornélnak és Raj­kín­nak. UTÁNZÓK KLUBJA Az est fénypontja. Sokkal változatosabb, nívósabb volt, mint az első, hasonló adás. Ezúttal nemcsak színészt pa­rodizáltak benne, de színda­rabot is, nemcsak­ írót, de írói magatartást is és terí­tékre került a tv egyik ked­velt műsorszáma, s három világhírű filmkomikus is. A Stan és Pan paródiában Ka­zal László kiválóan utánozta Oliver Hardyt (Pant), de en­nél sokkal jobban megraga­dott két ötlet, ami lényegé­ben jellemzi hajdani ked­venceink filmbéli figuráját: az egyik, amikor menekülés közben Stan Laurel (azaz Szuhay Balázs) mindig lete­szi a magával vitt virágcse­repet, hogy átmásszon egy csővezetéken, majd ismét föl­veszi, hogy két méterrel odébb megismételje az egész műveletet; a másik, molett társa kis jelenete a lakáski­utaló cédulákkal (a zord épí­tésvezető eltépi az első hár­mat, mire Pan előhúz egy negyediket is, de azt már nem adja oda! Ő maga tépi szét...). Külön öröm volt az Után­zók Klubja tagjai között új ta­gokat üdvözölni, így Deve­­cseri Gábor költőt, Gál Péter rendezőt és Simon Zsuzsát. A részvevők közül egyébként nehéz bárkit is kiemelni. A már említetteken kívül Sin­­kovits Imréről kell nagy el­ismeréssel szólnunk és a mű­faj ritkán látott kitűnő spe­cialistájáról, Forgács László­ról. SLÁGERMÚZEUM II. „ A hírek szerint ezzel ve­szünk részt a montreux-i tv­­revüfilmek fesztiválján. Sze­rintünk a szilveszteri, első résszel több esélyünk lenne. Levegősebb, „vizuálisabb”, pompás vágásokkal, erede­tibb koreográfiával és talán kellemesebb zeneszámokkal. Mert a régi slágerek között is volt jobb, no meg rosz­­szab­b — s ez utóbbiakból mintha több jutott volna a most bemutatott második részre, amit a beillesztett külön történet Ali babával, háremmel és egyebekkel el­tol a burleszk felé s ugyan­akkor e kényszerű háttér el is nehezíti a mozgást, gátat emel a rendezői, operatőri fantáziának. E hosszadalmas részen belül Márkus László remekül poentírozott mozgá­sa, Alfonzo néhány meglepő ötlete megnevettet ugyan, de a revün nem javíthat. A Psota tenyerén vergődő Ka­bos látványa pedig egyszerre emlékeztet a „Bagdadi tol­­vaj”-ra és a nemrég látott Boccaccio 70-re. Az ezután következő báltermi jelenet ismét külön, hosszabb rész, korrekt operetthangulattal, vonzó énekesekkel, egészen a rövid jégtáncba torkolló fi­náléig. Mindez nem kelle­metlen, de szőrén-szálán el­veszett a Slágermúzeum el­ső részét jellemző könnyed­ség (kivéve a Psota—Szegő táncjelenetben) és a ritmus. A második rész, sajnos, visz­­szakanyarodik a kitaposott és tovább már nem vezető utakra. Hegedűs Tibor A HANGSZÓRÓ MELLETT: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország Ritkán üdvözölhetünk olyan sikerült, valóban új­szerű kezdeményezést, mint amilyen a tegnap este sugár­zott dokumentumműsor, a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország. Az ötletért, a hatásos, meggyőző kivitele­zésért egyaránt Szilágyi Györgyöt illeti elismerés. Ta­nulmányoknál, cikkeknél többet mondott a felszaba­dulás előtti évtizedekről ez az összeállítás, amelyben a Horthy-korszak sajtótermé­keinek montázsba rendezett szemelvényei vallottak a korról. S tették ezt kom­mentár nélkül. A szerkesztő egyetlen kísérő, magyarázó megjegyzést sem tartott fenn magának. Mindent az egyko­ri lapok, az Esti Kurír, a 8 Órai Újság, a Délibáb, a Pesti Futár, a Színházi Élet, a Tolnai Világlapja híreire, cikkeire, riportjaira, apróhir­detéseire bízott. Az is vonzóvá tette a mű­sort, hogy nem az ismert, időnként már untató epi­zódok és történelmi sze­replők sorakoztak benne. A történelem mögötti törté­nelmet idézte meg válogatá­sával Szilágyi György. A több mint egyórás adás első szavától az utolsóig lekötöt­te a figyelmet, mégis ki sze­retném emelni belőle az egy­kori Színházi Élet dramati­zált Intim Pistáját, Földi Mi­hály Kádár Anna lelke című regényének illúziókat oszlató pillanatát, az uralkodó osz­tály hatalmasságaihoz inté­zett esdeklő kérvények, az utcaseprővel készített riport hatását, s mindenekelőtt azt a vágástechnikát, amely az egymással ellentétes, mégis egymásra utaló mozzanatokat összefűzi. Bozó László ren­dező kiváló munkát végzett. Igen jól sikerült a kor slá­gereinek, dallammotívumai­nak elhelyezése. Ezek is a látszatok mögötti valóság fel­mutatását szolgálják. A nagy szereplőgárdából mindenek­előtt Psota Irén, Váradi Hé­di, Bulla Edmna, Márkus László, Rajz János, Szakács Miklós, Kemény László és Latinovits Zoltán érdemel dicséretet. Ma délután a Práter-stadionb­an a 108. osztrák—magyar mérkőzés A két ország labdarúgó-mérkőzései mindig háromes (Folytatás az 1. oldalról.) kitűnő teljesítményt nyújtott ezen a poszton, hogy ezért esik rá a választás. A Htok Amikor késő este felhívtam telefonon Guttmann Bélát, először azt kérdeztem: „Sokat beszélnek az összeállítások­ról. Nem tudná a véglegeset közölni?” Ha Guttmann Béla nem akar azonnal válaszolni, akkor úgy kerüli meg a té­mát, mint Kellér Dezső, a konferanszaiban. „... három hely biztos a csapatban...” — árulja el Guttmann azt, ami egyébként sem nagy titok: Pichler, Glechner és Koller biztosan játszik a mai mérkőzésen. Mindenesetre, nem emlék­szem arra, hogy olyan sokáig titokban tartottak volna az osztrákok összeállítást, mint most. Ma, pontosan 12 órakor közlik Joschi Walter, kapi­tány végleges elképzeléseit a játékosokkal. Nincs favorit! Nyilatkozott tegnap az osztrák rádió adásában is Guttmann Béla: „Egy biztos, régen volt olyan elszánt har­ci kedv az osztrák játékosok között, mint most. A fiúk egész héten kemény munkát végeztek és ez nem marad­hat eredmény nélkül. A győ­zelem sem elképzelhetet­len...” Baráti Lajos viszont Heri­bert Meisel két kérdésére válaszolt a Kurierban. Né­hány kiragadott részlet a válaszok közül: „A csapat olyan jól játszott Párizsban, hogy nincs értelme a változ­tatásnak.” „Az osztrák csa­társor erősebb, mint a fran­cia, a védelem pedig úgy is­meri Tichyt, Albertet és tár­sait, mint a tenyerét.” Arra a kérdésre, hogy ki a favorit, Baróti így válaszolt: „A ma­gyar—osztrák mérkőzéseken soha nincs favorit. Bár Pá­rizs után mi állunk valami­vel jobban, ez csak „elméle­tileg” van így. A bécsi Prá­terben minden lehetséges.” Arra a kérdésre, mit szól Viehböck esetleges balhát­­védjátékához, így válaszolt: „Ha így lesz, az osztrákok két gyors hátvédjükkel a szé­leken akarnak felfutni és za­vart okozni a magyar véde­lemben. Ebben a húzásban sok a jó vonás, de megfelelő ellentaktikával mi is profi­tálhatunk belőle.” Lesz-e revans? Így folyik hát a taktikai harc a mérkőzés előtt. Hogy mit hoz aztán a nagy talál­kozó? Mindkét tábor nagyon óvatos. De annyi bizonyos: az osztrákok nagyon komo­lyan veszik ezt a barátságos találkozót és már az 1966-os VB előjátékának tekintik. Az újságok oldalakat írnak, a legapróbb részletkérdéseket is tárgyalják és bár hangvé­telükben korántsem derűlá­tók, ez a tipikus bécsi „Zweck-pesszimizmus”. A ma reggeli lapok minden­esetre szomorúan konstatál­ják: tegnap a magyarok 0:12- re ,,agyonlőttek” bennünket. Vajon sikerül-e ma a re­vans? Szepesi György Baráti—Walter, Guttmann taktikai harc Szélsőből balhátvéd ♦ 1966-os VB előjátéka Négy nagy gólarányú magyar győzelem Szombaton megkezdődtek a többfrontos magyar—osztrák labdarúgó találkozók. A Népstadionban a magyar B- válogatott az osztrák B-csa­­pattal mérkőzött. Két ellen­tétes félidőt hozott a játék, az első 45 percben a ma­gyar csapat sokkal jobb volt, mint ellenfele, gyors, korszerű támadások­­ futottak a pályán és a fölény az eredményességen is meg­látszott. Négy gólt ért el eb­ben a játékrészben a magyar B-válogatott, a szünet után lefékezett a csapat, de az osztrákok még ekkor sem tudtak veszélyesek lenni. A magyar gólokat Bene (2), Nagy Gy., Dunai 11. és Po­­vázs­i lőtte. Ausztriában is jól kezdtek szombaton a magyar labda­rúgók, a magyar ifjúsági váloga­tott igen értékes, 2:0 ará­nyú győzelmet aratott az osztrák fiatalok felett. A magyarok az első negyed­órától eltekintve, lényegesen jobban játszottak, mint ellen­feleik. Győrben került sor a ma­gyar utánpótlás válogatott— Felső-Ausztria találkozóra. Nehezen lendült játékba a magyar utánpótlás válogatott, úgyhogy az első félidőben igen sok hibával is játszott. A szünet után változott a já­ték képe, és a csatárok az adódó helyzeteket is kihasz­nálták. Az osztrákok 5:0 arányú vereségük ellenére, nem keltettek csalódást játékukkal, de a jól védeke­­kező magyar csapatnak nem tudtak gólt lőni. A magyar csatárok közül Puskás há­rom, Szuromi két gólt lőtt. A Zala megyei ifjúsági vá­logatott—Burgenland ifjúsági válogatott találkozón a ma­gyar csapat játszott jobban, és 3:0-ás győzelme mindenfé­leképpen megérdemelt. Bene megszerzi a magyar csapat második gólját. 30 km-es gyaloglásban Kiss 2. Gőri 5. lett Az olaszországi Sesto Sans Gio­vanniban — Milánó közelében — pénteken rendezték meg a ha­gyományos 30 km-es nemzetközi gyaloglóversenyt, amelyen három magyar sportoló is részt vett. Kö­zülük ketten jól szerepeltek: Kiss második lett, Göri pedig az ötödik helyen végzett, míg Ha­vasi eredményéről nem érkezett jelentés. A győztes az olasz Pa­­mnich lett. Davis Kupa eredmények Európa-szerte megkezdődtek a Davis Kupa-mérkőzések. A hét­vége eredményei: Olaszország— Egyesült Arab Köztársaság­gál, Írország—Sv­ájc 1:1, Anglia— Ausztria 5:1, Szovjetunió—Marok­kó mérkőzés az első nap után 1 :1-re áll. Törökország—Argentí­na mérkőzés második napján a párost nem tudták lejátszani, mert az isztambuli pályát a vi­har tönkretette. Koppenhágában a dánok 2­:0-ra vezetnek a fin­nek ellen. Oslóban a norvégok 2:1-es előnyhöz jutottak a por­tugálokkal szemben. A francia csapat 3­ arányban vezet Dijon­­ban a bolgárok ellen. Az NSZK teniszcsapata Brüsszelben 3 tféta vezet a belgákkal szemben. Ma befejeződik a nemzetközi vízilabdatorna 17.30 órakor: Jugoszlávia B—Magyarország, 18.30 órakor: NSZK—Románia Szombaton délután hűvös időben folytatódott a margit­szigeti Sportuszodában az ün­nepi úszóverseny és a nem­zetközi vízilabdatorna, amely­nek befejezésére ma délután 17.30 órai kezdettel kerül sor. Az úszóversenyek során a 200 méteres férfi gyorsúszás­ban Haraszti (UI. Dózsa) és Mártonffy (Eger) holtver­senyben győzött 2:12,3 perces idővel. A 200 méteres női hátúszásban Balta (FTC) 2:40,3 perccel, a 200 méteres férfi mellúszásban Szölgyéni (Eger) 2:43,8 perccel, a 200 méteres női vegyesúszásban Túróczi (BVSC) 2:43,1 perces új, országos ifjúsági csúccsal szerezte meg a győzelmet. A vízilabda torna tegnapi műsorán Magyarország 5:3 (1:0, 2:1, 2:1, 0:1) arányban győzte le Románia együttesét, a Jugos­zlávia B­NSZK ta­lálkozó 1:1 (0:0, 0:0, 0:0, 1:1) arányban, döntetlenül végző­dött. A fiatalokra épített magyar válogatott Konrád II. és Ru­­során IL (2—2) és Felkay góljával szerezte meg győzel­mét. A mai vízilabdaprogram­ban a Jugoszlávia B—Ma­gyarország mérkőzéstől vár­ható színvonalasabb játék. Bár a jugoszlávok hivatalo­san csak B-válogatottjukat küldték, együttesükben öt játékos is szerepel, aki tagja az A-válogatottnak is. Közü­lük Sztanisics, Rosics és Ra­don a legismertebbek. A második mérkőzés: az NSZK—Románia összecsapás, nyílt küzdelmet ígér. A ro­mán válogatottnak van egy kicsit több esélye, a nagyon szoros emberfogással, kemé­nyen játszó NSZK válogatott­ja ellen. A Salgótarján győzött és előrelépett A labdarúgó bajnokság NB I/B osztályában a pénteken és szom­baton lejátszott mérkőzéseken általában a várakozásnak megfelelő eredmények születtek. Meglepetésnek számít a Ganz-MÁVAG nagy­arányú győzelme a Láng ellen és az, hogy Salgótarján otthonában a vártnál biztosabban győzött a Szállítók ellen és ezzel a két csapat a bajnokságblítti helyet cserélt. Szombathely a 4. helyre jött fel és Oroszlány is felzárkózott. Szombathely—Dunaújváros 5:1 (2:1), Salg. BTC—Szállítók 5:0 (2:0). Salgótarján végig fölényben volt, és biztosan nyert. Orosz­lány-Nyíregyháza 3:0 (3:0), Egyetértés—Borsodi Bányász 2:1 (1:0), Ganz-MÁVAG—Láng 4:1 (2:0). Végig nagy fölényben ját­szott a Ganz-MAVAG, a teljesen széteső Láng ellen. 1. Salgótarj­ 3 4 4 — 10: 2 12 2. Szállítók 1 5 2 1 11: 3 12 3. Szfehérvár 8 3 5 — 10: 5 11 4. Szombatit. 3 3 4 1 12: 7 10 5—6. Miskolc 3 3 3 2 8: 3 9 5—6. Oroszlány 3 3 3 2 7: 7 9 7. Nyíregyh. 8 4 — 4 10: 9 3 8—10. BVSC­­ 2 4 2 8:­­ 8 8—10. Dunaújv 8 3 2 3 8: 8 8 8—10. Ózd 8 3 2 3 8: 8 8 11. Egyetértés 8 3 14 10:10 7 12. Budafok­i 3 1 4 8: 8 7 13. MÁV DAC 7 2 1 4 8: 8 5 14. MÁVAG 8 2 15 10:15 5 15. B. Bányász 7 1 2 4 5:12 4 10. Láng 8 118 8:15 8 A Békéscsaba A labdarúgó NB I. osztályban pénteken és szombaton lejátszott mérkőzések eredményei a követ­kezők: Keleti csoport: Békéscsaba— Gyula 1:0, Nyíregyháza—Kistere­­nye 2:0, Bp. Előre—Szolnoki MTE 1:1, Szegedi VSE—V. Izzó 3:0, KISTEXT—Miskolc 6:0, Jászbe­rény—Eger 1:0, Baglyasalja—Bp. Spartacus 0:2, Szolnoki MÁV— Kecskemét 2:1, Nagybátony— Debreceni Dózsa 0:0. A táblázat állása az élcsoportban: 1. Békés­csaba 13:4 14 pont, 2. Szolnoki még veretlen MÁV 13:4 13 pont, 3. Kecskemét 14 :­7 12 pont. Nyugati csoport: Győri Dózsa— Autóbusz 2:0, Pécsi BTC—BVTK 3:1, III. ker. TTVE—Traktorgyár 2:0, Mosonmagyaróvár—Pécsi VSK 3:1, Budai Spartacus—Szé­kesfehérvár 3:0, Zalaegerszegi TE —Zalaegerszegi Dózsa 1:1, Eszter­gom—Veszprém 1:2, Pápa—K. Lombik 2:0, Pécsi Bányász—Ka­posvár 2:2. A táblázat állása az élcsoportban: 1. Pécsi BTC 14 pont, 2. Zalaegerszegi TE 13 pont, 3. Pécsi Bányász 13 pont. Száztáblás sakkmérkőzés Május 1. tiszteletére a néphad­sereg központi klubjában száz­­táblás sakkcsapat-mérkőzést ren­deztek a Honvéd sakkozók és a Csepel Vasmű sakkozói között. A találkozót a Honvéd sakkozók nyerték 53.5:41.5 arányban. A holland csapat 2:1-re vezet a magyar együttes ellen a Davis Kupában Eddig nem kíséri szerencse a magyar teniszcsapatot az idei Davis Kupában. Pénte­ken Scheveningenben, a hol­landok ellen Gulyás győzel­me után, Szikszai is biztos győztesnek látszott már Hajer ellen. 2:0-ra vezetett, és a harmadik játszmában 5:3-nál és 5:4-nél is 3:3 mérkőzés­labdája volt. Egyiket sem tudta értékesíteni, Hajer ki­egyenlített, s az idegeskedő Szikszai ellen a maga javára fordította a mérkőzést. Szombaton a párosra került a sor és ezt meglepetésre a holland kettős nyerte. A Gu­lyás, Szikszai páros 2:1-re vezetett, a negyedik játszmá­ban 4:2-re volt, a hollandok kiegyenlítettek és 4:4-es ál­lásnál Gulyás elvesztette adogatását, a játszmát a hol­landok nyerték 9:7-re, a dön­tő játszmában összeröppxtnt a magyar kettős. Ma kerül sor a Gulyás—Hajer, és a Szik­szai—Okker mérkőzésre. A holland csapat 2:1 arányban vezet. Salzburgban pénteken rendez­ték meg az osztrák nagydíjért kiírt nemzetközi motorkerékpá­ros gyorsasági versenyt, amely­nek 125 kcm-es futamában rajt­hoz állt a magyar Reisz János is. Az 5,1 km-es hosszú pályán ne­ves versenyzők csaptak össze, és a győzelmet az osztrák Schneider szerezte meg, míg Kelsz a hato­dik helyen végzett.

Next